Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága

41/2015. (II. 18.) Gye. Kt. Üokke. Határozata

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a beterjesztett rendelet –tervezet megalkotását azzal, hogy a 3. § (7) bekezdésből az „átmeneti és tartós” szövegrész törlésre kerül.

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

1. §(1) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások a:

a) rendkívüli települési támogatás

b) rendszeres települési támogatás

c) köztemetés.

 

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

 

2. §(1) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre és hivatalból állapíthatók meg. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a szükséges mellékletek csatolásával postai úton vagy személyesen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Integrált Ügyfélszolgálatához nyújtható be.

 

(2) Kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell saját maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait.

 

(3) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkező kérelmezőnek, az eljárásban érintett hozzátartozóinak büntetőjogi felelősség mellett az erre rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a vagyoni, jövedelmi viszonyairól.

 

(4) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások tartalmára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

 

(5) A kérelem elbírálásához, a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, Munkaügyi Kirendeltség igazolását, orvosi igazolást, számlákat, jövedelemre vonatkozó munkáltatói, illetve pénzellátást folyósító szerv igazolásait és egyéb iratokat a kérelem beadásával egy időben kell benyújtani.

 

(6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedül álló meghatározására az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

 

(7) A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

 

(8) Az Önkormányzat a Szt. 17. §-ában meghatározottak alapján - a fizetésre kötelezett személy kérelmére –a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett települési támogatás összegének 50 %-át elengedheti, amennyiben a megfizetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át és nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

 

(9) Az Önkormányzat a Szt. 17. §-ában meghatározottak alapján a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett rendszeres települési támogatás megtérítésére - a fizetésre kötelezett személy kérelmére – részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a megfizetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át és nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

 

(10) §Az Önkormányzat a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján a köztemetés költségének 50 %- elengedheti, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik a Szt. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában szerinti vagyonnal.

3. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

 

(2) Az Önkormányzat a Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét

a) a Térségi Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: intézmény) székhelyén biztosított étkezéssel,

b) a szállásra rászoruló hajléktalannak az intézmény támogató szolgálata útján az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállítással biztosítja.

 

(3) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

 

(4) Az Önkormányzat a betegséghez kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére rendkívüli települési támogatást nyújt:

a) a legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek enyhítésére,

b) a családban nevelkedő gyermeknek az egészségbiztosítási pénztár által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetéséhez,

c) a 11. §-ban szabályozott feltételeknek megfelelő eseti magas gyógyszerköltség enyhítéséhez.

 

(5) Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére rendkívüli települési támogatást nyújt:

a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához,

b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez.

 

(6) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítéséhez az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, a 3. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A határnap elmulasztása jogvesztő.

 

(7) A gyermek fogadásának előkészítéséhez valamint a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához nyújtható támogatáshoz az igényt a területi védőnő, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható támogatáshoz az igényt a családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni. .

 

4. §(1) Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott jogos lakásigényét nem haladja meg.

 

(2) Elemi kár körébe tartozik természeti katasztrófa vagy lakástűz miatt bekövetkezett káresemény.

 

5. § (1) Temetési költségek enyhítése címén rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

 

(2) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:

a) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 0-100 %-a esetében a segély összege 50.000.-Ft.

b) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100-200 %-a esetében a segély összege 30.000.-Ft.

c) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200-300 %-a esetében a segély összege a mindenkori  legegyszerűbb földben történő temetési költség 10 %-a.

 

6. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása címén azt a személyt, aki megfelel a 3. § (3) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek.

 

(2) A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.

 

7. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki a létfenntartását veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

 

(2) A krízis helyzet, olyan rendkívüli élethelyzet, amikor

a) a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken vagy

b) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni, mely számlának az összege legalább eléri a család jövedelmének 50 %-át vagy

c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul

és ezért megélhetése nem biztosított.

 

8. §Az Önkormányzat a téli, fűtési időszakban egyszeri alkalommal tűzifát biztosít annak a rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

 

9. § (1) A rendkívüli települési támogatás összegét az alkalmanként jelentkező többletkiadás és a rászoruló személy vagy család egy főre eső jövedelmének mértékére figyelemmel kell megállapítani.

 

(2) A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatást a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Gyomaendrőd Város Önkormányzata házipénztárában veheti fel a jogosult vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják.

 

(3) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a határozathozatalt követő nyolc napon belül helyszíni ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.

(4) A családgondozó jelzése alapján a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatokban az igénylő

a) a számla vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető vagy

b) arra kötelezhető, hogy az rendkívüli települési támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.

10. §A rendkívüli települési támogatás természetben nyújtott támogatásként is adható, kiadható részben vagy egészben vásárlási vagy gyógyszer utalvány formájában is, illetve az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, az intézményi térítési díj megfizetésével történhet.

11. § (1) Az Önkormányzat települési támogatásként települési gyógyszertámogatást nyújt a szociálisan rászoruló személyek részére magas gyógyszerköltségük viseléséhez.

 

(2) A települési gyógyszertámogatás

a) rendkívüli támogatásként nyújtható, amennyiben a szociálisan rászoruló személy átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező magas gyógyszerköltsége

b) rendszeres támogatásként nyújtható, amennyiben a szociálisan rászoruló személy időszakos vagy tartós létfenntartásáról rendszeresen jelentkező magas gyógyszerköltsége

miatt más módon nem tud gondoskodni.

 

(3) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra, és

b) akinek alkalmanként jelentkező vagy rendszeres – legalább hat hónap időtartamban fennálló – havi gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, és nem rendelkeznek vagyonnal.

 

(4) A települési gyógyszertámogatás egyszeri vagy egy hónapra jutó összege a leigazolt gyógyszerköltség, de maximum

a) 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a és annak 150 %-a közé esik,

c) 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 230 %-a közé esik .

(5) A települési gyógyszertámogatást a rendszeresen jelentkező gyógyszerköltség időtartamára, de maximum egy évre lehet megállapítani.

 

(6) A kérelmezőt a rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

 

(7) A rendszeres települési gyógyszertámogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

 

(8) Az Önkormányzat a települési gyógyszertámogatást természetben nyújtott támogatásként gyógyszerutalvány formájában biztosítja.

 

12. §(1) Az Önkormányzat rendszeres települési támogatásként települési lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez:

a) a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,

b) a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz.

 

(2) A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani.

 

(3) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

 

(4) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

 

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

 

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

 

(7) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) 6.000.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 5.000.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a és annak 200 % -a között van,

c) 4.000.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a és annak 230 % -a között van.

d) 3.000.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-a és annak 250 % -a között van.

 

(8) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

 

(9) A kérelmezőt a települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

 

(10) A települési lakásfenntartási támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

 

13. §(1) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

 

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

 

14. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

 

(2) A települési lakásfenntartási támogatás megállapításához

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat, illetve a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adat

c) lakbérhez vagy az albérleti díjhoz igényelt támogatás esetén a bérleti szerződés fénymásolata

szükséges.

15. § (1) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges azonosító adatokat.

 

(2) Az Önkormányzat a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

 

(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

 

(4) A települési lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában, részszámlában havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

 

(5) A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

 

(6) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlákban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

 

16. § (1) Ha a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

 

(2) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató-váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

 

(3) Ha a települési lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik vagy szolgáltató-váltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

 

 

17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy kérelmező lakókörnyezete rendezett legyen.

 

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezetten, higiénikus állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

 

(3) Az Önkormányzat a támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle - környezettanulmány - lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

 

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az önkormányzat tíz napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

 

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a támogatás nem állapítható meg.

 

 

18. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

 

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet.