A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény több helyen szabályozza azokat az eseteket, amikor a társaság vagyonvesztése miatt a tulajdonosoknak, vezető tisztségviselőknek, könyvvizsgálóknak be kell avatkozniuk a gazdasági folyamatokba. Ez a beavatkozás általában a beszámoló ismeretében válik szükségessé. A mérlegelfogadó közgyűlés (taggyűlés) a tulajdonos jogán döntéseket hoz a vagyonvesztés megállítása, illetve az elvesztett vagyon pótlása tárgyában. Minden egyéb időszakban, ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, kérnie kell a legfőbb szerv összehívását. Amennyiben a társaság legfőbb szervét az arra jogosultak nem hívják össze, illetve nem hoznak a vagyonvesztés pótlására megfelelő döntést, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

 

A vagyonvesztés következményei.

 

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társaság formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Ebben az esetben kötelező az átalakulás.

 

Ha a tulajdonosok nem akarják, vagy nem tudják az átalakulást véghezvinni, a jogutód nélküli megszűnés sem kifogásolható.

 

A tőkepótlással, az átalakulással vagy a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos társasági döntést meg kell hozni. Ha a tőkepótlási kötelezettséget a tulajdonosok a tőke rendelkezésre bocsátásával teljesítik, akkor nem elegendő három hónapon belül a döntést meghozni, hanem a tőkét is rendelkezésre kell bocsátani. A tőkepótlás lehetséges tőkeemelés formájában, tőketartalék-juttatás formájában (csak tőkeemeléssel egyidejűleg), pótbefizetés teljesítésével, vagy támogatás formájában, ami a beszámoló végén az eredményelszámolás keretében növeli az eredménytartalékot. A könyvvizsgálónak ilyenkor értelemszerűen meg kell vizsgálnia azt, hogy a döntésre jogosultak határozatát végrehajtották-e.

 

Vagyonvesztés korlátolt felelősségű társaságnál

 

Korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál nagyobb arányú tőkevesztés esetén (nem kell megvárni a két egymást követő év eredményeit) a gazdasági társaságokról szóló törvény kötelező előírásokat fogalmaz meg. Eszerint korlátolt felelősségű társaságnál haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásaiból kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve hárommillió forint (azaz a törzstőke törvényi minimuma) alá csökkent, valamint ha a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.