9. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2015. augusztus 12-i ülésére
2015. augusztus 12-i ülésére
| Tárgy: | Holtághasznosítás | |
| Készítette: | Petényi Roland | |
| Előterjesztő: | Toldi Balázs polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1992-ben a Vagyonátadó Bizottság IV.1184/1992. számú határozata alapján 11 holtág tulajdonjogát megkapta. A tulajdonjoggal ellentétben a halászati jogot az állam nem adta át, így annak átadására csak 1999-ben került sor. 1999-ig a 11 db átadott holtág halászati jogát haszonbérlet alapján a Körösi Halászati Szövetkezet gyakorolta.
A halászati jog megszerzését követően az Önkormányzat döntött arról, hogy azon holtágak esetében, melyeknél horgászegyesület alakult meg, a halászati jogot a horgászegyesületnek kívánja bérbe adni, míg a többi holtág esetében a halászati jogot továbbra is a Körösi Halászati Szövetkezetnek adja haszonbérbe.
A holtágak halászati jogának módosítása során a Körösi Halászati Szövetkezet kártérítési igényt nyújtott be az Önkormányzathoz, mely a holtágakban található halasítás ellenértékére vonatkozott. Ezt a kártérítést a megalakult horgászegyesületek felvállalták, így 2000 márciusában és áprilisában megkötésre kerültek a haszonbérleti szerződések.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2000. április 3-án Haszonbérleti szerződést kötött a Körösi Halászati Szövetkezettel a Csókási-zugi, a Hantoskerti, a Fűzfás-zugi, a Rév-zugi, a Torzsás-zugi, valamint a Német-zugi holtág halászati jogára. A haszonbérleti szerződés 2014. december 31. napjával lejárt.
A Képviselő-testület a 410/2014. (VIII. 28.) határozata alapján döntött arról, hogy a Hantoskerti, Torzsás, Német- zugi, Fűzfás-zugi, Csókási és a Rév-zugi holtág halgazdálkodási jogát nem kívánja haszonbérbe adni, azt saját maga kívánja tovább hasznosítani.
A Körösi Halászati Szövetkezet nevében Dr Csoma Antal 2014. november 12-i levelében megkereste az Önkormányzatot, hogy 2015. december 31-ig hosszabbítsa meg a haszonbérleti szerződést, amennyiben nem kerül meghosszabbításra a bérleti szerződés, abban az esetben a Halászati Szövetkezet 12.187.581,- +Áfa összegű kártalanításra tarthat igényt.
A FVM Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály tájékoztatója szerint a haszonbérleti szerződés megkötésekor hatályos 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról 14. § (3) bekezdés alapján a „A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.”
A szövetkezet által benyújtott kártalanítási összeg kiszámításának alapja a szövetkezet által betelepített halak és a horgászok és halászok által ki nem fogott halak értékének különbsége. A szerződés meghosszabbításra került 2015. december 31-éig, mely döntéssel az Önkormányzat időt nyert. A kérdés most is ugyan az, mint 2014-ben, viszont most van idő egy olyan szakértő bevonására, aki a megye számos területén üzemeltet kisebb nagyobb tavakat, holtágakat és folyószakaszokat. A szakértőként bevont szervezet a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A megkeresésünkben azt kértük, hogy a tapasztalataikat figyelembe véve, véleményezzék a korábban Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft. által készített holtág kezelési üzemeltetési tervezetet, hogy a visszakerülő 6 holtágat hogyan és milyen költségek és bevételek mellett lehet üzemeltetni, úgy, hogy a kiindulási alap szerint a vízben minimális hal található, és a jövőben olyan horgászvizet szeretnénk csinálni belőlük, ahol a helyi lakosok mellett a horgászturizmus is fellendülhet. A szakvélemény megérkezett, mely jelen előterjesztés mellékleteként kiküldésre kerül a Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft. által készített holtág kezelési tervezettel együtt.
A 2015. július havi Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottság ülésén felkérte a Közös Önkormányzati Hivatalt, hogy készítsen alternatívákat a visszakerülő hat holtág hasznosításának a lehetőségéről. Ezzel kapcsolatban a Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság hozott egy megerősítő döntést, melyben felkérte a hivatalt, a korábban meghozott döntés végrehajtására. A holtágak jövőbeni hasznosítását a Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szabályozza, melyből összeállításra került egy kivonat, hogy a főbb szabályok ismeretesek legyenek a döntés meghozatala előtt.
CÉLOK
A Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Törvény) 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy
„a halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben”,
a (2) bekezdés szerint
„a halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.”
Fentieket figyelembevéve Gyomaendrőd esetében nincs mód halászatra, és haltermelésre, kivéve szelektáló halászatra.
JOGOSULTSÁG
A Törvény 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy „a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.”
A Törvény 22. § kimondja, hogy „(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:
a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,
b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,
c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,
d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.
A Törvény 23. § kimondja, „Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.”
KÖTELEZETTSÉG
A halgazdálkodási jog azonban nem csak jog, hanem kötelesség is:
(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles
a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,
b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,
c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,
d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
e) a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,
f) a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és
g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.
(5) A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.
(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.”
HASZNOSÍTÁS MÓDJA
A Törvény 26. §-a kimondja, „(1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a (2) bekezdésben szereplő kivétellel - nyilvános pályázat útján történik.
(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.
(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.”
A törvény 27. § kimondja, „(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.
(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.”
A 28. § kimondja
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.
(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy
a)védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,
b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,
c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és
d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.
ALTERNATÍVÁK
A fentiek figyelembevételével 3 alternatíva látszik kibontakozni, amely szóba jöhet, mint lehetőség.
A) Az önkormányzat saját maga, vagy valamelyik Kft. – jén keresztül hasznosítja a holtágakat.
B) Pályázat kerül kiírásra külön-külön a holtágak hasznosítására
C) Pályázat kerül kiírásra a holtágak hasznosítására együttesen
A) alternatíva vizsgálata
Ebben az esetben a holtágak teljes üzemeltetését és halgazdálkodását, vagy az Önkormányzat, vagy pedig valamelyik Kft.-je végzi. Megvizsgáltuk, hogy mik azok az erőforrások, amelyekkel rendelkezünk a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott (Továbbiakban: Szövetség) szakvéleményben foglaltakhoz képest.
Áttekintve a rendelkezésre álló eszközparkunkat rendelkezünk 1 db csónakkal ami használható, a szakvéleményben ez a tétel 1 millió Ft-tal került betervezésre. A szakvéleményben foglaltakhoz képest egy terepjáró beszerzése is szükségessé válik. A célszerűség alapján ez egy új, vagy használt dobozos terepjáró lenne figyelembe véve a szállítandó eszközparkot, és felszerelést. Ennek a típusú eszköznek az ára mintegy 4 és 8 millió Ft összegben kerül tervezésre, mely valószínűleg megfelelő lesz a feladat ellátásához.
A szakvélemény nem tartalmazza, de törvény leírja, hogy milyen halgazdálkodásban jártas szakembert kell alkalmazni, melynek költségét 3-6 millió Ft/év közötti összeggel kalkuláltuk. Ahhoz, hogy a holtágaink halasítása kielégítse, adott esetben felkeltse a vidékiek érdeklődését is, és a helyi szereplőket is kielégítse szükséges lenne legalább az első néhány évben az optimális szinten halasítani.
Alábbi táblázat tartalmazza a fent leírtakkal kiegészített és szakvéleményben foglalt költségeket, melyben az egyszeri beruházást igénylő kiadások elkülönítetten kerültek betervezésre, azzal, hogy az első évben szerepelnek a későbbi költséget és bevételt tartalmazó táblázatban a 10. évig nem kerülnek kalkulálásra, ott lenne ismét egy jelentősebb befektetés az eszközparkba. A pénzügyi és adminisztrációs teher az Önkormányzati hivatalra, vagy valamelyik Kft-re hárulna, melynek költségét a jövőben fel kell térképezni, hogy felmerül-e, várhatóan ez is belekerülne éves szinten minimum 2 millió Ft-ba .
Költségek / első év
|
Egyszeri beszerzés
|
|
|
Új, használt Terepjáró beszerzése
|
4.000.000-8.000.000,-Ft
|
|
Beszerzendő eszközök összesen
|
2.909.000 Ft
|
|
Beruházás összesen
|
10.909.000-14.909.000,- Ft
|
|
Szakmai vezető
|
3.000.000-6.000.000 Ft
|
|
Halászati őrzés
|
|
|
Vizsgák összesen 2 főre + közlekedés
|
91.392 Ft
|
|
Kötelező ruházat
|
150.000 Ft
|
|
Munkabérek, üzemanyag, egyéb
|
6.423.600 Ft
|
|
Vízminőség, halegészségügy
|
|
|
Vízvizsgálat, kezelések, szakértői díj
|
147.500 Ft
|
|
Halasítás
|
|
|
Elfogadható szinten
|
10.961.850 Ft
|
|
Optimális szinten
|
16.689.000 Ft
|
|
Marketing, reklám
|
|
|
Weblap, kiadványok, újságcikk, stb.
|
250.000 Ft
|
|
Adminisztrációs feladatok
|
|
|
Hatósági díjak és területi jegyek előállatása
|
220.000 Ft
|
|
Adminisztrációs terhek
|
2.000.000 Ft
|
|
Összesen elfogadható halasítással:
kgdégksédglk
|
21.153.342 Ft
|
|
Mindösszesen optimális halasítással:
|
35.880.492 - 42.880.492 Ft
|
A kiadások mellett a bevétel tervezetet is véleményezte a Szövetség, a bevételeket ez alapján a szakvélemény alapján került összeállításra.
Területi jegyek árai:
- Éves felnőtt területi jegy: 1000 db/év, 15.000 Ft – 15.000.000 Ft
- Éves kedvezményes területi jegy: 50 db/év, 7.500 Ft – 375.000 Ft
- Napi felnőtt területi jegy: 1000 db/év, 1.500 Ft – 1.500.000 Ft
- Napi kedvezményes területi jegy: 100 db, 750 Ft/fő – 75.000 Ft
Összesen: 16.950.000 Ft
Bizonytalan az 1000 darab éves felnőtt területi jegy kiadását első évben, ennél célszerűbb lenne kisebb darabszámmal kalkulálni. A kiadási és bevételi tervben az első évben 800 db éves területi jegy került betervezésre. Gyermekeknek szóló területi jegyet az anyag nem tüntet fel, javasoljuk betervezni 500, vagy 1.000 Ft-os áron évi 300 darab kiadása mellett.
Kiadási és bevételi terv a fentiek figyelembevételével
|
|
Kiadás
|
Bevétel
|
Egyenleg
|
|
1. évben
|
36-43 millió Ft
|
15 millió Ft
|
-21; -28 millió
|
|
2. évben
|
20-23 millió Ft
|
16,5 millió Ft
|
-3,5; -6,5 millió Ft
|
|
3. évben
|
20-23 millió Ft
|
18 millió Ft
|
-2; -5 millió
|
|
4. évben
|
20-23 millió Ft
|
20-21 millió Ft
|
-0; -2 millió Ft
|
|
5. évtől
|
20-23 millió Ft
|
23-25 millió Ft
|
0; 3 millió Ft
|
|
10. évben (eszközpark felújítás, optimális halasítással kalkulálva)
|
30 millió Ft
|
25 millió Ft
|
-5 millió Ft
|
|
11. évtől
|
20 millió Ft
|
23 millió Ft
|
3 millió Ft
|
|
Egyenleg 15 évre kalkulálva
|
|
|
~0 millió Ft
|
Az Önkormányzatnak ez az alternatíva hátrányos, mivel komoly befektetést igényel, melynek megtérülése kérdéses. Amennyiben mindent külső szolgáltatótól veszünk igénybe úgy a költségek lefaragása nagyon nehézkes, vagy szinte lehetetlen.
Ennek a konstrukciónak is van azért előnye. Mivel a vizek egy kézben vannak, ezért az engedélyek áránál lehet kombinált megoldást alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy a helyiek számára kidolgozhatóak legyenek elérhető konstrukciók, ez egyébként a 2. alternatíva esetén is felmerülő kérdés, amelyet el kell dönteni.
B-C) alternatíva vizsgálata
A holtágakat meghirdetjük bérbeadásra, ennek keretében szükséges megvizsgálni, hogy milyen bevételei voltak az önkormányzatnak. Igyekeztem összegyűjteni, hogy a halászati jog bérbeadásából holtáganként milyen bevétel származott.
Egyszeri és éves bevétel alakulása a jelenleg bérbeadott holtágaknál:
|
Holtág neve
|
Terület(ha)
|
Halászati jog díja (egyszeri díj)
|
Átlagos díj/ha
|
Haszonbérleti díj nettó/év „013. évre vonatkozó adat
|
Átlagos díj Ft/ha
|
|
Templom zugi holtág
|
9,5
|
1.400.000
|
147.368
|
207.504
|
21.843
|
|
Soczó zugi Holtág
|
10,6
|
2.000.000
|
188.679
|
196.570
|
18.544
|
|
Kecsegés zugi holtág
|
7,4
|
1.000.000
|
135.131
|
145.889
|
19.714
|
|
Visszakerülő 6 holtág
|
66,7
|
hallal kompenzálva
|
|
1.175.250
|
17.620
|
|
Papp zugi holtág
|
4,5
|
300.000
|
66.667
|
98.235
|
21.830
|
|
Bónom zugi holtág
|
16,6
|
3.700.000
|
222.892
|
362.593
|
21.843
|
Áttekintve az utóbbi idők törvényi változásait, illetve a környékbeli megyékben és Békés megyében kialakult helyzetet, a tavak hektáronkénti bérleti díja maximum 10.000 Ft körül alakul. A horgászaton kívül a halelőállítás és halászat kiesett a tevékenységek közül amelyet korábban végeztek, így a holtágak gazdasági kihasználtsága némiképpen csökkent. A bérletnél 2 alternatíva merülhet fel, az egyik, hogy 1 bérlőnek kerül kiadásra pályázat útján az összes holtág, vagy pedig meghirdetjük külön-külön a bérleti lehetőséget, és így mindenki pályázhat az általa kezelni tervezett vízre.
B) Visszakerülő holtágak meghirdetése haszonbérbe adásra külön-külön
Az egyik esetben több szerződött partnere lesz az Önkormányzatnak. Ebben az esetben felmerül annak a kockázata, hogy több területi jeggyel lehet majd a visszakerülő holtágakon horgászni, így a mindenki számára elérhetőség valamilyen szinten csökkenni fog. Illetve felmerül annak a kérdése, hogy nem érkezik pályázat valamelyik vízterületre akkor azzal mi lesz, továbbra is az Önkormányzatnak kell kezelnie, és a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodni, a halgazdálkodási tevékenység és a fajlagos költség az 1. alternatívához képest is rosszabbul alakul, arányaiban még többe fog kerülni
C) A visszakerülő holtágak meghirdetése haszonbérbe adásra egyben
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság augusztusi soros ülésén részt vett a Szövetség ügyvezetője, akinek a Bizottság elnöke feltette a kérdést, hogy a Szövetség esetleg hajlandó lenne-e a teljes visszakerülő vízrendszert kezelni, melyre egyértelmű igen volt a válasz. A válaszban kifejtésre került, hogy vannak más olyan vízterületek, amelyet jelenleg is kezel a Szövetség és várhatóan a folyó körössel együtt a jövőben is kezelni fogják. Ilyen a Kecsegés, és Dan zug is.
A B és C alternatíva részének megvalósítására 2016. januárjában lesz lehetősége a Képviselő - testületnek, a határozott idejű haszonbérleti szerződések lejártát követően a halgazdálkodási jog visszaszáll az Önkormányzatra.
A B és C alternatívának megvannak az előnyei és hátrányai is. A B alternatívának az előnye, hogy a vízkezelők saját maguk lesznek külön-külön a felügyelői a saját vizüknek, így arra több figyelem összpontosulhat, és valamivel magasabb bérleti díj bevétel realizálható, hátránya viszont, hogy a helyieknek beszűkülnek a lehetőségei, és mélyen a pénztárcába kell nyúlni, ha több vízen is horgászni szeretne. A C alternatíva esetén lehet, hogy egyben kevesebb bérleti díjat tudunk az Önkormányzat számára beszedni, viszont a lakosságnak széleskörű horgászati lehetőséget tudunk biztosítani az egységgel. Kialakulhat egy olyan horgászati lehetőség, mely mesze földről is fog horgászokat ide csábítani, így a horgászturizmus fellendülhet, és a turisztikai szezon is kibővül.
Kérem a Tisztelt Képviselő testületet, hogy az előterjesztés megtárgyalását követően hozza meg a döntését.
Döntéshozói vélemények
| Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javaslata, hogy a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal hajtsa végre a a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság 2015. júliusában, a soros ülésen hozott, témát érintő határozatát. |
|
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A Bizottság az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatban foglaltakat egyhangúlag támogatta. |
|
"Holtághasznosítás"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: ÁLTALÁNOS ÜGYEK
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, hogy a szakértői vélemény alapján, amennyiben igényli a külső szakértő bevonásával, készítsen javaslatot a visszakerülő 6 holtág (a Csókási-zugi, a Hantoskerti, a Fűzfás-zugi, a Rév-zugi, a Torzsás-zugi, valamint a Német-zugi holtág) halászati jogának hasznosításával kapcsolatban, és azt a Képviselő-testület szeptemberi soros ülésén terjessze elő.
Határidők, felelősök:
Határidő: 2015. 08. 27.
Felelős: Betkó József
Hivatali felelős: Petényi Roland