4. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2012. június 28-i ülésére
2012. június 28-i ülésére
| Tárgy: | Tájékoztató az önkormányzat gazdálkodását meghatározó 2013. évi változásokról | |
| Készítette: | Szilágyiné Bácsi Gabriella | |
| Előterjesztő: | Várfi András polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Az önkormányzatok életében a 2013-as év jelentős változásokat fog hozni, mind az ellátandó feladatok tekintetében, mind a finanszírozás módjában. Ezen előterjesztésben megpróbáltuk összefoglalni - egyelőre számok nélkül – azokat az információkat, jogszabályokat és korlátokat melyek az önkormányzat számára ismertek és amelyeket mindenképpen figyelembe kell vennünk és be kell tartanunk a következő évek gazdálkodása során.
Az előzetes információk alapján a jegyzők egyes feladatait a járások, az oktatási és egészségügyi intézményeket az állam veszi át. Mindehhez kapcsolódóan a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy nem ismert, milyen bevételek maradnak jövő évtől az önkormányzatoknál.
A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat értelmében az SZJA helyben maradó része és a jövedelemkülönbség mérséklésére fordított forrás beépül a települési önkormányzatok általános működésének támogatásába.
Ez az általános jellegű támogatás a településkategóriánként – a nettó működési kiadásokra figyelemmel – számított átlagos, 1 főre jutó kiadási szint és a településkategóriánkénti 1 főre jutó elvárt bevétel különbségén alapszik.
Az elvárt bevétel az önkormányzat 2011. évi gépjárműadó bevételének 40%-a és az elvárt helyi adó összege.
Az elvárt helyi adó nem más, mint a 2011. évi iparűzési adóból a maximális adókulcs felével, azaz 1%-kal számított összeget és a további helyi adókból számított 2011. évi bevétel felét jelenti.
A településkategóriánkénti átlagos, 1 főre jutó kiadási szint és a település lakosságszáma szorzataként számított önkormányzati kiadási szintet csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele.
A törvényjavaslatban már olvasni lehet, hogy jövőre a gépjárműadó bevétel 40%-a marad a településen, ugyanakkor a helyi adók – így az iparűzési adó is – teljes mértékben az önkormányzatok saját bevétele marad.
A Kormány úgy tervezi, hogy az alap normatívákon felül a helyben maradó SZJA fele és az önkormányzati gépjárműadó 40%-a megy az oktatás finanszírozására. Egyes vélemények szerint félő, hogy ezek a bevételek nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az állam az iskolákat működtetni tudja és a kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük saját forrásaikat a helyi önkormányzatoknak.
Az állam részéről az oktatás átvétele csak az oktatási feladatok átvételét fogja jelenteni. Az állam végzi majd a tanügy-igazgatási feladatokat, a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők bérgazdálkodását, gyakorolja az intézményvezetők feletti munkáltatói jogokat.
A Kormány döntése értelmében az intézmények üzemeltetése, az iskolaépületek tulajdonjoga és ezzel működtetésének kötelezettsége a települési önkormányzatoknál marad. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításokat végez arra vonatkozóan, hogy mekkora terhet róna az intézmény üzemeltetés az önkormányzatokra. Felmerül kérdésként, hogy honnan szerezhetnek a települések erre a feladatra forrást? A központi költségvetésből lehet igényelni a feladat ellátásához a szükséges forrást vagy az önkormányzatnak saját bevételeiből kell kigazdálkodnia?
A 2013. januárjától alkalmazandó új finanszírozási rendszer legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik, a forrásokhoz feladatarányosan lehet majd hozzájutni. A kormányzati támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadásaira lesz fordítható, eltérő finanszírozás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve kell majd visszafizetniük az érintett településeknek.
Megszűnnek a szabad felhasználású források, így az önkormányzatok önként vállalt feladatokat csak a saját bevételeik (pl. az általuk kivetett adók) terhére teljesíthetnek. Felmerült annak a lehetősége is, hogy az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására központi támogatás adható.
Az államadósság csökkentése érdekében születtek a 2012. január 1-től alkalmazandó kötelezettségvállalás új szabályai is.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Törvény 10. §-a értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.
A törvény meghatároz olyan ügyleteket is, melyekhez nem szükséges a Kormány hozzájárulása, ezek az alábbiak:
- A magyar költségvetést érintő, uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló kötelezettségvállalásra
- Adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitelre
- Likvid hitelre vonatkozó, valamint
- A Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú város esetén a 100 millió Ft-ot, egyéb önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletre.
A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:
- Az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,
- az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított és
- amennyiben teljesül a fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendelkezés.
Valamennyi ügyletre igaz, hogy az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből eredő adott évi összes fizetési kötelezettsége a futamidő végéig egyik évben sem haladhatja meg a 353/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint meghatározott éves saját bevételeinek 50%-át.
Új fejlesztés esetén:
- Az önkormányzat - uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve – nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.
Mi minősül az önkormányzat saját bevételének a 353/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet értelmében?
- Helyi adóból származó bevétel
- Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel
- Osztalék, koncessziós díj, hozambevétel
- A tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel
- Bírság-, pótlék- és díjbevétel
- Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés.
A tárgyévben várható fejlesztési célú, kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletekről az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 15-ig köteles adatot szolgáltatni a kincstár illetékes területi szervének.
Önkormányzatunk a 2012. évi költségvetési rendelet elfogadásakor az alábbiak szerint határozta meg a város adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit és saját bevételeit a költségvetési évet követő három évre vonatkozóan:
Adatok: E Ft-ban
|
Megnevezés
|
2012.
|
2013.
|
2014.
|
2015.
|
|
Kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó törlesztés
|
210.497
|
210.513
|
210.496
|
210.496
|
|
Adósságot keletkeztető kötelezettségek össz.
|
210.497
|
210.513
|
210.496
|
210.496
|
|
Saját bevételek
|
361.169
|
360.000
|
360.000
|
360.000
|
Az Önkormányzat által 2008. évben kibocsátott kötvényhez kapcsolódó kötelezettség 2018-ban fog megszűnni. Addig minden évben a törlesztés és a kamatfizetés 210-215 millió Ft közötti fizetési kötelezettséget jelent az Önkormányzat részére. Ugyanakkor a saját bevételünk 50%-a 2012. évben és azt követően várhatóan 180 millió Ft körül fog alakulni.
A problémát az jelenti, hogy ez a várhatóan csökkenő saját bevétel kellene, hogy finanszírozza az elkövetkezendő években a kötvényhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeken túl az összes önként vállalt önkormányzati feladatot és nem elképzelhetetlen, hogy a kötelező feladatok bizonyos körét is (pl. amennyiben a Kormány nem biztosít forrást az oktatási épületek fenntartásához).
A Képviselő-testületnek mindenképpen célszerű lenne a jövő évtől az adósságszolgálatra egy kockázati tartalékalapot képezni. Az augusztusi testületi ülésre igyekszünk számokkal is alátámasztani a költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott változtatásokat, melynek tükrében a Képviselő-testület meghatározhatja elképzeléseit, céljait, a következő évben ellátandó kötelező és önként vállalt feladatait, a meglévő kötelezettségeink teljesítésének forrásait.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A Bizottság javasolja a tájékoztató elfogadását. |
|
"Kitekintés a 2013. évi változásokra"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Költségvetés, zárszámadás
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete elfogadja az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó 2013. évi változásokról készített tájékoztató anyagot.
Határidők, felelősök:
Határidő: 2012. 08. 30.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Szilágyiné Bácsi Gabriella