Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete elfogadja a Gyomaendrőd Város Önkormányzata és Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata közötti együttműködési megállapodást a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása illetve gazdálkodási rendjének lebonyolítására vonatkozóan az alábbiak szerint:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §. (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nj, tv.) 80.§-a alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) Gyomaendrőd, Selyem út 124. (képviseli: Toldi Balázs polgármester) és Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) Gyomaendrőd, Selyem út 124. (képviseli: Hack Mária elnök) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik:

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata és a nemzetiségi önkormányzat a Nj. törvény alapján közösen biztosítják a településen élő nemzetiségek jogainak érvényesülését. A képviselő-testület ennek érdekében együttműködik a közvetlen módon megválasztott helyi nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi önkormányzat alapvető feladata az adott nemzetiségekhez tartozó személyek és közösségek érdekeinek a védelme és képviselete a Nj. törvényben megállapított feladat és hatáskör ellátásával. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nj. törvény előírásai alapján tájékoztatási, javaslattételi, kezdeményezési és egyetértési jogok érvényesülését biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára. A nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartásra kijelölt személy a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: önkormányzati hivatal) Pénzügyi osztályának a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintézője (továbbiakban: pénzügyi ügyintéző).

 

 

1. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat számára székhelyén arra kijelölt helyiséget a testületi ülések megtartásához, az ügyintézési feladatok ellátásához ingyenes használattal biztosít, az önkormányzat feladatellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelve. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles a részére használatba adott helyiséget rendeltetésszerűen használni. Az önkormányzat az irodahelyiségek berendezése, valamint az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi eszközöket az önkormányzati hivatalban használatos minőségben biztosítja.

A nemzetiségi önkormányzat részére biztosított helyiséget terhelő közüzemi költségeket a testületi működés feltételeinek biztosítása érdekében Gyomaendrőd Város Önkormányzata viseli.

 

2. A nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) a tárgyi feltételek mellett biztosítja a személyi feltételeket, amelyek alatt a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét értjük. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működés és a testületi ülések előkészítésének feltételeit (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása). A nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációját, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartását, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok ellátását a jegyzőkönyvvezető végzi. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Pénzügyi osztály pénzügyi ügyintézője látja el.

 

3. A jegyző, vagy az aljegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében, jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

 

 

1. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzati hivatal gondoskodik.

2. A nemzetiségi önkormányzatnak a tárgyévre vonatkozóan önálló költségvetést kell készítenie.

3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetést kell készíteni. Ezen elemi költségvetési könyvvezetési kötelezettség a gazdálkodásra vonatkozó könyvek önálló vezetését és önálló beszámoló készítését foglalja magában.

4. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. A helyi önkormányzati hivatal teljesíti a nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetésről szóló adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve felé az önkormányzati határozat képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül.

5. Az államháztartásról szóló törvény alapján a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell:

· a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportonként, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,

· a nemzetiségi önkormányzat engedélyezett létszámát,

· a költségvetési egyenleg összegét,

· a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványát működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

· a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

· a költségvetési év azon fejlesztési céljait, melyek megvalósításához a Stabilizációs törvény szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik szükségessé, az adósságot keletkeztető ügylet várható együttes összegével együtt,

· a stabilizációs törvény adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a stabilizációs törvény alapján meghatározottak szerinti saját bevételeit

· a finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos hatásköröket,

· a költségvetési határozatban elkülönítetten kell szerepelni, az évközi többletigények, valamint elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. Az általános és céltartalék felett a képviselő-testület rendelkezik.

6. Az államháztartásról szóló törvény alapján a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell

Bevételek

·         Állami támogatások

·         Saját bevételek

·         Támogatás értékű működési bevétel

·         Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

·         Támogatás értékű felhalmozási bevétel

·         Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

 

Kiadások

·         Személyi juttatások

·         Munkaadókat terhelő járulékok

·         Dologi kiadások

·         Felújítások

·         Felhalmozási kiadások

 

Költségvetési hiány finanszírozására szolgáló eszközök

·         Belső eszköz: előző évi pénzmaradvány működési és felhalmozási célú tagolásban

·         Külső eszköz: finanszírozási célú műveletek bevételei és kiadásai működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban

 

A jegyző által elkészített költségvetési határozattervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a központi költségvetési törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testületének.

 

1. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a 2. pontban foglalt kivétellel a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.

2. A nemzetiségi önkormányzat bevételei és kiadásai előirányzatai a kormányrendeletben meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

3. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetés készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételi a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a képviselő-testületet tájékoztatja.

4. A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés - a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – az általa meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

1. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről, a háromnegyed éves helyzetéről, írásban beszámol a képviselő-testületet. A beszámoló tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a költségvetési egyenleg alakulását, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése teljesülésének várható alakulását.

2. A helyi nemzetiségi önkormányzat a vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. A zárszámadásról szóló elemi beszámolót az elnök hagyja jóvá.

3. A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró zárszámadást kell készíteni, a zárszámadás során valamennyi bevételeiről és kiadásairól el kell számolni. A jegyző által elkészített zárszámadási határozattervezetet a nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot alkot.

1. Annak érdekében, hogy egyrészt a helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének megfelelő időben el tudja látni, másrészt azért, hogy ezáltal a nemzetiségi önkormányzat a fentebb ismertetett, jogszabályilag meghatározott határnapokig eleget tudjon tenni a költségvetésével, beszámolással és zárszámadással kapcsolatos kötelezettségeinek közöttük az alábbi együttműködés szükséges:

2. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köteles a jegyző részére minden szükséges adatot rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a helyi önkormányzati hivatal feladatait időben el tudja látni. Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatban megjelölt valamennyi jogszabályilag előírt határidőt legalább 14 nappal megelőzően rendelkezésre bocsátja a jegyző részére a feladatának teljesítéséhez szükséges valamennyi, az önkormányzati hivatal nyilvántartásában rendelkezésre nem álló adatot, ide értve különösen az előirányzat átcsoportosításával és módosításával kapcsolatos előzetes adatszolgáltatást.

3. A helyi önkormányzati hivatal, mint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátására köteles szerv annak érdekében, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetésével kapcsolatos jogszabályi határidőknek eleget tudjon tenni, a jogszabályban meghatározott határidőket megelőzően legalább 7 nappal korábban a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja a költségvetéssel kapcsolatos döntéshez szükséges anyagot.

4. Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzati hivatal. „ A nemzetiségi önkormányzat költségvetése” rész 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének időben eleget tudjon tenni, a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az adatszolgáltatást a hivatal rendelkezésére bocsátani.

5. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.

6. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a függetlenített belső ellenőrzés feladatát képezi. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormány rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését az önkormányzati hivatal megbízott belső ellenőre végzi. A belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.
 

A törzskönyvi nyilvántartást érintő változás kezdeményezése a MÁK felé a helyi önkormányzati hivatal feladata a nemzetiségi önkormányzat elnökével együttműködésben a változást követő 8 napon belül.

 

1. A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.

2.  A nemzetiségi önkormányzatokat – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik

3. Az önkormányzat gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

4. A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.

5. A nemzetiségi önkormányzat vagyonairól a nyilvántartást a önkormányzati hivatal vagyongazdálkodási ügyintézője vezeti a helyi önkormányzat vagyonától elkülönítetten, amely tartalmazza a megalakuláskor meglévő vagyont, illetve vagyonváltozást. A szükséges információkat és dokumentációkat a nemzetiségi önkormányzat elnöke biztosítja. A leltározás megszervezése az önkormányzati hivatal vagyongazdálkodási ügyintézőjének a feladata, amelyben a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is közreműködik. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott oknál fogva megszűnik, köteles a neki juttatott vagyont a tulajdonosnak visszaadni.

6. Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, ha nem alakul új képviselő-testület, akkor a megyei kormányhivatalnak.

7. A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest és a volt képviselő-testület tagokat egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.

 

8. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök, akadályoztatása esetén az elnök-helyettese jogosult.

9. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló szabad előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet kivéve, ha az értéke nem éri el az ötvenezer forintot, vagy ha pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik. Az előzetes írásbeli kötelezettséget nem igénylő kifizetések teljesítésére vonatkozóan az érvényesítésre és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályt kell alkalmazni.

10. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult személynek a kormányrendelet alapján a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettség mellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

11. A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolásra, érvényesítésre, ellenőrzésre, utalványozásra jogosult személyek nevét és aláírás mintájukat e megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza.

12. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésének fedezetét.

13. A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:

a)  a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

b)  a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

14. A kötelezettségvállalás alapján kiállított számlák kifizetését utalásra a Nemzetiségi önkormányzat elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese aláírásával igazolja.

15. A kiadások teljesítése és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét.

16. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. A pénzügyi teljesítés csak az utalványozás után lehetséges.

17. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a nemzetiségi önkormányzati önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani. A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.

18. A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláján kívül a helyi nemzetiségi önkormányzatok pályázati elszámolás kezelésére szolgáló elkülönített számlát vezethet, melyről csak a megjelölt célokra fordítható kiadások teljesíthetők.

19. A nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetésből biztosított állami támogatások folyósítása és a nettó finanszírozás szerinti, valamint a visszafizetések teljesítése érdekében a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a nemzetiségi önkormányzat köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni.

20. A nemzetiségi önkormányzat pénzkezelésére vonatkozó szabályait az önkormányzati hivatal házi pénzkezelési szabályzata rögzíti. A nemzetiségi önkormányzat készpénzét a házipénztárban kezeli a pénztáros elkülönítetten. A nemzetiségi önkormányzat jogosult számla ellenében a bevételek beszedésére, illetve a pénzkezelési szabályzatban rögzített feltételek alapján köteles a bevétellel elszámolni. Vásárlási előleggel egy hónapon, azaz 30 napon belül köteles elszámolni (Szja Tv. 72.§ alapján a 31. naptól természetbeni juttatásként adókötelessé válik). A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.

 

21. Készpénzt elszámolásra csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. Ha ugyanazon személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására megjelölt határidő még nem telt el.

22. A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a Nemzetiségi önkormányzatok könyvvezetésének ellátása a helyi önkormányzati hivatal feladata, ebből következően az önkormányzati Hivatal érvényben lévő szabályzatait kell alkalmazni a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan is.

23. Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és annak nyilvántartásaitól elkülönítetten vezeti a Nemzetiségi önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait.

 

24. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

25. A kötelezettségvállalási. pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy saját maga javára látná el.

 

Nyilvántartási szabályok:
26. A nemzetiségi önkormányzat iratkezelése az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint az önkormányzat  ASP iratkezelő szakalkalmazásában történik.

27. A kötelezettségvállalást tartalmazó iratokból (szerződések, megállapodások, megrendelések, stb.) egy eredeti példányt iktatni kell az ASP iratkezelő szakrendszerében a nemzetiségi önkormányzat részére hitelesített iktatókönyvben, mely az irattárba kerül. A kötelezettségvállalást tartalmazó iratokról a pénzügyi ügyintéző köteles nyilvántartást vezetni.

27. A kötelezettségek nyilvántartása az ASP gazdálkodási szakrendszerében történik. A kötelezettségvállalási bizonylat az ASP iratkezelő szakrendszerén keresztül átemelésre kerül az ASP gazdálkodási szakrendszerbe.
 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete utasítja a jegyzőt, hogy az fent felsorolt feladatokat nemzetiségi önkormányzat működésére és gazdálkodására vonatkozóan  Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatala keretein belül lássa el.

 

1. A jelen megállapodással nem rendezett kérdéseket a vonatkozó jogszabályok alapján (különösképpen: 2011. évi CLXXIX. törvény (Nj. tv.), 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) és a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.), illetve a megállapodást kötő felek egymás közötti egyeztetéssel rendezik.

2. Jelen megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg Gyomaendrőd Város Önkormányzata és a Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata között 633/2014. (XII.18.) Gye. Kt határozatával, illetve Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata 38/2014.(XII.8.)NNÖ határozatával korábban létrejött megállapodás hatályát veszti.

Záradék: Az együttműködési megállapodást Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete /2019. ( .) Gye. Kt határozatával, illetve a Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata /2019.() NNÖ határozatával hagyta jóvá.

 

 

Gyomaendrőd, 2019. január

 

 

 

a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, az ellenjegyzésre,

az érvényesítésre, valamint a szakmai teljesítésigazolásra

jogosult személyekről és aláírás mintájukról