Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a Zöldpark Nonprofit Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint fogadja el:

 

Alulírott alapító a Polgári Törvénykönyvről szól 1959. évi IV. törvény 57-60.§ (Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) rendelkezései alapján egyszemélyes, közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hozok létre.

A társaság feladata a Gyomaendrőd Város Önkormányzata által kötelezően ellátandó tevékenység ellátása. A társaság szolgáltatásainak igénybe vételét minden arra jogosultnak biztosítja, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú nonprofit céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat, gazdálkodásának eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. A társaság közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait Gyomaendrőd Város honlapján (www.gyomaendrod.hu) és a Gyomaendrődi Hírmondó című folyóiratban teszi közzé. A társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

I.                   A TÁRSASÁG NEVE

1.         A társaság cégneve:     Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

            Rövidített neve:           Zöldpark Nonprofit Kft.

II.                 A TÁRSASÁG SZÉKHELYE

1.         A társaság székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Ipartelep út 2.

III.       A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI

A.) Cél szerinti közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26.§.c.) pontja szerint:

-          környezetvédelem (közhasznú fő tevékenység)

-          természetvédelem és állatvédelem

A társaság közhasznú szervezet, mert ezen közfeladatok kötelező ellátásáért a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 8.§. (4) bekezdése szerint Gyomaendrőd Város Önkormányzata (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.), mint a társadalmi közös szükséglet ellátására kötelezett a felelős. A társaság a közfeladatot az Önkormányzat határozata alapján látja el.

B.) Tevékenységi körök TEÁOR szerinti besorolással:

8130 ’ 08 Zöldterület-kezelés (főtevékenység)

Közhasznú tevékenységet segítő üzletszerű gazdasági tevékenységek:

7820 ’08 Munkaerő kölcsönzés

 

IV.       A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA, AZ ÜZLETI ÉV

A társaság határozatlan időre alakul. A társaság első üzleti éve 2009. január 1. napjától 2009. december 31. napjáig tart. Az üzleti év ezt követően megegyezik a naptári évvel.

V.        A TÁRSASÁG VAGYONA ÉS ALAPÍTÓJA

A Társaság törzstőkéje: 500.000,-Ft, azaz Ötszázezer Ft, mely kizárólag pénzbeli betétből áll.

A társaságot Gyomaendrőd Város Önkormányzata /5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1./ alapítja, törzsbetétjének összege 500.000,-Ft azaz Ötszázezer forint. Az alapító a törzsbetét teljes összegét köteles az alapító okirat aláírásától számított 8 napon belül a társaság pénztárába befizetni.

A Társaság alapítója mellékszolgáltatást és pótbefizetési kötelezettséget nem vállal.

A közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tartozásainak kiegyenlítése után a tag csak megszűnéskori saját tőke összege adható ki legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélra. A megmaradó vagyon közhasznú felhasználási célja: természetvédelem, környezetvédelem, közmunka támogatása.

VI.       A TÁRSASÁG LEGFŐBB SZERVE

Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlés kizárólagos határkörébe tartozó kérdésekben az alapító tag dönt.

Ennek megfelelően az alapító határoz:

-         a számviteli törvény szerint beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról

-         a közhasznúsági jelentés elfogadásáról

-         olyan szerződés jóváhagyásáról, melyet a társaság a társadalmi szükséglet ellátásáért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről

-         az üzletrész felosztásához való hozzájárulásról és az üzletrész bevonásának elrendeléséről

-         az ügyvezető megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról, ellene kártérítési igény érvényesítéséről, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll a munkáltatói jogok gyakorlásáról

-         a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, díjazásának megállapításáról, illetve ellenük kártérítési igény érvényesítéséről

-         a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról

-         olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, melyet a társaság ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt

-         a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, átalakulásáról

-         az alapító okirat módosításáról

-         a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyásáról

-         továbbá mindazon ügyekben, melyeket törvény, vagy az alapító okirat a tag kizárólagos hatáskörébe utal.

Az alapító a döntéshozatalt megelőzően a Kszt. 7.§. (4) bekezdésében, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97/A.§. (8) bekezdésében foglaltak szerint köteles a felügyelő szerv, valamint – ha az nem azonos a legfőbb szervvel – a társaság ügyintézésre és képviseletre jogosult szerve véleményét megismerni, mely nélkül érvényes alapítói döntés nem hozható. A számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát a könyvvizsgáló ellenőrzi, véleményének ismerete nélkül e kérdésben az alapító nem hozhat érvényes döntést.

Nem vehető figyelembe a véleményezésre jogosult véleménye akkor, ha a tervezett alapítói döntés őt magát, vagy közeli hozzátartozóját kötelezettség, vagy felelősség alól mentesíti, vagy bármilyen más előnyben részesíti, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy ellene kártérítési pert indítványoz. (Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében bárki által igénybe vehető szolgáltatás.)

A véleményezési jog gyakorlása ülésen történik, -melyet évente legalább egyszer, a számviteli törvény szerinti beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadására – a társaság székhelyére kell összehívni. Az ülések nyilvánosak. Az üléseket a tag köteles összehívni, legalább 8 nappal az ülést megelőzően. Az alapító az alapítói döntés tervezetét megküldi az ügyvezetőnek azzal, hogy az ülésre a meghívottakat az ügyvezető köteles összehívni. Az írásbeli meghívónak tartalmazni kell az ülés napirendjét.

Az ülésre meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, valamint a könyvvizsgálót. A véleményezési jog az ügyvezetőt is megilleti. A véleményezésre jogosultak csak személyesen gyakorolhatják e jogukat, képviseletnek helye nincs. A véleményezésre jogosultak az előterjesztett kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással döntenek.

Az ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a megjelentek nevét, tisztségét, az alapítói döntéstervezetekre előadott véleményeket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és a tag írja alá (amennyiben az alapító személye azonos az ügyvezetővel, úgy az alapítón kívül a felügyelő bizottság elnöke a másik aláíró). A jegyzőkönyvek nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

Az alapítói döntésekről az ügyvezető köteles naprakész nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza a döntés időpontját, tartalmát és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét is.

Az alapító döntései, valamint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, illetve a közhasznúsági jelentést Gyomaendrődi Hírmondó folyóiratban 30 napon belül közzé kell tenni. Az alapító azon döntéseit, melyek a közhasznú társaság bárki által igénybe vehető szolgáltatásaira vonatkoznak, ezen túlmenően a társaság által működtetett intézmény hirdetőtábláján is közzé kell tenni. A közzétételről az ügyvezető gondoskodik.

Az ügyvezető köteles biztosítani a társaság működésével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető köteles bármely, jogszabály által felhatalmazott szerv, vagy személy részére az iratbetekintést haladéktalanul, vagy az iratbetekintést kérővel egyeztetett időben, illetve jogszabály, vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az iratbetekintésről az ügyvezető külön nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem teljesítésének ideje.

Alapító kijelenti, hogy a működésével, szolgáltatásai igénybe vételével, beszámolói közlésével kapcsolatos döntéseinek nyilvánosságát az előzőekben megjelöltek szerint (közzététel), valamint az irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog gyakorlásával biztosítja. Amennyiben ezen rendelkezésekkel sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a társaság ezen adatait megyei, vagy országos sajtó útján is közzéteszi.

A társaság köteles a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, melynek elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tarozik.

a)      számviteli beszámolót

b)     költségvetési támogatás felhasználását

c)      társasági vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

d)     cél szerinti juttatások kimutatását

e)      a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok tárulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét

f)      a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét

g)      a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

A társaság ügyvezetését egy ügyvezető látja el. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét Fekete József (an: Székely Zsuzsanna, sz.h. Mezőberény, sz.i. 1956.11.18., Mezőberény, Békési u. 19/A. sz. alatti lakos)ügyvezető látja el. Az ügyvezető kijelenti, hogy a megbízást elfogadja, személyében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, illetve más jogszabályok szerinti kizáró ok nem áll fenn. Az ügyvezető megbízatása 2012. január 01-től 2016. augusztus 15. napjáig tart.

-         a társaság képviselete

-         a tagjegyzék vezetése

-         a társaság üzleti könyveinek vezetéséről való gondoskodás

-         a társaság éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elkészítetése, annak az alapító elé tárása

-         az alapító tájékoztatása a társaság működéséről

-         az alapító döntésre felkérése azokban az esetekben, melyekben az alapítói határozathozatal jogszabály alapján nem kötelező

-         az alapító döntéshozatalát megelőző, véleményezésre jogosultak ülésének összehívása, jegyzőkönyvének elkészítése, a jegyzőkönyvek és határozatok nyilvántartása

-         az alapító döntéseinek nyilvánosságra hozatala, az iratbetekintés biztosítása, felvilágosítás-adás a társaság közhasznú tevékenységéről.

a)      az Nyrt.-ben való részvényszerzés kivételével nem szerezhet társasági részesedést a társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben

b)     nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben

c)      maga, illetve közeli hozzátartozója a társaságnál felügyelő bizottsági taggá nem választható meg

d)     maga, illetve közeli hozzátartozója nem köthet a saját nevében, vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket

e)      a vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt, ha maga, vagy közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

f)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt /nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás/

g)      a közhasznú szervezet megszűnését követő 2 évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűnését megelőző 2 évben legalább egy évig-vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

h)     Az ügyvezető, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VIII. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A társaságnál 3 tagú felügyelő bizottság látja el a működés és a gazdálkodás ellenőrzését. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az alábbiak szerint alakul.

2)     LEHÓCZKINÉ TÍMÁR IRÉN (an.: Varga Irén) 5500 Gyomaendrőd, Fő út 19.

/ 2010.11.05-től 2014.11.30-ig/

A felügyelő bizottsági taggá megválasztottak az új tisztség elfogadásától számított 15 napon belül azt a gazdasági társaságot, amelynél már ilyen tisztséget betöltenek, írásban tájékoztatni kötelesek.

a)      kezdeményezi az alapítónál a véleményezésre jogosultak rendkívüli ülésének összehívását és javaslatot tesz annak napirendjére, ha véleménye szerint az ügyvezetés jogszabályba, az alapító okiratba, vagy a társaság alapítójának határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság, vagy az alapító érdekeit

b)     megvizsgálja az alapító valamennyi, véleményezésre előterjesztett döntéstervezetét, és azokról véleményt mond

c)      írásbeli jelentést készít a számviteli törvény szerinti beszámolóról, és a közhasznúsági jelentésről

d)     ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását

e)      munkája során jelentést kérhet a vezető tisztségviselőkről, illetve tájékoztatást a társaság munkavállalóitól

f)      megvizsgálja a társaság könyvelését, iratait.

A felügyelő bizottság köteles az alapítót tájékoztatni és döntéshozatalt kezdeményezni, ha olyan mulasztásról, jogszabálysértésről, vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő tényről szerez tudomást, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítsa, illetve enyhítése a döntésre jogosult hatáskörébe tartozik. Ugyanezen kötelezettség terheli a felügyelő bizottságot, amennyiben vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tényt észlel. A felügyelő bizottság haladéktalanul értesíteni köteles a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult a működés törvényességének helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

a)      az alapító hozzátartozója

b)     a társasággal jelen megbíztatásán kívül más tevékenység ellátására irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll- kivéve: jogszabály másképp rendelkezik-, vagy ennek hozzátartozója

c)      a társaság közhasznúsági cél szerinti juttatásából részesül-kivéve: a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatását-, vagy ennek hozzátartozója

d)     ezen tisztségének betöltésében a Gt.-ben, vagy a Kszt.-ben megjelölt egyéb kizáró, vagy korlátozó okok akadályoznak

e)      a közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet a társaság felügyelő bizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét követő 2 évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

f)      a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23., 24.§-aiban, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. §-aiban megjelölt összeférhetetlenségi szabályoknak nem felel meg.

A felügyelő bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A felügyelő bizottság testületként működik. A bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottságot az elnök hívj össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök nem intézkedik, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagok személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az ügyvezető a bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében haladéktalanul köteles az alapító döntéshozatalát kezdeményezni.

A bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg, melyet az alapító hagy jóvá.

 

A társaság vezető tisztségviselője adatai, a cégnyilvántartást részért képező tények és adatok nyilvánosak, azokat a Cégközlönyben kell közzétenni.

A vezető tisztségviselő tevékenységéért az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható gondossággal köteles ellátni, kötelezettségeinek megszegése esetén a társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása:

a)      megbízatásának időtartama lejár

b)     az alapító visszahívja

c)      lemond

d)     elhalálozik

e)      vagy a törvényben meghatározott egyéb kizáró ok bekövetkezik.

A vezető tisztségviselő bármikor lemondhat, azonban ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60.napon válik hatályossá, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a 2006.évi IV. törvény és a Ksztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelen egységes szerkezetű társasági szerződés a 2014. május hó     napjával bekövetkezett változásokat tartalmazza, vastag, dőlt betűvel szedve. Az ellenjegyzés a változott részekre vonatkozik.

Gyomaendrőd, 2014. május    

 

Ellenjegyezte: