2. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2015. augusztus 12-i ülésére
2015. augusztus 12-i ülésére
| Tárgy: | Az adóhátralékok behajtásának lehetőségei | |
| Készítette: | Enyedi László | |
| Előterjesztő: | Dr. Uhrin Anna jegyző | |
| Véleményező bizottság: | Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. júniusi ülésén arról döntött, hogy a hátralékok csökkentése érdekében kerüljön megvizsgálásra adóbehajtó alkalmazásának a lehetősége, illetve, hogy a beszedett hátralékos adóbevételek terhére, hogyan lehetne rendeletben szabályozni a dolgozók anyagi érdekeltségének a feltételeit.
Adóbehajtó alkalmazásának a lehetősége:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ezzel a lehetőséggel már több önkormányzat is él. Ebben az esetben az önkormányzati adóhatóság és az önálló bírósági végrehajtó között egy együttműködési megállapodás kerül megkötésre, melyben szabályozzák az eljárási és az egyéb feltételeket.
Annak eldöntéséhez, hogy adóhatóságunk a hátralékok behajtásához igénybe vegye-e ezt a lehetőséget, illetve az esetlegesen megkötendő megállapodás tartalmához a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
a) Ingó és ingatlan vagyontárgyakra lefolytatandó végrehajtáshoz (lefoglaláshoz, árverezéshez) lenne célszerű igénybe venni az önálló bírósági végrehajtó közreműködését, mivel adóhatóságunk az egyéb végrehajtási cselekményeket (munkabér-, bankszámlakeresés, jövedelem letiltása, bankszámlára lefolytatandó végrehajtás stb.) elvégzi. Ezek eredménytelensége, illetve nagy összegű tartozás esetén lehetne kérni a további végrehajtási cselekmények elvégzését az önálló bírósági végrehajtótól.
b) A végrehajtási ügy átadása előtt, az átadással érintett adózókat az adóhatóság előzetesen értesítené a tartozásukról, valamint arról, hogy a tartozása átadásra kerül behajtásra az önálló bírósági végrehajtónak, biztosítva egyben 15 napot a tartozás önkéntes megfizetésére is. Amennyiben ez határidőn belül nem történne meg, abban az esetben kerülne sor az önálló bírósági végrehajtó megkeresésére.
c) Az önálló bírósági végrehajtót közreműködéséért díjazás illeti meg, költségek merülhetnek fel, melyeket adós köteles viselni, viszont bizonyos esetekben azt önkormányzatunknak kell megelőlegezni. Eredményes végrehajtás esetén az önálló bírósági végrehajtó ezeket a költségeket szintén behajtja az adóstól, önkormányzatunknak pluszköltsége az eredménytelenül lezajlott végrehajtások esetén keletkezne.
d) Amennyiben az átadott ügyek között az önálló bírósági végrehajtó olyat talál, mely esetében, a közelmúltban már folytatott le eredménytelen végrehajtási eljárást, akár más által indított végrehajtási eljárás során, erről adóhatóságunkat értesíthetné.
A dolgozók anyagi érdekeltségének rendeleti szabályozása:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-a szerint: A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei részesülhetnek.
Az Állami Számvevőszék 2010. évi vizsgálati jelentése szerint, mely a települési önkormányzatoknál a helyi adók rendszerében a hatékonyság és eredményesség érvényesüléséről szólt, az ellenőrzött önkormányzatok 42 %-a szabályozta már akkor helyi rendeletben, a törvényben biztosított lehetőséggel élve az anyagi érdekeltségi rendszer feltételeit. Jellemzően a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok alkalmazták ezt a lehetőséget magasabb százalékban. Viszont azt is megállapította a jelentés, hogy az anyagi érdekeltségi rendszert működtetőknél 77 %-ban teljesült a megfogalmazott célkitűzés, vagyis az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékonyabb beszedése, ami csak tíz százalékponttal volt magasabb, mint az ösztönzés e formáját nem alkalmazók körében.
Az anyagi érdekeltségi rendszer megalkotásának célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésének elősegítése, az adóbevételek növelése, az adóhátralék csökkentése, valamint az adóellenőrzési feladatok ösztönzése kell, hogy legyen. Az egyes önkormányzatok rendeleteiben kialakított anyagi érdekeltség feltételeiben jelentős különbségek vannak a forrás mértékének meghatározásában, a kifizetések feltételében és a mértékében is.
A rendeletben, a felsorolt szempontok figyelembevételével, az alábbiakat szükséges szabályozni:
a) A rendelet hatálya kikre terjedjen ki (jegyző, aljegyző, adóügyi dolgozó) a törvény adta kereten belül.
b) Az érdekeltségi alap forrását:
- A jogerősen megállapított és beszedett adóhiány, adóbírság és mulasztási bírság bizonyos százaléka.
- Az esedékesség időpontjáig be nem fizetett és az adóügyi dolgozók eredményes tevékenysége folytán beszedett adótartozás meghatározott százaléka.
- A beszedett késedelmi pótlék meghatározott százaléka.
c) Az érdekeltségi alap kezelését:
- Az alap forrásául szolgáló összegek megállapításának, átutalásának módját, időpontját.
- Az alapból történő kifizetések időpontját. Ez lehet egyszeri, félévente, a zárásokat követően stb.
- Az alapban felhalmozódott összeg mire fordítható: jutalék kifizetésére, fedeznie kell a bérjellegű kifizetéseket terhelő adó és járulékok összegét, az adott évben fel nem használt rész sorsát, a költségvetést illeti, esetleg átvihető a következő évre, vagy eszközbeszerzésre, fejlesztésre fordítható.
d) Az alapból történő kifizetések szabályait:
- Milyen feltételek fennállása esetén lehet teljesíteni kifizetést (pl: ha az éves adóbevétel elérte az éves előirányzat összegét, az adóhátralékok nem növekedtek stb.)
- Ki milyen arányban jogosult kifizetésre (pl: munkában eltöltött idő arányában stb).
- Az egyes jogosultaknak kifizethető maximális összeg meghatározása: pl. éves illetmény meghatározott %-a, maximun 3 havi bérnek megfelelő összeg stb.
- A kifizetések engedélyezésének a rendjét.
e) Egyéb rendelkezéseket:
- Az érdekeltségi alap alakulásáról szóló beszámolási kötelezettség.
Az adóhatósági munka talán két legnehezebb részfeladata az ellenőrzés, az adóhiányok feltárása, illetve a határidőben be nem fizetett adóhátralékok behajtása. A fenti két lehetőség alkalmazása esetén lehetne fokozni ezeknek a tevékenységeknek az eredményességét, elérve azt, hogy az adóhátralékok csökkenjenek és minél nagyobb százalékban kerüljenek behajtásra az adótartozások, valamint felderítésre a nem adózott területek.
Az önálló bírósági végrehajtóval kötendő megállapodás
előnyei: - olyan végrehajtási feladatok elvégzése, melyeket az önkormányzati adóhatóság nem tud lefolytatni,
- javulhat az adózási fegyelem,
- növekedhetnek az adóbevételek, a hátralék csökkenése mellett,
hátrányai: - növekedhetnek az adminisztrációs terhek (tájékoztatási, iktatási, postázás feladatok),
- többletköltségek merülhetnek fel (átadott, eredménytelenül lezajlott végrehajtások költsége, postaköltség).
A dolgozók érdekeltségi rendszere kialakításának
előnyei: - növekedhetnek az adóbevételek, a hátralék csökkenése mellett,
- csökkenhet az adózatlan adótárgyak száma,
hátrányai: - növekedhet az ügyfélforgalom,
- növekedhetnek az adminisztrációs terhek (alap képzésével, kezelésével kapcsolatos feladatok),
- az adóbevételnek az érdekeltségi alapba elkülönített része csökkenti az önkormányzat bevételét,
- bérfeszültséget okozhat.
Kérem a T. Képviselő-testületet az alábbi döntési javaslatok elfogadására.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A Bizottság javasolja együttműködési megállapodás megkötését az önálló bírósági végrehajtóval, nem javasolja rendelet megalkotását az adóügyi dolgozók érdekeltségi rendszeréről.
|
|
"Önálló bírósági végrehajtóval történő megállapodás"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Adóügyek
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy kössön együttműködési megállapodást Mitykó Pál önálló bírósági végrehajtóval, a részére átadott adókintlévőségekkel kapcsolatos ingó- és ingatlan végrehajtására. Kérje fel a jegyzőt, hogy a Képviselő-testület 2015. októberi ülésére terjessze elő a megkötendő együttműködési megállapodás tervezetét.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -
2. döntési javaslat
"Adóügyi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Adóügyek
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy alkosson rendeletet az adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről. Kérje fel a jegyzőt, hogy a Képviselő-testület 2015. októberi ülésére terjessze elő a rendelet tervezetét.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -