Gyomaerndrőd Város Önkormányzat Jegyzője
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Jegyzőjének
„A Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek
Közszolgálati Szabályzata”
„A köztisztviselők jogállásáról” szóló - többszörösen módosított -1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján, figyelemmel Gyomaendrőd Város Önkormányzatának A Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2001.(X.29.) Kt. sz. rendeletében foglaltakra is a köztisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésére jelen szabályzatot adom ki.
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
1. A szabályzat hatálya kiterjed a Gyomaendrőd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) minden vezetőjére és köztisztviselőjére.
2. A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre (továbbiakban együtt: polgármester) e szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha azt törvény, illetve önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
II. Fejezet
A munkaidő, pihenő idő és a rendkívüli munkavégzés szabályai
1. A munkáltatói jogkört gyakorlók:
- Jegyző
-
A Jegyző távollétében az Aljegyző
-
A dolgozók szabadságának engedélyezése - az éves szabadságolási ütemterv jegyző általi elfogadását követően-, továbbá a munkaközi szünet 2. pontban meghatározottaktól eltérő módon történő kivételének engedélyezése vonatkozásában a szervezeti egység vezetője
2. A hivatal köztisztviselőire érvényes munkarend a következő:
|
Hétfőtől, Kedd, Szerda, Csütörtök |
8 órától 16.30 óráig, |
|
|
|
|
pénteken |
8 órától 14 óráig |
A jegyző az egyes köztisztviselők részére engedélyezheti, hogy a hivatal általános munkarendjétől eltérő munkarendben dolgozhassanak. Az eltérő munkarendben dolgozók nyilvántartását az aljegyző vezeti, mely nyilvántartás szerves részét képezi, a munkaidő nyilvántartást biztosító elektronikus nyilvántartásnak. A Polgármesteri Hivatal Kirendeltségének, dolgozói munkaidejüket jelenléti ív vezetésével tartják nyiván, és kötelesek minden negyedév végén a munkaügyi és személyügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnek leadni.
A köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkaközi szünetet 12órától 12.30 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe venni, melynek megtörténtét, az elektronikus nyilvántartásban regisztrálni kell. A regisztrálás a dolgozó használatában lévő azonosító kártya igénybevételével történik. Az azonosító kártya kiadásáról a személyzeti ügyeket intéző köztisztviselő értesítése alapján az aljegyző gondoskodik. A kártya megrongálódásából elvesztéséből adódó pótlással járó költségek, amennyiben az a dolgozónak felróható, úgy a közszolgálati jogviszonyban álló személyt terheli. Amennyiben a köztisztviselő a fent meghatározott időtartamon belül nem tudja kivenni a munkaközi szünetet, úgy ennek eltérő időpontban történő kivételét, a szervezeti egység vezetője engedélyezi. A köztisztviselők rugalmas munkaidőben dolgoznak. A rugalmas munkaidőre vonatkozó szabályoka jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
3. A rendkívüli munkavégzés szabályai:
A Ktv. 39. § (7) bekezdése szerint „rendkívüli esetben a köztisztviselő a munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.”
A rendkívüli munkavégzésre a 40. § az irányadó a következőkkel
-
A rendkívüli munkavégzés elrendelése
- Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a szabályzat 1. sz. függelékét képező „Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap" igénybevételével.
- Rendkívüli munkavégzést elrendelni a hivatal belső szervezeti egységei tekintetében a
- Osztályvezetők javaslatára a Jegyző jogosult.
- Rendkívüli munkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni „a Munka Törvénykönyvéről” szóló 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban. Mt.). 128. §-129. § foglalt korlátozásokra.
- Rendkívüli munkavégzést elrendelni a rendkívüli munkavégzés ideje előtt legalább 2 munkanappal lehet. A fenti időtartamon belüli időben csak a különösen indokolt esetben a Jegyző rendelhet el rendkívüli munkavégzést.
- Rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:
- A köztisztviselő nevét, munkahelyi beosztását.
- A rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét.
- Az elvégzendő feladatot.
- Az elrendelés dátumát, az elrendelő és a köztisztviselő aláírását.
b. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és elszámolása
- A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni.
A teljesítést a munkahelyi vezető leigazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói példányon.
A munkáltatói példányt a munkahelyi vezető - amennyiben a szabadidő kiadása sikertelen volt - havonta összegyűjtve eljuttatja a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnek, aki köteles megvizsgálni a sikertelenség okát, majd ennek eredményéről tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
- A személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a tájékoztatást követően az illetmény szemfejtésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket megteszi.
- a rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.
4. A köztisztviselőt megillető szabadság és kiadásának rendje:
A köztisztviselőt a Ktv. 41. §-a szerint meghatározott szabadság illeti meg, melynek igénybevételéről a 41/A. § rendelkezik.
a) A köztisztviselő igényét a belső szervezeti egység vezetője gyűjti össze, a tárgyévben február 15-ig elkészíti a belső szervezeti egység és az ahhoz tartozó irodák szabadságolási tervét majd február utolsó munkanapjáig jóváhagyásra benyújtja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, és ennek megtörténtét követően a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, a köztisztviselőt tájékoztatja.
b) A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően.
c) Fizetés nélküli szabadságot - indokolt kérelemre - a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet.
d) A dolgozókat megillető szabadság mértéke, a szabadságolási ütemtervvel, a szabadság kivételével, a szabadság ideje alatt a helyettesítő dolgozó kijelölésével kapcsolatos nyilvántartás vezetése elektronikus úton történik. A program dolgozók általi megismertetésével, a program használati jogosultságát biztosító azonosító kód adásával kapcsolatos feladatokat az informatikai feladatokat is ellátó aljegyző gondoskodik.
III. Fejezet
Munkavégzés
1. A hivatal köztisztviselőinek a munkaköri feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A feleadatokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzékét, a hatásköri címzettek jegyzékét, a kiadmányozás rendjét, a munkáltató elektronikus úton tartja nyilván, mely a köztisztviselő munkaköri leírásának szerves részét képezi. A nyilvántartást a munkáltató jogkör gyakorlója az önkormányzati választást követő egy éven belül dolgozza újra, ezt követően a jogszabályi változásokat a köztisztviselő követi.
2. A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint a szakmai és az etikai szabályok betartásával köteles ellátni.
A hivatal köztisztviselői munkavégzésük során mindenkor kötelesek a közszolgálat, az önkormányzat és a Hivatal tekintélyét megőrizni.
A köztisztviselő köteles megtartani az állam- és szolgálati titkot.
A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
3. A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni.
Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a köztisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni.
4. A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül munkahelyi vezetőjének bejelenteni, a távolmaradás okát a munkahelyi vezető felszólítására a megadott határidőn belül igazolni.
A munkából való távollét nyilvántartásáért, a hivatal Osztályvezetői felelősek. Az illetményszámfejtés részére történő időszakos adatközlésért a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a felelős.
5. Minden köztisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A hivatali helyiséget távozáskor köteles bezárni, a hivatalos iratokat elzárni, a tűzvédelmi szabályzat szerinti áramtalanítást elvégezni.
6. Munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv.) 21. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül) a hivatal köztisztviselői a Jegyző engedélyével létesíthetnek. A felmerülő összeférhetetlenségi okot a Jegyzőnek kell bejelenteni.
7. A munkakör átadás szabályai:
Ha az adott köztisztviselői munkakörbe alkalmazott köztisztviselő személyében változás történik, vagy a feladatok egy részének ellátása más köztisztviselő feladatává válik akkor a feladatátadásról “átadás átvételi jegyzőkönyvet” kell felvenni.
A munkakör átadásnál jelen vannak az érintett köztisztviselők és a szervezeti egység vezetője.
A jegyzőkönyvnek (a kötelező jegyzőkönyvi elemeken túl) tartalmaznia kell:
- A lezártan átadott ügyek iratait,
- A folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedések megjelölését,
- A feladatot átadó köztisztviselőnek a tett intézkedéseiért illetve mulasztásaiért való felelősségvállalási nyilatkozatát.
- A munkakör ellátása során használt - a Hivatal tulajdonában lévő - eszközöket, segédleteket, stb., megjelölve azok használhatósági állapotát is.
- Az eszközökben tapasztalt hiányt illetve a hiányért való felelősség megállapítását.
- És minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges.
IV. Fejezet
A köztisztviselők díjazása
1. A köztisztviselők díjazására a ktv. 42 - 43. § az irányadó.
A Jegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. A Jegyző - döntését megelőzően - kikéri az érintett szervezeti egység vezetőjének a véleményét.
A teljesítmény értékelést a Titkársági Osztályon a jegyző, további osztályokon az osztályvezető végzi, figyelemmel a 301/2006. (XII.23.) Korm.rendeletben szabályozottakra.
2. Vezetői pótlék
A Ktv.46. § (5) bekezdése alapján a képviselő-testület évente, a költségvetési rendeletben, a tárgyévre vonatkozóan vezetői illetménypótlékot állapíthat meg. A vezetői pótlékot, a megállapítást követően tárgyévre alkalmazni kell.
3. Az idegennyelv-tudási pótlék:
A köztisztviselő a Ktv. 48. §-ban meghatározottak szerint jogosult azzal az eltéréssel, hogy az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár.
A Jegyző további idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a következőkben állapítja meg:
|
Munkakör |
Nyelv |
||
|
Osztályvezető |
Alanyi jogon járó |
||
|
Titkár |
Alanyi jogon járó |
||
|
Kistérségi menedzser |
Alanyi jogon járó |
||
|
Műszaki ügyintéző |
Alanyi jogon járó, orosz, |
||
|
Adó ügyintéző |
Alanyi jogon járó |
||
|
Pénzügyi ügyintéző |
Alanyi jogon járó, orosz, |
||
|
Szociális ügyintéző |
Alanyi jogon járó |
||
|
Hatósági ügyintéző |
Alanyi jogon járó |
||
|
|
|
||
4. A helyettesítés szabályai:
A Hivatali munka folyamatosságának biztosítása és az ügyfelek magas szintű „kiszolgálása” érdekében a távollévő köztisztviselőt munkatársai helyettesítik. A helyettesítés rendjét a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a szervezeti egység vezetője a helyettesítés rendjétől eltérhet.
Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül - a Ktv. 49/B. § szerint - külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg, melynek mértékét a jogszabályi kereteken belül a jegyző határozza meg.
A helyettesítést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
6. A kiküldetés szabályait a Ktv. 49/C. § tartalmazza.
V. Fejezet
Az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok
1. A jubileumi jutalomról:
A Ktv. 49/E. §. szerint: „A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.”
A jubileumi jutalomra való jogosultság szabályait Ktv. 49/E. §. Részletesen tartalmazza.
A köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultságát határozatban kell megállapítani. A jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a polgármesterre is.
2. Az étkezési hozzájárulás juttatásának szabályai:
A Ktv. 49/F. § szerint: „a köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult...”, azzal, hogy a juttatásban részesülő köteles minden tárgyév január 31-ig meghatározni, hogy az adott évben a juttatást milyen formában kívánja igénybe venni.
a) A Hivatal az étkezési hozzájárulást étkezési utalvány formájában tárgyhóra előre biztosítja.
b) Amennyiben a jogviszony nem teljes hónapban áll fenn akkor időarányos juttatás jár a következők szerint:
-Ha a foglalkoztatás nem éri el a fél hónapot, akkor a teljes mérték fele jár,
- Ha a foglalkoztatás meghaladja a fél hónapot, akkor a teljes mérték jár.
Az étkezési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a polgármesterre is.
3. A ruházati költségtérítés juttatásának szabályai:
A Ktv. 49/G. § (1) bekezdése szerint: „köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.”
a) A ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit a következőkben állapítom meg:
1. A ruházati költségtérítés kifizetésének időpontját minden évben a vonatkozó rendeletek, illetve a költségvetési kondíciók függvényében a Jegyző külön utasításban állapítja meg.
2. A kifizetett költségtérítés felhasználása, elszámolása az alábbiak szerint történhet:
- A köztisztviselő nevére szóló ÁFA-s készpénzfizetési számlával igazolja vásárlását.
- A számlán feltüntetett értékesítési időpontként január 1-től november 30-ig terjedő időszak szerepelhet.
- A számlákon megnevezhető:
- felsőruházati termékek: szoknya, kosztüm, blúz, pulóver, nadrág, ing, öltöny, mellény, kabát (blézer, zakó stb.)
- lábbeli: csizma, cipő, szandál
- kiegészítők: sál, nyakkendő
- lehetőség van a ruházati termékek egyedi elkészítésére is, ehhez anyagszámlát (szövet, selyem, méteráru stb.), valamint a szolgáltatói számlát kell hozni, megnevezve a készterméket.
- A számlákkal való elszámolás legkésőbb a tárgyév december 1-jéig meg kell, történjen.
4. A Jegyző a hivatal szakember szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a közvetlen munkahelyi vezető támogató javaslatával rendelkező köztisztviselővel.
A szerződésben meg kell határozni:
- a támogatás jogcímeit és mértékét,
- az elszámolás módját,
- a felek jogait, kötelezettségeit.
- azt a tanulmányi időt követő időtartamot, melyet az érintett köztisztviselő a hivatal állományában vállal eltölteni.
Ez az időtartam a tanulmányi idővel arányos, de az 5 évet nem haladhatja meg.
A Jegyző engedélyezheti a köztisztviselő korábbi munkahelyével kötött tanulmányi szerződésből következő anyagi kötelezettségek részbeni vagy teljes átvállalását.
Ha a köztisztviselő olyan iskolai rendszerű képzésben vesz részt, amelyet a hivatal nem támogat, a köztisztviselőt megillető szabadidőt Mt. 115. § alapján Jegyző állapítja meg a következők szerint.
- A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
- A fentieken túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
- A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet;
VI. Fejezet
Szociális, kulturális és egészségügyi juttatások
1. A lakásépítés és vásárlás támogatásának szabályairól:
a) A Ktv. 49/H. § b) pontja szerint a köztisztviselő részére lakásépítési, -vásárlási támogatás, biztosítható.
A Hivatal éves költségvetésének függvényében , lakásépítési, -vásárlási támogatás, biztosítható. A támogatás megállapítása folyósítása, visszafizetése során a 12/1998.(III.5.) Kt. Sz. rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
-A támogatás visszafizetése egy összegben esedékessé válik amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszanya a támogatás megállapítását követő 10 éven belül, lemondással, vagy az 1992. évi XXIII tv. 50.§ (2) h. pontjában foglaltak miatt szűnik meg.
-A támogatási kérelmet tárgyév szeptember 1-ig kell benyújtani a személyügyi és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnél.
b) A Ktv. 49/I. § szerint: „Ha a köztisztviselő - a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő - lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.
A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
2. Albérleti díj
A köztisztviselő kérelmére - közvetlen munkahelyi vezetője javaslata alapján - albérleti díj hozzájárulásban részesíthető. A hozzájárulás mértékéről - a költségvetési lehetőségek függvényében - a Jegyző dönt. Az albérleti díj mértéke nem haladhatja meg az igénylő jogos lakás igényét kielégítő szolgálati bérlakás biztosítása esetén fizetendő bérleti díj 50%-t. A lakbér meghatározásakor a fiatal házasok első lakáshoz jutását biztosító költségelvű bérlakások bérleti díját kell figyelembe venni.Az albérleti díjat, egy évre lehet megállapítani. Amennyiben a meghatározott egy éves időtartam még nem telik le az adott költségvetési évben, úgy az újabb költségvetési évben az albérleti díj megállapítását ismételten kérni kell. A kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződés egy pl-t.
3. Illetményelőleg
A köztisztviselő és a polgármester részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi annak kifizetését.
a) fizetéselőleg annak a köztisztviselőnek engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg a kérelmét.
b) a fizetéselőleg felső határa a folyósításakor érvényes minimálbér havi összegének a háromszorosa, de legfeljebb a személyi jövedelemadó előleggel, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékokkal csökkentett rendszeres havi illetményének az összege.
c) a fizetéselőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyet 6 havi egyenlő részletben, de legkésőbb az adott év december 31. napjáig kell visszatéríteni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A támogatás, illetve a még vissza nem fizetett része egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő jogviszonya a törlesztési idő alatt megszűnik.
4. Családalapítási támogatás
(1) A határozatlan időre kinevezett és legalább egy éve a hivatalban dolgozó köztisztviselő első házasságkötése alkalmával vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesíthető.
(2) A támogatás maximum Br. 50.000- Ft.
(3) A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a Jegyző dönt a rendelkezésre álló éves költségvetési keret figyelembe vételével.
5. Rendkívüli szociális támogatás:
A köztisztviselő, ha olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amikor megélhetése veszélyeztetetté válik írásbeli kértelmére szociális támogatásban részesíthető. A támogatás megállapításáról a jegyző a szervezeti egység vezetője véleményének a kikérését követően dönt. A támogatás mértéke legfeljebb Br. 50.000-Ft. A kérelemben a köztisztviselőnek meg kell jelölni azt az okot melynek következtében megélhetése veszélyeztetetté vált.
6. A szemüveg térítés szabályai:
Az a köztisztviselő aki munkavégzéséhez rendszeresen számítógépet használ szemüvegtérítésben részesíthető.
a) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként - a szakorvos írásos javaslata alapján - monitorkímélő szemüveglencse viselése indokolt.
b) A szemüvegtérítés mértéke a számlával igazolt költség de legfeljebb a tárgyévre érvényes köztisztviselői illetményalap 30%-ának megfelelő összeg. A folyósított térítést a Pénzügyi Osztály tartja nyilván.
c) A szemüvegtérítés kifizetésének feltétele, hogy az igénylő évente egyszer szemészeti szakorvosi vizsgálaton vegyen részt.
VII. Fejezet
Kegyeleti gondoskodás
1. A kegyeleti támogatásról:
A Ktv. 49/M. § szerint: „az elhunyt köztisztviselőt a Jegyző a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.”
Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben az Önkormányzat átvállalja.
2. Temetési segély:
Temetési segély adható a köztisztviselőnek a Ptk. 685. §-ában felsorolt közeli hozzátartozója halála esetén. A támogatás összege legfeljebb 60.000Ft.
A temetési segélyről a köztisztviselő kérelmére - a rászorultság függvényében, a szervzeti egység véleményének kikérését követően - a Jegyző dönt, a rendelkezésre álló éves költségvetési keret függvényében.
VIII. Fejezet
A nyugállományú köztisztviselők támogatása
1. A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
Szociális és kegyeleti támogatás céljára az önkormányzat a költségvetésében fedezetet biztosít (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) temetési segély,
A szociális támogatás odaítélése történhet kérelemre, vagy javaslatra.
Javaslatot tehet a nyugállományú köztisztviselő életkörülményeit ismerő:
- vezető, vagy köztisztviselő
- nyugállományú köztisztviselő, más nyugállományú köztisztviselő tekintetében
- társadalmi szervezet, egyesület, vagy magánszemély
Az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a személyügyi ügyintéző tesz javaslatot. A javaslat alapján a támogatás folyósításáról a Jegyző dönt.
A személyügyi ügyintéző, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselők szociális helyzetét.
A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a Jegyző - megfelelő számú nyugdíjas esetén - nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását.
A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő támogatásba részesítésére és elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
IX. Fejezet
A köztisztviselő eredményes munkájának elismerése
Az eseti jutalmazás és a céljutalom megállapításának szabályai
1. A hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a hivatal köztisztviselői jutalomban részesíthetők.
2. A jutalmazásra - kellő indokolással - a munkahelyi vezetők tehetnek javaslatot és a jegyző - a Polgármester egyetértésével - dönt.
X. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
1. E szabályzat 2008. február 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az I.5-17/2002. iktatószám alatt kiadott szabályzat hatályát veszti.
Kelt Gyomaendrőd, 2008. január 31.
dr. Csorba Csaba
Jegyző
1. sz. melléklet
A rugalmas munkaidőről Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalánál
I. Általános feltételek
- heti törvényes munkaidő 40 óra
- napi törvényes munkaidő 8 óra
- munkaközi szünet időtartama 30 perc, amely része a munkaidőnek
II. A hivatal dolgozói rugalmas munkaidő beosztásban végzik munkájukat.
1. A rugalmas munkaidő határa hétfőtől péntekig 7 órától 18 óráig tart.
2. Ezen időn belül törzsidő
|
Hétfőn |
8 órától 16 óráig |
|
Kedden |
8 órától 12 óráig |
|
Szerdán |
8 órától 16 óráig |
|
Csütörtökön |
12,30 órától 16 óráig |
|
Pénteken |
8 órától 12 óráig |
3. A rugalmas munkaidő beosztásra szolgáló heti 13 óra 30 percet az 1. pontban írt - törzsidőn kívüli - idővallumban (továbbiakban: peremidő) lehet ledolgozni, annak beosztásáról az apparátus és a saját munka terhére figyelemmel a dolgozó dönt.
4. A részfoglalkozású dolgozók munkaidő beosztását az osztályvezetők határozzák meg.
5. A peremidőben történő kötelező munkavégzés elrendelésére az osztályvezető jogosult.
6. A peremidő igénybevételét az osztályvezetőknek úgy kell megszervezniük a vezetésük alá tartozó belső szervezeti egységben hogy a folyamatos munkavégzés a 16/2001.(X.29.) KT. Rendelet 2.§ -ban foglaltak szerint biztosításra kerüljön.
7. Törzsidő alatt minden dolgozó munkahelyén köteles tartózkodni és munkát végezni, kivéve ha
· szabadságon (fizetett vagy fizetetlen) van
· szabadnapját tölti,
· táppénzes állományban van,
· egész napos kiküldetésben van,
· engedéllyel munkahelyén kívül végzi a munkáját,
· a Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvényben és/vagy a Munka Törvénykönyvében /a továbbiakban Kjt. és Mt./ szabályozottak miatt van távol, egyéb okból igazoltan van távol
8. Más munkáltatónál mellékfoglalkozásban, vagy egyéb jogviszonyban végzendő munkát peremidőben lehet végezni, illetve ha jellege miatt csak meghatározott időben végezhető, úgy törzsidőben. Az e jogviszonyokban töltött idő a ledolgozott munkaidőbe nem számít be.
III. Munkaidő megszakítása
1. Ennek minősül a törzsidő végén (kivételesen közben), illetve a peremidő bármely időpontjában történő távozás. Törzsidőben csak a közvetlen felettes engedélyével lehet eltávozni. A törzsidőben és a peremidőben történő távozást amennyiben annak időtartma a 10 percet meghaladja az elektronikus munkaidő nyilvántartásban regisztrálni kell.
A Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott munkavégzés alóli mentesség (fizetett idő) miatti távollétet, az elektronikus nyilvántartásban szintén regisztrálni kell.
2. Ha dolgozó törzsidőben engedély nélkül nem jelenik meg, a távollétet megjelenésével egy időben nem tudja igazolni, úgy két órát meghaladó távollét esetén a szóban forgó napot igazolatlan napként kell elszámolni, emellett fegyelmi felelősségre vonásnak is helye van. A 2 óránál kevesebb távollét ideje a munkaidőbe nem számít be amennyiben ez késésnek nem minősíthető fegyelmi felelősségre vonásnak van helye amellett, hogy a távollét idejét le kell dolgozni.
3. Igazolatlan késésnek minősül ha a dolgozó engedély nélkül, illetve utólagos igazolás nélkül a törzsidő kezdete után érkezik a munkahelyére. Amennyiben a dolgozó igazolatlanul késik úgy a késés minden megkezdett 10 perce után heti munkaidő keretét 30 perc időtartammal növelni kell. A 30 percet meghaladó késésnél a 2. pontban írt szabályokat kell alkalmazni.
5. Amennyiben a dolgozó peremidőben történő II/5., 6. pont szerinti munkavégzési kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget úgy fegyelmi felelősségre vonásnak van helye.
IV. Munkában nem töltött idő számítása
1. Szabadságon, szabadnapon, több napos kiküldetésben, táppénzen, a Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott egésznapos távolléteknél (ahol átlagkereset jár) napi 8 órát kell letöltött munkaidőként számításba venni.
2. Tanulmányt folytató dolgozónál, amennyiben tanulmányi elfoglaltsága nem egész napos (egész napos az 1. pont alá esik) iskolai foglalkoztatást jelent, munkaidő kedvezményt csak az általános munkarend szerinti munkaidő befejezéséig kap, ennek megfelelően ezen időpontig az iskolai foglalkozás, valamint az arra történő utazás ledolgozott munkaidőként kell számításba venni akkor is, ha ez a peremidőre esik.
3. A Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott azon távollétekre amelyekre átlagkereset jár (ezeket a 2. sz. melléklet tartalmazza) és azok időtartama az egész munkanapot nem veszi igénybe, a ténylegesen eltöltött időt kell letöltött munkaidőként figyelembe venni, valamint az utazásra fordított időt, ha az az általános munkarend órakeretébe beleesik. Amennyiben az Kjt. és Mt.. vagy végrehajtási rendelete az elismerhető időt, vagy alkalmat korlátozza, vagy meghatározza, úgy legfeljebb az így meghatározott időt lehet ledolgozott munkaidőnek számítani.
4. Amennyiben a törzsidőben a dolgozó orvosi vizsgálaton, gyógykezelésben vett részt és arról igazolást hoz, úgy az igazolt távollétnek számít, de az így eltöltött munkaidőt le kell dolgozni, kivéve ha az orvosi vizsgálat a 3. pont alá tartozik.
5. A nem munkában /pl. szakszervezeti rendezvényen/ töltött idő nem számít munkaidőnek. Szakszervezeti tisztségviselőnek a funkciójából eredő nem munkahelyi rendezvényen való részvétele az általános munkarendbe tartozó idő alatt letöltött munkaidőnek számít. Szakszervezeti tisztségviselőket ezen felül is megilleti munkaidő kedvezmény ha feladataikat más módon mint az általános munkarend terhére nem tudják megoldani. Ez azonban az előzőekkel együtt szakszervezeti titkárnál a munkaidőkeret 20 %-át, egyéb tisztségviselőnél 10 %-át nem haladhatja meg.
V. A munkaidő nyilvántartás szabályai.
1. A ledolgozott munkaidőt a napi teljes munkaidő kezdetétől annak végéig kell mérni. Ezen időpont előtti és utáni munkavégzést a munkaidő elszámolásánál figyelmen kívül kell hagyni, kivéve ha az ez idő alatt történő munkavégzésre
· tisztségviselő vagy osztályvezető elrendelése
· kötelező közreműködésre jogszabályi előírás alapján kerül sor
Közigazgatási területen a munkaidőn túli, de nem munkahelyen végzendő munkavégzésre történő, illetve onnan a lakásra történő utazásra összesen fél óra munkaidő elszámolható. Közigazgatási területen kívül munkaidőn túl elvégzendő munkavégzésre a ténylegesen felmerülő igazolt vagy valószínűsíthető utazási idő ledolgozott időnek ismerhető el.
2. Szabadnapon munkaköri kötelezettség alapján végzett munkát - munkában töltött idő alapján - ledolgozott munkaidőnek kell tekinteni, úgy mintha azt peremidőben történt munkavégzés lenne. Heti pihenőnapon végzett munkát kétszeres szorzóval számolva kell ledolgozott munkaidőnek tekinteni. Társadalmi eseményeken közreműködő anyakönyvvezetőknél az esemény időtartama mellett azok kezdete előtt 1 óra s vége után fél óra munkaidő munkavégzésként számolható el. Szabadnapon, pihenőnapon, fizetett ünnepnapon végzett munka szükségességét, annak időtartamát a osztályvezetőnek igazolnia kell. Azon dolgozóknál, akiknél munkakörükből adódóan rendszeresen előfordulhat e napokon történő munkavégzés, az osztálytvezető a ledolgozott időre figyelemmel szabadnapot, illetve pihenőnapot biztosíthat a Kjt-ben és/vagy az Mt-ben előírt szabályok figyelembevételével.
3. Munkahelyi érdekből történő kiküldetés esetén a ténylegesen felhasznált munkaidőt (utazással együtt) kell ledolgozottnak tekinteni, feltéve, hogy a dolgozó az oda, illetve visszautazásra a legközelebbi közlekedési eszközt veszi igénybe.
4. A ledolgozott munkaidőt az elektronikus minkaidő nyilvántartásban kell vezetni. A nyilvántartás vezetésért a dolgozó felelős. Az érkezés és távozás regisztrálása a kártya lehúzással történik, valamint a szükséges kód beütésével.
5. A munkaidő alap havi dekádokban kerül összesítésre. A következő dekádba +20 és -10 óránál magasabb munkaidő értéket átvinni nem lehet. A megengedett eltérést meghaladó plusz munkaidő a következő dekádra kivételesen átvihető, ha az a vezető munkára utasítása miatt keletkezett és abban a dekádban a kompenzálására már nem volt lehetőség. A 10 órát meghaladó többletmunkaidőből dekádonként utólag 1 szabadnap a dolgozó kérésére kiadható. Ha a ledolgozatlan idő 10 órát 4 vagy több órával meghaladja, azt szabadság kiadásával kell kompenzálni, úgy, hogy a letöltetlen munkaidő 10 óra alá csökkenjen. A többletmunkaidőt a tárgyhót követő hónapban kell a dolgozó részére kiadni. A ledolgozatlan időt amennyiben nem történik a fentiek szerinti szabáadság kiadás, úgy azt a köztisztviselő a tárgyhót követő hónapban köteles ledolgozni.
6. A munkaidő nyilvántartást minden dolgozó folyamatosan köteles vezetni a távollétek okának megjelölésével. A munkaidő nyilvántartás nem szabályszerű vezetése esetén a dolgozó fegyelmi úton felelősségre vonható.
Gyomaendrőd, 2008. január 31.
Dr. Csorba Csaba s. k.
jegyző