Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javasolja a Képviselő – testületnek, hogy a közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról szóló rendeletet az alábbiak szerint fogadja el:

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közterületek használatának általános szabályai

1. § Közterületen ingóságot csak bérleti szerződés alapján lehet tárolni.

2. § (1) Közterületen zajló építési munkálatok során a kivitelező köteles gondoskodni a közterület állágának védelméről, a közlekedés biztonságáról és az eredeti állapot helyreállításáról.

(2) Közterületen a közúthoz, járdához csatlakozó bejárót, parkolót, árkon keresztül átjárót kizárólag az út kezelőjének hozzájárulása alapján lehet létesíteni.

3. § (1) A közút alatt vagy felett a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet létesítményt elhelyezni, átvezetni, megszüntetni, felbontani.

(2) Ha a zöldfelületű közterület használata bontással járó tevékenységre irányul, akkor a hozzájárulás megadása polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A közút közútkezelői hozzájárulás nélkül csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében bontható fel. A munkálatok elvégzése alatt a forgalom biztonságos tereléséről, és az út megfelelő helyreállításáról a közmű fenntartója köteles gondoskodni.

(4) A (3) bekezdés szerinti munkálatokat 24 órán belül be kell jelenteni út kezelőjének. A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot, és nyilatkozni kell az eredeti állapot helyreállításának várható időpontjáról. A helyreállítási munkák határideje nem haladhatja meg a bontási munka befejezésétől számított 15 munkanapot.

5. §  Park és liget útjait és sétányait csak gyalogosok, kerékpárosok és a park, liget üzemeltetését vagy hulladékszállítást szolgáló járművek használhatják közlekedésre.

6. § Játszóterek, parkok és sportpályák területére állat nem vihető be.

7. § (1) Közterületen a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeszes ital nem fogyasztható.

(2) Közterületen engedély nélkül fogyasztható szeszesital:

a) december 31-én 12 órától január 1-én 6 óráig,

b) vendéglátó egységekhez kapcsolódó közterületen bérelt kerthelységek területén;

c) közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi árusító helyek területén.

8. § Közterületen saját mezőgazdasági terményét 1 m2 nagyságú területen, külön engedély nélkül bárki árusíthatja, ha ezzel a gyalogos vagy gépjármű forgalmat nem akadályozza.

9. § Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységhez történő szállítás esetén a szállított áru hely hiányában közterületen engedély alapján rakodható, ha ezzel a közlekedés nem akadályozott vagy biztonsága nem veszélyeztetett. Az, akinek érdekében a szállítást végzik, köteles a szállítás által okozott közterületben bekövetkező hibákat, szennyeződéseket saját költségén eltávolítani és köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

 

10. § Kereskedelmi és szórakozóhely, üzlet, illetve a szolgáltatást végző vállalkozás tulajdonosa, bérlője, használója üzlete, telephelye előtt köteles a városképet nem rontó hulladékgyűjtőt, csikktartó edényt elhelyezni, annak ürítését szükségszerinti gyakorisággal elvégezni és környezetét folyamatosan tisztán tartani.

11. § Külterületi utak és földutak határáig az arankafajok, a selyemkóró ellen a földúttal határos ingatlantulajdonosok kötelesek védekezni annak virágzása előtt úgy, hogy a virágzás nélküli állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani.

12. § Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók környezetének tisztántartásáról, a csurgalékvíz megfelelő elvezetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.

 

13. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához bérleti szerződés szükséges.

(2) Ha a használat közút területét is érinti, úgy az engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.

14. § Közterület-használatra bérleti szerződést kell kötni.

a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához;

b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerű engedély alapján kihelyezett építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezéséhez;

c) árusító és árusítással kapcsolatos fülke, pavilon létesítéséhez, üzlet előtti árubemutatóhoz;

d) építési munkával kapcsolatos létesítményekhez különösen állványzat, konténerek és ezek tartozékainak elhelyezéséhez, munkaterület körülhatárolásához, építőanyag tároláshoz;

e) alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgó bolthoz;

f) film és televíziós felvételhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát huzamosan akadályozza, vagy elzárt területet igényel;

g) idényjellegű zöldség, gyümölcsárusításhoz;

h) kiállítás, alkalmi vásárhoz;

i) vendéglátó-ipari előkerthez;

j) szórakoztató, mutatványos tevékenységhez;

k) üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezéséhez;

l) közterület-használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához;

m) köztárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához;

n) hangos hirdető berendezések elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez;

15. § Bejelentési kötelezettség alá tartoznak a következő közterület-használati formák:

a) a közút, a járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevétele,

b) közműhálózatok hibaelhárításával kapcsolatos munkák elvégzése;

c) élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzése.

16. § (1)Nem köthető bérleti szerződés, ha a használat

a) más vagy mások életét, testi épségét, vagyonát vagy a közbiztonságot sértené vagy veszélyeztetné;

b) zöldterületen levő növényállomány károsításával, pusztulásával járna;

c) közterületen nem árusítható termékek forgalmazását foglalja magába, kivéve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben;

d) közterület rendeltetésszerű használatát indokolatlan mértékben zavarná;

e) jármű iparszerű javítására irányul;

f) szállítójármű, tehergépjármű, pótkocsi, mezőgazdasági vontatók, munkagépek, erőgépek és tartozékainak valamint az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására irányul;

g) jogszabályba ütközik.

(2) Nem köthető bérleti szerződés abban az esetben sem, ha.

a) létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

b) árusító, kereskedelmi-szolgáltató célokat szolgáló 15 m2 alapterület nagyságot meghaladó pavilonok létesítését igényli;

c) olyan építmények létesítésére, melyhez a közmű ellátás nem biztosítható.

17. § (1) A közterület-használat iránti kérelemhez a 14. § b), c), i) pontjának esetében helyszínrajzot kell csatolni, melyen kérelmező feltünteti az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;

18. § (1) A 3. § szerinti kezelői hozzájáruláshoz szükséges kérelmet a közút, közterület kezelőjéhez kell benyújtani.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) kérelmező nevét és címét;

b) a közút pontos megjelölését;

c) az igénybe venni kívánt terület helyszínrajzát;

d) a területen végzett munka pontos megnevezését, mennyiségét m2-ben megadva,

e) munka kezdésének időpontját;

f) a kivitelező nevét;

g) helyreállításért felelős nevét, címét;

h) eredeti állapot helyreállításának időpontját;

i) forgalomszabályozási tervet.

19. § (1) A közterület-használatot annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell a bérleti szerződést megkötnie.

(3) Az Önkormányzati és intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell a kérelmet benyújtani és a bérleti szerződést megkötni, de a közterület-használati díj fizetése alól mentesül.

(4) A szerződés a kérelmezőt nem mentesíti a jogszabályokban előírt szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.

20. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért használati díjat kell fizetni. A közterület-használati díjfizetési tevékenységek körét és a díj mértékét az 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 14. § c), e), g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben április 1. és szeptember 30. közötti időszakban a közterület használatért nem kell díjat fizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben használó köteles a terület használatára haszonkölcsön szerződést kötni az önkormányzattal.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai a 14. § d) pontjában meghatározott esetekben az ingatlanuk előtt, a tevékenység megkezdésének bejelentését követő naptól számított 15 napig a közterületet ingyenesen használhatják a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül.

(5) A közterület bejelentés alapján legfeljebb 45 napig használható. Az igénybejelentések között bejelentések között legalább 5 napnak kell eltelnie.

(6) Az ingatlan használója a lakás céljára szolgáló ingatlan előtti közterületet háztartási tüzelőanyag tárolása céljából bejelentés alapján 5 napig ingyenesen használhatja a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül. A közterület foglalási igényt a tárolás megkezdésének napján a közterület felügyelőnél a helyszínen, vagy írásban a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalán kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a rendelet szerinti közterület foglalási díjat kell megfizetni.

21. § A közterület-használat iránti kérelemről a településrendezési tervek, az építésügyi, városképi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és közegészségügyi előírások, valamint a kereskedelmi és turisztikai szempontok figyelembevételével a polgármester dönt.

22. § Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyag elhelyezésére a szerződés csak fél éves tartamára köthető.

23. § (1) A szerződésben meghatározott díjat a használó egy összegben köteles teljesítheti.

(2) Díjfizetési kötelezettség alól állandó jellegű mentesség illeti meg a kérelmezőt

a) az egészségügyi célokat szolgáló létesítmények,

b) közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében menetrendszerű személyszállítás céljára szolgáló várakozóhely, fülke és várakozóhelyiség (megálló) tulajdonosát, valamint

c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges.

(3) Kérelemre a díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése lehetséges az alábbi esetekben:

a) városi kulturális-, sport- és szabadidős közterület-használat esetében, amelyeket kizárólag önkormányzati intézmények, illetve költségvetési szervek szerveznek,

b) művészeti és tudományos tevékenységet bemutató kiállítás esetében,

c) egyházi szertartásokkal közvetlenül kapcsolatos közterület-használat esetében,

d) az önkormányzat tulajdonában álló épületek felújítása során igénybe vett közterület-használat esetében, mennyiben a felújítási munkák végzése az önkormányzat megbízásából történik.

(4) A díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése nem mentesít a közterület eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól.

 

24. § (1) E rendelet 2014. július 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról szóló 37/2007. (XI. 30.) Gye. Kt. rendelet.

 

 

1) Zöldfelületek

a)      Szabadság tér központi rész

b)      Református templom, iskola melletti rész

c)      Kner tér

d)      Hősök útja (Fő út - Kossuth u. között)

e)      Fő út (Hősök útja - Kodály Z. utca: az út és az ingatlanok előtti zöldterület, valamint a kerékpárút melletti zöldfelület a belvízlevezető csatorna és a közút között)

f)        1919-es emlékmű zöldfelülete

g)      Kolmann ltp. előtti zöldterület

h)      Bajcsy-Zs. út - Fő út, közlekedési csomópont

i)        Kossuth L. utca (Pásztor J. út - vasútállomás)

j)        vasútállomás előtti park

k)      Pásztor J. út /Fő út - Kossuth u./

l)        Pásztor János tér

m)    Október 6. ltp.

n)      Hősök tere,

o)      Blaha L. utca /Fő út - Endrődi utca/

p)      Rácz Lajos utcai csapadékcsatorna (külterület – Selyem út között)

q)      Besenyszegi úti burkolt csapadék csatorna és védtöltés

r)       Gárdonyi Géza utcai burkolt csapadék csatorna

s)       Polányi Máté utcai másodrendű védtöltés

2) Cserjék metszése:

a)      Gyomai buszforduló

b)      Erzsébet ligeti játszótér

c)      Szabadság tér központi rész

d)      Kis Bálint Általános Iskola előtt, Hősök útja

e)      Kner tér

f)        Bajcsy Zs.- Fő út közlekedési csomópont

g)      Arany J.-Rákóczi út sarok

h)      Damjanich J. tér

i)        Szent Gellért Kat.Ált. Iskola előtt

j)        Népligeti játszótér

k)     Rózsahegyi Kálmán K. Ált. Iskola előtt

3) Sövénynyírás:

a)      Kner tér

b)      Szabadság tér

c)      Hősök útja

d)      Fő út

e)      Kolmann ltp.

f)        Kossuth L. utca/Hősök útja-vasútállomás/

g)     

          Pásztor J. út      

          Hősök tere

i)        Blaha L. utca

                                                                      

4) Rózsaágyak növényeinek metszése, vagdalása:

a)      Szabadság tér

b)      Kner tér

c)      Tompa M. utca- Fő út kereszteződése