1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2014. április 16-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

 

A Képviselő-testület 2013. novemberében megalkotott helyi rendeletével meghatározta az önkormányzati segélyezés rendszerét.

A Békés Megyei Kormányhivatal által szakmai segítségnyújtás keretében a rendelettel kapcsolatban feltárt problémákat a hivatal megvizsgálta és az alábbiak szerint javasoljuk a rendelet módosítását:

- A rendelet megalkotásakor hivatalunk a már meglévő segélyezési rendszert alakította a változó törvényi szabályozáshoz, így a Szt.-ben felsorolt elismert többletkiadások közül kiemeltük azokat, melyek eddig a segélyezési rendszerünket képezték. A Kormányhivatal álláspontja szerint a többletkiadások taxatív felsorolása szűkíti a jogosultsági feltételeket, ezért a módosítás során a rendelet normaszövegében nem kerülnek felsorolásra a törvény által elismert többletkiadások, meghivatkozzuk a Szt. erre vonatkozó rendelkezését.

- „Az önkormányzati segélyben részesíthető” megfogalmazást „önkormányzati segélyben kell részesíteni” szövegre módosítottuk, így a normaszöveg megfelel a jogbiztonság követelményének.

- Az önkormányzati segély maximális összegének meghatározására nincs felhatalmazása az önkormányzatnak, ezért a gyógyszersegély illetve a temetési segély kivételével nem határoztuk meg a segélyek maximális összegét, hanem azt a felmerülő többletkiadások és a család jövedelmétől függően kell meghatározni a konkrét egyedi ügyekben. A rendelet ezen szabályozása a már kialakult segélyezési gyakorlatnak megfelelő, hiszen az egyedi hatósági ügyekben eddig is e szerint a szempont szerint jártunk el. A gyógyszer segély esetében a felmerülő gyógyszerköltség 50 %-ában határoztuk meg a segély összegét, a temetési segély esetében pedig három jövedelemsávhoz rendeltük hozzá a segély összegét. Ezt a szabályozást nem módosítottuk.

- Az önkormányzati segélyezés megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályaival kiegészítettük a rendelet normaszövegét.

 

- A Kormányhivatal megkifogásolta az önkormányzat által meghatározott méltányossági közgyógyellátás jövedelmi feltételeit:

„A méltányossági közgyógyellátás esetében az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet előírni. A rendelet szerint, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át eléri, nem jogosult az ellátásra.” A módosításban 160 %-ban illetve 210 %-ban javasoljuk a jövedelemhatárt megállapítani.

 

A rendelet normaszövegének módosításával önkormányzatunk a Szt.-ben kapott felhatalmazás szerint határozza meg az önkormányzati segélyezés rendszerét.

 

A rendelet felülvizsgálata során a rendkívüli élethelyzet fogalmát bővítettük. Az elmúlt években egyre több személynek okoz nehézséget a magasabb összegű közüzemi számla kiegyenlítése, valamint előfordult egy-két esetben, hogy a bűncselekmény áldozatává vált személy olyan anyagi helyzetbe került, amely megélhetését veszélyeztette. E két élethelyzet szabályozásával egészítettük ki a rendkívüli élethelyzet fogalmi körét, ezáltal nagyobb segítségét tud Önkormányzatunk nyújtani az arra rászoruló személyeknek.

 

Előzetes hatásvizsgálat

 

1. A tervezett jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A rendelet módosításával az önkormányzati szabályozás teljes mértékben megfelel a törvényi felhatalmazásnak és szabályozásnak.

 

2. Környezeti és egészségi következményei:

Az önkormányzati segélyezés rendszerében több olyan segélytípus van, mely a kérelmezők egészségi állapotát, annak gyógyítását célozza meg (kórházi kezelés, gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése)

 

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

A rendeletben foglaltak végrehajtásának az adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs.

 

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet módosításával az önkormányzati szabályozás teljes mértékben megfelel a törvényi felhatalmazásnak és szabályozásnak.

 

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek az Önkormányzatnál rendelkezésre állnak.

 

Indokolás

 

1-5. § Gyomaendrőd Város Önkormányzata részletesen meghatározta az alkalmanként jelentkező, elismert többletkiadás miatt időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére adható önkormányzati segély jövedelmi és egyéb jogosultsági feltételeit.

 

6. § Gyomaendrőd Város Önkormányzata meghatározta a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére adható önkormányzati segély jövedelmi és egyéb jogosultsági feltételeit.

 

7-8. § A segélyezés során alkalmazott fogalom meghatározásokat a Szt.-hez igazítja. Eljárási rendelkezéseket határoz meg az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének módjáról.

 

9. § Gyomaendrőd Város Önkormányzata meghatározta a méltányossági közgyógyellátás jövedelmi és egyéb jogosultsági feltételeit.

 

10. § A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.

 

Fent leírtak figyelembevételével készült el a módosító rendelettervezet, melyet kérem, szíveskedjenek megvitatni, és elfogadásáról dönteni.

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § Aszociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: ÖR.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét

a) a Térségi Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: intézmény) székhelyén biztosított étkezéssel,

b) a szállásra rászoruló hajléktalannak az intézmény támogató szolgálata útján az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállítással

biztosítja.

(3) Önkormányzati segélyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról a Szt. 5. § (4) bekezdésében meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(4)Az Önkormányzat a betegséghez kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt:

a) a legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek enyhítésére,

b) a családban nevelkedő gyermeknek az egészségbiztosítási pénztár által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetéséhez,

c) a 3. §-ban szabályozott feltételeknek megfelelő eseti magas gyógyszerköltség enyhítéséhez.

(5) Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt:

a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához,

b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez.

(6) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítéséhez az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, a 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A határnap elmulasztása jogvesztő.

(7) A gyermek fogadásának előkészítéséhez valamint a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához nyújtható támogatáshoz az igényt a területi védőnő, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható támogatáshoz az igényt a családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.”

 

2. § Az ÖR. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni eseti magas gyógyszerköltség címén azt a személyt

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra,

b) akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de maximum:

a) 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 %-a és annak 150 %-a közé esik,

c) 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151 %-a és 230 %-a közé esik.”

 

3. § Az ÖR. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. §(1) Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott jogos lakásigényét nem haladja meg.

(2) Elemi kár körébe tartozik természeti katasztrófa vagy lakástűz miatt bekövetkezett káresemény.”

 

4. § Az ÖR. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. §(1) Temetési költségek enyhítése címén önkormányzati segélyben kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A temetési költségekre adható önkormányzati segély összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:

a) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 0-100 %-a esetében a segély összege 50.000.-Ft.

b) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 101-200 %-a esetében a segély összege 30.000.-Ft.

c) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 201-300 %-a esetében a segély összege a mindenkori legegyszerűbb földben történő temetési költség 10 %-a.”

 

5. § Az ÖR. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. §(1)Önkormányzati segélyben kell részesíteni helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása címén azt a személyt, aki megfelel a 2. § (3) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek.

(2) A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható önkormányzati segély éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.”

 

6. § Az ÖR. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. §(1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt, aki a létfenntartását veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(2) A krízis helyzet, olyan rendkívüli élethelyzet, amikor

a) a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken vagy

b) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni, mely számlának az összege legalább eléri a család jövedelmének 50 %-át vagy

c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul

és ezért megélhetése nem biztosított.”

 

7. § Az ÖR. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. §(1)Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre és hivatalból állapíthatók meg. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a szükséges mellékletek csatolásával postai úton vagy személyesen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Integrált Ügyfélszolgálatához nyújtható be.

(2) Kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell saját maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait.

(3) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkező kérelmezőnek, az eljárásban érintett hozzátartozóinak büntetőjogi felelősség mellett az erre rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a vagyoni, jövedelmi viszonyairól.

(4) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások tartalmára a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A kérelem elbírálásához, a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, Munkaügyi Kirendeltség igazolását, orvosi igazolást, számlákat, jövedelemre vonatkozó munkáltatói, illetve pénzellátást folyósító szerv igazolásait és egyéb iratokat a kérelem beadásával egy időben kell benyújtani.

(6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedül álló meghatározására az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.”

 

8. § Az ÖR. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az önkormányzati segély összegét az alkalmanként jelentkező többletkiadás és a rászoruló személy vagy család egy főre eső jövedelmének mértékére figyelemmel kell megállapítani.

(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Gyomaendrőd Város Önkormányzata házipénztárában veheti fel a jogosult vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják.

(3) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - az önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a határozathozatalt követő nyolc napon belül helyszíni ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.

(4) A családgondozó jelzése alapján az önkormányzati segélyt megállapító határozatokban az igénylő

a) a számla vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető vagy

b) arra kötelezhető, hogy az önkormányzati segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.”

 

9. § Az ÖR. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szociálisan rászorult személynek kell tekinteni 5.000,- Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő személy esetében a 210 %-át nem éri el.”

 

10. § Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.