1) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tudomásul veszi az informatikai koncepció felülvizsgálatáról és az elektronikus ügyintézésről szóló beszámolót.

2) A Képviselő-testület elfogadja az előterjesztés mellékletét képező középtávú informatikai koncepciót. Felhatalmazza a polgármestert, hogy intézkedjen a koncepció végrehajtásának ütemtervének elkészítéséről és a fejlesztési pénzösszegeknek pályázati források feltárásával, és azok éves költségvetési tervekbe illesztésével gondoskodjon.

Határidő: 2012. február 15; 2013. február 15; 2014. február 15.

Felelős: Várfi András polgármester

 

 

 

 

Vezetői összefoglaló

Az információ az a különleges tulajdonsággal rendelkező erőforrás, amely a felhasználása során sohasem fogy el. Ezt az erőforrást feldolgozó infokommunikációs technológia pedig a ma ismert leghatékonyabb, legsokoldalúbb, legszélesebb körben használható eszköz a közigazgatás korszerűsítésére, minőségének javítására. Az információ azon képessége, hogy miközben új értéket előállításában vesz részt, aközben erőforrás tartalma változatlan marad, meghatározó fontosságú nemcsak a magán, de különösen egy modern társadalom közigazgatásában is. Mindezek miatt az infokommunikációs technológia fejlesztését és annak működtetését stratégiai fontosságú területként kell kezelni.

Az elmúlt öt éves informatikai stratégia végrehajtásának időszakába esett két önkormányzati ciklus váltása, illetve a gazdasági világválság is. Annak ellenére, hogy az önkormányzat gazdasági teljesítőképességére nagymértékben hatott a recesszió, mégis lehetővé vált, hogy az elképzelések nagy része megvalósuljon zömében pályázati forrásokból.

Önkormányzatunknak ez az ötödik középtávú informatikai koncepciója. Az előre tervezett, egymásra épülő fejlesztések teszik lehetővé, hogy gazdaságosan és hatékonyan tudjon működni az informatikai környezet és ennek segítségével az önkormányzat is.

A stratégia alkotás folyamán a következő szempontokat vettük figyelembe:

·        szolgáltató önkormányzat kialakítása,

·        szervezetfejlesztés,

·        fenntartható működés,

·        jogszabályi megfelelőség,

·        informatikai biztonság.

A projekteket egyeztettük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Digitális Megújulás Cselekvési Tervével (2010-2014) és az önkormányzat Gazdasági programjában meghatározott célokkal, feladatokkal.

A stratégia elkészítésénél figyelembe vettük a Közigazgatási Informatikai Bizottság 22/2. számú, az „E-önkormányzati stratégiakészítési ajánlás kistérségek és önkormányzatok számára” ajánlását.

Az e-közigazgatás – önkormányzatok esetében az e-önkormányzat – az infokommunikációs eszközök alkalmazásának, az igazgatási munkafolyamatok és a szervezet korszerűsítésének, valamint a felhasználók ezekkel kapcsolatos képzésének gyűjtőfogalma.

Tekintettel arra, hogy az e-önkormányzatiság kialakítása az önkormányzati szervezetek életében – folyamataikban, munkakultúrájukban, technológiai hátterükben – nagy változást hoz, a megvalósításhoz világos célokra, gondos tervezésre és erős kontrollra van szükség. Mindezek keretbe foglalására a stratégia hivatott.

A stratégiát azonban nem elég megalkotni, gondoskodni kell az abban tervezett célok és feladatok megvalósulásáról is. Ehhez el kell készíteni a részletes megvalósítási terveket, és meg kell szervezni a megvalósítás irányítását. Meg kell tervezni és kezelni kell az e-önkormányzat bevezetésével járó működési és szervezeti változásokat, különben az ellenérdekeltek ellenállása megnehezíti vagy ellehetetleníti a megvalósítást. Megfelelő kezeléssel széleskörű támogatást kell szerezni a stratégiához, amit feltétlenül segít az eszközök jó dokumentálása, használatuk oktatása, a stratégia céljainak és feladatainak ismertté tétele. Gondoskodni kell a megvalósítás ellenőrzéséről, a kitűzött célokhoz mutatók kitűzéséről, azok méréséről, a monitoringról. Végül foglalkozni kell a stratégia rendszeres karbantartásával, mert változhatnak a környezeti feltételek és az igények.

A stratégiai célok kitűzésénél nagy hangsúlyt kell helyezni a szolgáltató, ügyfélközpontú önkormányzat megteremtésére, az átlátható működésre, az elszámoltathatóságra. Ugyanilyen fontossága van a hatékonyság, eredményesség és a minőség javításának is. Az e-önkormányzat segíthet abban is, hogy az érintettek kifejthessék véleményüket az önkormányzat működéséről, stratégiai elképzeléseiről, tervezett intézkedéseiről, részt vegyenek társadalmi vitákban, a döntéshozatali mechanizmusokban. Ez az, amit e-demokráciának hívunk. Az e-önkormányzat hozzájárulhat az esélyegyenlőség javításához is, bár nem megfelelő tervezéssel növelheti is a szakadékot egyes társadalmi rétegek között.

Nem szabad hagyni, hogy az e-önkormányzati stratégia tervezésénél az „e”, vagyis az elektronizáció, a technikai fejlesztés domináljon. Nagyobb figyelmet kell fordítani az igazgatásszervezésre, a szervezetfejlesztésre és a megfelelő szabályozási környezet megteremtésére.

Mivel a korszerű e-önkormányzati rendszereket képtelenek a kis- és közepes települések kifejleszteni és működtetni, továbbá számos, az e-önkormányzat által is támogatott területen amúgy is kistérségi (járási) szintű a feladatellátás, csak a térségi szemlélet és összefogás lehet a járható út.

Beszámoló a 2005-2010 évi Informatikai Stratégia végrehajtásáról

Az Önkormányzatunk célkitűzéseit is magában foglaló középtávú informatikai koncepciót 2005 nyarán fogadta el a Békési Kistérségi Társulás. A koncepció a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatásával, illetve e programban elérhető projektek megvalósítására alapozott. A koncepció hangsúlyosan kezelte a térségi munkamegosztást és a társközpontok szolgáltatói funkcióit. A koncepció alapját az eEurope ajánlások és a Magyar Információs Társadalom (MITS) stratégia határozta meg.

Mik voltak az Informatikai Stratégia átfogó céljai?

Ezek a célok határozták meg az informatikai fejlesztések stratégiai prioritását is. Az egyes célokat a Békési Kistérség önkormányzatai úgy kívánták elérni, hogy ahol lehet, az informatikailag fejlettebb városok (Békés,
Gyomaendrőd, Mezőberény) szolgáltatásként nyújtják a Kistérségben lévő települések számára azokat a funkciókat, ahol ez törvényileg és informatikailag lehetséges.

Együttműködő települések:

Kistérségi célkitűzés volt, hogy felhasználva a digitális adattárolás és kommunikáció előnyeit, olyan automatizmusok kerüljenek kialakításra, mint az:

Kiemelt cél volt, hogy a Kistérség versenyképességét a következő hatásokon keresztül fokozzuk.

Célkitűzés volt, hogy a stratégia alapján megvalósítandó informatikai elemekkel hosszútávon fenntartható működést alakítsunk ki. Határozott cél volt, hogy a megvalósítandó funkcionalitás és egységes infrastruktúra olyan értéket teremtsen, mely növeli a Kistérség önkormányzatainak, hivatalainak működési hatékonyságát, javítsa szervezettségét, átláthatóvá tegye azt.

 

Önkormányzati szinten törekedtünk az egységes, homogén és minőségi informatikai infrastruktúra kialakítására. Az egységes rendszert olcsóbb volt üzemeltetni és fejleszteni, kevesebb karbantartást igényelt. Az időben kiterjesztett garancia és a minőség eredményeként a hardver meghibásodások gyakorlatilag elhanyagolhatók voltak. A Városháza szerverparkja és annak kiszolgáló környezete mindössze két alkalommal került felújításra elsősorban a feldolgozási műveletek és az adat tároló kapacitás növelése érdekében.

A Polgármesteri Hivatalban a számítógépek 30%-át cseréltük új munkaállomásra. A dokumentum előállításhoz 4 csoport munkát támogató lézernyomtatót vásároltunk és további 4 költséghatékony és fajlagosan olcsó üzemeltetésű nagy teljesítményű multi funkciós irat előállító gépet béreltünk példányszámos üzemeltetési szerződéssel. A ciklus végére a képviselők és bizottsági tagok notebook számítógépet kaptak, így a testületi előterjesztések elektronizáltsága folytán jelentősen mértékben csökkent a hagyományos irat előállítás.

Az elektronikus levelezést, és az önkormányzati honlapokat virtuális kiszolgálókra telepítettük. A teljes belső hálózatot tűzfallal, VPN autentikációs szerverrel és menedzselhető vírusellenőrző szoftverrel védjük.

Az üzleti versenyképesség növelése és a lakossági ellátás javítására városunkban 2005-től ugrásszerűen növekedett a versenyképes árú szélessávú internet szolgáltatás. 2006-ig a BékésNet, majd annak megszűnését követően a helyébe lépő Internet-X nyújtott mikrohullámú internet szolgáltatást. 2006-ban elkészült a FiberNet egész várost lefedő kábeltv hálózata, amelyen a hagyományos TV műsorelosztás mellett megkezdődött a szélessávú internet szolgáltatást is. 2009 nyarára elkészült a Békési Kistérség nagykiterjedésű és szélessávú optikai hálózata, amely a térség településeit kapcsolja össze. Ezen a lakossági és üzleti szolgáltatások mellett az önkormányzat VPN hálózati forgalma és kistérségi ASP szolgáltatás is kiemelt helyet kapott.

2007-ben a Képviselő-testületi ülések, majd 2008-ban a bizottsági ülések is MikroVoks elektronikus rendszerrel kerültek előkészítésre, ülésvezetési és dokumentálási támogatásra. 2009-ben az ÁROP projekt keretében frissítésre került MikroVoks-EDtR komplex rendszer, amely még hatékonyabb támogatást adott a döntés előkészítésnek és nyilvánosságnak. Az új generációs portálba integrált ülés- és döntés kereső szorosan együttműködik a döntéstámogató rendszerrel. 2010 decembere óta az internetes portálról elérhetők az ülések vágatlan videó tartalmai is.

A költséghatékonyság növelése érdekében az önkormányzat teljes intézményhálózatát lefedő önkormányzati mobil flotta került kialakításra 2008-tól folyamatosan. Jelenleg több mint kétszáz hívószám alkot egy közös és költséghatékony mobil kommunikációs közeget. Ebben az időszakban került teljes körűen ellátásra minden ügyintéző publikus elektronikus levélcímmel. Külön fiókok kerültek kialakításra az elektronikus ügyintézés támogatására. 2010-ben a korszerű technológiai és az internet sávszélesség rendelkezésre állása lehetővé tette az ISDN2 szolgáltatás mellett az IP telefon szolgáltatás bevezetését a városházán és a kirendeltségen.

Az ügyfélhívó segítségével nemcsak személyesen, de az interneten keresztül két felületen is elérhető az időpont kérés és ügyintézésre bejelentkezés. A vállalkozói engedélyek esetében központilag, míg az adózásban saját fejlesztés révén lehet elektronikusan is kapcsolatot tartani az ügyintézésben.

2009-ben az mezőőri és közterület felügyelői munka hatékonyságának fokozására, illetve a dolgozók biztonságának növelésére GPS azonosítási rendszert vezettünk be. A rögzített adatok egy Intranetes alkalmazás és a Google Maps szolgáltatás közvetítésével értelmezhetők és elemezhetők.

Az informatikai rendszer szabályozottsága és az önkormányzati információs rendszer sebezhetőségének értékelésére, gyenge pontjainak felderítésére biztonsági auditot végeztettünk.

e-Közigazgatási helyzetkép

Az e-Közigazgatás előzményei 1998-ig az első önkormányzati honlap indulásáig vezethetők vissza. Az áttörés a szélessávú internetezés elterjedése miatt azonban csak 2003 nyarán következett be az új technológiájú önkormányzati portállal. A fejlett adminisztrációs felülettel rendelkező portálon már tematikusan voltak elhelyezhetők a helyi közigazgatás hírei és információi. Így különösen a helyi joganyagok, önkormányzati normatív döntések és a képviselő-testületi ülések publikus előterjesztései, jegyzőkönyvei érhetők el. A helyi rendeletek az egyik nagy jogi adatbázist forgalmazó cég segédszoftverével kerülnek feldolgozásra és illesztésre a többi joganyaghoz. Ennek segítségével a rendszerváltás óta született összes helyi jogszabály és önkormányzati döntés hatályosítva és időgépesítve van tárolva a rendszerben.

Az elektronikus információ szabadság követelményeinek eleget téve 2008-ban regisztráltuk önkormányzatunkat a közadat kezelő rendszerben is így a legfontosabb közérdekű adatok nemcsak a portálunkon érhetők el, hanem a közadat kereső rendszerben is. Szintén elérhetők honlapunkról az „üvegzseb törvény” hatálya alá tartozó szerződések főbb adatai, illetve a közpénzekből az önkormányzat által nyújtott támogatások is. Ez utóbbi közérdekű információk a közpénzekből nyújtott támogatásokat publikáló kormányzati portálon is elérhetők. A támogatások pályázati adminisztratív előkészítő rendszerét is már úgy alakítottuk ki, hogy a kötelező központi adatszolgáltatással elektronikus adatcserét tudjunk lebonyolítani.

Az eKözigazgatási technológia helyi megteremtésében egyik nagy előrelépést a SAPARD, DARFT és IHM-ITP pályázatok összehangolásával megvalósított projekt jelentette. A három pályázatból a SAPARD a WAN szintű informatikai hálózati közeget és az azon implementált VPN kommunikációs csatornát, a DARFT a központi adatkezelő, alkalmazás futtató nagyteljesítményű szervert, míg az IHM-ITP pályázat az integrált pénzügyi szoftver beszerzését támogatta. A három program összehangolásával az önkormányzati hivatal és valamennyi intézménye egy közös adatbázis és szerver erőforrásait konkurensen elérve, de jogosultsági szintek és logikai szervezeti egységenként szétválasztva intézhették az intézményi pénzügyeket. A rendszer támogatja az internetes banki és egyéb szakrendszerekkel történő integrációt és együttműködést. A helyi adózásban, segélyezésben és számos egyéb terület pénzügyi tranzakcióiban gyakorlatilag emberi beavatkozás nélküli automatizált folyamatok segítik a pénzmozgások feldolgozását. A rendszer integráltsága nagymértékben segíti a vezetői informálódást, tervezést önkormányzati és intézményi szinten is.

A település rendezési tervének felülvizsgálata érdekében beszerzésre került a város digitális alaptérképe, amely évente frissítésre kerül. Több önkormányzati feladat megoldását nagymértékben támogatta a digitális alaptérkép rendelkezésre állása. Szintén a térbeli megjelenítéshez kapcsoltuk a mezőőri és közterület felügyeleti tevékenység GPS adatbázisát. Ezt átmenetileg egy ingyenes Intranetes megoldáshoz kapcsoltuk. Egyre nyomasztóbban hat azonban az, hogy nem rendelkezünk olyan, az alaptérképre helyezhető közmű térkép-rétegekkel, amelyek egy komplex térinformatikai rendszerben lennének kezelhetők.

Az e-közigazgatási technológia kiterjesztésében szintén nagy előrelépést jelentett a 2006-ban a földhivatali Takarnet rendszerhez, majd a foglalkoztatási és szociális adatbázishoz (EADAT) történt csatlakozásunk 2009-ben. A rendszer a korábbi manuális adatfeltöltést kiterjesztette az automatizált adatcsere lehetőséggel. Az FSZH-val kötött megállapodás alapján lehetőségünk nyílt arra, hogy a szociális ellátást kezelő lokális rendszerekből interfész program útján töltsük fel a központi rendszerbe a jogszabály által előírt adatokat megkímélve magunkat a fölösleges munkatehertől és hibázási lehetőségtől.

Szintén az eKözigazgatást erősítette az Intézményi Munkaügyi Információs rendszernek a központi adatbázisra épülő, webes kezelő felületén elérhető változatának a bevezetése. A webes technológia térhódítása nemcsak a külső, de belső kapcsolatainkban is egyre inkább teret nyer. A belső információáramlást biztosító hivatali intranet portál mellett két központilag kiadott ingyenes alkalmazás is helyet kapott: a Teljesítményértékelő rendszer és a választható béren kívüli juttatásokat kezelő Cafeteria rendszer.

Az elektronikus ügyintézéssel szemben támasztott követelményekből önkormányzati portálunk segítségével az elmúlt év végéig az első két szintet tudtuk megvalósítani. A portálunk Ügyintézés menüpontjában megtalálható az önkormányzati hivatalunkban intézett valamennyi hatósági és közigazgatási ügy részletes ügymenet leírása és letölthetők az ügyintézéshez szükséges kérelem és egyéb űrlapok elektronikus változatai.

A elektronikus ügyintézésben - pontosabban a Ket novella terminológia szerinti elektronikus kapcsolattartásban – is történt előrehaladás 2010 év végén. Saját elhatározásunkat nagyban segítette az, hogy a vállalkozói igazolványok kötelező elektronikus ügyintézésének bevezetése folytán hivatalunk is rendelkezik az elektronikus űrlapok gyártásához szükséges regisztrációval. 2011 tavaszán az adóügyintézésben megvalósult a 3. szint, a kétirányú interakció. Az ÁNYK-ba tölthető elektronikus nyomtatványok segítségével az ügyfélkapun keresztül történhet a dokumentumok továbbítása.

Az egyes szakalkalmazások interaktív kapcsolatának megteremtése és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségeinek kihasználására az 2010-ben szerződést kötöttünk a MÁK-kal négy interfész szoftver ingyenes beszerzésére. Ezek a szoftverek elsősorban a helyi adózásban teremtik meg annak lehetőségét, hogy elektronikus űrlapokból vagy egyéb elektronikus ügyfél-szolgálati rendszerekből érkező bevallási adatokat átadják az ONKADO rendszerbe. Az interfész programok lehetővé teszik továbbá az ONKADO rendszernek az iktató rendszerrel történő adatcseréjét, illetve azt, hogy az internetes önkormányzati portálon keresztül az adózók hozzáférhessenek saját adataikhoz és az adózással kapcsolatos információikhoz.

Az önkormányzati hivatali működés és az eKözigazgatási szolgáltatások továbbfejlesztése érdekében Gyomaendrőd Város Önkormányzata sikeresen pályázott az ÁROP 1.A.2 jelű „A Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése” projekt felhíváson. A különböző szervezetfejlesztési technikák, tanulmányok és humán tréningek mellett kellő hangsúlyt kapott az eKözigazgatást segítő modellek bevezetése, illetve a meglévők továbbfejlesztése is.

Ennek keretében továbbfejlesztésre került a Polisz Integrált Pénzügyi Információs Rendszer. A korábbi testületi döntéseket nyilvántartó rendszert felváltotta a teljes testületi működést támogató keretrendszer az Elektronikus Döntéstámogató Rendszer. Ez a webes technológiájú integrált keretalkalmazás teljes körű támogatást nyújt a testületi működésnek az előterjesztés készítésétől, az ülésvezetésen és döntéshozatalon át annak a végrehajtásáig, a döntések nyilvántartásáig, és azok automatizált internetes publikálásáig. A SeQuence ügyfélhívó rendszer az ügyfeleknek kényelmesebbé tette az okmányirodai ügyintézést azzal, hogy interneten keresztül is tudnak előre időpontot foglalni. Az egyenletesebb ügyfélelosztás optimalizálása az ügyintézőknek, az ügyfélforgalom és ügyintézési idő pontos mérése pedig a hivatal vezetőinek nyújt pótolhatatlan statisztikai adatsorokat.

Ezek a műszaki és szervezési fejlesztések szerencsésen egybeestek azzal is, hogy az elmúlt év nyarára épült ki a kistérségi társulás nagykiterjedésű optikai gerinchálózata, amely nyolc települést és azok közintézményeit kapcsolják egy informatikai hálózatba. Az távoli alkalmazást futtató intézmények gigabit sávszélességű hálózati kapcsolaton kommunikálnak az önkormányzati vagy ASP központi kiszolgálókkal. Ez utóbbin a GovSys ügyiratkezelő szoftver érik el, amely többlet szolgáltatásaival segítséget nyújt a bonyolult hatósági ügyekben a Ket. novella által megkövetelt határidő számításban is, segítve a gyors és szakszerű ügyintézést elkerülendő az esetleges ügyfél kártalanítási ügyeket.

e-Közigazgatási akcióterv

Az EU i2010 e-Kormányzati Akcióterv öt pontban foglalja össze a tagországok feladatait 2010-ig:

„Senki sem maradhat le” – 2010-re el kell érni, hogy a tagállamok valamennyi állampolgára egyszerűen hozzáférhessen a megbízható és biztonságos elektronikus szolgáltatásokhoz, és a modern technológiai eszközök széles skálájához. Lényeges, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó személyek is az e-kormányzat haszonélvezőivé váljanak;

Hatékonyság és eredményesség – Ezt a két tényezőt több „kulcsszóval”, részcéllal fejezi ki az akcióterv, melyek között megtalálható az átlátható kormányzati működés, az elszámoltatható kormányzat, a magas szintű felhasználói elégedettség, valamint a karcsúsodó bürokrácia;

Biztonságos szolgáltatások – A magánszemélyek és az üzleti szféra szereplői számára kényelmes, megbízható és egymással együttműködő közszolgáltatásokat kell nyújtani. Biztonságos és egymással kommunikálni képes, átjárható rendszereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik az elektronikus személyazonosítást tartózkodási helytől függetlenül;

Állampolgári részvétel, a demokratikus döntéshozás erősítése – A hatékony állampolgári párbeszédet és a döntéshozatali folyamatokba történő bevonást erősítő alkalmazások létrehozására van szükség.

Az i2010 e-Kormányzat Akcióterve megállapítja, hogy az elektronikus kormányzatban élen járó országok az elsők között találhatók a gazdasági versenyképességben is. A nemzeti versenyképesség, az erős innovációs képesség és a közigazgatás minősége között fennálló szoros kapcsolat azt jelzi, hogy a világgazdasági versenyben a jó kormányzás elengedhetetlen. Az elektronikus kormányzattal, e-közigazgatás megteremtésével a közigazgatás nagyban hozzájárulhat a tagországok gazdasági fejlődéséhez.

A közigazgatás-fejlesztés részeként szükség van az önkormányzat feladatainak újragondolására, a megerősített feladatok magasabb színvonalú ellátásához szükséges fejlesztések megvalósítására. A közigazgatás fejlesztésének célja, hogy fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások jöjjenek létre. A kormány az államreform program keretében a közigazgatás megújítása terén a következő főbb célokat határozta meg:

 

A részletes célokat illetően több fontos terület fejlesztését kell meghatározni:

 

Mindez egy olyan önkormányzati közigazgatás jövőképét vázolja fel, ahol kiemelt cél elkötelezettség, a technológia nyújtotta előnyök jobb kihasználása a közszolgáltatások nyújtásában, melynek révén az e-Közigazgatás hozzájárul ahhoz, hogy:

 

A hatékony működésre és szolgáltatás-orientáltságra irányuló átalakítások segítsenek abban, hogy:

 

Az önkormányzati ciklus informatikai fejlesztésének lehetséges területei

Az informatikai fejlesztési elképzelések kialakításánál egyaránt figyelemmel kell lennünk a változatlan és változó körülménykre. Ami biztos, hogy az önkormányzat mint önigazgató közigazgatási egység továbbra is megmarad, így működésének, partnerségének és döntéseinek transzparensnek kell lennie és információkban mélyen megalapozottnak. Kérdéses lehet viszont az ellátott funkcióinak mértéke és hatóköre. Ennek ellenére fel kell készülnünk arra, hogy a város a továbbiakban is betölt térségi szolgáltató funkciókat a közigazgatásban is.

Ezért az új informatikai elképzelések az előző években megvalósultakra épülnek. A korábbi fejlesztéseknek a jövőbeni elképzelésekkel folytonosságot kell képezniük.

Az új koncepcióban a legfontosabb cél elérésére törekszünk, a szolgáltató önkormányzat megvalósítására. Célunk, hogy javítsuk a helyi lakosok tájékoztatását, bevonjuk őket a döntések előkészítésébe. Kiemelt cél az e-Közigazgatási infrastruktúra, szolgáltatás-technológia és speciális szakismerettel rendelkező humán erőforrás megőrzése és fejlesztése és térségi szerepkör megtartása és megerősítése érdekében. El kell érni, hogy a meglévő helyi e-közigazgatási innovációs kompetenciák, szellemi és műszaki erőforrások, illetve szakmai tapasztalatok is hozzá tudjanak járulni a járásközponti e-igazgatás megteremtéséhez.

Arra törekszünk az új elképzelések megvalósítása során, hogy az eredmény az érintett terület fejlődését hozza, a munkavégzés, tanulás hatékonyabb legyen. A felhasználókat a fejlesztés különböző fázisaiba bevonjuk.

Célunk a lakosság széleskörű bevonása a döntés előkészítési folyamatokba. Az elektronikus közzétételi kötelezettség korszerű színvonalon történő teljesítése, az önkormányzati honlap tájékoztató és interaktív szerepének erősítése, a lakossági internethasználat és hozzáférés lehetőségének bővítése.

A képviselő-testületi ülések video adása az interneten is elérhető, „konzerv” adásban utólag is megtekinthetők. Meg kell valósítani a valós idejű internetes közvetítést a jelenlegi konstrukcióban, vagy a meglévő szoftverkörnyezet fejlesztése útján automatizált módon. Ez esetben is meg kell valósítani, hogy a korábbi adások is elérhetők és újra visszanézhetőek legyenek.

Az önkormányzat honlapja folyamatosan változik az igényeknek, elvárásoknak megfelelően. Az utóbbi évben jelentős strukturális változáson ment át. A közösségi oldalakban rejlő interaktivitás lehetőséget az önkormányzathoz és a hatóságaihoz illő struktúrában tervezzük megvalósítani.

Különösen fejleszteni szükséges a honlap információ továbbítási arculatát. Egyidejűleg erősíteni szükséges a napi élet általános információt továbbító magazin jellegét és a közszolgálati információkat tartalmazó közlöny jellegét is.

Az ügyfelek tájékoztatását a gyomaendrőd.hu honlapon keresztül célszerű fejleszteni a hagyományos kiadványok magas költsége miatt. Ez a honlap ügyintézési (szolgáltatási) portállá történő fejlesztésével érhető el, ahol minden olyan információ és szolgáltatási felület elhelyezésre kerül, amely a gyomaendrődi polgárok és az önkormányzat közti kapcsolatokat érinti. A már jelenleg is működő, az önkormányzati döntéseket és döntéstervezeteket (üléseket) strukturált lekérdezését biztosító megoldáshoz hasonlóan biztosítani kell az azonnali és valós idejű (on-line és realtime) naprakész információk elérését. Ehhez a már meglévő és kifejlesztendő interfész programokkal kell elérhetővé tenni az adózásban a saját megszemélyesített egyenlegadatok lekérdezhetőségét, illetve a megszemélyesítés nélküli, közhasznú információk elérését. Érintett területek kiemelten az adóbevételek, költségvetési bevételek és kiadások, szerződések, vagyonleltár, rendezési és fejlesztési tervek.

A Hivatalban a nagyszámú bejövő telefonhívás és emailes megkeresés fogadása a folyamatos ügyfélfogadás mellett egyre kevésbé oldható meg. A kialakítandó e-ügyfélszolgálaton keresztül a Polgármesteri Hivatal valamennyi ügyében megvalósulhatna az audio-vizuális tájékoztatás, az időpont előjegyzés, információs adatbázis kezelés, amelynek jó működtetése hozzájárulna az ügyfél elégedettség növekedéséhez, az ügyintézői terhek csökkentéséhez.

Az információs társadalom egyik tünete a digitális megosztottság. A digitális szakadék az információt használók, az információs társadalom tagjai és az abból kizártak között húzódik. Folyamatosan fel kell tárni a digitális szakadék kialakulásának jeleit és okait a hátrányok mérséklése vagy felszámolása érdekében.

A város különböző (oktatási, közművelődési) intézményeiben lehetőséget kell biztosítani az ingyenes vagy nonprofit jellegű internet használat biztosítására. A korábban már kiépített infópontokat fenn kell tartani és működtetni.

A lakosság digitális felzárkóztatásának és az új technikai lehetőségek széleskörű kihasználása érdekében a keressük a megvalósítás konkrét szervezeti formáját.

Elsősorban idegenforgalmi és üzleti megfontolásokból szorgalmazni kell az publikus internet nyújtotta szolgáltatások, funkciók igénybevételének lehetőségét a frekventált közterületeken és közösségi helyeken. A lehetőségek és igények ismeretében a város fontosabb közterületein, közösségi helyein és a nagylátogatottságú önkormányzati intézmények közösségi tereiben a vezeték nélküli internet-hozzáférés feltételeit kell fokozatosan megteremteni.

Az esélyegyenlőség és szélessávú internet szolgáltatás biztosítása érdekében keresni kell a lehetőségét a kistérségi optikai hálózatok összekapcsolására, illetve azok városon belüli továbbépítésére az ellátatlan területek felé. Ezen a területen kiemelten kell kezelni az endrődi központi területet, továbbá az öregszőlői, nagylaposi és kocsorhegyi külterületek sűrűn lakott helyeit.

Az alapinfrastruktúra megfelelő színvonalú kialakítása és annak szinten tartása elengedhetetlen a ráépülő szolgáltatások eléréséhez.

A nagyobb, integráltabb, felhasználóbarátabb rendszerek nagyobb erőforrásigényt támasztanak az alapinfrastruktúrával szemben. A periféria fejlesztése esetén költségmegtakarítást eredményezhet az újabb eszközök beszerzése, mert az olcsóbb üzemeltetést tesz lehetővé.

A dedikált adatbázis és alkalmazás szerverek amortizációs ciklusának végén élni kell a szerver virtualizációs és felhő alapú technológiára történő áttéréssel. A virtuális szerverek és felhő alapú megoldások (cloud computing) jelentős mértékű költség- és élőmunka megtakarítása mellett hatékonyabbá tehetik az önkormányzati adatvagyon hasznosítását, a csoportmunkát és integrációt, illetve széles körben elérhetővé tehetik az otthoni és távmunka biztosítását.

A jelenleg is rendelkezésre álló Taninform rendszer szolgáltatásait fokozottabban kell igénybe venni és biztosítani kell, hogy a tanulók törvényes képviselői az interneten keresztül is kapcsolatot tudjanak tartani az oktatási intézményekkel, ezen a felületen is nyomon követhessék gyermekeik tanulmányi előmenetelét.

A könyvtári szolgáltatásokban a hagyományos elemek mellett növelni kell a digitális tartalmak elérésnek feltételrendszerét. Új eszközök beszerzése is szükségessé válik. Így különösen a könyvszkenner, professzionális digitalizáló készülék szoftverrel, e-book olvasók és e-book tartalmak, továbbá a helyi jelentőséggel bíró értékek (tárgyi: épületek, emlékművek, táblák, tárgyak, stb) digitális megjelenítéséhez professzionális fotófelszerelésre.

Javítani szükséges az esélyegyenlőséget biztosító eszközöket és szoftvereket a fogyatékkal élő emberek könyvtárhasználatának biztosításához.