1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2018. december 10-i ülésére

 

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 58/2018. (II. 26.) Gye. Kt. határozatában elhatározta, hogy a helyi kitüntetéseket szabályozó önkormányzati rendeletet felül kívánja vizsgálni, és ezt új rendelet megalkotásával szándékozik megvalósítani. A felülvizsgálattal az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságot bízta meg, azzal hogy az új szabályrendszer hatályosulása Gyomaendrőd várossá avatásának 30-ik évfordulóját megelőzően bekövetkezzék. Gyomaendrőd Várossá nyilvánításának napja 1989. március 1., az avató ünnepség napja 1989. március 30.

 

A hatályos, "Gyomaendrőd Díszpolgára" cím, valamint a "Gyomaendrődért” kitüntető emlékplakett alapításáról és adományozásáról szóló 12/1991. (X. 30.) önkormányzati rendeletet a rendszerváltás hajnalán alkotta a Képviselő-testület úgy, hogy az alapvetően Gyomaendrőd városi jogú Nagyközség Tanácsának 7/1988. (XI. 1.) tanácsi rendeletére épült, és csak szövegezésében történt minimális változtatás. Az egyébként rendszerfüggetlen szándékok szabályainak szocializmusra jellemző megfogalmazásai kerültek polgáriasabb kontextusba. A rendelet alapvetően megfelelt az önkormányzat szándékai kifejezésére, azonban az elmúlt 27 év alatt 11 ráncfelvarráson is átesett. Ezek jelentős része az adományozható kitüntetések mennyiségét, a kitüntetéssel járó egyéb juttatások formáját és további eljárási kérdéseket szabályoztak.[1]

 

A módosítási igényeket áttekintve a következőket állapíthatjuk meg:

1. A kitüntetések és díjak alapvetően jól beváltak, egyértelműen elkülöníthető formában ismeri el a városhoz való kötődés, a városért végzett tevékenység és az egyes szakterületeken végzett kiemelkedő munkásság elismerését. Az új rendeletben normaszöveg szinten is pontosítani kellene a díszpolgári cím és a pro urbe kitüntetés viszonyát. A korábbi és jelenlegi gyakorlatban egyfajta ellentmondásosság található. Amíg erkölcsileg magasabb rangúnak véli a díszpolgári címet, addig az elismeréssel járó egyéb juttatásoknál a pro urbe díj a kedvezményezettebb.

2. A fentieket erősíti az a jogalkotási hezitáció, ami az egyes választási ciklusok között megjelent. Ez szemléletesen nyilvánult meg az adományozható kitüntetések számának gyakori módosításában, a kiegészítő juttatások összegének és formájának változtatásában.

3. Az eljárási kérdésekben és az adományozási protokollban az évtizedek során kiforrott szabály, illetve mindenki által elfogadott gyakorlat alakult ki. Néhány érdemi kérdés rendezésével azonban adós is maradt a rendelet. Pl. nincs kimondva, hogy a díszpolgári cím és pro urbe díj mikor adományozható. Az elmúlt 20 év gyakorlata szerint általában október 23-a, de az önkormányzati választás évében ez augusztus 20-a volt.

4. A jelenleg hatályos rendelet több helyen tartalmaz fölösleges vagy be nem tartható szabályokat. Pl. taxatívák, amelyek egyfelől korlátos kategóriákat határoznak meg, másrészt pedig túl általánosak, így gyakorlatilag minden élethelyzetre alkalmazhatók. Sokkal szerencsésebb olyan fő elveket és célokat meghatározni, amely mentén egyértelműen eldönthető, hogy a javaslat megállja-e a helyét vagy sem.

Az új rendelet ezért kellően tömör legyen és csak a legalapvetőbb szabályokat tartalmazza, figyelemmel a jelenleg hatályos felhatalmazást adó törvényekre is. Az egyéb kapcsolódó részletkérdéseket – különösen a nem jogalkotási tárgyú témákat, mint pl. a protokoll – pedig belső szabályzatokban is elég rendezni.

5. Az új rendelet alkotásakor biztosítani kell a helyi jogszabályok közötti koherenciát (pl. díszsírhely adományozása, amely három helyi rendeletet is érint, pontosabban ennyi rendelet érinti a kérdést)

6. Az erkölcsi elismeréssel járó juttatások természetben (tárgyiasult formában, pl. díszgyűrű, kitűző, plakett stb.) vagy anyagiakban (pénzjutalom) jelenjenek meg.

 

A képviselő-testület 58/2018. (II. 26.) Gye. Kt. határozatában kapott megbízás alapján az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a helyi kitüntetéseket szabályozó önkormányzati rendelet szabályozási koncepcióját előzetesen megvitatta, majd a bizottság tagjaiból és szakértőkből álló normaszöveg előkészítő munkacsoport a következő elveket és szempontokat fektette le:

a) a rendelet-tervezet normaszövegét a felhatalmazást adó és a jogalkotást szabályozó törvények követelményei szerint, „az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapításáról és adományozásának rendjéről” címet viselő, és a szabályozás tárgyát csak a legszükségesebb mértékig lefedő előírásokkal és irányadó követelményekkel kell megfogalmazni,

b) a kitüntetésekkel, a vele együtt adható juttatáson túl, egyéb előjog vagy megkülönböztetés nem jár, az elismeréshez kizárólag az önkormányzati protokolláris eseményekhez kapcsolódó delegálás, meghívás, vendéglátás és ajándékozás, továbbá a kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendeletben biztosított kegyeleti juttatás kapcsolódhat. Ezeket, és az önkormányzati ünnepségekhez, rendezvényekhez kapcsolódó protokolláris eljárásokat egy önálló protokoll szabályzatban célszerű rendezni, ha az más önkormányzati rendeletben még nem szabályozott.

c) az évente adható díszpolgári címet 1, Gyomaendrődért Díjat 2, továbbá a Gyomaendrődért Elismerő Okleveleket 4 darabban határozta meg,

d) díszpolgári cím kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a várossal tartós és szoros kapcsolatot ápoló hazai vagy nemzetközi szaktekintélyként és mecénási szerepvállalóként járult hozzá a társadalmi, gazdasági, tudományos, művészeti vagy irodalmi életének fejlődéséhez, a múltunk megőrzéséhez, továbbá az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport területén kiemelkedő tevékenységet végezve és eredményt elérve közmegbecsülést szerzett,

e) Gyomaendrődért Díj annak a személynek és közösségnek adományozható, amely évtizedes munkásságával, a gazdaság, a kutatás, a közigazgatás, a szolgáltatás, az egészségügy, a tudományok, a közoktatás, a környezetvédelem, a kultúra és a művészetek területén Gyomaendrőd fejlődése érdekében kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű tevékenységet végzett; a város értékeinek hazai és külhoni megismertetésében, valamint kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett.

f) Gyomaendrődért Elismerő Oklevélnek az oktatásban és nevelésben, a kultúrában és művészetben, az egészségügyben, a szociális munkában, a gyermek- és családvédelemben, a sportban, a környezet- és természetvédelemben, a katasztrófa- és rendvédelemben, valamint a közellátásában, köz-szolgáltatásában és a közszolgálatban végzett kiemelkedő munkásságokat és szakmai érdemeket elérők elismerését kell szolgálnia.

g) a kitüntetéseket általában a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából kívánja adományozni, amelytől csak kivételes esetben lehet eltérni,

h) a díszpolgári cím és emlékplakett kitüntetési oklevelek formai és tartalmi elemeiben a kneri tipográfiai elemeket és az előző évtizedek hagyományait kívánja követni,

i) a kitüntetésekkel,a kitüntetés tartalmi és formai leírása szerinti, tárgyi emlék jár,

j) a rendelet hatályba lépésének napja 2019. március 1.

 

A fenti általános elvi alapvetések mentén a szakértői munkacsoport összeállította a napirend tárgya szerinti rendelet normaszöveg javaslatát az előzetes hatásvizsgálat és az általános indokolás szerint.

 

 

1. A rendelet alkotásának társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: a rendelet társadalmi hatása, hogy a helyi elismerések alapításával hozzájárul a helyi identitástudat elmélyítéséhez, a helyi közösségért tenni akarók társadalmi elismeréséhez, továbbá az adományozás szabályozásával átláthatóvá válik az elismerés nyújtásának feltételei, az adományozás alapjául szolgáló ünnepi esemény.

2. A rendelet alkotásának környezeti és egészségügyi következményei: nem ismertek.

3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet minimális mértékű, az adományozás előkészítéséhez, illetve az elismerések nyilvántartásához kapcsol adminisztratív terheket.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az önkormányzati norma szükségességét a helyi identitást erősítő társadalmi elvárások generálják. Elmaradása negatív hatást nem vált ki, de nem is járulna hozzá a tőle elvárt többlet pozitív hatás kiváltásához sem.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A megalkotásra kerülő rendelet többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez, mivel az abból következő igazgatási tevékenységet a szervezetben már alkalmazott munkaerő végzi, amelynek költségeit az éves költségvetések tartalmazzák. Szintén az éves költségvetés tartalmazza a kitüntetési és kegyeleti alap előirányzatát.

 

 

Helyi közösségi elvárás, hogy az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörében megalkossa azokat a helyi jogszabályokat, amelyek előmozdítják a helyi közmegbecsülést, helyi identitás tudatot előmozdító, pozitív társadalmi konvenciókat is megvalósító közösségi gondolkodást.

 

Az rendelet jelzését és bevezetőjét a hatásköri és felhatalmazást adó jogszabályok alapozzák meg. Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;…

 

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (továbbiakban: Kit.tv.) 24. § (9) bekezdése szerint felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza az elismerés alapítását, az elismerés elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható elismerések számát, az elismerés leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, valamint az elismerés viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak időtartamát.

A Kit.tv. 22. § (1) d), (2) bekezdése szerint az önkormányzat által alapított elismerés …elnevezésében és külső formájában nem hasonlíthat az állami kitüntetésekhez, valamint a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz.

Ezen túl a Kit.tv. 23. § (1) és (9) bekezdése szerint az önkormányzat elismerést akkor adományozhat, ha a felhatalmazás alapján alkotott rendeletben szabályozza az elismerés alapítását, az elismerés elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható elismerések számát, az elismerés leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, valamint az elismerés viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak időtartamát.     

 

A fentiekből az következik, hogy az önkormányzat az Alaptörvény szerint eredeti jogalkotói hatásköréből következően önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, azonban a Kit.tv. felhatalmazást adó és kapcsolódó rendelkezései szerint ezt csak akkor teheti meg, ha a törvény előírásai szerint helyi rendeletben szabályozásra kerül.

Az új rendelet jelzésénél praktikusan a rendelet alapcéljára utaló rövid és tömör megjelölést alkalmaz.

 

Az 1. § indokolása:

 

Rendelkezik az önkormányzat által, Gyomaendrőd fejlődését szolgálók megbecsülését és elismerését hivatott, megújított kitüntetések és elismerések alapításáról.

Kifejezi, hogy Gyomaendrőd Várossá avatására alapított, és harmincéves évfordulójára megújított Gyomaendrőd Díszpolgára, valamint a Gyomaendrődért Díj kitüntetés Gyomaendrőd érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezen túl kimondja, hogy a Gyomaendrődért Elismerő Oklevél elismerés, az oktatásban és nevelésben, a kultúrában és művészetben, a katasztrófa- és rendvédelemben, az egészségügyben, a szociális munkában, a gyermek- és családvédelemben, a sportban, a környezet- és természetvédelemben, valamint a közellátásában, a turizmusban, a közszolgáltatásában és a közszolgálatban végzett kiemelkedő munkásságok és szakmai érdemek elismerésére szolgál.

 

Az 2-4. § indokolása:

 

Rendezi az egyes kitüntetés típus küldetését és tisztázza a két kitüntetés viszonyát. A rendelkezések két olyan magas rangú helyi erkölcsi elismerést hoznak létre, amelyből az egyik rendeltetése szerint olyan személyeknek adományozható, akiknek valamilyen kapcsolatuk és kötődésük van hozzánk, de már nem élnek itthon (díszpolgár), a másik pedig azoknak, akik itthon végzett évtizedes munkásságukkal, életművükkel járultak hozzá a város fejlődéséhez, esetleg egyszeri, de nagyon kiemelkedő országos vagy nemzetközi mértékű teljesítménnyel juttatták ismertségéhez Gyomaendrődöt.

A további részletszabályok meghatározzák az adományozás módját, mértékét, továbbá azokat az erényeket, amelyek megléte estén adományozható a kitüntetés.
Rendelkezik továbbá a kitüntetés tartalmáról és arról, hogy egy azon személynek egy kitüntetési kategória csak egyszer adományozható.

 

Az 5. § indokolása:

 

Kimondja, hogy mennyi szakterületi önkormányzati elismerés milyen szakterületeken elért szakmai erények után adományozható. évente, milyen mennyiségben. Rendelkezik továbbá az évente adható elismerések számát és az elismeréssel járó juttatást.

 

 

A 6. § indokolása:

 

Meghatározza, hogy a díszpolgári cím és emlékplakett kitüntetés általában a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozható. A korábbiaktól eltérő időpontot a várossá avatás napjának közelsége indokolja. Gyomaendrőd 2019-ben 30 éve város. Március elseje a „Város Napja”, így – összhangban az évforduló kapcsán megújított kitüntetésekkel és elismerésekkel – adja magát az, hogy az év legelső és legszebb nemzeti ünnepén legyenek adományozhatóak a kitüntetések. A kora tavaszi adományozás lehetőséget ad egy lezárt évet követő érdemek alapján történő kitüntetésre és egyéb eseményekhez kapcsolódó elismerésre (pl. új értéktárak gondozóinak elismerése, közszolgálatból nyugdíjba vonulók köszöntése stb.) 

A rendelet szakasza lehetővé teszi, hogy a város életét jelentősen meghatározó esemény évében a polgármester javaslatára fentiekben foglalt mértéktől és időponttól is el lehessen térni.

A kitüntetéseket ünnepi képviselő-testületi ülésen, vagy az alkalomhoz méltó ünnepi körülmények között kell átnyújtani a polgármester által.

Elrendeli, hogy a díszpolgári cím kitüntetés adományozását a városházán elhelyezett dísztáblán, az adományozott nevének és az adományozás évének felvésésével kell megörökíteni. Kimondja, hogy az önkormányzati kitüntetésekről és a szakterületi önkormányzati elismerésekről a jegyző nyilvántartást vezet.

 

Az 7. § indokolása:

 

Szabályozza, hogy a kitüntetések adományozására kik tehetnek javaslatot. A javaslatot tehető kört nem szűkítve, egyszerűsíti a szabályt azzal, hogy elsősorban a képviseleti demokrácia közjogi méltóságai, a polgármester, a képviselő-testület tagjai, továbbá az önkormányzat alap pillérei, magát a helyi közösséget alkotó civil szervezetek [jogi személyek, gazdálkodó szerveztek] és a polgárok egyéb közösségei tehessenek javaslatot.

Meghatározza, hogy a javaslat csak írásban, meghatározott időpontig nyújtható be a részletezett követelményeknek megfelelően. Ennek célja, hogy az ajánlások kellően átgondoltak, a döntést elősegítő információkkal ellátottak és megalapozottak legyenek.

 

Az 8. § indokolása:

 

Az önkormányzat megnyitja annak lehetőségét, hogy az adományozott kitüntetés megvonható legyen. A megvonási eljárásra az adományozásra irányadó szabályok követését rendeli el.

 

A 9. § indokolása:

 

A záró rendelkezés rendelkezik a hatálybalépésről és az előző, azonos tárgyú rendelet hatályon kívül helyezéséről. A rendelet, szimbolikus célzattal, 2019. március 1-én, Gyomaendrőd várossá avatásának 30-ik évfordulóján lép hatályba, azzal, hogy az új rendelet szerinti elismerések március 15-i időpontban történő adományozást csak 2020-tól lehet alkalmazni. A látszólagos ellentmondást a 6. § (2) bekezdése oldja fel. A hatályba léptetési időpont, a szimbolikus jellegén túl, kellő felkészülési időt is biztosít a helyi jogszabály megismerésére és alkalmazására.

A kegyeleti kérdéseket szabályozó rendelet módosítása technikai jellegű.

Az SZMSZ módosításával felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a kitüntetések átnyújtásához és más eseményekhez kapcsolódó protokolláris részletszabályokat szabályzatban rögzítse.

---