7. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2017. április 27-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata 2007 augusztusáig adta ki a Gyomaendrődi Híradót. Ezt követően a lap kiadása szünetelt[1].

Ezt megelőzően 2007. március 28-án alakult meg Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület (a továbbiakban: egyesület) azzal a céllal, hogy a Gyomaendrődi polgárokat kellő információval lássa el és bevonja őket a település életét meghatározó döntésekbe. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2007. augusztus 1-én a 163/0613-1/2007. szám alatt nyilvántartásba vette a Gyomaendrődi Hírmondó című időszaki lapot, melynek az alapítója és a kiadója is a Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület volt.

Az Egyesület a 2009. áprilisi közgyűlésén arról döntött, hogy a Gyomaendrődi Hírmondó című időszaki lap kiadói jogáról lemond, és azt átruházza a Katona József Városi Művelődési Központra. Az erről szóló háromoldalú megállapodást a Képviselő-testület 157/2009. (IV. 30.) Gye. Kt. határozatával jóváhagyta.

 

A megállapodásban a művelődési központ vállalta, hogy a lapot minden hónap 10. napjáig 6000 példányban kiadja és gondoskodik annak ingyenes eljuttatásáról Gyomaendrőd Város belterületi ingatlanjaiba. Ettől az időponttól a lap kiadásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek a művelődési központot terhelték. Ebbe beletartozott a kötelespéldányok eljuttatása annak jogosultjaihoz, szerkesztő bizottság működtetése, írásbeli beszámoló készítése mind a Képviselő-testületnek, mind az Egyesületnek, minden tárgyév novemberéig, illetve a lapnyilvántartásba vételéről szóló a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 163/0613-1/2007. számú határozatában foglalt adatok változásának bejelentése az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz.

 

Időközben változtak a sajtót és média tartalom-szolgáltatást szabályozó jogszabályok, melyek végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban NMHH) jogosult ellenőrizni. Az NMHH a közelmúltban hivatalból végzett ellenőrzése során a nyilvántartási adatok frissítésére szólította fel a média-tartalom szolgáltatókat (lapkiadókat). Ennek során szembesült azzal a hatóság, hogy 2009-ben az egyesület csak a kiadói jogot adta át, az alapítói jog jogutódlása nem került rendezésre. Az egyesület időközben megszűnt, nem szerepel a bírósági civil szervezeti nyilvántartásban.

Mivel az egyesület megszűnése miatt az alapítói jog átruházása már nem rendezhető, így a hatályos jogszabályok értelmében az NMHH törli a Gyomaendrődi Hírmondót a nyilvántartásából.

A helyzet csak úgy rendezhető, ha az önkormányzat alapítja meg az időszaki lapot és rendelkezik a kiadói és szerkesztői jogokról is.

 

Mit kell figyelembe venni a lap alapításnál?

 

Az időszaki lap alapítása során a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) fogalmi rendszerét kell sorba vennünk.

a) Médiaszolgáltatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

b) Sajtóterméknek minősülnek a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a tartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás

 

A négy alapvető feltétel, amelyek együttes teljesülése egy szolgáltatást médiaszolgáltatássá vagy sajtótermékké tesz, az

- a gazdasági szolgáltatás-jelleg,

- a szerkesztői felelősség,

- a tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél, valamint

- a nyilvánossághoz történő eljuttatás, mint elsődleges cél.

 

Gazdasági jelleg

 

A szabályozás hatálya a különféle gazdasági tevékenységek valamennyi formájára kiterjed (így pl. a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatások tevékenységére is), függetlenül az adott szolgáltatás alapítási formájától, üzleti modelljétől.

Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

a) üzletszerű tevékenység: rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás.

A szolgáltatás ellenértéke származhat a szolgáltatás igénybe vevőjétől (olvasó, néző, hallgató), vagy harmadik személyektől (pl. hirdetők) is;

- nem szükséges ténylegesen felmutatható nyereség megléte, elegendő a nyereségre való törekvés;
- a fizetett munkatársak, alkalmazottak léte utalhat a szolgáltatás gazdasági jellegére;

b) önálló gazdasági szolgáltatás:

- nincs akadálya, hogy egy adott területen tevékenykedő vállalkozás az alaptevékenysége mellett (önálló vállalkozásként) sajtóterméket vagy médiaszolgáltatást is nyújtson;

 

„Szerkesztői felelősség”

 

A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék szempontjából.

- a szerkesztői felelősség a hatékony kontroll gyakorlását jelenti, médiaszolgáltatások esetén a műsorszámok kiválasztásával, azok műsorkatalógusba gyűjtésével kapcsolatban, a sajtóterméket tekintve a szövegből és a képekből álló tartalmak összeállításakor jelenik meg;

- a szerkesztő tevékenysége – azon túl, hogy összeállítja és kiválasztja a nyilvánossághoz eljuttatni kívánt médiatartalmat –, hozzáadott értéket is képvisel, a szerkesztő szakmai tevékenységet lát el;

 

„Tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél”

 

A szabályozás a tömegkommunikációs szolgáltatásokra korlátozódik, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolhatják. Céljuk lehet:

a) a tájékoztatás (hírek, adatok, képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, nyilvánosságra hozatala, terjesztése), és/vagy

b) az oktatás (a tudományos, kulturális, művészeti ismeretek terjesztése, az egyén ízlésének, ismereteinek fejlesztése, alakítása), és/vagy

c) a szórakoztatás;

 

„Nyilvánossághoz való eljuttatás”, mint elsődleges cél

 

A nyilvánosságra hozatal a bárki számára történő hozzáférhetővé tételt jelenti:

- a tényleges hozzáférők, a szolgáltatást valójában igénybe vevők száma a nyilvánosságra hozatal megtörténtének szempontjából irreleváns, a hangsúly az elérhetőségen van;

- az elérhetőség akkor is megvalósul, ha egy adott tartalomhoz történő hozzáféréshez valamilyen regisztráció, bejelentés szükséges, feltéve, hogy a szolgáltatás kívül esik a magánkommunikáció körén;

- további fontos szempont, hogy a szolgáltatás során a különféle tartalmak nyilvánossághoz történő eljuttatása elsődleges célként jelenjen meg.

 

A sajtótermék

 

a) A sajtótermék esetében a törvényi definícióban egy – a médiaszolgáltatás fogalmi elemeihez képest – ötödik fogalmi elem is megtalálható: azon szolgáltatások minősülnek sajtóterméknek, amelyek „napilapok és más időszaki lapok”, valamint az internetes újság vagy hírportál”. Azaz utóbbi esetben olyan online szolgáltatásokról van szó, amelyek – a nyomtatott sajtó analógiájára – „újságszerűek”.

b) Sajtótermék esetén a szolgáltatás tárgya szövegből, illetve képekből álló tartalom, a szolgáltatás nyújtása pedig nyomtatott formátumban vagy elektronikus hírközlő hálózat útján történik. A szöveg itt az írott szövegre, a kép pedig az állóképre, illetve bizonyos esetben mozgóképre utal.

c) A „gazdasági szolgáltatás” fogalmi elem sajtótermékek esetében is egyfajta rendszerességet, folyamatosságot kíván meg, a sajtótermékek a fogalomból eredően periodikusan, előre eltervezett „végső időpont” (utolsó megjelenés) nélkül kerülnek kiadásra.

d) A kötelezettség és a felelősség alanya legtöbbször a kiadó. Az alapítónak – amennyiben nem azonos kiadóval – a nyilvántartásba vételkor illetve a nyilvántartásból való törléskor lehet szerepe, bejelentheti a sajtóterméket, és egyúttal ő jogosult arra, hogy megjelölje a kiadót. Az alapító azonban legtöbbször azonos a kiadóval, egyébként pedig a közöttük fennálló jogviszonyt tartalommal a felek töltik meg, az általuk megkötött szerződés keretein belül. Az Mttv. 46. § (1) bekezdése szerint amennyiben a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban kötelesek rendezni.

Az időszaki lap alapításánál figyelembe kell venni még az összeférhetetlenségi szabályokat is. Az Mttv. 46. § (3) bekezdése szerint: A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

 

Figyelembe kell még venni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdését, amely szerint: Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

...

i) médiatartalom-szolgáltató[2] természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Az előterjesztés és döntési javaslatok bizottsági véleményezése során összességében az körvonalazódott, hogy amennyiben jogerősen törlésre kerül a jelenlegi Gyomaendrődi Hírmondó, akkor azt követően kerüljön előterjesztésre az új Gyomaendrődi Hírmondó alapításának kérdése. A bizottságok valamennyien egyetértettek abban, hogy szükség van egy önkormányzat által alapított ingyenesen terjesztett időszaki lapra, amely rendszeresen ellátja információkkal a lakosságot. Abban volt eltérő elképzelés a bizottságok között, hogy milyen kiadói szerkezetben működjön a lap. A kiadó egy kulturális intézmény legyen vagy az önkormányzati hivatal? A kiadás és szerkesztés egy vagy több szereplős legyen? A szerkesztői feladatokat a kiadó meglévő személyi állománya lássa el, vagy legyen erre megfelelő képzettséggel, képességgel és affinitással rendelkező személy alkalmazva? Az alkalmazás formája munkaszerződés vagy vállalkozási szerződés legyen? Ha az önkormányzati hivatalban kerülne főállású alkalmazására, akkor a tevékenység összekapcsolható-e egyéb rokon tevékenységekkel, mint pl. sajtóreferensi, önkormányzati honlap szerkesztői, testvérvárosi és egyéb partnerkapcsolati, továbbá rendezvény szervezői stb. feladatokkal. A szerkesztői feladatok önálló elvégzése esetén annak finanszírozására milyen forrásból, mekkora összeggel kerüljön sor.

Javaslom, hogy az előterjesztésben leírtakra, az eltérő bizottsági állásfoglalásokra és nem kiforrott elképzelésekre tekintettel a Képviselő-testület nem a bizottságoknak megküldött konkrét döntési javaslatokról döntsön, hanem egy előzetes célkitűzést megfogalmazó döntést hozzon meg a következő tartalommal:

---