14. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2017. november 21-i ülésére

 

A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 59. § (6) bekezdése felhatalmazta a helyi önkormányzatokat, hogy 2018. évre Kvtv. által meghatározottnál magasabb összegben határozzák meg a köztisztviselői illetményalapot. Az illetményalap 2018. évben: bruttó 38.650,-Ft.

 

Az említett jogszabályi hivatkozás így szól: „(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2018. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.”

Az illetményalap 2008 óta nem változott: 38.650,-Ft összegű.

 

A garantált bérminimum az elmúlt tíz évben több mint a duplájára nőtt (forint):

 

A garantált bérminimum növekedése: 218 %.

 

Az utóbbi években az állami szféra szinte minden területén elkezdődött az életpálya modellek bevezetése, valamint ezzel párhuzamosan sorozatos béremelések valósultak meg (köznevelés, egészségügy, rendvédelem, szociális ágazat, kulturális terület).

 

A táblázat a 2017. évben megvalósult bérkiegészítés mértékét mutatja:

 

*a pedagógus életpálya modell bevezetésével 2013 óta a pedagógusok illetménye átlagosan 50 %-kal emelkedett.

 

Fentiekből kiderül, hogy számos területen javult a közszféra dolgozóinak életszínvonala, elismertsége, kivéve az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselőket.

Hivatalunknál is érezhetővé vált az a jelenség, hogy a munkavállalók többsége kifejezetten az illetmény összegét tekinti döntő érvnek az elhelyezkedése során és - érthető okokból - olyan munkáltató mellett dönt, ahol magasabb illetménnyel számolhat. Mára már versenyképes lett az állami tisztviselők szektora is, hiszen az állami tisztviselők havi illetménye jelentősen emelkedett, ami elszívó hatást gyakorol az önkormányzati köztisztviselői területre:

 

 

A táblázatból látható, hogy

-          az állami tisztviselők bértáblája alkalmas a bérek differenciálására,

-          az önkormányzati tisztviselők bértáblája csak a felsőfokú végzettség esetében differenciál 11 év jogviszonyban eltöltött idő elteltével, középfok esetében egyáltalán nincs differenciálás a jelenlegi illetményalappal,

-          az állami tisztviselői bértábla jelen pillanatban követi a garantált bérminimum emelését.

 

2017-ben 12 fő köztisztviselő jogviszonya szűnt meg a közös hivatalban, és közülük csak 4 fő vette igénybe a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.

 

Ahhoz, hogy a szakmailag kiemelkedő munkát végző köztisztviselőket meg tudjuk tartani, illetve az újonnan jelentkezők számára anyagi megfontolások mentén is vonzóvá tegyük a nálunk kínálkozó munkalehetőséget, és tudásukat városunk érdekében kamatoztathassák, szükségesnek tartjuk az illetményeket (folyamatosan) rendezni, emelni.

A folyamatos, magas színvonalú munka elvégzése, a hivatali apparátus megtartása, a köztisztviselők számára hivatalunkhoz méltó megélhetés biztosítása érdekében javaslom az illetményalap 50.000.-Ft-ra történő emelését.

 

A 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényben – 2016. XC. törvény - kaptak felhatalmazást arra első ízben a képviselő-testületek, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményalaptól eltérő összegben határozzák meg az illetményalapot. A következő táblázatban bemutatjuk, hogy az önkormányzatok, akik már a tavalyi évben is éltek az eltérítés lehetőségével, milyen összegű illetményalapot határoztak meg köztisztviselőik részére a 2017-es évre:

 

 

A táblázatból látszik, hogy volt olyan önkormányzat, aki nem, vagy nemcsak a Kvtv-ben kapott felhatalmazás alapján élt az illetményalap növelésével, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. §-a alapján is:

A Kvtv. 59. § (6) bekezdése szerint, amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete az illetményalap emelése mellett dönt, úgy ezt a döntését rendeletben hozza meg, ezt megteheti önálló rendelet megalkotásával vagy az eltérő illetményalapot meghatározhatja a költségvetési rendeletében is. Önálló rendelet megalkotását tartom célszerűnek, a rendelet normaszövegének elfogadására a képviselő-testület döntése alapján a decemberi ülésén kerülhet sor.

 

Annak érdekében, hogy a 2018-as költségvetési rendelet-tervezet összeállításához megfelelő információk álljanak rendelkezésre, indokolt a Képviselő-testület szándékának ismerete.

 

Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az illetményalap emelésével kapcsolatosan várható többletköltségek (rendszeres illetmény összege és a munkaadókat terhelő járulékok összege) a következők szerint alakulnak (az itt megjelölt összegek a 2017-ben irányadó létszámadatok alapulvételével adódtak).

 

A táblázat tájékoztató jelleggel nem csak a rendszeres munkabért, hanem az összes személyi jellegű kifizetés (alapilletmény, nyelvpótlék, vezetői pótlék, cafeteria, közlekedési és egyéb költségtérítés, jubileumi jutalom, helyettesítés) összegét is tartalmazza.

 

  

 

A fenti táblázat alapján látható, hogy amennyiben az illetményalap 38.650 Ft-ról 50.000 Ft-ra változik, úgy a 2017. évi rendszeres munkabérhez viszonyítva a növekedés összege 24.536 E Ft. Ezen összegből a kötelező lépésekre és a garantált bérminimum változására az 5.930 E Ft-ot a jogszabály erejénél fogva biztosítani szükséges. A Képviselő-testület amennyiben támogatja az illetményalap emelést, úgy a rendszeres bérek kifizetéséhez 18.606 E Ft összegű plusz forrás szükséges. Ez az összeg csökkenthető a köztisztviselők teljesítményértékelése alapján nyújtott céljuttatás 4 millió Ft összegével. Így a testület részéről biztosítandó többletforrás összege 14.606 E Ft.

 

A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke 2018. január 1-jétől várhatóan további 2 százalékponttal csökken. A járulékcsökkenés 2018. évben a hivatal bértömegét vizsgálva 3 millió Ft összegű megtakarítást jelent.

 

A Képviselő-testület 403/2017. (VIII. 31.) Gye. Kt. határozatával engedélyezte 2018. január 1. napjától a hivatal létszámának 1 fővel (adóügyi ügyintéző) történő bővítését. A létszámnövekedés plusz költségének forrása a feladat ellátása során realizálódó többlet adóbevétel. Ebből adódóan fenti táblázatba ezen költséget nem építettük be.

 

Tájékoztatom továbbá a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy 2018. január 1-től a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumának havi összege a jelenlegi 161.000 Ft-ról 180.500 Ft-ra nő.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fent leírtak alapján szíveskedjen állást foglalni az illetményalap jövő évi emelése támogatásának tárgyában.

 

Tekintettel arra Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás és Hunya Községek Önkormányzatával együtt közös önkormányzati hivatalt működtet, mindhárom település Képviselő-testületének azonos tartalmú döntést kell hoznia a köztisztviselői illetményalap emelésével kapcsolatban.

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy az önkormányzati köztisztviselők bérezése rendezésre szorul, ezért egyetért a 2018. évi illetményalap önkormányzati rendeletben való megállapításával 50.000.-Ft összegben. Kezdeményezi a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok véleményének kikérését, felkéri a jegyzőt az illetményalap megállapításáról szól rendelet-tervezet elkészítésére és a 2017. decemberi képviselő-testületi ülésre történő beterjesztésére.