Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete
Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottsága
179/2003. (XII.9.) számú határozata
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottság az alábbi rendelet-tervezet elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek:
TERVEZET
………/2003. (….) KT számú rendelet
a fák védelméről, valamint a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az esztétikus, egészséges települési környezetet meghatározó közterületi faállomány fenntartása, védelme és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 24. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi, kiemelt jelentőségű természeti értékek oltalma érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyomaendrőd város bel- és külterületén lévő, az önkormányzat tulajdonában álló közterületi fákra, az üzemi fásítás fáira, valamint e rendelettel védetté nyilvánított természeti értékekre, területekre.
(2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre
a) az erdő művelési ágban nyilvántartott földterületen lévő fákra;
b) külterületen a közút területének határától tíz méter távolságon belül álló fákra;
c) vasúti területen lévő fákra;
d) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá a patak, a csatorna medrében lévő facsoport, illetve azokat szegélyező fásítás fáira;
e) gyümölcsösben lévő fákra;
f) szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira.
2. § (1) A fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) sz. korm. rend. rendelkezései alapján közterületi fakivágás engedélyezése a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2) A jegyző határozatában
a) a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti a az engedélyben megjelölt fafajtával
b) megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.
3. § (1) A fakivágási engedély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Fakivágási engedélyt annak kell kérnie, aki földterülete határoló vonala mellett lévő közterületi fát kíván kivágni. Az üzemi fásításból történő fakivágást a tulajdonosnak kell kérelmeznie.
4. § (1) Faértékszámítás alapján történő fizetési kötelezettséget kell előírni minden olyan közterületi fakivágás engedélyezésének esetében, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, a fa természetes elöregedése és betegsége, valamint közérdek nem indokolja (idegen érdek).
(2) Nem minősül idegen érdeklőből történő fakivágásnak, és ezért mentesül a faértékszámítás alapján a fizetési kötelezettség alól az, aki az általa telepített gyümölcsfa kivágását követően azt a fakivágási engedélyben megjelölt fafajtával pótolja.
(3) A faértékszámítás menetét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1)A faértékszámítás alapján megállapított összeg befizetésére a jegyző 12 havi részletfizetést adhat.
(2) A faértékszámítás alapján kivetett összegeket Gyomaendrőd Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjára (a továbbiakban Környezetvédelmi Alap) kell befizetni. Az így befolyt összeg csak fapótlások költségének fedezésére használható fel.
A védett természeti értékekre vonatkozó előírások
6. § Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete védetté nyilvánítja a 2. számú mellékletben felsorolt egyes fákat, fasorokat, cserjéket, illetve azok termőhelyeit (természeti területeket és értékeket).
7. § A védetté nyilvánítás célja a természeti értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.
8. § A védelem alá vont természeti értékeket "Természetvédelmi terület", "Védett fa (fák)", illetve “Védett fasor" feliratú táblával kell ellátni, amely tartalmazza a védettségből fakadó főbb korlátozó rendelkezéseket is.
9. § (1) A védett természeti értékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:
a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés).
b) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés.
c) A megfelelő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása.
(2) A védett természeti érték termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve.
(3) A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor érvényes.
(4) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet.
Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet.
(5) A védett természeti érték egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése a 11. § a) és b) pontjában meghatározottak kötelessége.
Természetvédelmi hatósági jogkörök
10. § (1) A védelem alá vont természeti értékekkel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja.
(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához. Az erre vonatkozó döntést megelőzően a képviselő-testület Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottsága véleményt nyilvánít, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.
(3) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet.
(4) A határozat – a védett természeti érték vagy termőhely közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén – a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
11. § (1) A védelem alá vont értékek megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról a képviselő-testület gondoskodik. E feladat ellátásával
a) az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,
b) egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját
is megbízhatja.
(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártérítés nélkül tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen annak megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.
(4) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni a védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.
12. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.
Szabálysértés
13. § (1) Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátssza, és a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. A kiszabható pénzbírság felső határa a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott összeg.
(2) Az engedély nélküli közterületi fakivágás esetében az elkövető a szabálysértési bírság megfizetésén túl köteles a faértékszámítás alapján megállapított összeget is megfizetni.
(3) A jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt természeti emlékek védelmére vonatkozó szabályok megsértése esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, továbbá az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.
(4) Az 1996. évi LIII. törvény alapján kiszabott természetvédelmi bírság, valamint a faértékszámítás alapján megállapított összeg a Környezetvédelmi Alap bevételi forrása.
(5) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Záró rendelkezések
14. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 25/1993. (IX. 22.) KT rendelet hatályát veszti.
Gyomaendrőd, 2003. december
Dr. Dávid Imre sk Dr. Csorba Csaba sk
Polgármester jegyző
1. számú melléklet
Az értékszámítás menete
A faértéket az oxigént termelő biomassza tömege (az asszimiláló levélfelület) adja. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80% -val kell egyenértékűnek lennie.
A fa értékszámításánál figyelembe kell venni a fa városon belüli területi elhelyezkedését, faját, fajtáját és egészségi állapotát. Ezt A, B, C értékszámokkal, értékszorzókkal fejezzük ki. A továbbszámítás a különböző költségelemek (D, E) figyelembe vételével történik, amelynek végeredménye a fakivágás pótlási értékösszege.
A) A fa elhelyezkedése szerinti értékszorzó:
a) Jelentős városképi környezet, ritka faj, frekventált terület faállománya esetében a szorzószám: 1,0.
b) Magas laksűrűségű területek (lakótelepek) faállománya esetében a szorzószám: 0,8.
c) Kertes beépítésű, kevésbé jelentős városképi környezet faállománya esetében a szorzószám: 0,6.
d) Külterületen lévő önkormányzati tulajdonú terület faállománya esetében a szorzószám: 0,3.
B) A fák kora szerinti értékszorzó:
5-10 év 11-20 év 21-30 év 31-** év
Gyors növekedésű, kevésbé értékes fa 1 3 6 6
Lassú növekedésű, értékes fa 2 4 6 10
* Gyors növekedésű, kevésbé értékes fa:
pl. nyár (Populus sp.), fűz (Salix sp.), akác (Robinia sp.), nyír (Betula sp.), juhar (Acer sp.), japánakác (Sophora japonica), stb.
** Fafajonként az engedélyező hatóság egyedi elbírálása szükséges.
C) Egészségi állapot szerinti értékszorzók:
a) Ha a fa gyökérzete, törzse, koronája egészséges, belterületen a helykiválasztás ideális a növény habitusának, méretének, a faj, fajta a helynek termőhelyi és esztétikai szempontból is megfelelő, a szorzószám: 4,0.
b) Mint az a) pont, de valamelyik kritérium kifogásolható, a szorzószám: 3,0.
c) Ha a fa egészségi állapota külsérelmi nyomok és fejlődés alapján 51-60%-os, a szorzószám: 2,0.
d) A fa egészségi állapota 41-50%-os, a szorzószám: 1,0.
Az A), B), C) tényező szorzata adja meg a pótlásként telepítendő fák számát.
D) Faegyenérték: a mindenkori hasonló faj (fajta) kétszer iskolázott faiskolai földlabdás egyedeinek ára, helyszínre (Gyomaendrődre) szállítva.
E) Egy fa ültetési és karózási költsége.
A D) értékhez hozzáadandó az E) érték, mely összeggel szorozva a pótlásként telepítendő fák számát megkapjuk a Környezetvédelmi Alapra befizetendő összeget.
2. számú melléklet
Gyomaendrőd természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek jegyzéke
1.) Erzsébet liget
Helyrajzi száma és megnevezése: 1243/3 közpark
Területe: 48131 m2
Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Kezelője: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a zöldterület számos idős, értékes faegyedet tartalmaz, a faállományt változatos fajok alkotják, leginkább kocsányos tölgyek, de található itt vörös tölgy, vadgesztenye, magas kőris, hárs, feketedió, stb. Gyoma első községi parkját 1892-ben a tájképi kertek mintájára alakították ki, melynek főbb útvonalai, növénycsoportjai napjainkban is megtalálhatók.
A liget egésze a város lakóinak kedvelt pihenőhelye, melyet a természetvédelem céljainak szem előtt tartásával, megfelelő fenntartási terv alapján hosszútávra biztosítanunk kell.
2.) Népliget
Helyrajzi száma és megnevezése: 6240/2 közpark
Területe: 20270 m2
Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Kezelője: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a zöldterület beállt növényállománya idős, értékes fafajokat tartalmaz (kocsányos tölgy, vadgesztenye, stb.). A Népliget városunk egyik legfontosabb rekreációs területe.
3.) kettős hársfasor (Tilia sp.)
Termőhely: Hősök útja
Az érintett terület helyrajzi számai: 671, 672, 673
Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Kezelője: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a mézelő hársfákat a gyomai I. világháborús hősi halottak emlékére ültették 1932-1933. táján, így e fák történelmünkről tanúskodnak.
4.) kocsányos tölgy (Quercus robur)
Termőhely: Liget Fürdő gépháza melletti terület
Az érintett terület helyrajzi száma: 1293/5
Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Kezelője: Gyomaendrődi Liget Fürdő Szolgáltató Kft.
A védetté nyilvánítás indoka: a különleges magasságú és törzsvastagságú, mintegy 150 éves fa fenntartásának biztosítása.
5.) piramis tölgyek (Quercus robur 'Fastigiata')
Termőhely: Református templom kertje
Az érintett terület helyrajzi száma: 1596/1
Terület tulajdonosa: Református Egyház
Kezelője: Református Egyház
A védetté nyilvánításukat indokolja, hogy az 1791-1813 között copf stílusban épített református templom műemléki környezetében álló piramistölgyek településünk kiemelt kultúrtörténeti jelentőségű természeti értékei.
6.) szelídgesztenyék (Castanea sativa)
Termőhely: Torzsási holtág belső partja
Az érintett területek helyrajzi számai: 0390/3, 16237–16270 hrsz-ú zártkertek
Területek tulajdonosai: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
magán személyek
Kezelői: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
az érintett földtulajdonosok
A szelídgesztenyefákat a Torzsási holtág belső partján három sorba rendezetten ültették. Számuk egyre fogyatkozik. Védetté nyilvánításukat indokolja, hogy a száraz alföldi klímában ezek a különleges fajú, idős fák kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemesek.
Határidő: 2003. december 18.
Felelős: Csányi István bizottsági elnök