1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2017. június 19-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

2018. január 1-ével hatályba lép a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.). A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: hatályos Pp.) a meghatalmazottként eljárni jogosult személyek körére vonatkozó szabályozása indokolatlanul terjedelmes és bonyolult. Mindez szükségessé tette e személyi kör csökkentését, mivel a hatályos Pp. szabályozása túl tágan értelmezte a meghatalmazottként eljáró személyi kört. A kódex generális jelleggel szabályozza, hogy a közjogi jogalanyok, így az egymással egyébként átfedést mutató közigazgatási szervek, költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek, egyéb nem természetes személyek esetében meghatalmazottként azok alkalmazottja eljárhat.

Az önkormányzatok perei esetében az új Pp. 65. § j) pontja egyszerűsítést valósít meg. Az önkormányzati szerv alkalmazottja munkáltatója tevékenységével kapcsolatos pereiben meghatalmazottként természetesen továbbra is eljárhat. Ezen felül a korábbi bonyolult szabályozás helyett az új Pp. lehetővé teszi, hogy az önkormányzat belső szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozhassa meg a meghatalmazottként eljárni jogosult tisztségviselők körét. A tisztségviselő kategóriájába beletartoznak azok a személyek, akiket a hatályos szabályozás eljárni jogosultként megjelöl (polgármester, jegyző, a képviselőtestület és a közgyűlés tagja), de a meghatározás nem teszi korlátlanul lehetővé a képviselő állítást, például az önkormányzati szervhez nem kötődő személyek esetében. Az SZMSZ-ben tehát az önkormányzat meghatározhatja azt a tisztségviselői kört, akik meghatalmazottként eljárhatnak, az adott tisztségviselői típushoz pedig hozzárendelheti azt az ügykört, amelyeknél az adott tisztségviselői típushoz tartozó személy eljárhat. Ezt követően a konkrét ügyben a kijelölt tisztségviselő kaphat meghatalmazást az eljárásra. Tehát a tisztségviselőknek, valamint az ügyköreiknek az SZMSZ-ben történő rögzítése nem tekinthető egyfajta általános meghatalmazásnak. E módosítás azt hivatott szolgálni, hogy csak olyan személy járhasson el meghatalmazottként az önkormányzat pereiben, aki kötődik magához az önkormányzati szervhez.

A jogszabályi rendelkezés módosulása tehát adott esetben indokolttá teheti az önkormányzatok SZMSZ-einek módosítását, amit célszerű az új Pp. hatályba lépéséig elvégezni, az önkormányzat perbeli képviseletének zökkenőmentes biztosítása érdekében.

 

Javaslom, hogy a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelete egészüljön ki egy új rendelkezéssel, amelyben a polgármester és alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügykörökben lesz jogosult eljárni.

 

Az elmúlt üléseken Ágostonné Farkas Mária képviselő kérte, hogy a testület személyi kérdések esetén titkos szavazással döntsön. Az SZMSZ jelenlegi szabályai szerint titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Az Mötv. pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A hatályos szabályok szerint a szavazás titkos módja nem automatikus, arról ügyrendi javaslatot követően egyedi döntést kell hozni.

 

A kérdés megoldására a következő szabályozást javasoljuk: Az SZMSZ szerint titkos szavazással döntsön a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő, továbbá zárt ülésen az összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

 

A Képviselő-testület 2007-ben alkotta meg a kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendeletét. A rendelet 4. § szerint az önkormányzat saját halottja temetési költségeit, továbbá a kapcsolódó egyéb költségek fedezetét a Polgármesteri Hivatal költségvetésében elkülönítetten kezelt költségkeret biztosítja.

A fenti szabályozást célszerű úgy pontosítani, hogy az előirányzat nem a hivatal, hanem az önkormányzat előirányzata, amely a költségvetésben minden évben tervezett a Kitüntetési alap legyen, Kitüntetési és kegyeleti alap néven.

 

Javaslom a Képviselő-testületnek a következő módosító rendelet megalkotását.

 

 

1. A módosításnak gazdasági, költségvetési hatása elhanyagolható mértékű.

2. A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: nem ismertek.

3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: nincs.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A módosítás többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez.

Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségesség teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.

 

 

 

A magasabb szintű jogforrással, továbbá a helyi jogszabályoknak egymással fennálló harmonizációjának megteremtése érdekében szükséges a módosítások elvégzése.

Az 1. § indokolása:

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. § f) pontjának végrehajtását szolgáló helyi szabályokat alapozza meg.

A 2. § indokolása:

Újraszabályozza a saját működésének egyik részletszabályát.

A 3. § indokolása:

Pontosítja a korábbi jogszabályi változás miatt bekövetkezett megnevezéseket.

A 4. § indokolása:

Újraszabályozza a kegyeleti okokból felmerülő önkormányzati kötelezettség vállalás forrását.

Az 5. § indokolása:

Rendelkezik a hatályba lépésről és hatályon kívül helyezésről.

A bizottság javasolja a képviselő-testületnek a következő normaszövegű rendelet megalkotását:

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

 

1. § A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) a következő 7/A. §-sal egészül ki.

"7/A. § Gyomaendrőd Város Önkormányzatát és szerveit érintő polgári perekben a polgármester és az alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügykörökben jogosult eljárni."

2. § (1) Az Ör. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„19. § (5) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt eseteken túl, zárt ülés keretében, titkos szavazással dönt az összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.”

(2) Az Ör. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki.

„(5a) Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.”

3. § A kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör2.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „Polgármesteri Hivatal” szövegrész helyébe az „önkormányzati hivatal” szöveg lép.

4. § A Ör2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

„4. § Az önkormányzat saját halottja temetési költségeit, továbbá a 3. § (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a tárgyévi költségvetés Kitüntetési és kegyeleti alap előirányzata biztosítja.”

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti

a) az Ör. 19. § (3) bekezdése,

b) az Ör2. 2. § (2) bekezdésében a "– a bizottság elnöki munkacsoporttal történt egyeztetés után -" szövegrésze."