Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete
Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottsága
124/2003. (X.21.) számú határozata
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottság az alábbi rendelet-tervezet elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek:
TERVEZET
...../2003. (...) KT rendelet
az állattartás helyi szabályairól
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, továbbá a környezetet ne veszélyeztesse.
2. § E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában
a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér.
c) kis állat: sertés, juh, kecske.
d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény.
f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak.
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat.
h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.
Az állattartás általános szabályai
4. § (1) A város közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. A megfelelő tartás, takarmányozás, gondozás és egészségmegóvás tekintetében részletesen az 1995. évi XCI. törvény és a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai az irányadók.
(2) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében - az állat elszállításáról a gyepmester gondoskodik.
(3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
Az állatok tartása és elhelyezése
7. § Az állattartás szabályozása szempontjából a település belterülete az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a) nagyvárosi lakóterület (az állattartási rendelet szempontjából ide tartozik a központi vegyes terület is)
b) kisvárosi lakóterületek
c) kertvárosi lakóterületek
d) falusias lakóterületek
Az a)-d) pontban felsorolt területek lehatárolását az 5. sz. mellékletben közölt térkép, részletesebben a 21/2001. (XI. 25.) KT rendelettel jóváhagyott, Gyomaendrőd város Általános Rendezési Terve és Szabályrendelete tartalmazza.
8. § A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén - függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik - tilos haszonállatot tartani.
9. § A nagyvárosi és kisvárosi lakóterületeken
a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása - galamb kivételével - tilos.
b) állatok tenyésztése tilos.
10. § Kertvárosi lakóterületeken lévő ingatlanokon tartható
a) saját ellátásra nevelt maximum 2 kisállat,
b) egyéb kisállatból - galamb kivételével - maximum 20,
c) prémes állatból maximum 10, továbbá
ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.
11. § Falusias lakóterületen, az ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum összesen 2 nagy állat, 6 kis állat, 50 egyéb kis állat, 50 prémes állat, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig.
12. § Az eb tartás számban nem korlátozott, de az emberi együttélés szabályait nem sértheti.
13. § Belterületen minden egyéb helyen, amely nem tartozik a 7. §-ban felsoroltakba, haszonállat tartása, állatok tenyésztése tilos.
14. § (1) Külterületen – ahol az állattartás egyébként megengedett –, a 2. sz. mellékletben foglaltak kivételével a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
(2) A nagy létszámú állattartó telepek működését a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szabályozza.
15. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló új épület létesítése építési engedély köteles.
(2) Állattartással kapcsolatos létesítményre építési engedély csak a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint adható ki.
16. § (1) Belterületen az állattartó köteles a jószágállomány nagyságának megfelelő, zárt és szivárgásmentes trágyatárolót létesíteni, fedlappal ellátni és zárva tartani.
(2) A trágyatároló helyének kijelölésére a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.
(3) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségből a trágyát naponta kihordani, és a helyiséget megfelelően tisztántartani, fertőtleníteni.
(4) A hígtrágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.
(5) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
(6) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
(7) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.
17. § Méheket tartani a 8. §, 9. §, 10. §, 13. §-ban felsorolt helyeken tilos. A város belterületén nem telepszerű lakásoknál a méhtartásra a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet az irányadó.
18. § Háziállatnak nem tekinthető – vadon élő – állatok tartásához előzetes állattartási engedély szükséges, melyhez előzetesen be kell szerezni az ÁNTSZ, FVM Hivatal, valamint az Állategészségügyi szakhatóság állásfoglalását.
19. § (1) A város belterületén, ahol az állattartás nem tilos – felügyelet mellett – csak kistestű haszonállatok legeltetése földutak mentén és az erre a célra kijelölt közterületen lehet. Közterületen (út, utca, tér) állatot legeltetni csak az állattartó ingatlana mentén szabad. Más ingatlanok előtt csak az ingatlan tulajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulásával lehet.
(2) Az állatok legeltetése során az állat tulajdonosa köteles gondoskodni a közterület parkosított részén lévő növényzet, járdák, épületek károsodástól, szennyeződéstől való megóvásától.
(3) Az állatokat az ingatlan közös használatú helyére (udvar, kert) kiengedni, etetni, legeltetni csak a társtulajdonos, lakótársak előzetes engedélyével lehet.
20. § (1) Külterületi legelőre a tulajdonos jogosult a legeltetést végző szervvel kötött megállapodás alapján állatait kihajtani és ott legeltetni.
(2) Állatokat a külterületi legelőre és vissza a 3. sz. mellékletben meghatározott útvonalon és időben lehet ki- és behajtani.
(3) A legelőre járó állatok tulajdonosai állataikat kötelesek a pásztornak átadni, a hazatérő állatokat fogadni.
(4) A kihajtási útvonalon okozott kárt az állatok tulajdonosai, illetve a kihajtásért felelős (pásztor) kötelesek megtéríteni.
Az ebtartás szabályai
21. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavaja, szabad mozgásukat ne gátolja.
(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérheti. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.
22. § Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.
23. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.
(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.
(3) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
(4) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(5) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.
24. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,
b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe,
c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,
d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
e) a temető területére,
f) a játszótér területére.
25. § (1) Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnél bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából, ha az eb
-
a három hónapos kort elérte,
-
az eb elhullott vagy elveszett
-
új tulajdonoshoz került.
(2) Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles – ha az eb három hónaposnál idősebb vagy a három hónapos kort elérte – 30 napon belül saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltani.
(3) Az évenkénti védőoltás megszervezéséről a jegyző gondoskodik, az eb tartója köteles ezt igénybe venni és az ebet beoltatni.
(4) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról az 1996. évi CVIII. törvénnyel módosított 1974. 17. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 15/1997. (III. 5.) BM rendelet és a 15/1997. (III. 5.) FM rendelet rendelkezik.
Az állati hulladékok ártalmatlanítása
26. § (1) A tulajdonos az állati hulladékot ártalmatlanításra a gyepmesteri telepen köteles elhelyezni.
(2) Állati hulladéknak kell tekinteni:
a) az elhullott, halva született, továbbá
b) hatósági rendelkezésre leölt, vagy az egyéb okból kiirtott állatok fogyasztásra nem kerülő testét, testrészeit,
c) a vetélt magzatot, magzatburkokat, a levágott állatoknak fogyasztásra alkalmatlan és a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak minősített testét, testrészeit.
(3) Az állati eredetű nyersanyagot félkész, vagy készterméket feldolgozó (élelmiszeripar, állati fehérje, bőr stb.) üzemek és a baromfi keltetők hulladékait, valamint nem fogyasztható melléktermékeit, a kezeletlen bendő és gyomortartalmat, az állati ürüléket tartalmazó szilárd nyersanyagokat (baromfi trágya, baromfi alomliszt, hígtrágya szilárd részei stb.) a vasúti, gépkocsi, hajóállomási, átrakodó helyeken az állatszállító járművekből kikerülő hulladékot, továbbá az állati eredetű nyersanyagot, félkész vagy készterméket tartalmazó közétkeztetési (pl. vendéglátóipari) és a nagyfogyasztóktól (iskolák, üzemi konyhák stb) származó konyhahulladékot ártalmatlanná tételig az állathullákkal azonos módon kell elbírálni.
(4) A fertőző betegségben elhullott állatok tetemeit állatorvos engedélye alapján lehet a gyepmesteri telepre kiszállítani és elhelyezni.
27. § (1) Az állati hulladékot beleértve az állathullát is ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állati hulladékokat keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani ártalmatlanításra a begyűjtő helyre. Az ártalmatlanná tétel a Gyomaszolg Ipari Park Kft. kezelésében lévő begyűjtő helyre való beszállítással történik, ahonnan az Állati Fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat gondoskodik a rendszeres elszállításról.
(3) A begyűjtő helyre történő beszállításról az állat tulajdonosa, vagy tartója köteles gondoskodni a saját költségén. Ennek hiányában az önkormányzat a tulajdonos, illetve az állattartó költségére gondoskodik az elszállításról. Közterületen elhullott állati hulla begyűjtéséről, ha az állat tulajdonosa, vagy tartója nem állapítható meg az önkormányzat a begyűjtőhely kezelője útján saját költségén gondoskodik.
(4) Az állattartó köteles az állati tetem (mint veszélyes hulladék) és állati eredetű veszélyes hulladéknak minősülő anyag környezetvédelmi hatóság felé történő hatályos jogszabályok szerinti bejelentésére, valamint nyilvántartás vezetésére. Az állati tetem és állati eredetű veszélyes hulladéknak minősülő anyag begyűjtője (gyepmesteri telep) köteles a hatályos jogszabályok szerinti nyomtatványon és módon az átadó felé igazolni és dokumentálni az átvételt, valamint megtenni az előírt bejelentéseket az illetékes környezetvédelmi hatóság felé.
28. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve a gondjaira bízott kis-, és nagy állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. Az eb, macska, a baromfi továbbá a 3 hetesnél fiatalabb szopós bárány és malac hulláját az állattartó a kertjében is eláshatja. A hullát a telekhatártól legalább 5 m távolságra úgy kell elásni, hogy legalább 1 m földréteg fedje be.
(2) A kereskedelmi forgalomban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket az eljáró állatorvos rendelkezése alapján a begyűjtőhelyre beszállíthatók. A beszállítás, valamint a megsemmisítés költségei a kereskedelmi egységet terhelik.
(3) A begyűjtőhely területéről állati hullát, mellékterméket - az ÁTEV kivételével - kivinni, kiszállítani tilos. A begyűjtőhelyre a beszállítók a hullát, állati hulladékot a begyűjtőhelyen elhelyezett konténerbe kötelesek elhelyezni az e rendeletben meghatározott térítési díjak megfizetésével. A lakossági állati hulladékok elhelyezése az elfogadott térítési díj 50%-ának megfizetésével lehetséges. A térítési díjakat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
29. § (1) Nagy létszámú állattartó telep élelmiszeripari üzem, vagy állateledelt előállító üzem, állathulladékot, mellékterméket csak külön feldolgozási és működési engedély alapján az abban foglaltak szerint dolgozhat fel.
(2) Az önkormányzat közigazgatási területén az állati hulla ártalmatlanná tételére önállóan kötelezett nagyüzemi méretű állattartó telepek, vágóhidak állati eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek, baromfikeltetők, valamint, más kisüzemi állattartók minden évben kötelesek január 30-ig, vagy a tevékenység megkezdését követő 50 napon belül a település jegyzőjének az állati hulladék ártalmatlanítására, illetve értékesítésére vonatkozó szerződést bemutatni.
Vegyes és záró rendelkezések
30. § (1) Ezen állattartásról és állati hulladékról szóló rendeletben foglaltak, rendelkezések betartása érdekében szükséges hatósági eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2) Ahol az emberi együttélés szabályai és az állattartással összefüggő egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi előírásokat nem tartják be, ott a jegyző az állatok számát korlátozhatja, vagy megtilthatja.
(3) Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben és módon folytatja - köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.
(4) Szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig pénzbírsággal sújtható az, aki:
- az állattartás korlátozásának 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 13. §-ban foglalt szabályait,
- az állati trágya tárolására és kihordására vonatkozó 16. § (1) és (3) bek. szabályait,
- a háziállatoknak nem tekinthető állatok tartására vonatkozó 18. § szabályait,
- a legeltetésre vonatkozó 19. § előírásait megszegi,
- az eb tartás 21. § (1) bek; 22. §; 23.§ (1) bekezdésében foglalt előírásokat,
- a rendelet 27. § (3) bek. a 28. § (1), (3) bekezdésben foglaltakat megszegi
31. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 8/1999. (III. 10.) KT sz. rendelet, továbbá az azt módosító 26/1999. (IX. 28.), 1/2003. (II. 3.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
1. számú melléklet
Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok
Védőtávolságok (méter)
Megnevezés Lakóépülettől Ásott kút Fúrt kút Vizvez., Kerti csap Holtág
Góré, magtár 12 - - 10 10
Kistestű haszon állat ólja, kifutója 6 10 5 1 20
Nagytestű haszon állat ólja, kifutója 10 15 5 3 20
Szálastakarmány tárolóhely kijelö 20 - - - 10
Trágyatároló 15 15 10 5 20
Amennyiben 50 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer-előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.
Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.
2. sz. melléklet
Azon külterületek, ahol az állattartás nem megengedett:
Baltás
Bogárzó
Bónom zug (külső is)
Dan zug (külső, belső)
Fűzfás zug
Harcsás zug
Kecsegés (külső, belső)
Kecskés zug
Kis-zug
Papp zug
Peres
Pocos
Rév-zug
Simai
Sirató
Sóczó zug
Susány
Templom zug
Torzsás (külső, belső)
3. számú melléklet
Közös legelőre történő ki- és behajtási útvonal
Indulási pont: Kossuth L. u. - Zrínyi M. út kereszteződése
Útirány: Kató J., Kisréti u., Hunyadi u.
Ki- és behajtás időpontja:
Kihajtás: május 1- szeptember 30-ig 06 óra
október 1- október 31-ig 07 óra
Behajtás: május 1- szeptember 30-ig 17 óra
október 1- október 31-ig 16 óra
4. sz. melléklet
Az állati hulladék gyepmesteri telepen való elhelyezésének térítési díjai:
- egyéni és társas vállalkozások részére: 66 Ft/kg + ÁFA
- lakosság részére: 33 Ft/kg + ÁFA