4. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2013. április 15-i ülésére
2013. április 15-i ülésére
| Tárgy: | Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata | |
| Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
| Előterjesztő: | Dr. Csorba Csaba jegyző | |
| Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
2013. január elsején lépett hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv). E törvény alapján Gyomaendrőd, Csárdaszállás és Hunya önkormányzatai közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és folyamatban van a Mötv. szerinti új típusú önkormányzati társulás létrehozása is.
Mindezeken túl az Alaptörvény végrehajtásaként az közigazgatási szervezetrendszerben, a közoktatásban, az egészségügyben, az önkormányzati finanszírozásban és vagyongazdálkodásban illetve az élet számos területén az önkormányzatokat érintő jelentős változások következtek be.
Ezekre tekintettel nemcsak indokolt, de szükségszerű is az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata.
A Mötv. tételesen felsorolja azokat a területeket ahol az önkormányzatnak szabályoznia kell szervezetét és működését (Mötv. 53. § (1) bek.) Ennek megfelelően rendelkezni kell:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
Ezen túl a Mötv. szabályai között elszórva még találunk utalásokat további szabályozási feladatokat is.
44. § A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú ülést tart.
45. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
48. § (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
(3) A képviselő-testület név szerint szavaz … a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
(4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
49. § (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez.
51. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni.
52. § (1) n) jegyzőkönyv tartalmazza a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat (is a Mötv-ben meghatározottakon túl)
53. § (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait.
(2) .. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
59. § (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
68. § (2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat.
68. § (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
82. § (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.
84. § (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
A szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata során a tartalmi kérdések mellett figyelemmel kell lenni a törvényességi szempontokra és a helyi sajátosságokra is. Ez utóbbinál még arra is figyelembe kell venni, hogy a helyi sajátosságok mellett az előkészítésben részt vevő közös hivatal azonos technológiát alkalmaz, így a munka megszervezése érdekében valamilyen szintű egységesség is legyen a közös hivatalt működtető önkormányzatok szabályzataiban.
A törvényességi szempontoknál egyrészt azt kell figyelembe venni, hogy a szervezeti és működési szabályzatot az önkormányzat felhatalmazás alapján alkotja, a törvényhozótól kapott kereteken belül. Másrészt a jogszabályoknak is vannak szigorú tartalmi és formai követelményei, amelyeknek a helyi rendeleteknek is meg kell felelniük. Ezeknek megfelelően nem lehet olyan szabályokat még részben sem, vagy akár más fogalmazásban beépíteni a rendeletbe, amelyet más jogforrás már tartalmaz.
A fentiekben bemutatott követelményekre és szempontokra figyelemmel a jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatunkat felülvizsgáltuk és a jól bevált jogintézményeket meghagyva aktualizáltuk és szinkronizáltuk a Mötv. szabályai szerint. A javasolt normaszöveget az elmúlt hónapban már megkapták a képviselő-testület tagja.
A tervezethez eddig nem érkezett észrevétel és javaslat ezért azt javasoljuk a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy alkossa meg új szervezeti és működési szabályzatát.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet javaslat szerinti normatartalommal történő megalkotását. |
|
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet javaslat szerinti normatartalommal történő megalkotását. |
|
| Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet javaslat szerinti normatartalommal történő megalkotását. |
|
"Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Rendelet alkotás, szabályozás
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát tartalmazó önkormányzati rendeletet a következő normatartalommal alkossa meg:
"
…/2013. (..) önkormányzati rendelet
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervezeti felépítése
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyomaendrőd Város Önkormányzata.
(2) Székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A Képviselő-testületet a polgármester által meghatalmazott személy is képviselheti. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli kötelezettségvállalási és utalványozási joggal a jegyző, illetve az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett.
(5) Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.
(6) A Képviselő-testületet a 2010. október harmadiki önkormányzati választásokat követően 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 12.
(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.
(2) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testülete” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A protokolláris iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomat is.
(3) A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.
(4) Az önkormányzat saját jelképeivel azonos kategóriaként ismeri el Magyarország állami és önkormányzati szervei által elfogadott és széles körben elterjedt jelképeket, így különösen a:
a) babalobogót,
b) gyászlobogót
(5) A babalobogó a település újszülöttjeit köszöntő jelkép.
(6) Gyomaendrődön alkalmazandó babalobogó alapszíne fehér. A lobogó közepén egy arany nap szimbólum helyezkedik el.
(7) A (4) bekezdésben foglalt lobogók a Városházán helyezhetők el a városi címer és zászló használatáról szóló 24/1991. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 4/A. § (3) bekezdésben foglaltak szerint.
3. Feladatok és hatáskörök
3. § (1) A Képviselő-testület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, saját tulajdonú gazdasági társaságai, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.
(2) A képviselő-testület, vagy helyi népszavazással a lakosság dönt az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.
(3) Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak rendkívül indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.
4. § (1) Az önkormányzat nem közszolgáltatás célú vállalkozási tevékenységet vállalkozásokban való közvetlen részvétellel csak kivételes esetben lát el. Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban infrastruktúra-, terület- és településfejlesztéssel és egyéb szabályozó eszközökkel támogatja.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület és szervei kötelező és a (2) bekezdésben foglalt feladataihoz kapcsolódó hatásköri listáját a 3. függelék tartalmazza.
5. § (1) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.
(2) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.
6. § A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után véleményt nyilvánít, illetve kezdeményezést tesz a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő - különösen a településfejlesztés, lakossági ellátás - ügyekben.
7. § (1) A Képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről beszámol a soron következő Képviselő-testületi ülésen.
(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület kötelező, és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
8. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat- és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:
a) a foglalkoztatásban,
b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,
c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban
(2) A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.
4. A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves ülésprogramot állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.
(3) Az ülésprogram összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) az önkormányzati társulás polgármestereitől,
c) a jegyzőtől,
d) a helyi kisebbségi önkormányzatoktól,
e) a helyi politikai és civil szervezetektől.
(4) Az ülésprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.
10. § (1) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját az ülésprogramba foglalja.
(2) A közmeghallgatáson, a résztvevők közügyeket érintő kérdései és javaslati előtt, be kell számolni:
a) a helyi adók felhasználásáról,
b) a Mötv. 42. § 4. pontjában foglalt kötelezettségek teljesítéséről.
c) az önkormányzati gazdálkodás helyzetéről és a következő évi költségvetési koncepcióról.
5. A Képviselő-testületi ülés előkészítése
11. § (1) A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében, továbbá az ipari park befektetői ajánlatok értékelésére a polgármester tevékenységét munkacsoportok segítik.
(2) A Képviselő-testületi ülés előkészítésének polgármesteri feladatát az alpolgármesterből, bizottsági elnökből és jegyzőből álló munkacsoport (a továbbiakban: Bizottság Elnöki Munkacsoport) támogatja. A Bizottság Elnöki Munkacsoportnak a mindenkori polgármester, alpolgármester, állandó bizottságok elnökei és a jegyző a tagja.
(3) A bizottság elnöki munkacsoport ülését az esedékes Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napra a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.
(4) Az ipari parkban befektetni szándékozó vállalkozói ajánlatok előzetes értékelését négy főből álló Ipari Park Munkacsoport látja el. Az Ipari Park Munkacsoport a polgármesterből, a bizottságok elnökeiből, illetve szükség szerint a polgármester által felkért szakértőből áll. Az Ipari Park Munkacsoportot szükség szerint a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.
(5) A Bizottság Elnöki Munkacsoport, valamint az Ipari Park Munkacsoportok ülésének összehívására, vezetésére és dokumentálására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a ……………. bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.
(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.
(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.
(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé.
(6) Az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.
(6) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!".
A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a …………… bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.
(7) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.
(8) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.
(9) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a közös önkormányzati hivatal szervezeti szabályzatában kell meghatározni.
6. A Képviselő-testület ülése
13. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:
a) a település országgyűlési képviselőjét,
b) a területileg illetékes rendőrség és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesületek elnökeit,
c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,
d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit
(2) Az ülés meghívóját az előterjesztéseknek a 12. §-ban foglalt továbbítási módjától függetlenül hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.
(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:
a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,
b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,
c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát
(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.
(5) A polgármester a jegyző javaslata alapján külön meghívóval a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.
14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.
(3) Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a 2. mellékletben foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés-előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztetői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.
(5) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:
a) az első résznek tartalmaznia kell:
aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,
ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését
ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, és akkor milyen döntés született,
ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,
ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,
af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,
ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét
ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület
ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását
b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével
(6) Az írásos előterjesztések, mellékletek és döntési javaslatok nélküli, terjedelme nem haladhatja meg az öt A/4 oldalt.
(7) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.
(8) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:
a) önkormányzati rendelet-tervezetek,
b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,
d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,
e) választási és kinevezési ügyek,
f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,
(9) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.
(9) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.
15. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.
(2) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.
7. A tanácskozás rendje
16. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,
b) a jegyzőkönyv két hitelesítőjének kijelölése,
c) beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,
d) napirendek előtti felszólalás biztosítása az alpolgármester és bizottsági elnökök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához és a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez; továbbá ünnepi, díjátadási és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,
e) az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,
f) napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,
g) napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,
h) az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:
ha) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,
hb) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
hc) ismétlődő rendzavarás esetén - a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
hd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre;
he)ismételt rendzavarás estén berekeszti az ülést.
i) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,
j) biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,
k) berekeszti az ülést.
(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.
(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.
(6) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.
17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:
a) Megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.
b) Lehetőséget biztosít az téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.
b) Biztosítja, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek az előadóhoz, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) Mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.
d) A vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.
e) Ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.
(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.
(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.
(4) Egy napirendi ponton belül a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak maximum háromszor szólalhatnak fel.
(5) Napirendi pontokon belül az egyes képviselőknek és tanácskozási joggal meghívottaknak biztosított első felszólalás időkerete 3 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc. Az időkeretek alkalmanként maximum fél perccel léphetők túl. Az időtúllépés végén - gépi ülésvezetés esetén - a mikrofon hangja is kikapcsolható.
(6) A (4) bekezdésben foglalt első felszólalás időkorlátjának mértéke a tisztségviselők - ide nem értve az ülésvezetéssel, vagy törvényességi észrevétellel kapcsolatos felszólalást - és bizottság elnökök részére 5 perc.
(7) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.
8. A szavazás rendje
18. § (1) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő egymillió forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
c) helyi elismerés adományozásához,
d) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,
e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
f) hitelfelvételhez,
g) állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról,
19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.
(2) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.
(3) A titkos szavazás kivételével névszerinti szavazás rendelhető el a 18. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.
(4) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(5) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(6) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, nem gépi szavazás esetén gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.
9. A szavazás módja
20. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:
a) a szavazógép bizonyítottan hibásan működött,
b) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,
c) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,
d) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.
(6) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
10. A rendeletalkotás eljárási szabályai
21. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:
a) önkormányzati képviselő,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,
d) helyi kisebbségi önkormányzat,
e) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,
d) erre irányuló népi kezdeményezés,
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal
(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:
a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,
b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,
c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét
(5) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.
(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:
a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,
b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,
c) a lakossággal
(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.
(8) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.
(9) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.
22. § (1) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik 8 napon belüli kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.
(2) A rendeletek közzétételének módja:
a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.
(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányairól az Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.
11. Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat
23. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.
(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.
(4) Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.
12. Az ülés jegyzőkönyve
24. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 53. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:
a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
b) a jelenléti íveket,
c) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet
(3) A jegyzőkönyveket a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő szignálja. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.
(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.
25. § (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas számítógép szoftverrel tartja nyilván.
(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós jogszabályokat is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá az önkormányzati rendeletek időállapotai folyamatosan nyomon követhetők legyenek.
(3) A normatív határozatokat a 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.
(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:
a) Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete: Gye. Kt.
b) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság: Gye. Kt. Pgtek. Biz.
c) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága: Gye. Kt. Vkm. Biz.
d) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága: Gye. Kt. Üokke. Biz.
f) Gyomaendrőd Város Polgármestere: Gye. Polgm.
g) Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Gye. Jegyz.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.
13. A közvélemény tájékoztatása
26. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.
(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.
(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.
14. Lakossági kapcsolatok
27. § (1) Városrész tanácskozás a település egy vagy több egyéni választókerülete, vagy akár kisebb körzete lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.
(2) A városrész tanácskozást összehívhatja az érintett terület egyéni választókerületi képviselője, vagy képviselői együttesen.
(3) A városrész tanácskozásról az ott elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a tanácskozás kialakított állásfoglalását a felmerült kérdésekről. Az állásfoglalásról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.
15. A képviselő
28. § (1) Ha a képviselő
a) három, egymást követő alkalommal neki felróható okból nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában,
b) eskütételét követően három hónapon belül indokolatlanul nem vesz részt a kormányhivatal által szervezett képzésen;
c) önkormányzati képviselői minőségére hivatkozik saját szakmai vagy üzleti ügyében,
d) olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,
e) a megválasztásától számított harminc napon belül elmulasztja kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba,
f) a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni
vele szemben a polgármester vagy az érintett bizottság elnöke kezdeményezheti a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását.
(2) A képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vagy megvonására irányuló eljárást az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságnál kell kezdeményezni a tények, bizonyítékok előterjesztésével.
(3) Amennyiben az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság megállapítja, hogy a képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte, akkor indítványozza a Képviselő-testületnél az érintett képviselő tiszteletdíjának 25%-kal történő csökkentését 6 hónap időtartamra.
(4) A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.
16. A képviselő-testület bizottsága
29. § (1) A Képviselő-testület:
a) Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság,
b) Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság,
c) Városfenntartó Környezetvédelmi, és Mezőgazdasági Bizottság megnevezéssel állandó bizottságokat alakít.
(2) A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok nem képviselő tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
(4) Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
(4) A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottságnak felelős.
(5) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
17. A helyi nemzetiségi önkormányzatok
30. § (1) A Képviselő-testület az olyan tartalmú normatív rendelkezését, amely törvény által meghatározott nemzetiségi jogokat, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti, azt a települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével alkothatja meg.
(2) A (1) bekezdésben foglalt döntési javaslatot és a döntést megalapozó írásos előterjesztést a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Képviselő-testület ülését megelőző 30. napig kell megküldeni.
(3) A Német Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:
a) az önkormányzat székhelyén kijelölt helyiség biztosítása a testületi ülések megtartásához,
b) az önkormányzati hivatalban használatos minőségű ügyintézési és önkormányzati feladat ellátási hely térítésmentes biztosítása,
c) a b) pontban biztosított helyiséget terhelő közüzemi költségek viselése,
d) a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló a személyi feltételeket biztosítása,
e) a testületi működés és a testületi ülések előkészítése feltételeinek (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása) biztosítása,
f) a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációjának, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartásának, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok, továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat ellátásához kijelölt ügyintéző köztisztviselők biztosítása.
(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:
a) a 6683/2 hrsz-ú, természetben Gyomaendrőd, Fő út 80. szám alatti ingatlan - nemzetiségi önkormányzat által vállalt állagfenntartási kötelezettség és közüzemi költségviselés melletti - térítésmentes biztosítása a testületi ülések megtartásához és az ügyintézési feladatellátáshoz,
b) a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló a személyi feltételeket biztosítása,
c) a testületi működés és a testületi ülések előkészítése feltételeinek (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása) biztosítása,
d) a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációjának, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartásának, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok, továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat ellátásához kijelölt ügyintéző köztisztviselők biztosítása.
18. A polgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester fő feladata:
a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) a képviselők és bizottságok munkájának segítése,
d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.
(4) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.
(5) A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság együttes javaslatára.
(6) A polgármester éves szabadságolási tervét a költségvetési rendelet tervezet benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a Képviselő-testületnek. A polgármester a szabadságolási ütemtervben esedékes, ki nem vett szabadságról az esedékességet követő soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást, ezzel egyidejűleg megjelöli a ki nem vett szabadág ismételt esedékességének időpontját. Egyéb esetekben a polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.
(7) A polgármester az éves szabadságolási terv benyújtása során tájékoztatást ad az előző évben ki nem adott szabadságának mértékéről. Az elszámolásban be kell mutatni az előző évben kivett és a következő évre átvitt szabadság mértékét. Az önkormányzati ciklus utolsó rendes soros ülésén a jegyzőnek előterjesztésében tájékoztatást kell adni a polgármester részére kiadott és a ki nem adott szabadságról, a megváltással járó költségvetési kihatásáról.
(8) A tisztségviselők hivatalos tárgyalásaihoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.
(9) Az előirányzat felhasználását a polgármester engedélyezi.
19. Az alpolgármester
32. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.
(3) Az alpolgármester a polgármester távollétében naponta a polgármesteri hivatalban intézi az operatív ügyeket, egyébként hetente legalább egyszer ügyfélfogadást tart.
(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.
20. A jegyző
33. § (1) A jegyző feladata különösen:
a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,
e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,
f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.
(2) A jegyző a testületi ülések előkészítését és a döntések nyilvántartását végző folyamatvezérelt informatikai rendszerbe épített kontrolling segítségével, továbbá a döntéshozatali eljárásban személyes jelenlétével, figyelemmel kíséri a Képviselő-testület működésének és döntéshozatali eljárásnak törvényességét.
(3) A jegyző a jogszabálysértő döntésekről és működésről haladéktalanul jelzéssel él a polgármester útján a Képviselő-testület felé.
(4) A (3) bekezdésben foglalt jelzési kötelezettségnek tartalmaznia kell a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére irányuló javaslatot is.
(5) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.
(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a 29. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezeti egység vezetője látja el.
21. Közös Önkormányzati Hivatal
34. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállás Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.
(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:
a) Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi út 17.
b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.
(5) A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:
a) Adó Osztály
b) Közigazgatási Osztály
c) Pénzügyi Osztály
d) Titkárság
e) Városüzemeltetési Osztály
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
35. § (2) Az Önkormányzat és szervei hatósági tevékenysége körében az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtetnek.
(3) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását a hivatali informatikai rendszer és az önkormányzati internetes portálon keresztül biztosít. A tájékoztató szolgáltatás működési és fejlesztési fedezetét éves költségvetésében biztosítja.
36. § Önkormányzati hatósági ügyek körében a Ket. 76. § (2) bekezdésében nevesített hatósági szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület előzetes egyetértése szükséges.
22. Önkormányzati társulások
37. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.
(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Gyomaendrőd Város vonzáskörzetébe tartozó településekkel.
(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.
23. Az önkormányzat gazdasági alapjai
38. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára hosszú távú gazdasági programot határoz meg, melyet éves költségvetése útján aktualizál és realizál.
(2) Az éves költségvetési rendelet főbb tartalmi elemei, amely az önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatokra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaz:
a) a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat mérlegszerű kimutatásokkal,
b) a munkaadókat terhelő járulékokat,
c) a dologi jellegű kiadásokat,
d) az ellátottak pénzbeli juttatásait,
e) a speciális célú támogatásokat,
f) a költségvetési létszámkeretet,
g) az önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait,
h) a közvetett támogatások mérlegszerű kimutatását,
i) a tárgyévet következő években várható trendeket (gördülő tervezés),
j) a hitelállomány alakulása hitelezőnként és évenkénti bontásban,
k) a tárgyévben igénybe vehető hitel összegének meghatározását,
l) előirányzat felhasználási ütemtervet,
m) a tartós kötelezettségvállalás kimutatását
(3) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletet kétfordulós tárgyalási rend szerint tárgyalja:
a) az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatai megoldására gazdasági koncepciót állít össze, melyben számba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket, azok célszerű megoldásait.
b) a költségvetési törvény által előirt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet.
(4) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni:
a) az önkormányzat összes bevételét,
b) kiadását,
c) finanszírozását és pénzeszközének változását
d) az önkormányzati adósságot és az önkormányzat által nyújtott hitelek állományát, amelyben ki kell mutatni:
da) az adósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban;
db) az adósságot és a hitelállományt hitelezők szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);
dc) az adósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban;
dd) az összevont mérlegeit, és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, a tervezéskor előzetes adatok, a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;
e) az önkormányzat vagyonkimutatását (csak zárszámadáskor) intézményi bontásban a vagyon növekedését és csökkenését továbbá a vagyonleltárt;
f) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve és szöveges indokolással ellátva tartalmazza a Képviselő-testület gazdasági programját, a kötelezettség vállalásokat továbbá a várható trendek (pl. infláció, jövedelmek alakulása, feladatok várható változásai)
g) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást szöveges indokolással ellátva, amely magában foglalja az önkormányzati által nyújtott támogatásokat és hiteleket, továbbá az adókivetéseknél alkalmazott kedvezményeket és elengedéseket.
h) a kötvény kibocsátásból vagy hitel felvételből keletkezett forrás felhasználást, az ebből megvalósult beruházások megtérülését, illetve ennek hatásaként keletkezett működési többletbevételeket illetve működési célú kiadások megtakarításokat. Külön ki kell térni a külső forrás bevonását célzó döntés előkészítése során bemutatott megtérülési mutatóktól való esetleges eltérést részletesen indokolni kell.
(5) Az éves költségvetés tervezésére és a beszámoló előkészítésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
24. A vagyon
39. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.
(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
(3) A Képviselő-testület a forgalomképes vagyonával helyi munkahelyteremtő, helyi közfeladatok megoldását segítő vállalkozásokban vesz részt, illetve segíti azokat.
(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
25. Gazdálkodás, ellenőrzés
40. § A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre. A költségvetési szervek alapító okiratuk szerint önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A költségvetési szervek évente külön jogszabályban meghatározott módon elemi költségvetést készítenek és beszámolnak a Képviselő-testület felé.
41. § (1) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az évközi és éves beszámoló (zárszámadás) felülvizsgálata során az önkormányzat:
a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét,
b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módja függvényében (normatív, feladat, intézményfinanszírozás) a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,
c) értékeli az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérését,
d) vizsgálja a számszaki beszámoló belső, valamint az önkormányzat által meghatározott adatszolgáltatási elvárással való összhangját.
(2) A költségvetési szervek beszámolásához a Képviselő-testület minden év január 31-ig a - polgármester javaslata alapján - előírja az éves az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes tartalmi és formai követelményeit az szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójára figyelemmel.
(3) A Képviselő-testület meghatározza, hogy a felügyeleti hatáskörében milyen további számszaki és szöveges beszámolók benyújtását rendeli el a központilag előírt nyomtatványokon túl.
(4) Az önkormányzat a költségvetési szervei a felügyeletet ellátó önkormányzat felé az évközi és éves beszámolóikat minden év március 31-ig és augusztus 31-ig nyújtják be.
(5) A költségvetési szervek által benyújtott beszámolót a jegyző április 10, illetve szeptember 10-ig szakmailag felülvizsgálja és értékelő beszámolóját csatolja a beszámolókhoz.
(6) A Képviselő-testület áprilisi, illetve szeptemberi ülésén dönt a költségvetési szervei éves és időszaki beszámolójáról. A költségvetési szervek számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, annak jóváhagyásáról - a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti.
42. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait önkormányzati társulás útján látja el.
(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület októberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.
(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.
43. § A 2007. évi CLII. tv. 3. § alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete által kinevezett vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.
44. § (1) A 43. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a 24. § (4) bekezdésében nevesített önkormányzati szerv titkári feladatait ellátó személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.
(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 43. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.
26. Záró rendelkezések
45. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1991. (IX. 19.) önkormányzati rendelet és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a tisztségviselők költségtérítéséről szóló 5/1995. (III. 2.) KT rendelet 3/A. §-a.
1. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei szervezeti felépítése
2. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Feladat és hatásköri listák
1. A kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköri lista
A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.
2. A Képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörök listája
Hatályos önkormányzati rendeletekben foglalt hatáskör átruházások
Polgármester
1) Megállapítja, folyósítja és felülvizsgálja a lakbértámogatást. [a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 22/A. § (6) bekezdés]
2) Dönt adósságkezelési szolgáltatási kérelmek ügyében. [a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/2003. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés]
3) Kiveti, beszedi, nyilvántartja és kezeli a mezőőri járulékot. [a közterület-felügyeletről és mezei őrszolgálatról szóló 25/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §]
4) Dönt az intézményvezető intézkedése ellen a benyújtott kifogásról. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés] A döntésről 5 napon belül tájékoztatja a bizottságok elnökeit.
5) Intézkedik a térítési díj hátralék behajtásáról vagy törléséről. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (10) bekezdés]
6) Elbírálja a lakásfenntartási- és helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatási kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 10. §]
7) Elbírálja az átmeneti segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 25. §]
8) Elbírálja a temetési segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés]
9) Elbírálja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási kérelmeket. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 11. §]
10) Megszünteti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését a jogszabályban foglalt esetekben. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 15. §]
11) A Képviselő-testület részére címzett hagyományos és elektronikus küldeményeket 3 napon belül továbbítja elektronikus úton a képviselők részére.
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
1) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt az ifjúsági célú támogatások mértékéről [az ifjúsággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 12/1995. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdés a) pont]
2) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a civil közművelődési célú támogatások mértékéről [a közművelődésről szóló 25/1999. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdés a), b) pont]
3) Egyedi kérelemre a város szakember ellátottsága érdekében indokolt támogatás esetén, kivételes méltányosság címén lakásvásárláshoz és építkezéshez támogatást állapíthat meg.
[az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendelet 9. §]
4) Dönt az Idegenforgalmi Alap pályázatairól, a céltartalék felhasználásról, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Idegenforgalmi Alapjáról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet (3) bekezdés]
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
1) Dönt az 1 millió forint feletti, de 2 milliós éves bevételt el nem érő forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés]
2) Egyetértést gyakorol az intézményvezető ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés a) pont]
3) Egyetértést gyakorol az intézményvezetőnek ingatlan és ingatlanrész határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés b) pont]
4) Dönt a műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 18. §]
5) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről - kivéve az ingó vagyontárgy elidegenítését, megszerzését - 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont]
6) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos bevételi értékhatár között, továbbá egy szerződésen belüli üzletrész, részvény, egyéb értékpapír megszerzése és elidegenítése tárgyában 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés b) pont]
7) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a sport célú támogatások mértékéről [a sportról szóló 17/2004. (VI. 28. ) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdés]
8) Dönt a Vállalkozásfejlesztési Alap pályázatairól, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 19. § (3)]
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
1) Megállapítja az útépítési érdekeltségi hozzájárulást, illetve kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. [a magánerős lakossági út- és közműépítések, valamint útfelújítások szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 10. § (4) és (6) bekezdés]
2) Dönt a az 5 évet meg nem haladó, illetve 1 és 2 millió forint éves bérleti díjat meg nem haladó mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításáról [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés]
3) Dönt az örökségvédelmi célú pályázatokról [az épített örökség védelméről szóló 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés]
4) Dönt a Környezetvédelmi Alap pályázatokról és megköti a szerződést a nyertes pályázókkal. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 11/2007. (II. 26. ) önkormányzati rendelet 8. §]
3. A bizottságok hatásköri listája
A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, illetve nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.
3. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek
I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok
1. Közös szabályok
1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat Képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1 A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2. A számításokat a költségvetési szerv felépítésére és szerkezetére, gazdálkodási jogkörére és feladat-ellátási módjára tekintettel (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A költségvetési szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
(A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:
- számát,
- tárgyát,
- ügyintézőjét
- és a határidőket.
Az iratokat „ ..... évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.)
2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a költségvetési szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a Képviselő-testület információ igényének megfelelő karbantartásáért) a költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.1 A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:
- a féléves beszámoló elkészítésénél,
- a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint
- az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. A költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat:
- számát,
- tárgyát,
- ügyintézőjét
- és a határidőket.
Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell - eredeti vagy másolati példányban - gyűjteni:
- „.......év I. féléves beszámolójának dokumentumai”,
- „.......év háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás dokumentumai”
- „.......évi költségvetési beszámoló dokumentumai”.)
3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében:
- az 1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,
- a 4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményei.
II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei
1. A költségvetési koncepció elkészítése
1.1 A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:
- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően
- a költségvetési szerv bevételeit,
- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.
1.5. A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,)
- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettség vállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul.
A költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.
2. A költségvetési tervezés
2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a Képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
2.2. A költségvetési terv javaslatot a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A költségvetési szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.
2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.
2.4. Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a Képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.
III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai
1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által jóváhagyott:
- eredeti költségvetési rendeletből, illetve
- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
Amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat könyveléseket követően - az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.
A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.
A beszámolót a naptári év június 30.-i fordulónappal kell készíteni.
1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:
- a jogszabályi előírásokat,
- a költségvetési szerv belső információs igényét, valamint
- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
1.4. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetési szerv féléves beszámolója elkészítéséről.
2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30.-i állapot alapján kell összeállítani.
2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
- a tartalék felhasználásának,
- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
- a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
3. Az éves költségvetési beszámolás
3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
3.2. A zárszámadást a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.
3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31.-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
- a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.
3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.
3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.
IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak
1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért az érintettek a - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.
E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.
2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
V. A költségvetés végrehajtásának szabályai
1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.
A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
- az egyes előirányzatok felhasználásakor,
- az egyes előirányzatok módosításakor.
2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.
Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.
Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a költségvetési szervek pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák.
4. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat beszerzéseinek előkészítéséről
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja:
A szabályzat hatálya
1.) E szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésére, építési beruházására és szolgáltatás megrendelésére (a továbbiakban: beszerzés) terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2.) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
Rekonstrukciónak minősül: A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül.
A beszerzések előkészítése magában foglalja:
- a beszerzési feladatok felmérését és megtervezését, - az egyes beszerzések műszaki - gazdasági előkészítését és jóváhagyását.
A beszerzés előkészítését végző szervek
3.) A beszerzések előkészítését Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység) végzi.
A beszerzések előkészítése
4.) Az illetékes szervezeti egység a tárgyévben megvalósítani tervezett beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben összesíti, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Kbsz.) 2.) pontjában meghatározottak szerint.
5.) A beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz a beszerzés szakmai megalapozása érdekében szakmai programot kell készíteni.
A szakmai program
6.) A szakmai program elkészítése az illetékes szervezeti egység feladata, mely során köteles egyeztetni a Hivatal Pénzügyi Osztályával, illetve, amennyiben a beszerzés finanszírozása részben vagy egészben magyarországi, vagy uniós pályázati forrásból történik, a Projektmenedzseri irodával. Szükség esetén a szakmai program elkészítéséhez, megbízási szerződés alapján külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.
7.) A szakmai program tartalmi elemei:
- a beszerzés megnevezése, jellege,
- a beszerzés szükségességének indoka, célja,
- a beszerzés költsége (építési beruházás esetén anyagi-műszaki bontásban),
- a beszerzés költségének fedezete,
- a beszerzés ütemezése,
- valamint építési beruházás esetén a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek.
A szakmai program jóváhagyása
8.) A beszerzés megvalósításának engedélyezése a szakmai program jóváhagyásával történik, mely a képviselő-testület szakmailag illetékes bizottsága (i) (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.
A beszerzés megvalósítása
9.) A beszerzést a Kbt., a Kbsz., valamint a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.
Záró rendelkezések
10.) Az Önkormányzat Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a Hivatal Beszerzések Lebonyolításának Szabályzata alapján kell lefolytatni.
11.) Jelen szabályzat ………..lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően kell alkalmazni.
12.) Jelen szabályzat aktualizálása a Kbsz-ben meghatározott Közbeszerzési Csoport feladata.
Gyomaendrőd, 2011. ………………….
………………………………… …………................
Polgármester Jegyző
5. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökről
Jegyző,
Aljegyző,
Gyomaendrőd- Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vezetője,
Aljegyző,
Gyomaendrőd- Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vezetője,
Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója,
Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,
Közművelődési - Közgyűjteményi és Szolgáltató Intézmény vezetője,
Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,
Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,
Liget Fürdő Kft. ügyvezetője,
Gyomaszolg Ipari Park Kft. ügyvezetője,
Gyomaközszolg Kft. ügyvezetője,
Zöldpark Nonprofit Kft. ügyvezetője,
Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló
Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,
Közművelődési - Közgyűjteményi és Szolgáltató Intézmény vezetője,
Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,
Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,
Liget Fürdő Kft. ügyvezetője,
Gyomaszolg Ipari Park Kft. ügyvezetője,
Gyomaközszolg Kft. ügyvezetője,
Zöldpark Nonprofit Kft. ügyvezetője,
Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló
6. melléklet a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Gyomaendrőd Város Önkormányzata szakágazat besorolása, valamint alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendje
ALAPTEVÉKENYSÉGI SZAKÁGAZAT:
841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
Az alaptevékenységek államháztartási szakfeladat rend szerinti besorolása
Szakfeladat száma | Szakfeladat neve |
020000 | Erdőgazdálkodás |
360000 | Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
370000 | Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
382101 | Települési hulladékkezelés, ártalmatlanítás |
412000 | Lakó és nem lakó épület építése |
421100 | Út, autópálya építése |
522110 | Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
680001 | Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
680002 | Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
813000 | Zöldterület kezelés |
841112 | Önkormányzati jogalkotás |
841133 | Adó, illeték kiszabása. beszedés, adóellenőrzés |
841154 | Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
841191 | Nemzeti ünnepek programjai |
841192 | Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
841402 | Közvilágítás |
841403 | Város és községgazdálkodási m.n.s szolgáltatások |
842155 | Önkormányzatok m.n.s nemzetközi kapcsolatai |
842421 | Közterület rendjének fenntartása |
842510 | Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és területi igazgatása |
842521 | Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófa helyzet elhárítása |
842531 | A polgári védelem ágazati feladatai |
842532 | A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás |
842541 | Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
851011 | Óvodai nevelés, ellátás |
852021 | Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása(5-8. évfolyam) |
853111 | Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) |
853121 | Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13.évfolyam) |
862101 | Háziorvosi alapellátás |
862102 | Háziorvosi ügyeleti ellátás |
869052 | Település-egészségügyi feladatok |
873011 | Időskorúak tartós bentlakásos szociális támogatása |
881000 | Idősek, fogyatékosok bentlakás nélküli szociális ellátásának komplex támogatása |
882114 | Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás |
882121 | Helyi eseti lakásfenntartási támogatás |
882122 | Átmeneti segély |
882123 | Temetési segély |
882124 | Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
882129 | Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások |
882201 | Adósságkezelési szolgáltatás |
882203 | Köztemetés |
889101 | Bölcsődei ellátás |
889925 | Támogató szolgáltatás |
889935 | Otthonteremtési támogatás |
889936 | Gyermektartásdíj megelőlegezése |
889942 | Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás |
889967 | Mozgáskorlátozottak gépjármű beszerzési és átalakítási támogatása |
890301 | Civil szervezetek működési támogatása |
890441 | Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
890442 | Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása |
890443 | Egyéb közfoglalkoztatás |
910422 | Védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása |
910501 | Közművelődési tevékenységek és támogatásuk |
930102 | Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése |
931204 | Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása |
931903 | Máshová nem sorolt egyéb sporttámogatás |
932911 | Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás |
932919 | M.n.s egyéb szórakoztatási tevékenység |
940000 | Közösségi és társadalmi tevékenység |
960302 | Köztemető fenntartás és működtetés |
960900 | M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás |
1. függelék a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai
Várfi András | Polgármester | FIDESZ-KDNP |
Betkó József | 1. egyéni választókerületi képviselő | FIDESZ-KDNP |
Nagyné Perjési Anikó | 2. egyéni választókerületi képviselő | független |
Marton Dániel | 3. egyéni választókerületi képviselő | FIDESZ-KDNP |
Béres János | 4. egyéni választókerületi képviselő | Körösök Vidékéért Egyesület |
Toldi Balázs | 5. egyéni választókerületi képviselő | Körösök Vidékéért Egyesület |
Fülöp Zoltán | 6. egyéni választókerületi képviselő | Körösök Vidékéért Egyesület |
Poharelec László | 7. egyéni választókerületi képviselő | Körösök Vidékéért Egyesület |
Lehóczkiné Timár Irén | 8. egyéni választókerületi képviselő | FIDESZ-KDNP |
Arnóczi István János | kompenzációs listás képviselő | JOBBIK |
Iványi Lajosné | kompenzációs listás képviselő | FIDESZ-KDNP |
Márjalaki József | kompenzációs listás képviselő | Körösök Vidékéért Egyesület |
2. függelék a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
Önként vállalható és kötelezően ellátandó feladatok jegyzéke
A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.
3. függelék a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület és szervei részletes hatásköri jegyzéke
A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.
4. függelék a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület állandó bizottságainak névsora
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Elnök:
Lehóczkiné Tímár Irén (képviselő)
Tagok:
Poharelec László (képviselő)
Iványi Lajosné (képviselő)
Nagyné Perjési Anikó (képviselő)
Ágostonné Farkas Mária
Dr. Timár Gyöngyi
2011. március 24-től betöltetlen nem képviselői bizottsági hely
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
Elnök:
Márjalaki József (képviselő)
Tagok:
Arnóczi István János (képviselő)
Marton Dániel (képviselő)
Tóth Lajosné
Gellértné Vaszkó Tímea
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
Elnök:
Betkó József (képviselő)
Tagok
Béres János (képviselő)
Fülöp Zoltán (képviselő)
Szujó Zsolt
Klimaj Zsolt
5. függelék a /2013. (…) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület részvételével működő társulások és érdekvédelmi szövetségek jegyzéke
Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása
Székhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.
A társulás tagjainak megnevezése:
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata
Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata
Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Hunya Község Önkormányzata
Kardos Község Önkormányzata
Kondoros Nagyközség Önkormányzata
Szarvas Város Önkormányzata
Örménykút Község Önkormányzata
A társulás tevékenysége: Az önkormányzati feladatok és közszolgáltatások kistérségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése.
Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete
Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.
A társulás tagjainak megnevezése:
Szarvas Város Önkormányzata
Mezőtúr Város Önkormányzata
Sarkad Város Önkormányzata
Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Gyula Város Önkormányzata
Mezőberény Város Önkormányzata
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata
Köröstarcsa Nagyközség Önkormányzata
Dévaványa Város Önkormányzata
Ecsegfalva Község Önkormányzata
Doboz Nagyközség Önkormányzata
Lakitelek Nagyközség Önkormányzata
Orosháza Város Önkormányzata
A társulás tevékenysége: Együttműködés a csípő-szúnyog gyérítés területén.
Gyomaendrődi Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás
Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.
A társulás tagjainak megnevezése:
Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Szarvas Város Önkormányzata
Hunya Község Önkormányzata
Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata
Csárdaszállás Község Önkormányzata
Kardos Község Önkormányzata
Kondoros Nagyközség Önkormányzata
Örménykút Község Önkormányzata
Kétsoprony Község Önkormányzata
A társulás tevékenysége: Együttműködés a köztisztasági és településtisztasági feladatok hatékony és gazdaságos megvalósításában.
Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás
Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.
A társulás tagjainak megnevezése:
Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete
A társulás tevékenysége: A tagok a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerint előírt kötelező helyi közszolgáltatási alapfeladatukról, közoktatási közfeladataikról az általános iskolai oktatásról és nevelésről pedagógiai szakszolgálat feladata közül a nevelési tanácsadásról, logopédiai ellátásról, gyógytestnevelésről, valamint gyermekjóléti szolgálatról, családsegítésről szociális alapellátással kapcsolatos feladatokról, valamint a nem kötelezően ellátandó szakosított ellátások közül az idősek otthonáról, valamint az átmeneti gondozásról intézményi társulás útján gondoskodnak.
A közösen fenntartott intézmények megnevezése székhelye:
- Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon
Székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2.
- Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya
Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Fő u. 2.
- Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya
Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Mirhóháti út 1-5.
Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás
Székhely: 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20.
Működési területe: Battonya, Gyomaendrőd, Sarkad, Szarvas, Szeghalom települések közigazgatási területe.
Tevékenysége: A Dél-alföldi Regionális Képzési Bizottság szakképzéssel kapcsolatos döntéseinek tudomásul vétele, végrehajtása. E döntések figyelembe vételével a társulást alkotó fenntartók intézményeiben a szakképző évfolyamokon indítható osztályok számának meghatározása.
Érdekvédelmi Szövetségek
Magyar Önkormányzatok Szövetsége
Vasutas Települések Szövetsége
Magyar Fürdővárosok Szövetsége"
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal