5. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2019. december 19-i ülésére

Tárgy:   Képviselői alap létrehozása
Készítette:   Pap-Szabó Katalin jegyző
Előterjesztő:   Toldi Balázs polgármester
Véleményező bizottság:  

Tisztelt Képviselő-testület!

Az önkormányzati választásokat követően képviselői kezdeményezésre ismételten felvetődött a képviselői alap létrehozásának gondolata ezért a költségvetési rendelet megalkotása előtt célszerű képviselő testületi ülés keretében megvitatni a javaslatot.
 
Az előterjesztés elkészítésekor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.), Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonrendelete, költségvetési rendelete, AB határozatok, és más települési önkormányzatok e körben hozott határozatai, szabályzatai,  rendeletei kerültek megvizsgálásra.
Gyomaendrőd Város képviselő-testülete 2011. november 29-ei ülésén 679/2011. (XI. 29.) Gye. Kt. határozatában úgy döntött, hogy nem hoz létre Képviselői Alapot.
A képviselői alapra vonatkozó szabályozások igen sokszínűek, de általánosságban elmondható, hogy céljuk a települési képviselők által kezdeményezett feladatok megvalósításának elősegítése. A szabályozások mindenütt tiltják, hogy a képviselői alapból politikai szervezetet támogassanak. A szabályzatok meghatározzák a célterületeket, ezek között a civil szervezetek támogatása, egyes településfejlesztési feladatok, kisebb súlyú helyi ügyek megoldása gyakran megtalálhatóak a célok között. Gyomaendrőd Város esetében a civil szervezetek támogatására már hozott rendeletet a képviselőtestület, és a költségvetés elfogadásakor mindig figyelembe veszik a civil szervezetek kérelmét, illetve év közben felmerülő kéréseiket egyedileg elbírálja a testület.
Az alap összegének meghatározásánál is igen széleskörű eltérés figyelhető meg, ez egyértelműen függ az adott település anyagi helyzetétől. (Gyomaendrődön a polgármesterei alap éves keretösszege 700.000,- forint)
 
A képviselői alap összegét a mindenkori költségvetési rendeletben határozzák meg az önkormányzatok, az alap forrása tekintetében azonban itt is találhatóak eltérések. Vannak olyan önkormányzatok, ahol a lakosság is támogathatja a képviselői alap összegét. Eltérés mutatkozik a tekintetben is, hogy az adott évben fel nem használt összeg átvihető - e a következő évre vagy sem.
Az alap kezelése a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági osztályának a feladatát képezné, a felhasználás részletszabályait pedig szabályzatban kell lefektetni, figyelemmel az Mötv. az Áht. és a helyi vagyonrendelet előírásaira.
A képviselői alap felhasználásánál figyelemmel kell lenni a hatáskör átruházásának tilalmára, melyet az Mötv. 41. § (4) (5) bekezdése szabályoz: „41.§ (4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. „ Ennek megfelelően a képviselői alapból történő kifizetést, a felhasználásról szóló döntést a képviselő-testületnek vagy átruházott hatáskörben a polgármesternek vagy bizottságnak kell meghozni. E tekintetben találtunk példát arra, hogy a polgármester engedélyezi a kifizetést, és amennyiben nem támogatja azt, a képviselőtestület dönthet a kérés elbírálásáról.
Vannak települések, ahol a képviselői keret felhasználásáról évente előre meghatározott alkalmakkor dönt a képviselőtestület gazdasági bizottsága, akkor kell valamennyi képviselőnek javaslatot tenni a keret felhasználására. A kifizetés engedélyezése után a helyi vagyonrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni a beszerzések tekintetében.
Ahhoz, hogy a képviselői alap bevezetésre kerülhessen, a képviselő-testületnek döntenie kell az alábbi kérdésekben:
1.) A fentiek ismeretében indokoltnak tartja-e a testület a képviselői alap létrehozását.
2.) Milyen összeget javasol a költségvetésben e célra elkülöníteni? - Mi legyen az alap forrása: legyen e lehetőség lakossági befizetésekre.
3.) Átvihető legyen- e az alap a költségvetési évben fel nem használt része a következő évre - A képviselőtestület, bizottság illetve a polgármester hatáskörébe tartozzon a képviselő kérelmének elbírálása.
4.) Amennyiben a bizottság, illetve a polgármester jogosult a kérelmet elbírálni, elutasítás esetén a képviselőtestület felülvizsgálhatja.
5.) A keret mely célokra legyen felhasználható: csak felhalmozási kiadásokra (kisebb beruházások, felújítások, karbantartások) vagy támogatásra pl.: civil szervezetek, rendezvények stb.
 
A fenti kérdésekre adott válaszok ismeretében készíthető el képviselő alap felhasználásáról szóló szabályzat, melyet a képviselő-testületnek kell jóváhagynia.
 

Döntéshozói vélemények

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság    A bizottság a képviselői alap létrehozását nem támogatja.
 
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság    A bizottság a képviselői alap létrehozását nem támogatja. 
 
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság    A bizottság a képviselői alap létrehozását nem támogatja. 
 
Döntési javaslat

"Képviselői alap létrehozása"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: PÉNZBENI TÁMOGATÁS
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, figyelemmel bizottságainak véleményére Képviselői Alapot nem hoz létre.

Határidők, felelősök:

Határidő: 2019. 12. 31.
Felelős: Toldi Balázs

« Vissza
Vissza a főmenübe