172/2000. (VI. 19.) Humánpolitikai Bizottsági határozat
Tárgy: A 11/1996 (V.29.) KT számú rendelet módosítása

Gyomaendrod Város Képviselo-testületének Humánpolitikai Bizottsága javasolja a Tisztelt Képviselo-testületnek, hogy " Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeirol szóló 11/1996 (V.29.) KT számú rendelet" módosítását és egységes szerkezetbe foglalását az alábbiak szerint fogadja el:

 

 

TERVEZET

 

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete

…/2000 (…..) KT számú rendelete

 

 

Az Egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről

 

 

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

 

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1. § /1/ E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében az 1993. évi III. törvény rendelkezésinek megfelelően meghatározza Gyomaendrőd Város egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait, továbbá segítse elő az aktív korú nem foglalkoztatottak és ellátásban nem részesülők önfenntartó képességének megteremtését és tartós foglalkoztatásuk elősegítését.

/2/ a./ E rendelet hatálya a 2 §-ban meghatározott ellátások tekintetében kiterjed Gyomaendrőd Város közigazgatási területén állandó bejelentett lakhellyel rendelkező állampolgárokra, valamint az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt és menekültként elismert személyekre, illetve az 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 3 § (2) bekezdésében meghatározott állampolgárokra,

b./ E rendelet 33 §-ában meghatározott köztemetés hatálya kiterjed a nem helyi lakosú állampolgárokra,

c./ Az időskorúak járadéka és az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye kiterjed a hajléktalan személyekre is.

d./ A Szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 7. § /1/ bekezdéséből adódóan: A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

/3/ E rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú egyedül álló, az Szt. 4. §-ának /1/ bekezdésében meghatározottak az irányadók.

2. § A Gyomaendrőd város által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások az alábbiak:

- átmeneti segély,

- temetési segély,

- ápolási díj,

- lakásfenntartási támogatás,

- munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

- köztemetés,

- rendszeres szociális segélyezés,

- időskorúak járadéka.

3. § /1/ A szociális ellátás megállapítását a rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni

/2/ A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

/3/ A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól részletesen nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap jövedelméről szóló

igazolást /kereseti igazolás, nyugdíjszelvény, stb./, az egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó 12 hónap jövedelméről szóló igazolást.

 

II. Fejezet

 

Egyes ellátási formák

 

Átmeneti segély

 

4. § Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, nagykorú személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

5. § /1/ Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt, aki önmaga, illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét és nem rendelkezik vagyonnal.

/2/ Az 5. §. /1/ bekezdése vonatkozásában elismert többletkiadások:

- legalább 8 napot elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés,

- elemi kár,

- közeli hozzátartozó halála esetén viselt temetési kiadások.

/3/ A /2/ bekezdésben foglalt esetekben az igényt az eset bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet érvényesíteni. A fenti határnap elmulasztása jogvesztő.

/4/ a) átmeneti segélyben részesülhet eseti magas gyógyszerköltség címén az;

- aki nem jogosult közgyógyellátásra,

- akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,

b) a gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb:

  • a 10.000,-Ft, ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100%-a alatt van,

  • a 7.500,-Ft, ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összege és annak 150%-a közé esik,

  • az 5.000,-Ft, ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 150%-a és 200%-a közé esik.

6. § Külön méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal átmeneti segélyben részesíthető az a kérelmező, aki az 5. § /1/ bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

7. § Az átmeneti segély egyszeri összegét, a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000.- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

8. § /1/ Egy naptári éven belül, ugyan az a család legfeljebb 3 alkalommal részesíthető segélyben. Amennyiben a 3 alkalom egy határozatban kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

/2/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő család átmeneti segélyben évente legfeljebb kettő alkalommal részesíthető.

/3/ Nem részesíthető átmeneti segélyben az, akinek, vagy a vele közös háztartásban élőnek:

- munkanélküli ellátását, jövedelempótló támogatását és az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyezését azért szüntették meg, mert a Munkaügyi Központtal vagy az Önkormányzattal nem működött együtt,

- az Önkormányzat és intézményei felé önhibájából köztartozása van.

/4/ A köztartozás kiegyenlítésére irányuló kérelmeket az önkormányzat és intézményei 8 napon belül kötelesek elbírálni.

9. § Az átmeneti segély iránti eljárás hivatalból is megindítható.

10. § /1/ A Polgármesteri Hivatal a segélyt igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, és környezettanulmányt készít.

/2/ Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az ügyben eljáró ügyintéző megkéri a megyei APEH igazolását, jövedelemadó alapjuk tárgyában.

/3/ Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.

/4/ Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben az ügyben eljáró ügyintéző, a határozat hozatalt követő 8 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.

11. § A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet.

12. § A készpénzben megállapított átmeneti segélyt, a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül, a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel a jogosult, vagy kérésére a segély összegét posta utján kiutalják.

13. § Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben, vagy egészben vásárlási utalvány formájában is.

14. § /1/ Az utalvány a segélyezettet élelmiszer, tisztálkodószer és tüzelő vásárlására jogosítja fel.

/2/ Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos! Az utalvány értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.

/3/ A szociális célú vásárlási utalvány közokiratnak minősül, melyet szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.

15. § Amennyiben a cselekmény magasabb szintű jogszabályok értelmében nem bűncselekmény, szociális célú utalvánnyal való visszaélés szabálysértését követi el, és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:

a./ a vásárlási utalványt másra átruházza,

b./ arra olyan árucikket vásárol, vagy szolgáltat ki, amelynek vásárlására az utalvány nem jogosít,

c./ az utalványt, annak egészében, vagy részében készpénzre váltja,

d./ az utalvánnyal egyébként visszaél.

16. § A Képviselő Testület az átmeneti segély megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét a 6. §. kivételével a Polgármesterre, a 6. §. esetén Humánpolitikai Bizottságra ruházza át.

 

 

Időskorúak járadéka

 

17. § /1/ Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete az Szt. 32/B - 32/E. §-aiban foglaltak szerint időskorúak járadékát állapít meg.

/2/ A Képviselő-testület az időskorúak járadékának megállapítására folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.

 

 

Rendszeres szociális segély

 

18. § /1/ Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete az Szt. 37/A –37/G §-aiban foglaltak szerint rendszeres szociális segélyt állapít meg.

/2/ Az aktív korú nem foglalkoztatottak részére rendszeres szociális segély abban az esetben állapítható meg, ha vállalja az Önkormányzattal és a Békés Megyei Munkaügyi Központ Gyomaendrődi Kirendeltségével az együttműködést és ennek keretében részt vesz a Kirendeltség által szervezett a segélyben részesülő munkavállalási esélyeit javító programokon, továbbá elfogadja az együttműködés keretében a részére írásban felajánlott állást.

/3/ Az együttműködés vállalásáról a kérelmezőnek a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkozni. A kérelmet az erre rendszeresített, a polgármesteri hivatalnál átvehető, formanyomtatványon kell benyújtani.

/4/ Amennyiben a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a segély folyósítását meg kell szüntetni. A segély ismételt megállapítása a megszüntető határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap elteltével kérhető. A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha az együttműködés keretében felajánlott állást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg és a segélyezett nem kezdeményezi az Mtk 199. §-ában meghatározott jogvitát.

19. § /1/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy ingatlan vagyonnal rendelkezik és annak forgalmi értéke az ellátás megállapításakor, illetve a korábbi megállapítások esetében a soron következő felülvizsgálatkor eléri, vagy meghaladja az ellátás hat havi összegének értékét, az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltak értelmében az ellátásban részesülő elhalálozását követően az ellátás összegét hagyatéki teherként kell a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenteni.

/3/ Az ingatlan értékének megállapításánál hivatalos értékbecslést kell kérni.

20. § A Képviselő Testület a rendszeres szociális segélyezés megállapítására, folyósítására, és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre átruházza.

 

 

Temetési segély

 

21. § Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

22. § A támogatás feltétele, hogy a temettető, a haláleset időpontjában települési állandó lakos legyen.

23. § /1/ A temetési segély összege, a mindenkori helyben szokásos legegyszerűbb földbetemetés költségeinek 10 %-nál kevesebb és 15 %-nál több nem lehet.

/2/ A temetési segély mindenkori összegét az /1/ bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a GYOMASZOLG Kft. által közölt, legegyszerűbb földbetemetés költsége határozza meg. /A Kft évente két alkalommal - január 15. és július 15. - köteles a költséget közölni.

24. § /1/ A temetési segély iránti kérelmet az eltemetést követő naptól számított 15 napon belül kell előterjeszteni a Polgármesteri Hivatalnál, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és számlákat. A fenti határnap elmulasztása jogvesztő.

/2/ A temetési segély megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét, a Képviselő-testület, a polgármesterre átruházza.

 

 

Ápolási díj

 

25. § /1/ Az ápolási díjra való jogosultság megállapítására a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 40. §. - 44. § (1) foglaltakat kell alkalmazni.

/2/ A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén ápolási díj csak abban az esetben állapítható meg, ha az ápolást vállaló - feladata ellátása érdekében - fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és nincs a családban más olyan hozzátartozó, aki keresetveszteség nélkül az ápolást elláthatná. Ebben az esetben az ápolási díj havi összege megegyezik az Szt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 70 %-val.

/3/ Az ápolási díj folyósítására vonatkozóan az 1993. évi III. tv. 44. §. /3/ bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

26. § /1/ A képviselő-testület az ápolási díjra való jogosultságot évenként, hivatalból felülvizsgálja.

/2/ A képviselő-testület az ápolási díj megállapítására, folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre átruházza.

 

 

Lakásfenntartási támogatás

 

27. § /1/ Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a családnak, vagy személynek, aki az Szt. rendelkezéseiben foglalt feltételeknek valamint az e rendeletben szabályozott jövedelmi, vagyoni és egyéb feltételeknek megfelel, és Gyomaendrőd városban elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban, vagy nem lakáscélú helyiségben tulajdonosként vagy bérlőként /albérlőként/ lakik.

/2/ Az elismert lakásnagyság meghatározásánál a hasznos alapterületet kell figyelembe venni. A városban elismert minimális lakásnagyság egy személyes háztartás esetén 72 m2, valamint együttlakó hozzátartozónként további 10 m2, de legfeljebb 130 m2.

/3/ Az önkormányzat a kérelem elbírálásakor az Szt-ben meghatározott kiadások mellett a villanyáramfogyasztás /elektromos hőtárolásos fűtés kivételével/ és a vízfogyasztás számlával igazolt költségét, valamint az 1. sz. mellékletben rögzített fűtéskötséget veszi figyelembe.

/4/ Az 1. sz. melléklet adatait évente az energetikus által megadott adatok alapján kell figyelembe venni.

/5/ A lakásfenntartási kiadásoknál a Szt. 38. §. /3/ bekezdésében meghatározott százalékos mértékektől eltérni nem lehet.

28. § /1/ Lakásfenntartási költség csökkentésére nyújtott lakásfenntartási támogatás havi összege

- ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb összegű saját jogú nyugdíjminimum összegét, akkor 3.000.-Ft,

- ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összege és annak másfélszerese közé esik akkor 2.000.-Ft,

- ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszerese és kétszerese közé esik, 1.000.-Ft.

/2/ Az /1/ bekezdés szerint megállapított lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hó első napjától kezdődően 12 hónapra szól.

29. § /1/ Fűtési költség csökkentésére nyújtott lakásfenntartási támogatás havi összege:

- gázenergia felhasználás esetén 1.500.-Ft

- szilárd tüzelőanyag felhasználás esetén 2.000.-Ft

- elektromos áram felhasználás esetén 2.500.-Ft

- vegyes tüzelési mód esetén a hőenergiatipusok szerint járó összegek átlaga

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti támogatás egy fűtési szezonra, azaz 6 /hat/ hónapra szól.

30. § Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás abban az esetben, ha a kérelmezőnek vagy a vele közös háztartásban élő személynek önhibájából pénzintézeti vagy közüzemi díj hátraléka, illetve köztartozása van.

31. § A támogatás összegét közvetlenül a pénzintézethez, / lakáscélú kölcsön esetén / vagy szolgáltatóhoz / víz, villany, lakbér, stb./ kell átutalni. Az egyéb elismert kiadások alapján nyújtott juttatást / pl.: egyedi fűtés/ készpénzben vagy utalványban a jogosultnak kell biztosítani.

32. § A Képviselő-testület a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre átruházza.

 

 

Köztemetés

 

33. § /1/ A köztemetés megállapítására vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

/2/ A Képviselő-testület a köztemetés megállapítására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.

 

 

III. Fejezet

 

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások pénzügyi fedezete

 

34. § /1/ Az egyes szociális rászorultságtól függő támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

 

/2/ Az egyes támogatási formák meghatározott pénzügyi keretei között a szükséghez képest a Képviselő-testület átcsoportosítást hajthat végre.

35. §. Gyomaendrőd Város Önkormányzata

- a jövedelempótló támogatásnak,

- az ápolási díjnak,

- az időskorúak járadékának és

- a rendszeres szociális segélynek az összegét a kérelem benyújtását követő naptól állapítja meg.

 

 

IV. Fejezet

 

Záró rendelkezések

 

36. § /1/ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a 2000. május 1. napja előtt megállapított jövedelempótló támogatásra a megállapításkor hatályban lévő önkormányzati rendelet szabályai az irányadóak.

Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének az Egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/1996 (V.29.) KT számú rendelete, valamint az azt módosító 18/1996 (IX.16.) KT számú, 28/1996 (XII.10.) KT számú, 12/1997 (IV.28.) KT számú, 18/1997 (VIII.5.) KT számú rendelet 7-8 §-a, 26/1997 (X.31.) KT számú, 34/1997 (XII.23.) KT számú, 10/1998 (III.5.) KT számú, 1/1999 (I.29.) KT számú, 8/2000 (III.13.) KT számú, 15/2000 (IV.28.) KT számú rendeletek, valamint a 13/2000 (IV:20.) KT számú rendelet 10. §-a.

 

 

1. sz. melléklet

Fűtés nemek Átlagos fűtési hőigényű lakások 1 m2-ének

éves fűtési kiadása

Rendszeres lakásfenntartási támogatásnál alkalmazandó szorzók

Fűtéstámogatásnál alkalmazandó szorzók

Földgáz tüzelés 61,00 Ft. 122,00 Ft

Szilárd tüzelőanyag 91,50 Ft. 182,50 Ft.

Elektromos hőtárolós 182,50 Ft. 365,00 Ft.

 

 

Dr. Dávid Imre s. k. polgármester Dr. Csorba Csaba s. k. jegyzo

 

 

E rendelet 2000. …………………………………………………napján kihirdetést nyert.

 

 

 

Dr. Csorba Csaba

jegyző

« Vissza
Vissza a főmenübe