18. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2017. november 30-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!      
     
    Gyomaendrőd Város Önkormányzata a járási startmunka „Mezőgazdaság” mintaprogram keretein belül állattartó telepet működtet, mely a 2012-ben indított közfoglalkoztatási program részeként került kialakításra, abból a célból, hogy a korábban ott foglalkoztatottak részére önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretein belül munkahelyet biztosítson. A távlati célok között szerepelt, hogy a telephelyen foglalkoztatott munkavállalók megismerkedhessenek az állattartás, állatgondozás folyamataival. A telep a folyó északi oldalán, az árvízvédelmi töltés tövében, a vasúti pályatest endrődi oldalán létesült, ahol gyimesi racka anyajuh, illetve kopasznyakú tyúkok tartása kezdődött, illetve folytatódott több éven keresztül. Az önkormányzat a bárányokat pár hónapos korukban húsvéti bárányként értékesítette, de sajnos a nyomott felvásárlási árak, illetve a fajta kedvezőtlen adottságai miatt a bevétel nagyságrendekkel elmaradt a költségekhez viszonyítva.  A gyimesi racka, mint juhfajta, ugyan őshonos, de nem igazán jó értékesítés szempontjából.  A kos állomány frissítésével a későbbiekben megpróbáltunk olyan összetételű állatállományt kialakítani, melynek magasabb a hústermelő, illetve gyapjútermelő képessége, és ez által a született bárányok magasabb áron értékesíthetők. Az átalakítás sajnos nem váltotta be a reményeket, mert az idei felvásárlási árak a ráfordításokhoz viszonyítva alacsonyak voltak. A járási mintaprogramok az utóbbi években egyre inkább elindultak az önfenntartó gazdálkodás irányába és a kormány, illetve az önkormányzat célja, hogy olyan programokat működtessen, amelyek a későbbiekben kormányzati támogatás nélkül is képesek fennmaradni, működni.

               

           A telep adottságait nézve nem túl szerencsés helyen helyezkedik el, ugyanis elég nehézkes a megközelítése. Szilárd burkolatú úton nem, csak földúton lehet, és az út hossza csak az endrődi hídtól számítva körülbelül 4 km. A telep nem közművesített, az ivóvizet fúrott kút biztosítja, és az áramot is agregátorok, illetve egy kisebb napelemes felület biztosít. A takarmányt traktorokkal ki lehet szállítani, de mivel a területet szántók határolják, így túl sokat, a rágcsálók magas száma miatt nem lehet betárolni. A fent leírtaknak megfelelően a telepre heti rendszerességgel szállítani kell, ami sáros időben sokszor nehézkes, illetve a földutak rongálásával (összevágásával) jár együtt. A legeltetést tekintve az önkormányzat szokott gátszelvényt vásárolni, de ez csak a vegetációs időszakban biztosított, illetve korlátozott mértékű, a teleptől való távolság miatt. Az utóbbi időben az önkormányzat próbált más helyet keresni az állatok tartására, viszont ez idáig nem sikerült.

 

 A telep működtetését tekintve nagyságrendileg az alábbi költségekkel kell számolni egy év vonatkozásában:

 

 

       A táblázatban szereplő tételek közül a nyalósó, a táp, az agregátorok működési költsége teljes egészében támogatott, valamint az egészségügyi szolgáltatás 50 %-a támogatott, melynek összege összesen Bruttó 1.639.750.-Ft. Viszont ezt az összeget az önkormányzat a mintaprogram más eredményesebben működő részlegeinek támogatására is fel tudná használni.
 

 

     A táblázatban szereplő költségek csak az úgynevezett input költségek, a táblázatban nem szerepelnek a közfoglalkoztatottak BM által finanszírozott bérköltségei. A telepen váltott műszakban 11 fő közfoglalkoztatott végzi a munkáját napi 8 órában. Egy fő segédmunkás bruttó bére 81.530.-Ft, így a 11 fő foglalkoztatásának bruttó bérköltsége a szociális hozzájárulási adóval együtt 1.094.137..-Ft/hó.

A telep működtetését tekintve az alábbi bevételekkel kell számolni egy év vonatkozásában:
 

 

 

A telep további működtetéséhez az alábbi jogszabályoknak is meg kell felelni:
 

· 45/2012. (V.8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról
 

· 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól,
  valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
 

· 3/2002. (II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
 

· 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

 

         A fent szereplő jogszabályokban előírtak további költségeket, beruházási költséget jelentenének a telep üzemeltetésével kapcsolatosan. Például betonmedrű trágyatároló kialakítására lenne szükség, mely egy 170 db-os állatállomány esetén legalább 60 m2 alapterületűnek kell lennie.  Az esetleges állati elhullások esetén pedig idéglenes tároló kialakítása is szükséges, illetve tüzi víztározót is biztosítani kell betonaljzattal ellátva, illetve vízzáró fóliával bélelve.  Jelentősen javítani kellene a tisztálkodási feltételeken, öltözők, vízöblítéses WC kialakításával. A WC kialakításához szennyvíztározó létesítése is szükséges, illetve víz hiányában a meglévő kút kapacitását kellene jelentősen megnövelni.  A felsorolt beruházások költségei a legvisszafogottabb számítások szerint is összesen Bruttó 4-5 millió forint körül lennének.
 

           További nagy problémát jelent a telep működtetését tekintve, hogy az utóbbi években nagy szakember hiánnyal küzd a járási „Mezőgazdaság” mintaprogram ezen részlege. A telepen dolgozó közfoglalkoztatottak ugyan elvégzik munkájukat (legeltetnek, etetik a jószágokat, vizet biztosítanak számukra) viszont a betegségek jeleit nehezen ismerik fel. Nincs olyan szakember, aki a dolgozók munkáját szakmailag is irányítaná. Az önkormányzat már évek óta folyamatosan keres olyan szakembert, aki sajátjaként egyengeti a telep működését, viszont a járási programok által biztosított nettó 77.967.-Ft-os legmagasabb nettó bér nem túl vonzó az „igazi” szakemberek számára. Ráadásul az említett nettó bér kifizetésével járó munkaviszony csak legalább középfokú végzettség (érettségi+szakirányú végzettség) megléte esetén tölthető be.

          A 2018.-2019. évi járási startmunka programok nagymértékű átalakítást hoznak magukkal, ugyanis a foglalkoztatotti létszám nagymértékben csökkenni fog, ami jelentősen csökkenteni fogja a programokra igényelhető támogatás mértékét.  Már 2017.-ben is nagy munka erőhiánnyal küzdött a közfoglalkoztatás, mivel nagyon sokan helyezkedtek el a versenyszférába, így az állattartó telepen dolgozók létszámának tartása is nehézkessé vált ebben az évben. A Belügyminisztérium elsősorban azokat a programokat fogja támogatni, amelyek jelentős bevételt képesek képezni, és a későbbiekben szövetkezeti formába átvihetők, ráadásul a „Mezőgazdaság” mintaprogram nem minősül szociális programnak, így jelentős bevételt kell képeznie.
 

      A fent leírtakat figyelembe véve indokoltnak tekinthető a telep működtetésének a megszüntetése, és az ennek megfelelő testületi döntés alapján az önkormányzat a telep működtetését már nem építené bele a 2018.-2019. évi járási „Mezőgazdaság startmunka mintaprogram tervezetébe. Mivel a telepen lévő állatállománynak fenntartási kötelezettsége nincs, így a telepen lévő állatállományt az önkormányzat értékesítené, közfoglalkoztatási bevételt képezve 2018. február 28.-áig.  A megszüntetés nem járna elbocsájtásokkal, mivel az önkormányzat a telepen dolgozó közfoglalkoztatottak számára fog tudni munkahelyet biztosítani a mintaprogram keretében.