Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1991. (IX. 19.) önkormányzati rendeletet a felülvizsgálatát követően a következő normaszöveg rendeletté alkotással módosítsa: 

 

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

 

1. § A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1991. (IX. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

 

2. § Az SZMSZ) 1. § (6), (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

“(6) A Képviselő-testületet a 2010. október harmadiki önkormányzati választásokat követően 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 12.

(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.„

 

3. § Az SZMSZ 2. § (2) és (3) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„(2) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testület” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A ünnepi alkalmakra szánt iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomata is.

(3) A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.”

 

4. § Az SZMSZ 3. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 2. függelék tartalmazza.”

 

5. § Az SZMSZ 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

„6. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a Hivatal látják el.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat intézményei, saját tulajdonú gazdasági társaságai, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(3) A képviselő-testület, vagy helyi népszavazással a lakosság dönt - a lakosság igényei, anyagi lehetőségei függvényében - az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(4) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önként vállalt feladatot egyszeri határozott idejű, vagy határozatlan időre szólóan folyamatosan látja el.

(5) Nem kötelező feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben - a folyó költségvetésre is hatással bíró - feladat ellátása önkéntesen csak rendkívül indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

(6) Ha az önként vállalt feladat ellátása időközben akadályba ütközik, a Képviselő-testület soron kívül dönt a feladatellátás módjáról.

(7) A Képviselő-testület és szervei kötelező és önként vállalt feladatához kapcsolódó hatásköreit a 3. függelék tartalmazza.”

 

6. § Az SZMSZ 7. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(1) A Képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását bizottságaira, illetve a polgármesterre ruházhatja, és vissza is vonhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.”

 

7. § Az SZMSZ 8. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„8. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) döntés az általános- és céltartalékok felhasználásáról,

b) döntés az önkormányzat tulajdonába tartozó értékhatár feletti vagyoni ügyekről,

c) a kötvénykibocsájtás”

 

8. § Az SZMSZ 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

“(2) A polgármester kapcsolatot tart a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács testületeivel és tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak terveiről, koncepcióiról, valamint pályázati felhívásairól és együttműködési kezdeményezéseiről. A polgármester szükség szerint indítványt tehet az együttműködés konkrét formáira, beruházási, pályázati célkitűzések meghatározására.”

 

9. § Az SZMSZ 11/A. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„11/A. § (1) A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében, továbbá az ipari park befektetői ajánlatok értékelésére a polgármester tevékenységét munkacsoportok segítik.

(2) A Képviselő-testületi ülés előkészítésének polgármesteri feladatát az alpolgármesterből, bizottsági elnökből és jegyzőből álló munkacsoport (a továbbiakban: Bizottság Elnöki Munkacsoport) támogatja. A Bizottság Elnöki Munkacsoportnak a mindenkori polgármester, alpolgármester, állandó bizottságok elnökei és a jegyző a tagja.

(3) A bizottság elnöki munkacsoport ülését az esedékes Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napra a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

(4) Az ipari parkban befektetni szándékozó vállalkozói ajánlatok előzetes értékelését négy főből álló Ipari Park Munkacsoport látja el. Az Ipari Park Munkacsoport a polgármesterből, a bizottságok elnökeiből, illetve szükség szerint a polgármester által felkért szakértőből áll. Az Ipari Park Munkacsoportot szükség szerint a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

 (5) A Bizottság Elnöki Munkacsoport, valamint az Ipari Park Munkacsoportok ülésének összehívására, vezetésére és dokumentálására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

 

10. § Az SZMSZ 11/B. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„11/B. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé. A hatékony költség és időgazdálkodás, valamint az írásmunkák minőségét javító információ megosztásban és adatcserében rejlő előnyök kihasználása érdekében az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(6) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (1) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(7) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a polgármester normatív utasításban szabályozza.”

 

11. § Az SZMSZ 12. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„12. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

a) a város országgyűlési képviselőjét,

b) a helyi rendőrőrs és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesület elnökét,

c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,

d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját az előterjesztéseknek a 11/B. §-ban foglalt továbbítási módjától függetlenül hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,

c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester - a jegyző javaslata alapján külön meghívó megküldésével - a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.”

 

12. § Az SZMSZ 14. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze. Az írásos meghívóhoz mellékelni kell a napirend írásos előterjesztését és - szóbeli előterjesztés esetén is - a határozati javaslatot. Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az ágazatilag illetékes bizottságok előzetesen véleményezik.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,

ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését

ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, s ha igen akkor milyen döntés született,

ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,

ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,

af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,

ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét

ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést - az Ötv. 12. § (4) bek. b., pontjában foglalt esetben - zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület

ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását

b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(4) Az előterjesztések maximum 5 oldal terjedelműek lehetnek.

(5) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(6) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a) önkormányzati rendelet-tervezetek,

b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,

c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,

d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,

e) választási és kinevezési ügyek,

f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(7) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(8) A megvitatásra beterjesztett ügyek jellege és mennyisége szerint a Képviselő-testület ülésszakot is tarthat. Ülésszak összehívásakor a polgármester a meghívóban feltünteti az ülésszak várható időtartamát. Az ülésszak időtartama a 72 órát nem haladhatja meg.

(9) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni.”

 

13. § Az SZMSZ 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(4) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) hatáskör gyakorlásának átruházásához,

b) díszpolgári cím és helyi kitüntetés adományozásához,

c) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,

d) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátásához,

e) forrás kijelölést nem tartalmazó évközi kötelezettségvállaláshoz,

f) sürgősségi indítvány tárgyalásának elrendeléséhez”

 

14. § Az SZMSZ 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(6) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott - több bizottság által is kidolgozott - döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.”

 

15. § Az SZMSZ 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(9) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.”

 

16. § Az SZMSZ 19. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„19. § (1) Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére Képviselő-testületi rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,

d) helyi kisebbségi önkormányzat,

e) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,

(2) A Képviselő-testület előzetesen állást foglal a Képviselő-testületi rendelet elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,

b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,

c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(3) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(4) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

a) a tárgykör szerint érintett szervekkel, szakemberekkel,

b) az ágazatilag illetékes bizottsággal,

c) a lakossággal

(5) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

(6) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

(7) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(8) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik annak 8 napon belüli kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

(9) A rendeletek közzétételének módja:

a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(10) A rendeletek - kihirdetés napját tartalmazó jegyzői záradékkal ellátott - eredeti példányait az érdeklődők az ügyfélfogadási időben a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél tekinthetik meg.

 

17. § Az SZMSZ Az ülés jegyzőkönyve címe a következő 20/A. §-al egészül ki.

„20/A. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvnek az Ötv. 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

a) a meghívóval együtt vagy azt követően továbbított írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat,

b) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

c) a jelenléti íveket,

d) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(4) A jegyzőkönyveket a polgármester és a jegyző mellett a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő írja alá. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egysége kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvekbe - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - bárki betekinthet a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél. A jegyzőkönyvekből az Avtv. 20. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak szerint másolatot, kivonatot kérelemre a Jegyző adja ki.

(7) A hitelesített jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(8) A döntésekről - kivonat formájában - 15 napon belül értesíteni kell a végrehajtásban érdekelteket.

 

18. § Az SZMSZ 21. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„21 §. (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas szoftver eszközzel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós joganyagot is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá a helyi joganyag időbeli változási folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3) A normatív határozatokat a 19. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

a) Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete: Gye. Kt.

b) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság: Gye. Kt. Pgtek. Biz.

c) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága: Gye. Kt. Vkm. Biz.

d) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága: Gye. Kt. Üokke. Biz.

f) Gyomaendrőd Város Polgármestere: Gye. Polgm.

g) Gyomaendrőd Város Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben - amennyiben adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni - el lehet térni.

 

19. § Az SZMSZ 21/A. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„21/A. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános üléseiről hang és videofelvétel készül, amelyet a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni a közvélemény számára. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján - a hivatalvezető szakembereinek bevonásával - rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

 

20. § Az SZMSZ 24. § (2) és (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„24. § (2) A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok nem képviselő tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(5) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. függelék tartalmazza.”

 

21. § Az SZMSZ 25. § (4), (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„(4) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(5) A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság együttes javaslatára.”

 

22. § Az SZMSZ 26. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.”

 

23. § Az SZMSZ 27. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„ 27. § (1) A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,

e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,

f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.”

 

24. § Az SZMSZ 28. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„28. § (1) A polgármester, alpolgármester és a jegyző részletes feladat- és hatáskörét a 3. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester, alpolgármester és a jegyző hivatalos tárgyalásaikhoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.”

 

25. § Az SZMSZ 28/A. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.”

 

26. § Az SZMSZ 29. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(5) A Hivatal dolgozói munkaidejét, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A munka- és ügyfélfogadás rendjének részletes szabályait a jegyző javaslatára a polgármester állapítja meg.”

 

27. § Az SZMSZ 30. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(5) Az éves költségvetés tervezésére és a beszámoló előkészítésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.”

 

28. § Az SZMSZ 30. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki.

„(6) Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.”

 

29. § Az SZMSZ 31. § (1) és (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„31. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.”

„(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.”

 

30. § Az SZMSZ 33/B. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„33/B. § A 2007. évi CLII. tv. 4. § alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete által kinevezett vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.”

 

31. § Az SZMSZ 33/C. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„33/C. § (1) A 33/B. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a 24. § (3) bekezdésében nevesített önkormányzati szerv titkári feladatait ellátó személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 33/B. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.”

 

 

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

33. § Az SZMSZ Bevezető címe és rendelkezése, a 18. § (8) bekezdése, a 32. § (2) és (3) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Környezetvédelmi Alapjáról szóló 11/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Önkormányzat Idegenforgalmi Alapjáról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése, a tanácsnoki tisztséget szabályozó önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 25/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelet, a 2006/123/EK irányelvben foglalt követelmények alapján fenntartható korlátozásokat tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 16/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet, valamint az SZMSZ módosításáról szóló 32/1992. (XI.24.) önkormányzati rendelet, 36/1992. (XI.24.) önkormányzati rendelet, 16/1995. (V.I.15.) önkormányzati rendelet, 22/1996. (XI.7.) önkormányzati rendelet, 6/1997. (IV. 1.) önkormányzati rendelet, 9/1997. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, 22/1997. (IX. 30.) önkormányzati rendelet, 11/1998. (III. 5.) önkormányzati rendelet, 27/1998. (XII.15.) önkormányzati rendelet, 18/2002. (XI. 12.) önkormányzati rendelet, 15/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet, 11/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet, 21/2005. (X. 12.) önkormányzati rendelet, 24/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelet, 27/2006. (XII. 27.) önkormányzati rendelet, 20/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, 22/2007. (VI. 4.) önkormányzati rendelet, 30/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, 42/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendelet, 3/2008. (II. 1.) önkormányzati rendelet, 17/2008. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, 24/2008. (VI. 13.) önkormányzati rendelet, 29/2008. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, 37/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelet, 49/2008. (XII. 3.) önkormányzati rendelet, 44/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelet, 28/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
34. § (1) Az önkormányzati biztos kirendelésének feltételeiről, részletszabályairól, tevékenységének egyes kérdéseiről szóló 14/1997. (VI. 11.) önkormányzati rendelet 2. §-ban a „Pénzügyi és Gazdasági Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.

(2) A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (3) és (5) bekezdésében valamint mellékletében a „Humánpolitikai Bizottság” szövegrész helyébe az „Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság” szöveg lép.

(3) A magánerős lakossági út- és közműépítések, valamint útfelújítások szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdésben, a 6. § (1) bekezdésben, a 7. § (8) bekezdésben, a 8. § (2) bekezdésben, a 9. § (10) bekezdésben, a 10. § (4) és (6) bekezdésben valamint a 2. mellékletben a „Városfenntartó és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfenntartó, Környezetvédelmi és  Mezőgazdasági Bizottság” szöveg lép.

(4) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 14. § (4) bekezdésben, 15. § (1) bekezdésben, a 17. § (1) bekezdésben, 18. §-an és a 20. § (1) bekezdésben a „Pénzügyi és Gazdasági Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.

(5) Az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdésben, a 4. § (7) bekezdésben, a 7. § (1) bekezdésben, a 8. § (1) b) pontban, a 9. §-ban, a 10. § (1), (2) bekezdésben valamint az 1. és 2. mellékletben a „Humánpolitikai Bizottság” szövegrész helyébe az „Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság” szöveg lép.

(6) A költségvetési és zárszámadási rendelet tartalmáról, a mellékleteiről és a szöveges indokolásról szóló 43/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdésben, 5. § (5) bekezdésben valamint az 1. és 2. mellékletben a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.

(7) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 44/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdésben a „Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság” szöveg lép.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 2. § b) pontban, az 5. § (6) bekezdésben és a 13. § (1) a) pontban a „Humánpolitikai Bizottság” szövegrész helyébe a „Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság” szöveg lép.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 2. § c) pontban a „Pénzügyi és Gazdasági Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.

(10) Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 19. § (3) bekezdésben a „Pénzügyi Gazdasági Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.

 1. melléklet

 

 

 

 

 

 

1) Megállapítja, folyósítja és felülvizsgálja a lakbértámogatást. [a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 22/A. § (6) bekezdés]

2) Dönt adósságkezelési szolgáltatási kérelmek ügyében. [a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/2003. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés]

3) Kiveti, beszedi, nyilvántartja és kezeli a mezőőri járulékot. [a közterület-felügyeletről és mezei őrszolgálatról szóló 25/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §]

4) Dönt az intézményvezető intézkedése ellen a benyújtott kifogásról. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés]

5) Intézkedik a térítési díj hátralék behajtásáról vagy törléséről. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (10) bekezdés]

6) Elbírálja a lakásfenntartási- és helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatási kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 10. §]

7) Elbírálja az átmeneti segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 25. §]

8) Elbírálja a temetési segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés]

9) Elbírálja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási kérelmeket. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 11. §]

10) Megszünteti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését a jogszabályban foglalt esetekben. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 15. §]

 

1) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt az ifjúsági célú támogatások mértékéről [az ifjúsággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 12/1995. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdés a) pont]

2) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a civil közművelődési célú támogatások mértékéről [a közművelődésről szóló 25/1999. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdés a), b) pont]

3) Egyedi kérelemre a város szakember ellátottsága érdekében indokolt támogatás esetén, kivételes méltányosság címén lakásvásárláshoz és építkezéshez támogatást állapíthat meg. [az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendelet 9. §]

4) Dönt az Idegenforgalmi Alap pályázatairól, a céltartalék felhasználásról, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Idegenforgalmi Alapjáról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet (3) bekezdés]

 

 

1) Dönt az 1 millió forint feletti, de 2 milliós éves bevételt el nem érő forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés]

2) Egyetértést gyakorol az intézményvezető ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés a) pont]

3) Egyetértést gyakorol az intézményvezetőnek ingatlan és ingatlanrész határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés b) pont]

4) Dönt a műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 18. §]

5) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről - kivéve az ingó vagyontárgy elidegenítését, megszerzését - 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont]

6) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos bevételi értékhatár között, továbbá egy szerződésen belüli üzletrész, részvény, egyéb értékpapír megszerzése és elidegenítése tárgyában 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés b) pont]

7) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a sport célú támogatások mértékéről [a sportról szóló 17/2004. (VI. 28. ) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdés]

8) Dönt a Vállalkozásfejlesztési Alap pályázatairól, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 19. § (3)]

 

1) Megállapítja az útépítési érdekeltségi hozzájárulást, illetve kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. [a magánerős lakossági út- és közműépítések, valamint útfelújítások szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 10. § (4) és (6) bekezdés]

2) Dönt a az 5 évet meg nem haladó, illetve 1 és 2 millió forint éves bérleti díjat meg nem haladó mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításáról [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés]

3) Dönt az örökségvédelmi célú pályázatokról [az épített örökség védelméről szóló 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés]

4) Dönt a Környezetvédelmi Alap pályázatokról és megköti a szerződést a nyertes pályázókkal. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 11/2007. (II. 26. ) önkormányzati rendelet 8. §]

 

 

 

I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

1. Közös szabályok

1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat Képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

 

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

 

2.1 A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2. A számításokat a költségvetési szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat – ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) – kell elkészíteni.

2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.

2.4. A költségvetési szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat „ ..... évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.)

2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a költségvetési szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a Képviselő-testület információ igényének megfelelő karbantartásáért) a költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

 

3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

 

3.1 A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:

- a féléves beszámoló elkészítésénél,

- a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint

- az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. A költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell – eredeti vagy másolati példányban – gyűjteni:

- „.......év I. féléves beszámolójának dokumentumai”,

- „.......év háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás dokumentumai”

- „.......évi költségvetési beszámoló dokumentumai”.)

3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelőséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében:

- az 1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,

- a 4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes – a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményei.

 

 

1. A költségvetési koncepció elkészítése

 

1.1 A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően

- a költségvetési szerv bevételeit,

- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

1.5. A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,)

- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettség vállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.

1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

2. A költségvetési tervezés

 

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a Képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

2.2. A költségvetési terv javaslatot a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

A költségvetési szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a Képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.

 

 

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

 

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által jóváhagyott:

- eredeti költségvetési rendeletből, illetve

- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.

A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.

A beszámolót a naptári év június 30.-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

- a jogszabályi előírásokat,

- a költségvetési szerv belső információs igényét, valamint

- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

1.4. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetési szerv féléves beszámolója elkészítéséről.

 

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

 

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30.-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:

- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,

- a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint

- a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

 

3. Az éves költségvetési beszámolás

 

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.

3.2. A zárszámadást a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31.-ig kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:

- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

- a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.

3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.

 

 

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért az érintettek a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

 

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,

- az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.

Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a költségvetési szervek pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák.

 

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja:

 

 

1.) E szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésére, építési beruházására és szolgáltatás megrendelésére (a továbbiakban: beszerzés) terjed ki.

 

 

2.) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

Rekonstrukciónak minősül: A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül.

 

A beszerzések előkészítése magában foglalja:

- a beszerzési feladatok felmérését és megtervezését,  - az egyes beszerzések műszaki - gazdasági előkészítését és jóváhagyását.

 

 

3.) A beszerzések előkészítését Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység) végzi.

 

 

4.) Az illetékes szervezeti egység a tárgyévben megvalósítani tervezett beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben összesíti, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Kbsz.) 2.) pontjában meghatározottak szerint.

5.) A beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz a beszerzés szakmai megalapozása érdekében szakmai programot kell készíteni.

A szakmai program

6.) A szakmai program elkészítése az illetékes szervezeti egység feladata, mely során köteles egyeztetni a Hivatal Pénzügyi Osztályával, illetve, amennyiben a beszerzés finanszírozása részben vagy egészben magyarországi, vagy uniós pályázati forrásból történik, a Projektmenedzseri irodával. Szükség esetén a szakmai program elkészítéséhez, megbízási szerződés alapján külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

 

7.) A szakmai program tartalmi elemei:

- a beszerzés megnevezése, jellege,

- a beszerzés szükségességének indoka, célja,

- a beszerzés költsége (építési beruházás esetén anyagi-műszaki bontásban),

- a beszerzés költségének fedezete,

- a beszerzés ütemezése,

- valamint építési beruházás esetén a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek.

 

 

8.) A beszerzés megvalósításának engedélyezése a szakmai program jóváhagyásával történik, mely a képviselő-testület szakmailag illetékes bizottsága(i) (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.

A beszerzés megvalósítása

9.) A beszerzést a Kbt., a Kbsz., valamint a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

 

 

10.) Az Önkormányzat Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a Hivatal Beszerzések Lebonyolításának Szabályzata alapján kell lefolytatni.

 

11.) Jelen szabályzat ………..lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően kell alkalmazni.

 

12.) Jelen szabályzat aktualizálása a Kbsz-ben meghatározott Közbeszerzési Csoport feladata.

 

 Gyomaendrőd, 2011. ………………….

 

 …………………………………                                      …………................

        Polgármester                                                   Jegyző

 

 

 

 

 

 

Jegyző,

Aljegyző,

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda igazgatója,

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója,

Kner Imre Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium igazgatója,

Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója,

Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,

Közművelődési, Közgyűjteményi és Turisztikai Intézmény vezetője,

Térségi Humánsegítő Szolgálat vezetője,

Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,

Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,

Liget Fürdő Kft. ügyvezetője,

Gyomaszolg Ipari Park Kft. ügyvezetője,

Gyomaközszolg Kft. ügyvezetője,

Zöldpark Nonprofit Kft. ügyvezetője,

Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló

 

 

 

 

 

 

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

 

 

 

A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.

 

 

 

 

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

 

Elnök:

Lehóczkiné Tímár Irén (képviselő)

Tagok:

Dr Farkasinszky Erzsébet (képviselő)

Iványi Lajosné (képviselő)

Nagyné Perjési Anikó (képviselő)

Hangya Lajosné

Dr. Timár Gyöngyi

Ágostonné Farkas Mária

 

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

 

Elnök:

Márjalaki József (képviselő)

Tagok:

Arnóczi István János (képviselő)

Marton Dániel (képviselő)

Tóth Lajosné

Gellértné Vaszkó Tímea

 

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

 

Elnök:

Betkó József (képviselő)

Tagok

Béres János (képviselő)

Poharelec László (képviselő)

Szujó Zsolt

Klimaj Zsolt

 

 

 

 

Székhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.

A társulás tagjainak megnevezése:

 Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

 Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

 Gyomaendrőd Város Önkormányzata

 Hunya Község Önkormányzata

 Kardos Község Önkormányzata

 Kondoros Nagyközség Önkormányzata

 Szarvas Város Önkormányzata

 Örménykút Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Az önkormányzati feladatok és közszolgáltatások kistérségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése.

 

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Szarvas Város Önkormányzata

Mezőtúr Város Önkormányzata

Sarkad Város Önkormányzata

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Gyula Város Önkormányzata

Mezőberény Város Önkormányzata

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

Köröstarcsa Nagyközség Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata

Ecsegfalva Község Önkormányzata

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Lakitelek Nagyközség Önkormányzata

Orosháza Város Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a csípő-szúnyog gyérítés területén.

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Szarvas Város Önkormányzata

      Hunya Község Önkormányzata

Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

Csárdaszállás Község Önkormányzata

 Kardos Község Önkormányzata

 Kondoros Nagyközség Önkormányzata

Örménykút Község Önkormányzata

 Kétsoprony Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a köztisztasági és településtisztasági feladatok hatékony és gazdaságos megvalósításában.

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

A társulás tevékenysége: A tagok a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerint előírt kötelező helyi közszolgáltatási alapfeladatukról, közoktatási közfeladataikról az általános iskolai oktatásról és nevelésről pedagógiai szakszolgálat feladata közül a nevelési tanácsadásról, logopédiai ellátásról, gyógytestnevelésről, valamint gyermekjóléti szolgálatról, családsegítésről szociális alapellátással kapcsolatos feladatokról, valamint a nem kötelezően ellátandó szakosított ellátások közül az idősek otthonáról, valamint az átmeneti gondozásról intézményi társulás útján gondoskodnak.

A közösen fenntartott intézmények megnevezése székhelye:

 - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon

   Székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2.

 

- Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

   Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Fő u. 2.

 

- Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

 Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Mirhóháti út 1-5.

 

 

Székhely: 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20.

Működési területe: Battonya, Gyomaendrőd, Sarkad, Szarvas, Szeghalom települések közigazgatási területe.

Tevékenysége: A Dél-alföldi Regionális Képzési Bizottság szakképzéssel kapcsolatos döntéseinek tudomásul vétele, végrehajtása. E döntések figyelembe vételével a társulást alkotó fenntartók intézményeiben a szakképző évfolyamokon indítható osztályok számának meghatározása.

 

 

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

Vasutas Települések Szövetsége

Magyar Fürdővárosok Szövetsége