10. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2016. november 16-i ülésére

Tárgy:   Közszolgáltatási szerződés létesítése közfeladatok ellátására (1. forduló) 
Készítette:   Megyeri László aljegyző
Előterjesztő:   Toldi Balázs polgármester
Véleményező bizottság:  

Tisztelt Képviselő-testület!
 
Az Európai Unióról szóló szerződés és az európai unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának általános szabálya szerint. „[2. Szakasz Állami támogatások 107. cikk (az EKSz. korábbi 87. cikke)] … Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”
Általános szabály tehát, hogy tilos a versenybe avatkozni egyes vállalkozásoknak nyújtott előny biztosításával
 
Az Európai Bizottság 360/2012/EU rendelete (2012. április 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról kimondja továbbá:
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése meghatározza, mely intézkedések minősülnek állami támogatásnak. Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése általános szabályként előírja, hogy az állami támogatásokat be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, hogy az megvizsgálhassa, vajon az állami támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. A 994/98/EK tanácsi rendelet 2. cikke lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy rendeletben de minimis szabályt fogadjon el, amelynek értelmében a csekély összegű támogatások nem minősülnek állami támogatásnak, mivel nincsenek hatással a tagállamok közötti versenyre és/vagy kereskedelemre; ezért ezek nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében említett bejelentési kötelezettség hatálya alá.
Ez a rendelet kiegészíti a de minimis támogatásokról szóló rendeletet (1998/2006/EK bizottsági rendelet), és az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozik. Az ilyen támogatást nem kell bejelenteni, ha valamely általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás bármely hároméves időszakon belül nem haladja meg az 500 000 EURt, és a kumulációra (összevonásra) vonatkozó rendelkezéseket figyelembe veszik. A de minimis támogatásról szóló általános rendeletben meghatározott felső határ ugyanakkor csak 200 000 EUR.
 
Azonban ami az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása során felmerült költségek kompenzációját illeti, az Európai Bíróság az Altmark-ügyben hozott ítéletében egyértelműen kimondta, hogy az előny biztosítása négy feltétel együttes teljesülése esetén zárható ki. Másképp fogalmazva: a négy feltétel megléte esetén kizárható az, hogy előny biztosításáról van szó, mivel nem előnyt nyújtanak, hanem költséget kompenzálnak.
Először is, a kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségnek kell terhelnie, és e kötelezettségnek egyértelműen meghatározottnak kell lennie.
Másodszor, az ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló feltételeket tárgyilagos és átlátható módon előzetesen kell megállapítani.
Harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és az ésszerű nyereséget.
Negyedszer, ha a közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásával megbízott vállalkozás kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, amely lehetővé tenné, hogy azt a jelöltet válasszák, aki a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatást tudja nyújtani, a szükséges ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyet egy átlagos, jól vezetett és a közszolgáltatási követelmények kielégítéséhez szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget. A Bizottság ezeket a feltételeket részletesen ismertette az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló közleményében.
„[BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. november 28.) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról (az értesítés a C(2005) 2673. számú dokumentummal történt) (2005/842/EK)]
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 86. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) A Szerződés 16. cikke úgy rendelkezik, hogy a 73., 86. és 87. cikk sérelme nélkül a Közösség gondoskodik arról, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.
(2) Egyes általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében a rendeltetésük teljesítését lehetővé tevő elvek alapján és feltételek mellett történő működés érdekében szükség lehet a közszolgáltatási kötelezettségből eredő speciális költségek egy részének vagy egészének fedezését szolgáló állami pénzügyi támogatásra. A Szerződés 295. cikkének megfelelően – amint azt az Európai Közösségek Bíróságának és Elsőfokú Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmezi – a közösségi jog szempontjából irreleváns, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat köz- vagy magánvállalkozások üzemeltetik-e.
(3) E tekintetben a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopóliumjellegű vállalkozások a Szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak. A 86. cikk (2) bekezdése azonban bizonyos kritériumok teljesülése esetén engedélyezi a Szerződésben foglalt szabályoktól való eltérést. Először is, megbízólevélre van szükség, amellyel az állam a vállalkozásra ruházza az adott feladat elvégzésével kapcsolatos felelősséget. Másodszor, a megbízólevélnek általános gazdasági érdekű szolgáltatásra kell vonatkoznia. Harmadszor, a kivételnek szükségesnek kell lennie a feladat elvégzéséhez és azzal arányban kell állnia (a továbbiakban: a szükségességi követelmény). Végül a kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
(4) Az Európai Közösségek Bírósága az Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg v Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ügyében hozott ítéletében (1) („Altmark”) úgy határozott, hogy a közszolgáltatással járó ellentételezés nem minősül a Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatásnak, amennyiben négy kritérium teljesül. Először is, a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni. Másodszor, az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni. Harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség egy része vagy egésze fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve a kapcsolódó elismervényeket és az ésszerű nyereséget. Végül ha speciális esetben a közszolgáltatási kötelezettséget biztosító vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljáráson választották ki, amely lehetővé tenné a közösség számára a legkisebb költséget jelentő szolgáltatást nyújtani képes ajánlattevő kiválasztását, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett és közlekedési eszközökkel rendelkező vállalkozás biztosította volna e kötelezettségeket.
(5) Amennyiben e négy kritérium teljesül, a közszolgáltatással járó ellentételezés nem számít állami támogatásnak, ezért a Szerződés 87. és 88. cikke nem alkalmazandó. Ha a tagállamok nem tartják be ezeket a kritériumokat és ha a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése alkalmazásának általános kritériumai teljesülnek, a közszolgáltatással járó ellentételezés a Szerződés 73., 86., 87. és 88. cikke hatálya alá tartozó állami támogatást jelent. Ez a határozat tehát csak az állami támogatásnak minősülő közszolgáltatással járó ellentételezésre alkalmazandó.”
 
Ezzel együtt több uniós dokumentum is megerősítette, hogy az EU bíróságának az Altmark per kapcsán tett megállapításai alapján milyen ellentételezési gyakorlat nem minősül állami támogatásnak. Vegyük végig a következő uniós dokumentum alapján, hogy a közszolgáltatási szerződés alapján végzendő feladataink finanszírozása állami támogatásnak minősül-e vagy sem?
 „[A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (2005/C 297/04)]
2. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK SZÁMÍTÓ KÖZSZOLGÁLATTAL JÁRÓ ELLENTÉTELEZÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK
2.1. Általános rendelkezések
6. A Bíróság az Altmark-ítéletében megállapította azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a közszolgálattal járó kötelezettség nem számít állami támogatásnak. Ezek a következők:
 
„[…] Először is, a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni. […]
 
Mi a közfeladat?
- minden önkormányzati feladat közfeladat
- közfeladat ellátása elsősorban költségvetési szerv alapításával történik
- az ÁHT megengedi, hogy az önkormányzat államháztartáson kívüli szervezettel lásson el feladatot.
[az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény]
3. A közfeladatok
3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
(2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.
(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.”
Közszolgáltatási szerződés keretében tervezett közfeladatok (az EU jogi terminológia szerint Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatások - ÁGÉSZ):
Zöldpark Kft.
Zöldterület kezelés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 2. pont
Temető üzemeltetési feladatok ellátása: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 2. pont
Városi Sportcsarnok üzemeltetése: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 15. pont
Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végre-hajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott közös önkormányzati hivatal létrehozása és fenntartása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek alapján.
 
[…] Másodszor, az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni, hogy ne jöjjön létre olyan gazdasági előny, amely a kedvezményezett vállalkozásnak kedvez a konkurens vállalkozásokkal szemben. […] Amennyiben a tagállam a vállalkozás veszteségeinek fedezésére anélkül fizet ellentételezést, hogy az ellentételezés paramétereit előre megállapították volna, és az esemény után kiderül, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek biztosítása kapcsán egyes szolgáltatások működtetése gazdaságilag nem volt életképes, akkor ez az ellentételezés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalma alá tartozó pénzügyi intézkedés.
 
Az önkormányzatnak előre meg kell határoznia a közfeladat pontos mutatóit és paramétereit és ezt a feladatot elrendelő aktusaiban (helyi rendelet vagy utasítást adó határozat) és a közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni.
 
[…] Harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség egy része vagy egésze fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve a kapcsolódó elismervényeket és az ésszerű nyereséget […]
 
A gazdasági társaságunknak a feladat pontos mutatói, paraméterei alapján; gondos és körültekintő gazdasági elemzéssel kell megállapítania és bemutatnia az ellentételezés várható mértékét.
 
[…] Negyedszer, ha speciális esetben a közszolgáltatási kötelezettséget biztosító vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljáráson választották ki, amely lehetővé tenné a közösség számára a legkisebb költséget jelentő szolgáltatást nyújtani képes ajánlattevő kiválasztását, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett és a közszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos követelményeknek való megfeleléshez szükséges közlekedési eszközökkel rendelkező vállalkozás biztosította volna e kötelezettségeket, figyelembe véve a kapcsolódó elismervényeket és a kötelezettségek biztosításából származó ésszerű nyereséget.”
 
Csak a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságaink (ügyvezetői) utasíthatók.[PTK 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] … (3) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.]
Amennyiben a közfeladat ellátásnak ellentételezése meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárás nélkül csak akkor választható ki (utasítható) ha megfelel a Kbt. feltételeinek.
„[A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) " E törvényt nem kell alkalmazni ….
… h) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;
i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;]”
 
Annak ellenére, hogy az EUB Altmark Trans ítélete nyomán a közszolgáltatások kompenzációja nem minősül eleve tiltott magatartásnak, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfogalmazott második és negyedik feltétel túl szigorú. Azok teljesítése és igazolása komoly nehézségekbe ütközik. A hatóságnak nem csupán gazdaságilag megalapozottan kell érvelnie a kompenzáció előre meghatározott számítási alapja, valamint a tekintetben, hogy a vagyoni előny a működés költségeit és egy minimális profitot nem lépi túl, hanem a negyedik feltétel értelmében, egy versenyeztetési eljárás nélkül kiválasztott és támogatott vállalkozás esetén, hipotetikus költséganalízist is készítenie kell. Utóbbi nehézsége abban rejlik, hogy adott esetben a tevékenységek valamelyikét különleges vagy kizárólagos jog alapján végzik és nincs valódi piac, valamint nincs az összehasonlítás érdekében vizsgálható átlagosan hatékony más vállalkozás sem. Aki a feltételes adatokhoz képest magasabb összegű támogatást kap, az tilos illetve engedélyköteles támogatási körbe kerül.
 
7. Amennyiben e négy kritérium teljesül, a közszolgáltatással járó ellentételezés nem számít állami támogatásnak, ezért az EK-Szerződés 87. és 88. cikke nem alkalmazandó. Amennyiben a tagállamok nem tartják be ezeket a kritériumokat és teljesülnek az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének általános alkalmazási kritériumai, a közszolgáltatással járó ellentételezés állami támogatásnak minősül.
 
Mit kell figyelembe venni az általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) ellentételezése kapcsán?
Az ÁGÉSZ fogalma az EUMSZ 14. cikkében és 106. cikkének (2) bekezdésében, valamint az EUMSZ-hez csatolt 26. jegyzőkönyvben jelenik meg, de a fogalom meghatározás sem az EUMSZ-ben, sem a másodlagos joganyagban nem szerepel. Az Unió gyakorlatában általában olyan gazdasági jellegű szolgáltatásokra utal, amelyeket a tagállamok hatóságai – a nemzeti jog szerinti hatáskörmegosztás alapján nemzeti, regionális vagy helyi szinten – sajátos közszolgáltatási kötelezettségeknek vetnek alá megbízatás útján és általános érdekre vonatkozó kritérium alapján annak biztosítására, hogy a piacot jellemző feltételekkel nyújtják e szolgáltatásokat.
Egy közszolgáltatási feladat pontos megszervezéséhez megbízatásra van szükség. A megbízatás az a hivatalos aktus, amely megbízza a vállalkozást az ÁGÉSZ működtetésével, tartalmazza az érintett vállalkozás közszolgáltatási feladatát, valamint az ÁGÉSZ működésének kiterjedését és alapfeltételeit. A vállalkozás és az állam kötelezettségeinek meghatározásához a közszolgáltatás odaítélésére vonatkozó aktusra van szükség. Ilyen hivatalos aktus hiányában nem ismert a vállalkozás sajátos feladata, és nem lehet meghatározni a megfelelő ellentételezést.
 
Az ÁGÉSZ-sszel kapcsolatos feltételeket és eljárásokat az unió 2012/21/EU határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról [az értesítés a C(2011) 9380. számú dokumentummal történt]; valamint a hazai jogban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
 
Az első dokumentum is deklarálja a következő elveket:
„[A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2011. december 20.)
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról
(az értesítés a C(2011) 9380. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2012/21/EU)]
(1) A Szerződés 14. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió a Szerződés 93., 106. és 107. cikkének sérelme nélkül saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat olyan elvek alapján és feltételek mellett nyújtsák, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.
(2) Egyes általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében ahhoz, hogy olyan elvek alapján és olyan feltételek mellett legyenek nyújthatók, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését, a közszolgáltatási kötelezettségből eredő speciális költségek egy részének vagy egészének fedezése érdekében az állam pénzügyi támogatására is szükség lehet. A Szerződés 345. cikkének megfelelően – az Európai Unió Bírósága értelmezésében – irreleváns, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat köz- vagy magánvállalkozások nyújtják-e.]
(3) E tekintetben a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a megbízás szerinti feladatok végrehajtását. Ez azonban a kereskedelem fejlődését nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.
(4) Az Altmark ügyben hozott ítéletében[1] a Bíróság megállapította, hogy a közszolgáltatás ellentételezése négy feltétel együttes teljesülése esetén nem minősül a Szerződés 107. cikke szerinti állami támogatásnak. Egyrészt a kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségnek kell terhelnie, és e kötelezettségnek egyértelműen meghatározottnak kell lennie. Másrészt az ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló feltételeket tárgyilagos és átlátható módon előzetesen kell megállapítani. Harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel az érintett bevételekre és az ésszerű nyereségre. Végül, amikor egy adott esetben a közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásával megbízott vállalkozás kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, amely lehetővé tenné, hogy azt a jelöltet válasszák, aki a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatást tudja nyújtani, a szükséges ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülnének.„
 
Lényeges szempontok és szabályozási elemek:
 
1) A 2012/21/EU bizottsági határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében az ellentételezés mértéke feladatonként nem haladhatja meg évenként a 15 millió eurót.
 
„a) 15 millió EUR éves összeget nem meghaladó ellentételezés általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához a közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken;”
 
2) A 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikke értelmében a megbízási aktusnak (támogatási szerződésnek) a következőket kell tartalmaznia:
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalma és időtartama - A 2012/21/EU bizottsági határozat 2. cikk (2) bekezdése értelmében a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni, tehát nem szükséges a szolgáltatót évente megbízni az adott feladattal;
 
„(2) Ez a határozat csak akkor alkalmazandó, ha a vállalkozás általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával való megbízásának időtartama nem haladja meg a tíz évet. Tíz évnél hosszabb megbízási időtartam esetén e határozat csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató olyan jelentős beruházásra kényszerül, amelyet az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban hosszabb időtartam alatt kell amortizálni.”
 
b) a vállalkozás megnevezése és adott esetben a támogatással érintett terület;
c) a támogatást nyújtó hatóság által a vállalkozásnak adott kizárólagos vagy különleges jogok jellege;
d) az ellentételezési mechanizmus leírása és az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paraméterei - tehát mindenképpen előzetesen, a megbízási időszak megkezdése előtt, előre meg kell határozni, hogy milyen feladatok esetében milyen költségtípusok részesülhetnek ellentételezésben, és milyen kalkulációk (pl. előző év eredményei) alapján kell azt kiszámítani;
 
 
„4. cikk
Megbízás
Az érintett vállalkozást egy vagy több aktussal bízzák meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával, amely aktus vagy aktusok formáját minden egyes tagállam maga határozhatja meg. Az aktus többek között a következőket tartalmazza, illetve az aktusok a következőket tartalmazzák:
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalma és időtartama;
b) a vállalkozás és adott esetben az érintett terület;
c) a támogatást nyújtó hatóság által a vállalkozásnak adott kizárólagos vagy speciális jogok jellege;
d) az ellentételezési mechanizmus leírása és az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paraméterei;
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedések; valamint
f) hivatkozás erre a határozatra.”
 
3) Az ellentételezés mértékének megállapításához kapcsolódóan, és a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének való megfelelés érdekében a következő szöveget kell beilleszteni a közszolgáltatási szerződésbe:
„A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.
 
„5. cikk
Ellentételezés
(1) Az ellentételezés összege nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve egy ésszerű nyereséget is.
(2) A nettó költség kiszámítható a (3) bekezdésben meghatározott költségek és a (4) bekezdésben meghatározott bevételek közötti különbségként. Kiszámítható továbbá a közszolgáltatási kötelezettséget teljesítő vállalkozás nettó költsége és ugyanazon vállalkozás közszolgáltatási kötelezettség nélküli nettó költsége vagy haszna közötti különbségként.
(3) A figyelembe veendő költségek az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásakor felmerült valamennyi költséget magukban foglalják. A költségeket az általánosan elfogadott költségelszámolási elvek alapján kell kiszámítani, az alábbiak szerint:
a) amennyiben a szóban forgó vállalkozás tevékenysége az általános gazdasági érdekű szolgáltatásra korlátozódik, minden költségét figyelembe lehet venni;
b) amennyiben a vállalkozás az általános gazdasági érdekű szolgáltatáson kívül eső tevékenységeket is folytat, csak az általános gazdasági érdekű szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket lehet figyelembe venni;
c) az általános gazdasági érdekű szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek fedezhetik az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása során felmerülő közvetlen költségeket, továbbá az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az egyéb tevékenységek közös költségeinek megfelelő részét;
d) ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához beruházások – különösen infrastruktúra-beruházások – szükségesek, akkor azok költségeit is figyelembe lehet venni.
(4) A figyelembe veendő bevételeknek mindenképp magukban kell foglalniuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatásból származó bevételeket, függetlenül attól, hogy a Szerződés 107. cikke szerinti állami támogatásnak minősülnek-e. Ha az adott vállalkozás attól az általános gazdasági érdekű szolgáltatástól eltérő tevékenységekhez kapcsolódó kizárólagos vagy speciális jogokkal rendelkezik, amelyhez a támogatásban részesül, és ez az ésszerű nyereséget meghaladó nyereséget keletkeztet, vagy a vállalkozás más, állam által nyújtott előnyben részesül, ezek – tekintet nélkül a Szerződés 107. cikke szerinti célnak megfelelő besorolásra – beletartoznak a vállalkozás bevételébe. A tagállam úgy határozhat, hogy az adott általános gazdasági érdekű szolgáltatáson kívüli tevékenységekből származó nyereségeket teljesen vagy részben az általános gazdasági érdekű szolgáltatás finanszírozására kell fordítani.
(5) E határozat alkalmazásában „ésszerű nyereség” alatt azon tőkemegtérülési ráta értendő, amely mellett egy átlagos vállalkozás a kockázat szintjének figyelembevételével a szolgáltatás nyújtása mellett döntene a megbízás teljes időtartamát tekintve. A „tőkemegtérülési ráta” itt az a belső megtérülési ráta, amelyet a vállalkozás a befektetett tőkén a projekt időtartama alatt realizál. A kockázat szintje az érintett ágazattól, a szolgáltatás típusától és az ellentételezés jellemzőitől függ.
(6) Az ésszerű nyereség meghatározásakor a tagállamok ösztönző kritériumokat állapíthatnak meg, különösen a nyújtott szolgáltatás minősége és a termelési hatékonyság növelése tekintetében. A hatékonyság növelése nem ronthatja a nyújtott szolgáltatás minőségét. A termelési hatékonyság növeléséhez kötődő esetleges jutalmakat olyan szinten kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a növekmények arányos felosztását a vállalkozás és a tagállam és/vagy a felhasználók között.
(7) E határozat alkalmazásában, a 100 bázispontos felárral növelt releváns swapkamatlábat nem meghaladó tőkemegtérülési ráta minden körülmények között ésszerűnek tekintendő. A releváns swapkamatláb az a swapkamatláb, amelynek lejárata és pénzneme megfelel a megbízási aktusban meghatározott időtartamnak és pénznemnek. Ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása nem jár lényeges üzleti vagy szerződéses kockázattal, különösen ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásából adódó nettó költségeket utólag lényegében teljesen ellentételezik, akkor az ésszerű nyereség mértéke nem haladhatja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét.
(8) Amennyiben különleges körülményekből adódóan a tőkemegtérülési ráta használata nem megfelelő, a tagállamok az ésszerű nyereség megállapításához a tőkemegtérülési rátától eltérő nyereségmutatókat is alkalmazhatnak, úgy mint az átlagos tőkearányos jövedelmezőséget, a befektetett tőke jövedelmezőségét, az eszközarányos jövedelmezőséget vagy az értékesítési jövedelmezőséget. A „jövedelmezőség” az adott évi kamatfizetés és adózás előtti eredményt jelenti. Az átlagos jövedelmezőség a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény szerinti diszkonttényező szerződés időtartamára vonatkozó felhasználásával számítható ki. Bármelyik mutatót is választotta, a tagállamnak kérésre bizonyítékot kell tudnia szolgáltatni a Bizottságnak arról – például versenyfeltételek között odaítélt hasonló típusú szerződések esetében elért nyereségre való hivatkozással –, hogy a nyereség nem haladja meg azt a mértéket, amely mellett egy átlagos vállalkozás a szolgáltatás nyújtása mellett döntene.
(9) Amennyiben egy vállalkozás az általános gazdasági érdekű szolgáltatás körén belül és kívül is végez tevékenységeket, akkor az általános gazdasági érdekű szolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatáson kívül eső tevékenységek költségei magukban foglalják az összes közvetlen költséget, a közös költségek arányos részét és a megfelelő tőkemegtérülést. E költségekre nem adható ellentételezés.
(10) A tagállamok az érintett vállalkozások számára előírják az esetleges túlkompenzáció visszafizetését.”
 
4) Figyelembe kell venni, hogy a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke több alternatív ellentételezés-számítási módot is alkalmazni rendel attól függően, hogy a közszolgáltatási feladattal megbízott vállalkozás kizárólag a tervezet szerinti tevékenységet végzi-e. Erről érintettség esetén megfelelő rendelkezéseket kell a tervezetbe illeszteni.
 
5) Az ellentételezés megfelelő ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a következő szöveget kell beilleszteni a közszolgáltatási szerződésbe:
„Amennyiben a Támogatott a közszolgáltatás körén belül és kívül is végez tevékenységeket, akkor a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének (9) bekezdése értelmében a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt. A közszolgáltatáson kívül eső tevékenységek költségei magukban foglalják az összes közvetlen költséget, a közös költségek arányos részét és a megfelelő tőkemegtérülést. E költségekre nem adható ellentételezés.”
 
6) A túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedések érdekében a következő szöveget kell beilleszteni a közszolgáltatási szerződésbe:
„Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, a kedvezményezettnek a túlkompenzációt vissza kell fizetnie. Amennyiben a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10 %-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből. A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.”
 
7) A következő szöveget is be kell beilleszteni a közszolgáltatási szerződésbe: hivatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozatra (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.) a pontos címmel és a Hivatalos Lapban (HL) való megjelenésre való hivatkozással.
 
„(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.”
 
8) A közszolgáltatási szerződésbe kell foglalni még, hogy a 2012/21/EU bizottsági határozat 8. cikke értelmében a feleket 10 éves iratmegőrzési kötelezettség terheli.
 
Tisztelt Képviselő-testület!
 
Amennyiben támogatja a Zöldpark Nonprofit kft. által ellátott közfeladatok, a döntés- és szerződés tervezetekben foglaltak szerinti finanszírozását, úgy azt meg kell küldeni a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Iroda [Telefon: 7951-791 Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. e-mail: tvi@me.gov.hu] részére, hogy kialakítsák állásfoglalásukat.
 

[1] C-280/00. sz. Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark (Altmark) ügy (EBHT 2003., I-7747. o.).

Döntéshozói vélemények

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság    
 
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság    
 
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság    
 
Döntési javaslat

"Közszolgáltatási szerződés létesítése közfeladatok ellátására (1. forduló) "

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Önkormányzati vagyoni ügyek
A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

A bizottság javasolja, hogy az önkormányzat egyes kötelező önkormányzati közfeladatai a 100%-os tulajdonában lévő Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság utasítása útján kerüljenek ellátásra.
A bizottság támogatja a következő döntési javaslat 2. fordulós megvitatását az abban foglalt közszolgáltatások műszaki tartalma és azok végrehajtását szolgáló ellentételezési összegek pontosítását követően:
"Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete utasítja a 100%-os tulajdonában álló Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságát, hogy 2017. január 1-étől 10 éves időtartam alatt lássa el a:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 2. pontja szerinti a közparkok és egyéb közterületek kialakítási és fenntartási, továbbá a zöldterület kezelési,
b) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 2. pontja szerinti köztemető üzemeltetési,
c) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 15. pontja szerint a sport és ifjúsági ügyek keretében a sportlétesítmények fenntartási és üzemeltetési,
d) az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott közös önkormányzati hivatal létrehozása és fenntartása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséghez kapcsolódó közfeladatokat
a következő szerződésben foglalt tartalommal.
 
„KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS 
(Tervezet)
 
A közparkok és egyéb közterületek fenntartásával, zöldterület kezelésével, az Önkormányzat köztemetőinek fenntartásával és üzemeltetési feladatai ellátásával, a Varga Lajos Sportcsarnok sportlétesítmény üzemeltetési valamint a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal takarítási feladataival kapcsolatos közfeladatok ellátására
 
 
A szerződés egyrészről létrejött
 
Gyomaendrőd Város Önkormányzata
képviseli: Toldi Balázs polgármester
cím: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.,
PIR azonosítója: 725525,
adószáma: 15725527-2-04
továbbiakban: „Önkormányzat”,
 
másrészről
 
Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
képviseli: Dinya József ügyvezető
5500 Gyomaendrőd, Ipartelepi út 2.,
cégjegyzékszám: 04-09-008715,
adószám: 14596421-2-04,
továbbiakban: „Közszolgáltató”
 
együttesen: Szerződő felek között a mai napon az alábbi feltételekkel: 
 
1. Előzmények 
 
1.1 Az Önkormányzat kötelező közfeladata:
1.1.1 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása a zöldterület kezeléssel;
1.1.2 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott köztemető kialakítása és fenntartása, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (3) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feladatok ellátása;
1.1.3 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 15. pontjában foglalt sport és ifjúsági ügyek keretében a sportlétesítmények fenntartása és üzemeltetése.
1.1.4 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott közös önkormányzati hivatal létrehozása és fenntartása.
1.2 Az 1.1 pontban foglalt kötelező önkormányzati közfeladatok teljesítése céljából az Önkormányzat a 100%-os tulajdonában lévő Közszolgáltatót alapította, amely alkalmas a közszolgáltatási feladatok ellátására.
1.3 Az Önkormányzat a Közszolgáltató 1.2 pontban foglalt alkalmasságára tekintettel …/2016. (XII…) Gye. Kt. határozat jelzésű normatív aktusával utasította annak ügyvezetését az 1.1 pontban rögzített közfeladatok ellátására. 
1.4 Szerződő felek kijelentik, hogy a jelen okiratban foglalt Szerződés a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezések alapján nem minősül közbeszerzési eljárás-köteles ügyletkötésnek, mert 
a) a Közszolgáltató egyszemélyes korlátolt felelősségű gazdasági társaság formájában kizárólag az Önkormányzat ajánlatkérő tulajdonában van, és az Önkormányzat a Közszolgáltató ügyvezetési jellegű feladatainak ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására;
b) a Közszolgáltató nyilatkozott arról, hogy a szerződéskötést követő üzleti évben várható nettó árbevételének legalább 80%-a a tulajdonos ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. 
 
2. A Szerződés tartama és hatálya
 
2.1. Az Önkormányzat a Közszolgáltatót megbízza a település közigazgatási területén az 1.1 pontban rögzített közparkok és egyéb közterületek fenntartásával, zöldterület kezelésével; az Önkormányzat köztemetőinek fenntartásával és üzemeltetési feladatai ellátásával; továbbá a Varga Lajos Sportcsarnok sportlétesítmény üzemeltetési feladatainak ellátásával (a továbbiakban: „Közszolgáltatás”)
2.2. Közszolgáltató vállalja, hogy a Közszolgáltatást folyamatosan, teljes körűen, a hatályban lévő jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett teljesíti.
2.3. Szerződő felek a szerződést 2017. január 1. napjától 2026. december 31. napjáig tartó időtartamra kötik meg. 
 
3. A Közszolgáltató feladatainak meghatározása
 
3.1 Közparkok és egyéb közterületek fenntartásával, zöldterület kezelésével kapcsolatos Közszolgáltatások köre:
a)      Fák metszése, gondozása, kivágása, ültetése, fasebészeti kezelések
b)     Cserjemetszés, cserjeápolás, ültetés
c)      Sövénynyírás
d)     Gyepfelületek gondozása és fenntartása, új gyepfelület kialakítása
e)      Virágágyak, planténerek valamint virágtartók beültetése és gondozása
f)       Egyéb növényápolási munkák
g)     Növényvédelem
h)     Zöldfelület takarítás
i)        Lomb összegyűjtése, elszállítása
j)        Szökőkutak üzemeltetése
k)      Köztéri szobrok állapotának figyelemmel kísérése, tisztítása
l)        Kavicsos, zúzalékos és térkő burkolatok takarítása, gyommentesítése, felújítása park területen
m)   Térkő burkolat kialakítása parkterületen
n) Síkosság-mentesítés, hó eltakarítás
o) Zászlózás
3.2. Önkormányzat köztemetőinek fenntartási és üzemeltetési feladatai.
3.2.1 A Közszolgáltató a használatába adott, gyomaendrődi 3750 hrsz alatt bejegyzett 6 ha 346 m2 területű, valamint az 5168/7 hrsz alatt bejegyzett 6 ha 5906 m2 területű, köztemető ingatlanvagyon fenntartása és üzemeltetése az következő feladatok ellátásával:
a) építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, közcélú zöldterületek karbantartása, gondozása, 
b) temetkezési üzemeltetői szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézői feladatok lebonyolítása, 
c) ravatalozó takarítása, 
d) ravatalozó nyitása, zárása, 
e) sírhelyek nyilvántartásának vezetése, 
f) elhunytak hűtése, 
g) sírnyitás és sírásás 
h) utak, árkok, közművek tisztán tartása 
3.2.2 A Közszolgáltató a Szerződés 1. mellékletét képező, kihelyezett házipénztári és pénzkezelési szabályzat szerint, a következő feladatokat végzi az Önkormányzat megbízásából: 
a) Kifizeti a ravatalozóval kapcsolatos közüzemi díjakat és tovább számlázza az Önkormányzat részére, 
b) Beszedi az a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 26/2000. (XI. 2.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében részletezett, üzemeltetéshez kapcsolódó bevételeket az Önkormányzat nevében és elszámol az Önkormányzat felé. 
 
3.3. A Varga Lajos Sportcsarnok sportlétesítmény üzemeltetési feladatainak köre.
3.3.1. A Szerződő felek rögzítik, hogy a Gyomaendrődi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya által 30005/14379/2016. szám alatt 2016.11.09. napján kiadott e-hiteles tulajdoni lap másolat szerint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezi a Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. szám alatt lévő 1587 hrsz-ú, 2471 m2 alapterületű felülépítményes ingatlan, természetben a Varga Lajos Városi Sportcsarnok (a továbbiakban: Sportcsarnok), továbbá a 30005/14380/2016. szám alatt 2016.11.09. napján kiadott e-hiteles tulajdoni lap másolat szerint a belterület 1099  hrsz-ú, ingatlanon lévő 924 m2 alapterületű műfüves pálya.
3.3.2 Szerződő felek rögzítik továbbá, hogy az ingatlanhoz tartoznak a Sportcsarnok vagyonleltárában szereplő berendezések és felszerelések a szerződés 2. melléklete szerint.
3.3.3 A Közszolgáltató gondoskodik az ingatlan őrzéséről, takarításáról, napi karbantartási feladatairól, valamint nyitva tartásáról és a létesítmény sportszakmai és egyéb közösségi szolgáltatásai biztosításáról a következők szerint:
a) napi takarítás, nagytakarítás, rendezvények utáni eseti takarítás, a létesítmények tisztálkodási és higiénia felszereléssel való ellátása,
b) az ingatlan előtti kültérnek a közútig, továbbá sétányig terjedő szakaszának rendben és tisztán tartása, a zöldfelület illetve a fák és bokrok gondozása,
c) a létesítmény:
ca) nyitása, zárása,
cb) vendégeinek beléptetése,
cc) a tárgyi eszközeinek felügyelete,
cd) a szándékos vagy gondatlan károkozásának megakadályozása,
ce) rongálása, továbbá rendezvénye során történt rendbontás esetén a szükséges elhárítási, rendvédelmi és jogi lépések megtétele,
d) nyitvatartási időben folyamatos gondnoki jelenlét biztosítása, üzemidőn kívül automata riasztási rendszer üzemeltetése a létesítmény őrzése érdekében,
e) eseti és éves karbantartási munkálatok, azaz olyan rendeltetésszerű használatot biztosító állagmegóvási feladatok  elvégzése, amelyek nem minősülnek felújításnak vagy beruházásnak,
f) a létesítményt rendszeresen vagy alkalmanként igénybevevők szolgáltatási igényeinek rögzítése, koordinálása és sportszakmai kiszolgálása a következő prioritásokkal:
fa) hétköznap délelőtt és kora délután elsősorban a közoktatási intézmények testnevelési óráihoz,
fb) hétköznap késő délután elsősorban a sportági szakszövetségek tagszervezetei edzéseihez,
fc) hétköznap és hétvégén este az amatőr és rekreációs célú sportrendezvényekhez,
fc) hétvégén napközben a sportági szakszövetségek tagszervezetei versenysport rendezvényeihez,
fd) az előzőekre figyelemmel rendelkezésre álló szabad időkeretben az egyéb közösségi, kulturális és szórakoztató programokhoz
g) sporteseményeken az eredményjelző berendezés kezelése
 
3.4 Az 1.1.4 pontban foglalt Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. szám alatt található központi hivatali épületének takarítása.
3.5 A Közszolgáltató használatába adott ingatlan nyilvántartási értéke szerinti kimutatását a 3. melléklet tartalmazza.
3.6. A Közszolgáltató közszolgáltatási feladatainak részletes műszaki tartalmát a szerződés 4. melléklete tartalmazza.
 
4. A Közszolgáltató kötelezettségei és jogosultságai
 
4.1. A Közszolgáltató kijelenti, hogy a Közszolgáltatások biztonságos ellátásához a személyi-, tárgyi- és vagyoni feltételekkel, valamint a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.
4.2. A Közszolgáltató kijelenti, hogy a Közszolgáltatások ellátására rendelkezik a szükséges mennyiségű és minőségű járművel, géppel, eszközzel, berendezéssel, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakemberrel. Rendelkezik továbbá felelősségbiztosítással, a jelen szerződés alapján létrejött jogviszony fennállásának idejére.
4.3. A Közszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben nevesített Közszolgáltatás ellátásához, és biztonságosan bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztéseket, beruházásokat és karbantartásokat a saját költségén haladéktalanul elvégzi, amelynek az adott Közszolgáltatásra vetített költségeit a jogszabályban meghatározott módon a Közszolgáltatás ellentételezésében érvényesítheti.
4.4.     Közszolgáltató vállalja, hogy mivel a közszolgáltatás körén belül és kívül is végez tevékenységeket, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve mutatja ki belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt. A közszolgáltatáson kívül eső tevékenységek költségei magukban foglalják az összes közvetlen költséget, a közös költségek arányos részét és a megfelelő tőkemegtérülést.
4.5. A Közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes pénzügyi és szakmai beszámolót készíteni (a továbbiakban: „Beszámoló”), és azt a tárgyévet követő év május 31-ig az Önkormányzatnak benyújtani.
4.6 A Közszolgáltató a bevételek, költségek és ráfordítások, továbbá az egyes tevékenységek eredményét az 5. melléklet szerinti adattartalommal mutatja be.
4.7. A Közszolgáltató a Közszolgáltatás részeként telefonos ügyfélszolgálati tevékenységet biztosít a Közszolgáltatás igénybe vevői számára. Az ügyfélszolgálati tevékenység során a Közszolgáltató a megrendelések, kifogások, panaszok kezelése során betartja a hatályos jogszabályi rendelkezéseket.
4.8. A Közszolgáltató a szerződés alapján jogosult az 3.2.1. és 3.3.1 pontokban meghatározott önkormányzati vagyon birtoklására és használatára. 
4.9. A Közszolgáltató a használatában lévő önkormányzati vagyont rendeltetésének megfelelően használhatja. A Közszolgáltató felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes, vagy szerződésellenes használat következménye.
4.10. A Közszolgáltató köteles a vagyontárgyak műszaki állagát a jó gazda gondosságával biztosítani. A vagyontárgyak fenntartásának költségei az Önkormányzatot terhelik. Ennek keretében a Közszolgáltatónak az alábbi kötelezettségei állnak fenn:
a) kezdeményezi az ingatlan funkciójának megfelelő karbantartását, gondoskodik az ingatlan megbízható üzemeltetéséről, a víz-, az energia és egyéb épületgépészeti rendszerek működőképességéről, az épületek takarításáról (ide értve a napi műszaki feladatokat és karbantartást, a víz-, az energia és más közmű-ellátást, a közegészségügyi feladatok ellátásának biztosítását), valamint a vagyonvédelem megvalósítását; 
b) viseli a jelen szerződésben foglalt feladatok ellátásából fakadó terheket és a közterheket, valamint a szerződés időtartama alatt keletkezett, másra át nem hárítható károkat. Ezzel összefüggésben a Közszolgáltató köteles az Önkormányzatot tájékoztatni a dologban beállt károkról és a fenyegető kárveszélyről. 
4.11. A Közszolgáltató köteles az önkormányzati vagyont illetően – az állag-, a környezet védelme érdekében és az önkormányzati vagyon használatából adódó minden egyéb esetben – a vonatkozó jogszabályok, szabványok hatósági, szakhatósági és műszaki előírások (így különösen: a közegészségügyi, a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások) szerint eljárni. A Közszolgáltató az átadott vagyon használata során köteles a jelen szerződésben reá háruló kötelezettségeket megtartani.
4.12. A Közszolgáltató köteles az üzemeltetéssel járó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni, valamint felel az adatok hitelességéért és naprakész állapotáért.
4.13. A Közszolgáltató köteles a használatában lévő vagyonnal folyamatosan elszámolni, a tárgyévben hatályos önkormányzati vagyonrendelet, a számviteli törvény, valamint az önkormányzati vagyonnyilvántartás szabályai szerint. A Közszolgáltató az önkormányzati vagyon tárgyairól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyvszerinti bruttó- és nettó értékét, az amortizáció összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. 
4.14. A Közszolgáltató köteles azonnal írásban bejelenteni az Önkormányzatnak, ha: 
a) köztartozása esedékessége több mint 1 hónapja lejárt, 
b) az általa használt önkormányzati vagyon összértékében bekövetkezett 10 %-os mértéket meghaladó csökkenésről szerez tudomást, 
c) a használt önkormányzati vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés alakul ki, 
d) a használt önkormányzati vagyonnal kapcsolatban az Önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb, az önkormányzati vagyont érintő veszélyhelyzet következett be. 
4.15. Szerződő felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a jelen szerződés tárgyát képező ingó- és ingatlanvagyon tekintetében vezetékes víz, tűz, elemi, katasztrófa és személyi kár kockázatokról szóló vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
 
5. Az Önkormányzat kötelezettségei és jogosultságai
 
5.1. Az Önkormányzat a Közszolgáltató részére kizárólagos közszolgáltatói jogot biztosít a Közszolgáltatás ellátására.
5.2. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződésben nevesített Közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Közszolgáltató számára szükséges információkat megadja, továbbá elősegíti a Közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységek összehangolását.
5.3. Az Önkormányzat az esetlegesen hozzá érkező panaszokat, kifogásokat haladéktalanul továbbítja a Közszolgáltató felé. Az ilyen jellegű panaszok, kifogások kivizsgálásáról, a megtett intézkedésekről Közszolgáltató 30 napon belül tájékoztatja az Önkormányzatot.
 
6. A Szerződésben foglalt feladatok ellátásának tárgyi és pénzügyi feltételei 
 
6.1. A közfeladat ellátásért a Közszolgáltatónak nyújtott ellentételezés: 
6.1.1 A Közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatás (a továbbiakban: Ellentételezés) mértékét a 6. melléklet részletei.
6.1.2 A támogatás (a továbbiakban: Ellentételezés) mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kerül megállapításra. Az Ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.
6.1.3 Amennyiben a Támogatott a közszolgáltatás körén belül és kívül is végez tevékenységeket, akkor a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének (9) bekezdése értelmében a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt. A közszolgáltatáson kívül eső tevékenységek költségei magukban foglalják az összes közvetlen költséget, a közös költségek arányos részét és a megfelelő tőke-megtérülést. E költségekre nem adható ellentételezés.
6.1.4 Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, a kedvezményezettnek a túlkompenzációt vissza kell fizetnie. Amennyiben a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10 %-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből. A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.
 
7. A szerződés teljesítésének ellenőrzése
 
7.1. A felek által megbízott személyek a szerződés teljesítését évente minden év január hónapjában felülvizsgálják és a szerződés esetleges módosítására javaslatot tesznek. 
7.2. A Közszolgáltató köteles üzleti tervét (szükség esetében aktualizált üzleti terv) a tárgyévet megelőző év mérlegbeszámolójával egyidejűleg legkésőbb minden év április 15-ig az Önkormányzat elé terjeszteni.
7.3. Az Önkormányzat jogosult ellenőrizni a Közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységét valamint a Közszolgáltatót terhelő kötelezettségek rendszeres és folyamatos betartását. Ennek során az Önkormányzat jogosult adatokat, dokumentumokat bekérni a Közszolgáltatótól, és helyszíni ellenőrzést folytatni az Mötv. 119. § alapján.
 
8. A szerződés megszűnése 
 
8.1. A szerződés megszűnik: 
8.1.1. Rendes felmondással indoklási kötelezettség nélkül, annak közlésétől számított 90 nap elteltével. 
8.1.2. Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha: 
a) a közszolgáltatás szerződésben meghatározott célja lehetetlenné vált, 
b) a Közszolgáltató, a szerződés keretében a közszolgáltatás megvalósításához szükséges, vagyontárgyakat rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, illetve hasznosítja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy azokat a Közszolgáltató a szerződés lejártát követően nem tudja a szerződésben meghatározott állapotban visszaadni, 
c) az Önkormányzat vagy a Közszolgáltató a szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit súlyosan megszegi.
8.2. A szerződés megszűnése esetén a Közszolgáltató köteles átadás-átvételi eljárás útján, az általa használt önkormányzati vagyonnal tételesen, a közszolgáltatási feladat ellátásról pedig teljeskörűen pénzügyileg is elszámolni.
 
 
9. Egyéb rendelkezések
 
9.1 A 6.1. szerinti Ellentételezés megfelel az Európai Bíróság Altmark Trans ítéletében (C-280/00. sz. ügy Altmark Trans GmbH és Regierungsprasidium Magdeburg kontra Nahrverkehrsgesellschaft [EBHT 2003, I-7747. o.] ügyben hozott ítélet) meghatározott négy feltételnek.
9.2 Az Ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.) (a továbbiakban: ÁGÉSZ) hatálya alá tartozik.
9.3 Az ÁGÉSZ rendelet 8. cikk alapján Felek a csekély összegű támogatással kapcsolatos adatokat 10 pénzügyi évig kötelesek megőrizni.
9.4 A Közszolgáltató éves közszolgáltatási beszámolót készít, melyet az üzleti beszámolójának elfogadását követő 30 napon belül nyújt be. A közszolgáltatási beszámoló tartalmazza a Rendelet 4. § (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket, valamint az Önkormányzat által nyújtott Díjkompenzáció tételes éves elszámolását (a továbbiakban: Éves elszámolás). Ennek elfogadásával az Önkormányzat igazolja a Közszolgáltatási tevékenység elvégzését. 
9.5. A szerződésre az Mötv., a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 
9.6. A szerződés 4 példányban, egymással szó szerint mindenben megegyező tartalommal készült, amelyet a szerződő felek képviselői elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. 
 
 
 Gyomaendrőd, 2016. december 1. 
 
 
 
 
 
Gyomaendrőd Város Önkormányzata 
Képviseli: Toldi Balázs 
polgármester 
Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft. 
Képviseli: Dinya József 
ügyvezető 
 
  
 
 
Jogilag ellenjegyzem: 
 
 
 
……………………………… 
dr. Uhrin Anna 
jegyző 
 
 
 
 
 
Pénzügyileg ellenjegyzem: 
 
 
 
 
…………………………….. 
Szilágyiné Bácsi Gabriella 
pénzügyi osztályvezető 
 
 
Mellékletek: 
1. Kihelyezett Önkormányzati házipénztár pénzkezelési szabályzata [3.2.2.]
2. Sportcsarnok és műfüves pálya önkormányzati vagyonleltárban lévő tartozékai, berendezései és felszerelései [3.3.2.]
3. Használatba adott ingatlanok nyilvántartási értéke szerinti kimutatás [3.5.]
4. A Közszolgáltató közszolgáltatási feladatainak részletes műszaki tartalma [3.6.]
5. Bevételek, költségek és ráfordítások, továbbá az egyes tevékenységek eredménye bemutatásának adattartalma [4.6.]
6. A Közszolgáltatás ellentételezésének részletes kimutatása [6.1.1.]
 
 
1. melléklet 
 
Kihelyezett házipénztár pénzkezelési szabályzat 
 
Kihelyezett házipénztárként kerül 2017. január 1.-től kijelölésre a Közszolgáltató telephelyének irodahelyiségében, melynek keretében beszedi a temető üzemeltetési költségeit.  
A temető üzemeltetési szolgáltatásokat és díjtételeit a „Köztemetőkről és a temetkezés rendjéről” szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.  
A Közszolgáltató a beszedett díjakat az Önkormányzat nevében - más helyett történő számlakibocsájtás útján - szedi be, melyet az Áfa törvény 160-162. §-a fogalmaz meg.  Olyan szolgáltatásról van szó, ahol a tulajdonos, azaz az Önkormányzat megbízza a temető üzemeltetéssel megbízott Kft-t a számla kiállítására, az összeg beszedésére, majd az összeg Önkormányzat részére történő átadására. A szolgáltatás nem egyszeri, hanem folyamatos jellegű, a bevallást és az adó befizetését természetesen az önkormányzat végzi, nem a számlakiállítással megbízott. A más helyett kibocsátott számláknak külön számlasorszám tartományban kell szerepelniük, mint amelyben a meghatalmazott Kft. saját teljesítéseinek számlái vannak. Az Önkormányzat a temetkezéssel kapcsolatos bevételek és a készpénz feladások rögzítésére a POLISZ könyvelési program 250-es pénztár modulját biztosítja a Kft részére. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári befizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, az adott jogcímkód, szakfeladat és kormányzati funkció figyelembevételével.   
Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A készpénzfizetési számlát a hozzátartozó ügyfél nevére kell kiállítani, még abban az esetben is, ha más kegyeleti szolgáltató által történik a temetkezés. Ebben az esetben a szolgáltató által bemutatott ügyfél által aláírt írásos megbízás csatolása szükséges. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. 
A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolni kell. 
A bevételi pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből 
a)      az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt dossziéban lefűzve a könyvelés részére kell átadni, 
b)     a második példányt a befizető részére kell átadni. 
A házipénztárból kifizetés nem teljesíthető, kiadásként csak a befolyt bevételek készpénzfeladása történhet. Minden házipénztári készpénzfeladásról kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani melyet a POLISZ rendszer a kiadás gazdasági eseményének rögzítése után automatikusan előállít. A kiadási bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a banki alapbizonylatot. 
A pénztárosnak minden pénztári napon a pénztári órák befejezésével pénztárzárást kell végeznie, melyet a napi zárás alkalmával a POLISZ rendszer automatikusan állít elő. A pénztárosnak szabadsága illetve távolléte idejére a helyettes részére át kell adnia a készpénzt, a szigorú számadású bizonylatokat, és a pénztárhelyiség kulcsait. A mindenkori pénztáros a POLISZ könyvelési rendszerben a házipénztárba saját jelszavának rögzítése után léphet be, így a pénztári tételek rögzítése csak a jelszóval rendelkező pénztáros ill. helyettese útján történhet, a POLISZ így biztosítja a zárt rendszert. Jelenleg 3 jelszó biztosítja a pénztári feladatok ellátását.  A pénztár átadás-átvétele esetében a pénztárosok az átadás-átvétel tényét a napi pénztárjelentésen rögzítik, melyet aláírásukkal hitelesítenek.  
 
A házipénztárban a pénztárzárlat után maximum 100.000 Ft záró pénzkészlet tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget még a pénztárzárlat előtt  – készpénzfeladás címen – be kell fizetni az önkormányzat Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 53200125-11062402 sz. számlájára.   A házipénztár bevételeit és készpénzfeladásait valamint az azok alátámasztásául szolgáló alapbizonylatokat tartalmazó dossziét, továbbá a számlák 3. példányát legkésőbb az adott hónapot követő hó 3. munkanapjáig a pénztáros köteles leadni, és azzal elszámolni a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya felé.  
 
A pénzkezeléssel megbízott dolgozó a kihelyezett pénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Feladatai közé tartozik a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése. A pénz megőrzésére az önkormányzat pénzkazettát biztosít.  
 
2. melléklet
 
Sportcsarnok és műfüves pálya önkormányzati vagyonleltárban lévő tartozékai, berendezései és felszerelései [3.3.2.]
 
 
3. melléklet 
 
Használatba adott ingatlanok nyilvántartási értéke szerinti kimutatás [3.4.] 
 
a) 5168/7 hrsz. endrődi köztemető könyvszerinti nettó érték: 7.542.582,- Ft, 
b) 3750 hrsz. gyomai köztemető könyvszerinti nettó érték: 9.341.451,- Ft. 
c) 3748/2 hrsz. a gyomai temető bővítéséhez vásárolt terület könyvszerinti nettó érték: 1.484.400,- Ft.
d) 1587 hrsz. sportcsarnok könyvszerinti nettó érték: 75.270.741,-Ft,
e) 1099 hrsz. műfüves pálya könyvszerinti nettó érték: 6.814.365,-Ft
 
4. melléklet
 
A Közszolgáltató közszolgáltatási feladatainak részletes műszaki tartalma [3.5.]
 
S.sz.
Megnevezés
Mutatószám
Mennyiség
1.
Közparkok és egyéb közterületek fenntartásával, zöldterület kezelésével kapcsolatos közfeladatok
 
 
2.
Fák metszése, gondozása, kivágása, ültetése, fasebészeti kezelések
250 db/év
250 db
3.
Cserjemetszés, cserjeápolás, ültetés
 
580 db/év
580 db
4.
Sövénynyírás
Kner tér
Szabadság tér
Kolman ltp.
Kossuth Lajos u.
Áchim utca
Bajcsy Zsilinszky út
Pásztor J. u.
Hősök útja
6 alkalom       1 464 m  
115 m
11 m
134 m
441 m
50 m
550 m
50 m
113 m
8 784 m
5.
Gyepfelületek gondozása és fenntartása, új gyepfelület kialakítása
Kner tér
Szabadság tér
Református templom és Kis B. isk. melletti terület
Sportcsarnok melletti terület a
sétánnyal
Hősök útja (Fő út-Rákóczi u.)
Volender tér
Kossuth L. u.
Vasútállomás előtti park
Pásztor J. u. (Fő út-Kossuth u.)
Pásztor J. tér
Fő út (aluljáró-Hősök útja)
Bajcsy-Fő út csomópont
Bajcsy Zs. út (Fő út-Csempe centrum)
Erzsébet liget
Buszforduló (sportpálya)
Vásártéri ltp.
Damjanich tér
9 alkalom/év 85 550 m2
 
 
1 600 m2
2 662 m2
 
2 390 m2
 
3 000 m2
804 m2
1 092 m2
7 700 m2
1 956 m2
8 200 m2
782 m2
4 800 m2
9 900 m2
 
853 m2
28 000 m2
925 m2
7 200 m2
450 m2
 
769 950 m2
6.
Virágágyak, planténerek valamint virágtartók beültetése és gondozása
2 alkalom/év         800 m2
1600 m2
7.
Egyéb növényápolási munkák, oszlopra helyezet cserepes
virágok
130 db
130 db
8.
Növényvédelem
3 alkalom/év       2 000 m2
6 000 m2
9.
Zöldfelület takarítás
9 alkalom/év     85 550 m2
769 950 m2
10.
Lomb összegyűjtése, elszállítása
3 alkalom/év     67 876 m2
203 628 m2
11.
Szökőkutak üzemeltetése
Kner tér
Szabadság tér
 7 hó/ év      1440 üó./hó
720 üó.
720 üó.
10 080 üzemóra
12.
Köztéri szobrok állapotának figyelemmel kísérése, tisztítása
9 alkalom/év      9 db 
81 db
13.
Kavicsos, zúzalékos és térkő burkolatok takarítása, gyommentesítése, felújítása park területen
9 alkalom/év  3870 m2  
34 830 m2
14.
Síkosság-mentesítés, hó eltakarítás
sétányok, buszmegállók, igatlanhoz nem csatlakozó gyalog utak
 időjárástól függően
15.
Zászlózás
Március 15.
Május 1.
Június 4.
Augusztus 20.
Október 23.
5 alkalom/év          220 db
1100 db
16.
Önkormányzati köztemetők fenntartási és üzemeltetési feladatai
 
 
17.
Építmények, közművek, utak, árkok, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, közcélú zöldterületek karbantartása, gondozása
E. 15 alkalom/év   43 500 m2
Gy.15 alkalom/év   59 900 m2
 
103 400 m2
18.
Temetkezési üzemeltetői szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézői feladatok
-         sírhelyek nyílvántartása
-         karbantartási, zölterület  gondozási feladatok irányítása
-         üzemelést végző dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok
1 fő  temetkezés szolg. üi.        2ó/nap
1 fő gazdasági üi.      1ó/nap
1 fő műszaki irányító 1ó/nap
960 óra/év
19.
Ravatalozó takarítása
E. 112 m2
Gy. 131 m2
 243 m2
20.
Ravatalozó nyitása, zárása, ügyfélszolgálati feladatok ellátása temetési szertartásokkor a temetkezési szolgáltatókkal, búcsúztató szertartásvezetőkkel és családtagokkal
1 fő 4ó/nap
4160 óra/év
21.
Elhunytak hűtése
Hűtő1     8700 óra/év
Hűtő2     8700 óra/év
 
17400 óra/év
22.
Sírnyitás és sírásás
db/év
 
23.
Varga Lajos Sportcsarnok és műfüves pálya sportlétesítmény üzemeltetési feladatai
 
 
24.
Takarítás
a) napi takarítás
b) nagytakarítás
c) rendezvények utáni eseti takarítás
 
155m2 * 1 alkalom nap
1473m2 * 1 alkalom/hét
 
1473m* 8 alkalom/év
 
1473 m2
25.
A létesítmény:
a) nyitása, zárása,
b) vendégeinek beléptetése,
c) a tárgyi eszközeinek felügyelete,
d) a szándékos vagy gondatlan károkozásának megakadályozása,
e) rongálása, továbbá rendezvénye során történt rendbontás esetén a szükséges elhárítási, rendvédelmi és jogi lépések megtétele,
f) Nyitvatartási időben folyamatos gondnoki jelenlét biztosítása
g) a létesítmény tisztálkodási és higiénia felszereléssel való ellátása
h) a létesítményt rendszeresen vagy alkalmanként igénybevevők szolgáltatási igényeinek rögzítése, koordinálása és sportszakmai kiszolgálása
 i) sporteseményeken az eredményjelző berendezés beüzemelése, üzembe tartása
1 fő    gondnok/nap
2400 óra/év
26.
Eseti és éves karbantartási munkálatok, azaz olyan rendeltetésszerű használatot biztosító állagmegóvási feladatok  elvégzése, amelyek nem minősülnek felújításnak vagy beruházásnak
1 fő karbantartó 1 ó/nap
240 óra/év
27.
Sportcsarnok és műfüves pálya üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézői feladatok
a)      üzemelést végző dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok
b)     dolgozók irányítása
c)      tisztító és higéniai anyagok beszerzése
 
 
 
 
 
 
1 fő gazdasági üi. 4ó/hét
 
1 fő műszaki irányító 4ó/hét
384 óra/év
28.
Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal takarítási feladatai
 
 
29.
Takarítás
a) napi takarítás
b) nagytakarítás
c) rendezvények utáni eseti takarítás
 
 
2 039 m2* naponta
2 039 m2* 4 alkalom/év
495 m2* 60 alkalom/év
2 039 m2
30.
Létesítmény nyitása zárása, riasztó kezelése
1db* naponta
260 db
31.
A hivatal takarításával kapcsolatos ügyintézői feladatok
a)      a feladatot végző dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs munka
b)     dolgozók irányítása
c)      tisztító és higiéniai anyagok beszerzése
 
 
 
1 fő gazdasági üi. 2ó/hét
 
1 fő műszaki irányító 4ó/hét
 
 
288 óra/év
 
5. melléklet
 
Beszámoló szerkezete [4.6.]
 
1. Mérleg
2. Eredménykimutatás
3. Kiegészítő melléklet
Általános fejezet, mely a közszolgáltató bemutatását, tulajdonosi szerkezetét, részvényesek bemutatását, a társaság fő tevékenységeinek bemutatását, képviseletére jogosult adatait, kapcsolt vállalkozások bemutatását, az adott üzleti évhez kapcsolódóan a belső számviteli szabályozás főbb előírásainak a bemutatását tartalmazza.
Részletező fejezet, mely a mérleg tételekhez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számszaki és szöveges kiegészítéseket, elemzéseket tartalmazza.
Tájékoztató jellegű kieészítések, mely a Közszolgáltató valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített értékelés - a pénzügyi gazdasági elemzés módszereivel, viszonyszámok, mutatószámok bemutatásával, az eredmények szöveges értékelése alapján.
Cash flow-kimutatás
4. Üzleti jelentés
Közszolgáltató bemutatja
a) a számviteli törvényben előírtak mellett a Közszolgáltató számviteli politikájában meghatározottaknak megfelelően, elkülönítetten a tárgyévben realizált, a közszolgáltatás ellátásához, illetve az egyéb tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat, továbbá az egyes tevékenységek eredményét,
b) vevőkapcsolatok értékelését,
c) a felhasznált erőforrások értékelését,
d) a jelentős kötelezettségek, kockázatok ismertetését,
e) a kapacitások kihasználását,
f) a beruházások, fejlesztések alakulását,
g) a fogyasztói kifogásokat és észrevételek elintézésével kapcsolatban tett intézkedéseket,
h) a tevékenységek összegző értékelését.
 
6. melléklet
 
A Közszolgáltatás ellentételezésének részletes kimutatása [6.1.1.]
 
A 2017. évre vonatkozó Ellentételezés részletes összetevői:
Mutatók
Összeg (ezer Ft)
Közparkok és egyéb közterületek fenntartásával, zöldterület kezelésével kapcsolatos közfeladatok
 
20.420.317,-
Anyagköltség
 
4.536.000,-
Üzemanyag, gépalkatrész, kézi szerszám
247.000,-/hó
2.964.000,-
Munkaruha, védőfelszerelés
15.000,-/hó
180.000,-
Palánták beszerzése
100.000,-/hó
1.200.000,-
Nyomtatvány költségek, írószer tisztítószer,  védőital 
16.000,-/hó
192.000,-
Igénybevett szolgáltatások
 
4.403.400,-
Épület bérleti díj, gépjármű bérleti díj, örzés díj
203.200,-/hó
2.438.400,-
Utazás, kiküldetés költsége
29.000,-/hó
348.000,-
Karbantartás,  javítás költségei,
60.000,-/hó
720.000,-
Ügyvédi költség, könyvelés, munkavédelem, üzemorvos
50.750,-/hó
609.000,-
Telefon, internet, posta, hirdetés
24.000,-/hó
288.000,-
Személyi jellegű ráfordítások
 
11.480.917,-
Bér + járulék
956.743,-/hó
11.480.917,-
Önkormányzati köztemetők fenntartási és üzemeltetési feladatai
 
5.855.280,-
Anyagköltség
 
438.000,-
Üzemanyag, gépalkatrész, kézi szerszám
25.000,-/hó
300.000,-
Tisztító, és tisztálkodó szerek 
1.000,-/hó
12.000,-
Munkaruha, védőfelszerelés
7.500,-/hó
90.000,-
Nyomtatvány költségek, írószer tisztítószer,  védőital 
4.000,-/hó
48.000,-
Igénybevett szolgáltatások
 
294.840,-
Épület bérleti díj, örzés díj
14.320,-/hó
171.840,-
Utazás, kiküldetés költsége
1.500,-/hó
18.000,-
Ügyvédi költség, könyvelés, munkavédelem, üzemorvos
7.250,-/hó
87.000,-
Telefon, internet, posta 
1.500,-/hó
18.000,-
Személyi jellegű ráfordítások
 
5.122.440,-
Bér + járulék
426.870,-/hó
5.122.440,-
Varga Lajos Sportcsarnok sportlétesítmény üzemeltetési feladatai
 
6.408.444,-
Anyagköltség
 
5.262.000,-
Karbantartási anyag, felszerelés vásárlás
42.000,-/hó
504.000,-
Közmű költségek
360.000,-/hó
4.320.000,-
Tisztító, és tisztálkodó szerek 
25.000,-/hó
300.000,-
Munkaruha, védőfelszerelés
7.500,-/hó
90.000,-
Nyomtatvány költségek, írószer tisztítószer,  védőital 
4.000,-/hó
48.000,-
Igénybevett szolgáltatások
 
 330.840,-
Épület bérleti díj, örzés díj
14.320,-/hó
171.840,-
Utazás, kiküldetés költsége
3.000,-/hó
36.000,-
Ügyvédi költség, könyvelés, munkavédelem, üzemorvos
7.250,-/hó
87.000,-
Telefon, internet, posta 
3.000,-/hó
36.000,-
Személyi jellegű ráfordítások
 
5.315.604,-
Bér + járulék
442.967,-/hó
5.315.604,-
Bevétel
 
4.500.000,-
Közös önkormányzati hivatal takarítási feladatai
 
5.086.952 ,-
Anyagköltség
 
828.000,-
Tisztító, és tisztálkodó szerek
60.000,-/hó
720.000,-
Munkaruha, védőfelszerelés
7.500,-/hó
90.000,-
Nyomtatvány költségek, írószer tisztítószer,  védőital 
1.500,-/hó
18.000,-
Igénybevett szolgáltatások
 
306.840,-
Épület bérleti díj, örzés díj
14.320,-/hó
171.840,-
Utazás, kiküldetés költsége
2.000,-/hó
24.000,-
Ügyvédi költség, könyvelés, munkavédelem, üzemorvos
7.250,-/hó
87.000,-
Telefon, internet, posta 
2.000,-/hó
24.000,-
Személyi jellegű ráfordítások
 
4.189.239,-
Bér + járulék
 349.103,-/hó
4.189.239,-

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza
Vissza a főmenübe