8. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2013. október 31-i ülésére
2013. október 31-i ülésére
| Tárgy: | Települési értéktár létrehozása | |
| Készítette: | Keresztesné Jáksó Éva | |
| Előterjesztő: | Várfi András kompenzációs listás önkormányzati képviselő | |
| Véleményező bizottság: | Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
2012. április 2-i ülésén fogadta el az országgyűlés a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. sz. törvényt. Megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása volt. A jogszabály az önkormányzatokra kötelező feladatot nem rótt, csupán lehetőségként ajánlotta a helyi (települési) értéktárak létrehozását, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képezne egységes egészet.
2013 áprilisában született meg a törvény végrehajtásaként a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, amelynek 2.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a rendelet hatálybalépésétől (április 16.) számított 60 napon belül az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy létrehozza-e a helyi települési értéktárat. A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése utal arra, hogy az önkormányzat nemleges döntését bármikor megváltoztathatja.
Ahhoz, hogy a Tisztelt Képviselő-testület döntését meghozhassa, meg kell ismernie a Htv. és a hozzá kapcsolódó fenti kormányrendelet tartalmát, előírásait.
A Htv. kimondja, hogy a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumok, olyan megőrzendő és egyedülálló értékek; melyek nemzeti örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni; megőrizni.
A törvény 1. § (1) bekezdésének j) pontja alapján nemzeti értéknek minősül „a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely
ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,
jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,
jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez”.
A nemzeti értékek „csúcsán” a hungarikumok állnak, fogalmát a törvény 1. § (1) bekezdésének g) pontja határozza meg.
Ahungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Hungarikumok Gyűjteménye: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (HB) által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye.
A települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és megküldi azt a megyei értéktárba.
A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t.
A megyei értéktárban elhelyezett nemzeti értékek adatait a Megyei Értéktár Bizottságok az értéktárba történő felvételt követő 8 napon belül megküldik a HB részére, mely összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét; gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze.
A 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet megfogalmazza a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáit, melyek a következők:
agrár- és élelmiszergazdaság: különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, borászat, állat- és növényfajták;
egészség és életmód: gyógyvíz- és fürdőkultúra; népi megelőzés és gyógyászat szellemi termékei, tárgyi javai;
épített környezet: a környezet tudatos építési munka,amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja;
ipari és műszaki megoldások: ipari termelés (kézműipar, kézművesség is)szellemi termékei, tárgyi javai;
kulturális örökség: kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok;
turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások; a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Az önkormányzat települési értéktár létesítésével kapcsolatos feladatok ellátására Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre.
A bizottság működtetésére több alternatíva lehetséges:
1.) önkormányzati állandó bizottság létrehozása, vagy már létező bizottság feladatkörének kibővítése (SZMSZ módosításával jár).
2.) külön szakmai bizottság alakítása.
3.) már korábban is létező, helyi értékek gondozását végző állami, önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet, illetve általa fenntartott intézmény, ezek szervezeti egységei, továbbá más, a település fejlesztésében tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet.
A Bizottság legalább 3 tagból áll, szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozza meg.
A Bizottság félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig köteles beszámolni tevékenységéről az önkormányzat képviselő-testületének.
A Bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket. (pl. Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Irodája).
Bárki kezdeményezheti írásban az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba a polgármesterhez intézett beadványában.
A javaslatnak tartalmazni kell:
- a javaslattevő adatait
- az értéktárban felvételre javasolt nemzeti érték adatait
- az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovízuális dokumentációját
- a nemzeti érték kritériumainak való megfelelést valószínűsíthető dokumentumokat,
- valamint a szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
A kormányrendelet szerint az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, és a határozati javaslat elfogadására.
Döntéshozói vélemények
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, annak a határozati javaslat szerinti elfogadását javasolja a Képviselő-testület számára.
|
|
"Települési értéktár létrehozása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Közművelődés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján úgy dönt, hogy élni kíván a települési értéktár létrehozásának lehetőségével.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról, működésének szabályairól a 2013. novemberi ülésén fog dönteni.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhívja a polgármestert, hogy a települési értéktár létrehozásáról szóló döntéséről értesítse a Békés Megyei Közgyűlés elnökét.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal