2. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2013. január 31-i ülésére
2013. január 31-i ülésére
| Tárgy: | Rendeletalkotás helyi építésügyi szabályokról | |
| Készítette: | Kmetykó János főépítész | |
| Előterjesztő: | Várfi András polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: építési törvény) alapján a települési polgármestereknek konzultációs és előzetes tájékoztatási kötelezettségük van az építési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt.
Ugyanakkor az építési törvény szerint a települési önkormányzat településképi bejelentési és településképi véleményezési eljárást folytathat le, amennyiben rendeletben állapítja meg az erre vonatkozó szabályokat.
A települési önkormányzat építésügyi feladatát rendelete megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.
Indoklás
A rendelet megalkotásával egyrészt Önkormányzatunk eleget tud tenni az építési törvényben meghatározott, az építési engedélyezési eljárással kapcsolatos kötelező feladatainak.
Továbbá a rendelet célja Gyomaendrőd építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembe vételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
Fent leírtak figyelembevételével készült el a rendelet-tervezet, melyet kérem, szíveskedjenek megvitatni, és elfogadásáról dönteni.
Döntéshozói vélemények
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
A Bizottság három külön rendelet-tervezetben tárgyalta az előterjesztést, azonban célszerű e rendelkezéseket egy közös rendeletben szabályozni, ezért a Bizottság javaslatára a Képviselő-testület elé egy közös rendelet-tervezetet terjesztünk elfogadásra. |
|
"Rendeletalkotás helyi építésügyi szabályokról"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: Építési, beruházási ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
TERVEZET
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2013. (…) önkormányzati rendelete
a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás
és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció valamint a településképi bejelentési és véleményezési eljárás szabályairól
Gyomaendrőd város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés ab) és ac) pontjában, 62 § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja Gyomaendrőd építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. §
(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Gyomaendrőd város közigazgatási területén végzett építési munkákra terjed ki függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, illetve településképi bejelentéshez kötött-e, avagy sem.
(2) A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Gyomaendrőd közigazgatási területén
a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
c) Gyomaendrőd közigazgatási területén reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve
d) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
(4) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
3. §
E rendelet alkalmazásában
1. beépítési előírás: a helyi településrendezési eszközök tartalmára alapozott, tájékoztató jellegű (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, mely – a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban – a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmény(ek) kialakítására vonatkozóan további javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat;
2. építési munka: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, illetve rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka.
II. fejezet
A helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás
és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályai
1. A beépítési előírás
4. §
(1) A 2. § (1) bekezdése szerinti építési munkákra vonatkozóan az építtetőnek, illetve az általa megbízott tervezőnek – az építési munkával kapcsolatos helyi építési előírásokról, valamint a településképi követelményekről – beépítési előírást kell kérnie Gyomaendrőd Város Polgármesterétől.
(2) Beépítési előírást bármely építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező bármely építési telek beépítésével, a beépítésre vonatkozó előírásokkal és követelményekkel kapcsolatban kérhet.
(3) A beépítési előírás iránti kérelem benyújtásához az építési, illetve tervezési jogosultságot nem kell igazolni.
(4) A beépítési előírás iránti kérelem benyújtása díj- és illetékmentes.
5. §
(1) Mivel a beépítési előírás az elvégezni kívánt konkrét építési munkával (munkákkal) kapcsolatos szabályokat és követelményeket tartalmazza, a kérelemben minden esetben meg kell nevezni valamennyi tervezett építési munkát függetlenül attól, hogy azok tervezése, illetve megvalósítása egy vagy több ütemben, illetve milyen sorrendben történik.
(2) Amennyiben a beépítési előírás iránti kérelem benyújtásakor a konkrét építési munkák köre még nem ismert, az adott telek beépíthetőségével kapcsolatban általános tájékoztatás is kérhető.
(3) A beépítési előírás iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával – papír alapon és digitális formában (pdf formátumban) is benyújtható.
6. §
(1) A beépítési előírás olyan – a hatályos településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú, szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum, mely a kiadástól számított egy évig érvényes és az építésügyi hatóságot, valamint településképi bejelentéshez kötött eljárás esetén a polgármestert – a jogszabályon alapuló, kötelező elemeket illetően – az érvényességi időn belül köti. A beépítési előírásban meg kell jelölni
a) a kötelező, a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható,
b) az irányadó, valamint
c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó) elemeket.
(2) A beépítési előírás – az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve, az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az illeszkedési követelményeket illetően az (1) bekezdés b) pontja szerint javaslatokat, illetve ajánlásokat is tartalmazhat.
(3) A beépítési előírásban szereplő irányadó szabályozási elemektől, valamint a (2) bekezdés szerinti javaslatokban, illetve ajánlásokban szereplő illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell a településrendezési eszköz irányadó szabályozási elemeitől, illetve a beépítési előírásban foglalt egyéb javaslatoktól, ajánlásoktól való eltérés szükségességét és megalapozottságát.
(4) A beépítési előírásban szereplő kötelező követelményeket és adatokat, a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat – az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve – együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(5) A beépítési előírás nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.
(6) Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(7) A beépítési előírás építési munka végzésére nem jogosít.
7. §
(1)A beépítési előírás kiadását megelőzően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelemmel érintett telek és környezete aktuális vizsgálata céljából helyszíni szemlét kell tartani.
(2) A helyszíni szemle abban az esetben mellőzhető, ha ugyanarra az ingatlanra a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül került sor beépítési előírás kiadására.
(3) A helyszíni szemle során vizsgálni kell különösen
a) a kérelemmel érintett, valamint a szomszédos telkek közterületről látható beépítését,
b) a kérelemmel érintett, valamint az azzal városképi szempontból együtt értelmezhető építmények
ba) jellemző méreteit,
bb) tömegalakítását,
bc) homlokzatának és tetőzetének építészeti kialakítását,
bd) a tervezés szempontjából lényeges rendeltetéseit, valamint
c) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.
(4) A beépítési előírás kiadásáról – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – a főépítész gondoskodik.
(5) A beépítési előírás kézbesítése postai úton történik, de – a kérelemben foglaltaknak megfelelően – mellékletként, pdf formátumban elektronikus úton is továbbítható, illetve személyesen is átvehető.
(6) A beépítési előírást az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi bejelentéshez mellékelni kell.
2. A szakmai konzultáció
8. §
(1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési előírás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére, valamint
c) a beépítési előírásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, illetve az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére.
9. §
(1) A szakmai konzultációt – az építési munkával érintett ingatlan megjelölésével, valamint a 8. § (2) bekezdésében szereplő cél megnevezésével – az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi dokumentációt, terv-vázlatot kell készítenie. A munkaközi dokumentációt a tervezőnek
a) a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, pdf formátumban – a szakmai konzultációt legalább 5 nappal megelőzően meg kell küldenie, illetve
b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során be kell mutatnia a főépítésznek.
(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet – ellenjegyzés céljából szerkeszthető formátumban – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és pdf formátumban megküldi az építtetőnek és/vagy a tervezőnek.
(5) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól az építtető, illetve az általa megbízott tervező másolatot készít, és azokat a (4) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.
(6) A (4) és az (5) bekezdés szerinti eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek 5.000.- forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj befizetésének tényét igazoló bizonylatot az emlékeztető tervezetéhez mellékelni kell, ennek hiányában a főépítész az emlékeztető ellenjegyzését megtagadja.
(7) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők – a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően – a feleket kölcsönösen kötik a főépítészi állásfoglalásra alapozott településképi vélemény tartalmát illetően.
(8) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultáció(k)ra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között a (4) bekezdés szerinti emlékeztető(ke)t és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(9) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.
III. fejezet
A településképi bejelentési eljárás szabályai
1. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
10. §
(1) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül
a) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
b) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
c) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
d) nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,
e) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
ea) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m,
eb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,
f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
g) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
h) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
i) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
j) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
k) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
(2) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.
11. §
(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(2) Lakás rendeltetésének megváltoztatása, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé változtatása, amennyiben az esetlegesen elvégzendő építési munka nem építési engedély köteles építési tevékenység.
12. §
(1) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) kirakat,
ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva
b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla),
bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
be) totemoszlop és reklámzászló
bf) reklám-célú építési védőháló, molinó
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cb) citylight berendezés,
cc) megállító tábla,
cd) reklámkorlát,
ce) transzparens elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
13. §
(1) Településképi bejelentési eljárási kötelezettség alá tartoznak a
a) Vt jelű (településközpont vegyes),
b) Ln jelű (nagyvárosias lakóterületi),
c) Lk (kisvárosias lakóterületi),
d) K1-K6, K12 jelű (különleges) építési övezetek területei.
(2) Településrendezési eszköz – a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján – további területek esetében is előírhatja településképi bejelentési eljárás lefolytatását.
2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
14. §
(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 10. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) valamennyi homlokzatot, valamint
ae) utcaképi vázlatot, amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik;
b) a 11. § szerinti rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) alaprajzot, valamint
bd) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,
c) az 12. § szerinti reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
(3) A 10. § (1) bekezdés d) és f) pontja, valamint a 11. § szerinti eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek 5.000.- forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj befizetésének tényét igazoló bizonylatot az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell, ennek hiányában a polgármester a bejelentés tudomásulvételét megtagadja.
(4) A 10-12. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (5) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(6) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.
(8) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
IV. fejezet
A településképi véleményezési eljárás szabályai
1.A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
15. §
(1) A 16. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A 16. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt területekre és építési munkákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélytől eltérő vagy építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák – az Önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint – csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.
16. §
(1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) Vt jelű (településközpont vegyes),
b) Ln jelű (nagyvárosias lakóterületi),
c) Lk (kisvárosias lakóterületi),
d) K1-K6, K12 jelű (különleges) és a
e) Üh jelű (hévégi házas) építési övezetek területén elhelyezkedő ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá a konkrét helyszíntől és az ingatlan építési övezeti besorolásától függetlenül
a) a 9,00 m-es épületmagasságot meghaladó, illetve az F+2 szintes vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtér-beépítések,
b) valamennyi 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,
c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató,
d) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
17. §
(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által Gyomaendrőd Város Polgármesteréhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A polgármester településképi véleményét – az (1) és (3) bekezdés szerint – a főépítész készíti elő.
(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(4) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és pdf formátumban az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
18. §
(1) Az 17. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
b) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
c) valamennyi homlokzatot,
d) látványtervet vagy modellfotót, legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az e rendelet szerint kiadott beépítési előírásban foglalt a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz a műszaki leírásban az eltérést indokolni kell.
4. A településképi véleményezés részletes szempontjai
19. §
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
V. fejezet
1. Záró rendelkezések
20. §
(1) E rendelet 2013. február 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a rendelet hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni.
(2) A rendelet 8-9. §-ában foglalt szabályokat a folyamatban lévő tervezési munkák tekintetében is alkalmazni kell.
Gyomaendrőd, 2013. január
Várfi András s.k. Dr. Csorba Csaba s.k
polgármester jegyző
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Mellékletek: