22. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2014. augusztus 19-i ülésére
2014. augusztus 19-i ülésére
| Tárgy: | Halgazdálkodási jog haszonbérbe adása | |
| Készítette: | Pardi László | |
| Előterjesztő: | Várfi András kompenzációs listás önkormányzati képviselő | |
| Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1992-ben a Vagyonátadó Bizottság IV.1184/1992. számú határozata alapján 11 holtág tulajdonjogát megkapta.
A tulajdonjoggal ellentétben a halászati jogot az állam nem adta át így annak átadására csak 1999-ben került sor.
1999-ig a 11 db átadott holtág halászati jogát haszonbérlet alapján a Körösi Halászati Szövetkezet gyakorolta.
A halászati jog megszerzését követően az Önkormányzat döntött arról, hogy azon holtágak esetében, melyeknél civilegyesület alakult meg a halászati jogot a horgászegyesületnek kívánja bérbe adni, míg a többi holtág esetében a halászati jogot továbbra is a Körösi Halászati Szövetkezetnek adja haszonbérbe.
A holtágak halászati jogának módosítása során a Körösi Halászati Szövetkezet kártérítési igényt nyújtott be az Önkormányzathoz, mely a holtágakban található halasítás ellenértékére vonatkozott. Ezt a kártérítést a megalakult civilegyesületek felvállalták, így 2000. márciusában és áprilisában megkötésre kerültek a haszonbérleti szerződések, melyek 2014. december 31-ig tartó időszakra szólnak.
Ezek alapján a 11 db holtág halászati joga az alábbiak szerint alakul:
Sóczó-zugi holtág Horgászegyesület
Bónom-zugi holtág Horgászegyesület
Templom-zugi holtág Horgászegyesület
Fűzfás-zugi holtág Körösi Halászati Szövetkezet
Torzsás-zugi holtág Körösi Halászati Szövetkezet
Kecsegés-zugi holtág Horgászegyesület
Hantoskerti holtág Körösi Halászati Szövetkezet
Német-zugi holtág Körösi Halászati Szövetkezet
Pap-zugi holtág Horgászegyesület
Csókási holtág Körösi Halászati Szövetkezet
Rév-zugi holtág Körösi Halászati Szövetkezet
A horgászegyesületek a fennálló haszonbérleti szerződésüket 2019. december 31-ig meghosszabbították.
A halászati jog haszonbérbe adásakor az halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI törvény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet rendelkezései voltak az irányadók.
A halászatról és horgászatról szóló törvény a vizek haltermelési célú hasznosítását gyűjtő néven halászatként definiálja.
„Halászat : a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása – ideértve a horgászatot is –, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység;”
2013. június 21-én kihirdetésre került a halgazdálkodásról és a hal védelmérőlszóló 2013. évi CII. törvény.
A törvény teljesen új alapokra helyezi a természetes vizek termelési célú hasznosítását.
Többek között a halászat fogalmát felváltotta a halgazdálkodás fogalma, mely a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma.
A T. Képviselő-testület a 144/2014 (III. 27.) Gye. Kt. határozattal döntött arról, hogy a Körösi Halászati Szövetkezettel megkötött haszonbérleti megállapodást nem hosszabbítja meg 1 évvel.
Mivel a 2000. április 3-án megkötött szerződés 2014. december 31-én lejár, így Szövetkezeti kezelésben lévő holtágak halgazdálkodási jogáról szükséges döntést hozni.
2014. június 30-án a Körösi Halászati Szövetkezet kártérítési igényt nyújtott be az Önkormányzathoz, melyben tájékoztatnak, hogy a haszonbérleti szerződés megkötésekor hatályban lévő halászatról és a horgászatról szóló1997. évi XLI. törvény 14. § (3) bekezdésében biztosított kártérítési lehetőséggel élni kívánnak.
Hhtv. 14. § (3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek – ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is –, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.
A fentiek alapján a Szövetkezet kártérítésre tart igényt az általa betelepített, de ki nem fogott halmennyiség alapján.
A Szövetkezet igénybejelentésétől függetlenül, a haszonbérleti szerződés lejárata miatt meg kell kezdeni lezárási, átadási folyamatot, mely magába foglalja a költség rendezést is.
A holtágak halgazdálkodálkodási jogának haszonbérbe adásával kapcsolatban az önkormányzatnak három lehetősége van:
1. a halászati jogot továbbra is a Körösi Halászati Szövetkezetnek adja haszonbérbe
2. a halászati jogot egy civilegyesületnek adja haszonbérbe
3. a halászati jogot az önkormányzat megtartja és az ahhoz kapcsolódó feladatokat valamely gazdasági társaságán keresztül látja el
A lehetséges verziók előnyei és hátrányai:
1. verzió
Előnyök:
a horgászok nem érzékelnek változást az engedélyek kiadásával kapcsolatban
a fentiekben részletezett kártalanítási lehetőség megszűnik
Hátrányok:
Az 1. mellékletben található, Körösi Halászati Szövetkezet és a horgászegyesületek beszámolója alapján készült összegzés tartalmazza a 11 holtág hektárra lebontott halasítását. Az összegzésből kiderül, hogy a Szövetkezet által kezelt holtágak halasítása messze elmarad a többi holtág halasításától és várhatóan ez a tendencia folytatódna.
Az önkormányzat továbbra sem tud aktívan beleszólni a halgazdálkodásba és továbbra is szétválik a jóléti és gazdasági célú holtág hasznosítás.
2. verzió
Előnyök:
Halgazdálkodás szempontjából jelentős javulás érhető el.
Hátrányok:
Néhány civilegyesület esetében kismértékű „bezárkózás” tapasztalható, mely károsan hat a horgász turizmusra és elzárja a holtágat a város többi horgásza elől. Az önkormányzat továbbra sem tud aktívan beleszólni a halgazdálkodásba és továbbra is szétválik a jóléti és gazdasági célú holtág hasznosítás.
3. verzió
Előnyök:
Az önkormányzat aktívan tudja befolyásolni a holtágak halgazdálkodását. A most több kézben lévő természetvédelem és tájesztétika, termelési célú, jóléti célú és vízgazdálkodási célú holtág hasznosítás egy vezetés alá központosulna, így a jóléti célú vízkormányzási feladatok finanszírozását a halgazdálkodásból származó bevételek finanszírozni tudnák.
Hátrányok:
A halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására fel kell készíteni valamelyik önkormányzati gazdasági társaságot.
pl.:
· horgászjegyek értékesítése
· halőri rendszer kialakítása
· halasítási tervek készítése, engedélyeztetése
· kötelező adminisztratív feladatok
Jelen előterjesztés célja, hogy a T. Képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat a Körösi Halászati Szövetkezettel kötött haszonbérleti szerződés lejárta előtt fel tudjon készülni a 2014. december 31. utáni időszakra.
Döntéshozói vélemények
| Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javasolja a Képviselő – testületnek, hogy halgazdálkodási jog megtartását támogassa (előterjesztés szerinti 3. verzió).
|
|
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a halgazdálkodási jog megtartását támogassa (előterjesztés szerinti 3. verzió).
|
|
"Bizottsági vélemény kialakítása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Környezetvédelem
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
A Bizottság az alábbi véleményt alakította ki:
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Pardi László
Mellékletek: