Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet átfogó módosításának igénye már hónapokkal ezelőtt felmerült. A jelenlegi szabályozás átalakítását a jogszabályi változások teszik szükségessé, így át kellett gondolni az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését.

 

A hatályos vagyonrendelet jelenlegi szabályainak felülvizsgálatát elvégeztük, amelynek során megállapítottuk, hogy az anyagi jogi és eljárás jogi rendelkezések nincsenek teljes mértékben összhangban a magasabb szintű jogszabályokkal, több esetben párhuzamos rendelkezést tartalmaz. A módosítási szükséglet olyan mértékűnek mutatkozott, hogy javasoljuk a Képviselő-testületnek új rendelet alkotását.
 

A tervezet legfőbb szabályozási feladata az önkormányzati vagyon feletti döntési jogkörök, valamint a tulajdonosi joggyakorlás részletszabályainak meghatározása.

A tervezet meghatározza a vagyonkezelés, vagyonhasznosítás, az értékesítés szabályait. A vagyonnal való felelős gazdálkodás egyik lényeges kívánalma az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatala előtti versenyeztetés. Ezen előírások következetes alkalmazása az értékarányosság elvének teljesebb megvalósulását, a vagyon hatékonyabb hasznosulását mozdítja elő.
 

A versenyeztetés szabályai a vagyonhasznosítási célok, a jelenlegi piaci körülmények, valamint a közvagyon fokozott megőrzése és védelme figyelembevételével kerültek kialakításra.
 

Az ingyenes vagyonátruházás feltételeit az Nvtv. szigorította, így a tervezet a törvényi szabályozással összhangban állapítja meg az önkormányzati joggyakorló e körben teendő lépéseit.
 

A szabályozás új elemeinek várható hatásai közt azzal számolunk, hogy a vagyongazdálkodás céljai hatékonyabban valósulnak meg. Bízunk abban, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorlók számára az új Rendelet alkalmazása segíti a döntéshozatalt, a felmerülő kérdésekre, problémákra egyértelmű választ ad, segítve ezzel a önkormányzat tulajdonosi érdekeinek érvényre jutását.

 

A jogalkotási törvény (a továbbiakban. Jat) értelmében megalkotásra kerülő jogszabály előzetes hatásvizsgálatának eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A Jat. 17. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a rendeletmódosítás várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom.

 

1. A rendelet megalkotásának társadalmi, gazdasági hatásai közvetve érvényesülnek azzal, hogy a rendelkezései elősegíthetik az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyságának növelését, hozzájárulhatnak a vagyonkezelés átláthatóbbá tételéhez, a vagyonfenntartás és –fejlesztés követelményeinek előírásával biztosítják a helyi közfeladatok ellátását, illetve az ellátás színvonalának az emelését. Az új rendelet a törvényi követelmények helyi szabályozásba történő beépítésével megteremti a kapcsolatot a vagyongazdálkodás és a szintén új szabályok szerinti költségvetési tervezés és szabályozás között.

 

A rendeletalkotás környezeti, egészségügyi, követelményei nem határozhatók meg, úgy, ahogy az adminisztrációt csökkentő hatásai sem.

 

2. A rendelet megalkotását törvényi változások tették szükségessé. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi változások a korábbiakhoz képest a vagyongazdálkodásra vonatkozóan lényegesen eltérő szabályozást tartalmaznak, szükségesnek tartjuk a 14/2003. (VI.5.) KT rendelet helyett új vagyonrendeletet alkotását.

 

E nélkül zavarok keletkezhetnének az önkormányzat vagyon gazdálkodásában és a tulajdonosi jogok gyakorlásában, közvetve pedig a közfeladatok ellátása során.

 

3. Az új rendelet alkalmazásához szükséges személyi feltételekkel az önkormányzat rendelkezik. Az ehhez szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek nem határozhatók meg. Többletterhet a rendelet alkalmazása nem jelent.

…./2018. (….) önkormányzati rendelet

 

Általános indokolás

 

 

A tervezet legfőbb szabályozási feladata az önkormányzati vagyon feletti döntési jogkörök, valamint a tulajdonosi joggyakorlás részletszabályainak meghatározása. A tervezet meghatározza a vagyonkezelés, vagyonhasznosítás, az értékesítés szabályait. A vagyonnal való felelős gazdálkodás egyik lényeges kívánalma az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatala előtti versenyeztetés. Ezen előírások következetes alkalmazása az értékarányosság elvének teljesebb megvalósulását, a vagyon hatékonyabb hasznosulását mozdítja elő. 

 

Részletes indokolás

 

1. §- 2. § A rendelet tárgyi hatályát határozza meg. 

 

3. § Meghatározza az Önkormányzati vagyon elemeit. A tervezet 1-3 melléklete tartalmazza a forgalomképtelen vagyonelemeket, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket, valamint a közfeladat ellátását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket. E § d) pontja nevesíti mindazon üzleti, forgalomképes vagyonelemet, ami nem tartozik az a)-c) pont hatálya alá.

 

4. § Az Önkormányzat a Nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, melyet a képviselő-testületnek 2 évente felül kell vizsgálnia.  A vagyongazdálkodási terv tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amely alapján az önkormányzat hasznosítja vagyonát elsősorban a közfeladatok hatékony ellátása érdekében.

 

5. § A tulajdonosi jogok gyakorlására elsősorban a Képviselő-testület, valamint e §-ban meghatározottak szerint átruházott hatáskörben a Polgármester jogosult. Polgármesteri hatáskörben az önkormányzati vagyontárgy hasznosítása időtartamhoz és értékhatárhoz igazodik. A különböző tulajdonosi hozzájárulást igénylő nyilatkozatok (szolgalmi jog, vezeték jog, használati jog, engedményezés, tartozásátvállalás, hitelezői jognyilatkozat, peren kívüli egyesség) esetében 1 millió Ft az értékhatárig nyilatkozhat a Polgármester. Új elemként került a rendelet tervezetbe a víziállás létesítésének engedélyezése az önkormányzati tulajdonban lévő vízterületekre. A polgármesteri hatáskörbe tartozó döntési jogkörök kialakításának célja a rugalmasabb vagyongazdálkodás segítése.

 

6. § - 8. § Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén meg kell határozni minden esetben a vagyon értékét. A vagyontárgy értéke megállapításának módjai ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára; ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján. A vagyontárgyat a meghatározott értékhatár alatt értékesíteni, megterhelni nem lehet.

 

9. § Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy esetében a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését megváltoztathatja. Ezzel lehetősége nyílik arra a képviselő-testületnek, hogy abban az esetben, ha az adott vagyontárgy már nem a közfeladat ellátását szolgálja, akkor a testület rendelkezni tudjon a vagyon más célú hasznosításáról. Ezzel a rendelkezéssel lehetőség van a településrendezési elképzelések megvalósítására. Lehetőség van arra, hogy a lehetséges fejlesztési lehetőségeket a település könnyebben meg tudja valósítani.

10. § Az Önkormányzati vagyon elidegenítésére versenyeztetési eljárás keretében van lehetőség.  A (2) bekezdés határozza meg azokat az eseteket, amikor az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélkül elidegeníthető, ez a rendelkezés a törvényi szabályozáshoz képest (25 millió forint egyedi értékhatár) szigorúbb. Speciális szabályként lett beépítve a telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés versenyeztetés alól való mentesítés lehetőssége, amennyiben a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható, a telekrész egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 5 millió Ft-ot, és annak nagysága nem haladja meg az egész ingatlan területének 20%-át. Ennek a három feltételnek együttesen kell teljesülnie.

11. § Az Önkormányzati vagyon hasznosítására is versenyeztetési eljárás keretében van lehetőség. Az Önkormányzati vagyon hasznosítása alatt értjük a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását. A (2) bekezdés határozza meg azokat az eseteket, amikor az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélkül is hasznosítható. A kizárólagos vagy többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság részre ingatlan vagy ingó vagyon hasznosítása, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezési szerinti használat átengedésének nem minősülő, földhasználati jogosultságnak az önkormányzat a többségi befolyása alatt álló mezőgazdasági termelőszervezet javára történő átengedésénél mellőzhető a versenyeztetés. Ebben az esetben csak a törvényben meghatározott értékhatár irányadó. 

12. § - 19. § Az önkormányzati vagyonkezelők jogállásának, a vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételeit és annak ellenőrzését szabályozza. Ezen szabályok a vagyonkezelő jogállását, a vagyonkezelői jog létrejöttét és megszűnését, a vagyonkezelővel szemben támasztott követelményeket, a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeket és eljárásokat, valamint a tulajdonosi ellenőrzés során a felek jogait és kötelezettségeit szabályozza. A vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzése a pénzügyi bizottság hatáskörébe tartozik.

20.§- 22. § Az önkormányzati intézmények működéséhez biztosított vagyon használatától és az önkormányzati vagyon ingyenes átengedéséről rendelkezik. Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

 

23. § A versenyeztetési eljárást az önkormányzat versenyeztetési szabályzatban leírtak szerint kell lefolytatni. Az önkormányzat versenyeztetési szabályzata részletesen tartalmazza az eljárás szabályait, feltételeit, az eljárások menetét, a pályázati hirdetmény tartalmát, értékelését, a közzététel módját, a szerződéskötés feltételeit.

 

24. § A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől a rendelet-tervezet elfogadását.