1. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2016. március 21-i ülésére
2016. március 21-i ülésére
Tárgy: | A közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata | |
Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
Előterjesztő: | Dr. Uhrin Anna jegyző | |
Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
A 2016. januári ülésén döntött a képviselő-testület az Olajosok útja közterület elnevezéséről. Az akkori előterjesztésben leírtuk, hogy 2015. január 1-jétől működő központi címregiszter (KCR) létrehozásának az a célja, hogy a jelenleg különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egy etalon-nyilvántartásban egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészebbek és pontosabbak legyenek, és főleg, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.
A KCR egy olyan nyilvántartás, amely csak a jogszabályban meghatározott adatokat (címelemeket, ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot, címkoordinátát, s a nyilvántartás működtetéséhez szükséges egyéb adatokat) tartalmazza. Egy törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy az egységes címkezelés biztosítása érdekében megvalósuljon egy olyan központi nyilvántartás, amely a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásán és az ingatlan-nyilvántartáson keresztül hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára.
A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet 8. § (1) bekezdése értelmében „ha a címkezeléshez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása más hatóság, szerv, szervezet vagy önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a címképzésért felelős szerv (jegyző) megkeresi az illetékes hatóságot, szervet, szervezetet vagy önkormányzati képviselő-testületet. A címképzésért felelős szerv (Gyomaendrődön a jegyző) az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő címelemet jegyzi be a központi címregiszterbe.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.
Az Mötv. 143. § (3) bekezdésében felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelete - mint ahogy azt a januári előterjesztésben is jeleztük - nem harmonizál a megalkotását követően kihirdetett magasabb szintű jogforrásokkal, ezért azt módosítani kell.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízta Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságát, hogy végezze el a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát a központi címnyilvántartásról szóló jogszabályokkal való harmonizáció megteremtése érdekében.
A felülvizsgálat megtörtént, ezért a következő indokolás alapján benyújtjuk a módosító rendeletet megalkotásra.
Hatásvizsgálat:
1.2. A rendelet alkotásának társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelet pozitív társadalmi hatása, hogy a névvel és a jobb tájékozódást segítő jelzésekkel ellátott lakóhelyen könnyebb az eligazodás, tájékozódás, amely elégedettséget vált ki a lakosság és idelátogatók körében. A rendelet gazdasági hatása kizárólag az utcanév táblák karbantartási költsége, amelyet az éves költségvetés tartalmaz az útkezelői szakfeladaton.
2. A rendelet alkotásának környezeti és egészségügyi következményei nem ismertek.
3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendeletben szabályozott folyamat csak az előkészítés során, illetve névadási eljárás ideje alatt generál minimális adminisztratív tevékenységet közvetlenül. Közvetett értelemben javítja az adminisztratív tevékenységeket azzal, hogy jó minőségű címadatbázis kialakítását segíti elő, amely csökkenti az ügyek intézése során keletkező adminisztratív költségeket.
4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az önkormányzati norma megalkotása alapfeltétele a közterületi névadásnak, továbbá a házszámozás rendszerének kialakítására. Ennek elmaradása jogbizonytalanságot, továbbá a házszámozásban helytelen, nem egyen szabatos gyakorlatot alakítani ki, amely a későbbiekben erkölcsi és anyagi károkat is eredményezhet.
5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A megalkotásra kerülő rendelet többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez, mivel az abban szabályozott üzemszerű tevékenységet a már meglévő szervezetben alkalmazott munkaerő végzi, amelynek költségeit az éves költségvetések tartalmazzák.
Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul.Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségesség teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.
A közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezet
Általános indokolása
Általános társadalmi elvárás, hogy az önkormányzat a helyi értékek és érdekek mentén gondoskodjon a közterületek elnevezéséről, a házszámozás rendjének kialakításáról és tájékozódást segítő jelzések elhelyezéséről.
Részletes indokolása
Az 1. § indokolása:
Magasabb szintű jogszabály nem mondja ki, hogy a települési közterületek élő személyről nem nevezhetőek el. Mivel a helyi önkormányzatokról szóló törvény e tárgykörben az önkormányzatot felhatalmazza a helyi szabályok kialakítására így célszerű kimondani, hogy a közterület élő személyről nem nevezhető el.
A 2. § indokolása:
A címképzési eljárásban időnként előfordulhatnak társadalmilag indokolt sürgős eljárási esetek, így célszerű lehetővé tenni, hogy ebben az esetben akár sürgősséggel, a 60 napos várakozási időnél rövidebb időintervallumban lehessen névadási kérelmet beterjeszteni. Ez a lehetőség kizárólag a címképzésért felelős szerv (jegyző) által kezdeményezett közterület név megállapítása esetében biztosított."
A 3. § indokolása:
Egyes ingatlanok adott esetben csak magánútról megközelíthetők. Ezek házszámozása törtéhet az elnevezett magánútról is. A rendelkezés azt szabályozza, milyen eljárásban nevezhető el a magánút.
A 4. § indokolása:
Rendezi a feladatkör címzettjét.
Az 5. § indokolása:
Rendezi a házszámozás megállapításának és a házszámtáblák kihelyezésének szabályait.
A 6. § indokolása:
Rendelkezik a rendelet hatályba lépésének napjáról.
Kérem a T. Képviselő-testülettől az előterjesztés megtárgyalását és a rendelet-tervezet elfogadását.
Döntéshozói vélemények
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság | ||
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság | ||
"A közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Rendelet alkotás, szabályozás
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
A Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a következő normaszövegű rendelet megalkotását:
Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének
.../2016. (...) önkormányzati rendelete
a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"[1. §] (3) Közterület élő személyről nem nevezhető el."
2. § Az Ör. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"[3. §] (3a) A (3) bekezdésben foglalt időpontnál később kizárólag a címképzésért felelős szerv által kezdeményezett közterület név megállapítást lehet előterjeszteni."
3. § Az Ör. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) A magánút, a tulajdonosa kérelmére elnevezhető.
(2) A magánút elnevezési eljárásban a közterület elnevezés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy annak megindítását kizárólag a tulajdonosa vagy annak egyetértésével a címképzésért felelős szerv kezdeményezheti."
4. § Az Ör. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"[5. §] (2) A közterület nevét jelölő tábla kihelyezésével, karbantartásával és pótlásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat útkezelő szervezete látja el."
5. § (1) Az Ör. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"6. § (1) A névvel ellátott közterületekről megközelíthető - a címkezelést szabályozó jogszabályban foglalt eljárásban címmel ellátott - ingatlanokat a közterületről jól látható táblán feltüntetett jelzéssel (a továbbiakban: házszámmal) kell ellátni.
(2) A házszámozást:
a) A közterületnek annak a végéből kell indítani, mely a legközelebb van a településközponthoz, vagy azon végéből, mely a település körüli úthálózat legfontosabb részéhez csatlakozik.
b) A mellékútvonalakon a sorszámozást a főútvonalaktól kell kezdeni. Ha egy mellékútvonal több főútvonalhoz is kapcsolódik, akkor a helyi viszonyokat figyelembe véve kell a sorszámozás irányát megállapítani. Zsákutcák esetén a házszámozást az úthálózati csatlakozásnál kell kezdeni.
c) A számozás 1-gyel kezdődik és a számok kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez csatlakozó utolsó ingatlanig.
d) Utcánál a számozás növekedésének irányába nézve jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számokat kell alkalmazni. Azoknál az utcáknál ahol a címképzésről szóló jogszabály szerint csak az egyik oldalon képezhető cím, ott a számozás folyamatosan emelkedik. Ha utólag másik oldalon is szükségessé válik a címképzés, akkor az e) pont szabályait kell alkalmazni.
e) A terek épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történik, ahol a számsor a településközpont felől betorkolló utca jobb oldalán kezdődik, és a bal oldalon ér véget.
f) A kialakult számozás után megosztott ingatlan eredeti sorszáma nem szűnik meg. Az újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a számsor növekedésének irányában kiegészül egy vagy több nem ékezetes, egyjegyű nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszám mögé írva. A házszámok sorozatában a betű nélküli házszámnak előrébb kell állnia, mint ugyanannak a házszámnak a betűvel ellátott alakja.
g) A kialakult számozás után egyesített ingatlanok az eredeti sorszámukat megtartják kötőjeles alakot felvéve.
h) A lakótelepi és lakóparki épületek címkezelését az épületjel és a lépcsőházjel címelemek megfelelő alkalmazásával a címképzési és címkezelési eljárást szabályozó jogszabályban foglaltak szerint kell végrehajtani.
i) Ha a címkeletkeztetést olyan telekhez kapcsolódva kell végrehajtani, amely közvetlenül több közterülethez is kapcsolódik, és a házszámozás az érintett közterületen már kialakult, akkor a megosztás szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új házszámot képezni."
6. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"7. § (1) A házszámot jelző táblát (a továbbiakban: házszámtábla) az ingatlan utcafronti kerítésére, ha az nincs, házfalára, az utcáról jól látható módon kell az ingatlan tulajdonosának elhelyezni.
(2) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni."
7. § Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal