1. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2020. június 9-i ülésére
2020. június 9-i ülésére
| Tárgy: | A kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendelet felülvizsgálata (1. forduló) | |
| Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
| Előterjesztő: | Toldi Balázs polgármester | |
| Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
Az önkormányzat megalakulását követő évtizedekben alkotott helyi kitüntetéseket, a temetőket és temetkezést, illetve később a kegyeleti kérdéseket szabályozó rendeletekben keveredtek az elismerés adományozásával, a kegyelettel és temetéssel kapcsolatos szabályok. Az egyes rendeletekben átfedések, ismétlődések és időnként ellentmondó, ellentétes szabályok is keletkeztek különösen akkor, amikor az egyik rendelet karbantartása során nem gondoskodtak a kapcsolódó és párhuzamos rendelkezések módosításáról.
A fenti párhuzamosságok és a szükséges korszerűsítés érdekében 2018 decemberében már újraszabályozásra került az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapításának és adományozásának rendje.
A sorban most következik a kegyeleti közszolgáltatást és a köztemetők rendjét, továbbá az előterjesztés tárgyát alkotó rendeletek felülvizsgálata.
Véleményünk szerint, annak ellenére, hogy vannak egyértelmű kapcsolódási pontok, a különböző élethelyzeteket külön-külön kell szabályozni és azok nem keveredhetnek. Ellenkező megközelítésben már indokoltabb lenne egy integrált rendelet, amely azonban – már csak a terjedelme miatt is – teljesen kezelhetetlen lenne.
Az egyértelmű és letisztult szabályozás érdekében ezért:
a) az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapítását és adományozásának rendjét szabályozó rendelet csak az elismerés nyújtásának szabályait tartalmazza, és ne rendezze (nem kell rendeznie és nem is rendezi) az elismert személy halálát követő emlékőrzést, az utókor kegyeleti szándékát mert azt,
b) a kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia, ott kell meghatározni, hogy ki, mikor milyen módon részesül a közösség kegyeleti formáiban, és ha saját halottnak nyilvánítva a köztemető díszsírhelyében kerül nyugalomra helyezve, akkor
c) a kegyeleti közszolgáltatást és a köztemetők rendjét szabályozó rendeletben legyen rendezve a díszsírhely fogalma, elhelyezkedése és fenntartásának, gondozásának részletes kérdése.
Ennek a megközelítésnek a tükrében került a b) és c) pontban jelzett élethelyzetet szabályozó rendelet-tervezet kidolgozásra a soron következő ülésre.
A napirend tárgya szerinti kegyeleti kérdéseket szabályozó új rendeletet az elmúlt közel 15 év tapasztalata függvényében a következők szerint javasoljuk megalkotni.
A mindössze öt paragrafust tartalmazó rendelet először azt mondja ki, hogy kik azok, akiket javaslat esetén az önkormányzat halottjává lehet fogadni. Ez egy viszonylag szűk kör legyen. Azok, akiket egyébként az életében már elismert a közösség – egy publikus és helyben alkotott jogszabály alapján -, illetve azok, akik az életüket áldozták a közért végzett munkájuk során.
Az első szakaszban kell kimondani, hogy amennyiben a hozzátartozók is így gondolják, akkor a személyt elismerő közösség temetkezési helyének központi részén lévő díszsírhelybe temethető. Az, hogy a díszsírhely hol található, ki finanszírozza, tartja karban, ki gondoskodik a megváltásáról és újra váltásáról, azt természetesen nem ez a rendelet, hanem a temetkezési közszolgáltatást és a köztemetők rendjét szabályozó rendelet rendezi.
A második szakaszban, ahogy az elismerést kezdeményezők már megnevezésre kerültek a kitüntetési rendeletben, úgy itt csak utalni célszerű arra, hogy ők azok, akik a saját halottá nyilvánítást is kezdeményezhetik. Az idő rövidsége, a rugalmas és gyors eljárás igénye miatt a döntési hatáskört célszerű a polgármesterre telepíteni. Az egyértelmű szabályozottság nem is teszi szükségessé e kérdésben a testületi döntéshozatalt.
2006 óta egyébként 7 esetben került sor saját halottá nyilvánításra, vagy díszsírhely adományozására. Ebből 4 esetben az elhunyt az önkormányzat kitüntetettje volt, illetve 3 esetben egyéb ok. 2 aktív mandátummal rendelkező önkormányzati képviselő, illetve intézmény munkavállalója.
A harmadik szakasz a saját halott temetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat határozza meg.
A negyedik szakasz arról rendelkezik, hogy a saját halottá nyilvánított személy temetésével kapcsolatos költségeket milyen arányban osztja meg a temetésre kötelezett hozzátartozóval az önkormányzat.
Végül az utolsó szakasz a hatályba léptetésről és a korábbi rendelet hatálytalanításáról rendelkezik.
A következőkben bemutatjuk az előzetes normaszöveg-javaslatot.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2020. (…) önkormányzati rendelete
a kegyeleti kérdésekről
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) saját halottjává nyilváníthatja, amennyiben az elhunyt végakaratával vagy a temetésre köteles hozzátartozók szándékával nem ellentétes, azt az elhunyt személyt aki:
a) Gyomaendrőd Díszpolgára vagy Gyomaendrődért Díj kitüntetettje;
b) az Önkormányzat képviselője és tisztségviselője,
c) az Önkormányzati alapítású és tulajdonú gazdálkodó szervezet munkabaleset következtében elhunyt munkavállalója;
d) kimagasló szakmai, emberi, hivatásbeli vagy közéleti életművét az Önkormányzat az a) pontban foglalt kitüntetésen túli, önkormányzati rendelettel alapított egyéb elismeréssel jutalmazta.
(2) Az Önkormányzat saját halottjává nyilvánított elhunyt, a temetésre köteles hozzátartozók egyetértésével, a köztemetők e célra fenntartott díszsírhelyébe temethető.
2. § (1) Az elhunytnak az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítását a helyi kitüntetés adományázására javaslatot tevő kezdeményezheti.
(2) Az önkormányzat saját halottjának nyilvánításáról a polgármester dönt.
3. § (1) Az Önkormányzat saját halottjának temetéséről, és egyes kegyeleti események megszervezéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében:
a) a temetésre kötelezett hozzátartozóval egyeztetett módon megteszi a temetéssel kapcsolatos intézkedéseket;
b) gondoskodik a nekrológ, a temetési emlékbeszéd elkészítéséről és az elhunyt munkásságát méltató közlemény kiadásáról, valamint a gyászlobogónak az Önkormányzat hivatali épületén történő elhelyezéséről;
4. §
A alternatíva
Az Önkormányzat saját halottja temetési költségeit az Önkormányzat magára vállalja, melynek fedezetét a tárgyévi költségvetés Kitüntetési és Kegyeleti Alap előirányzata biztosítja.
B alternatíva
Az Önkormányzat saját halottja temetési költségeinek felét az Önkormányzat magára vállalja, melynek fedezetét a tárgyévi költségvetés Kitüntetési és Kegyeleti Alap előirányzata biztosítja.
5. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelete.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság | A bizottság az ügyrendi bizottság javaslatainak támogatásával indítványozza a tervezet 1. fordulós vitáját. | |
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság | A bizottság alkalmasnak találja a rendelet-tervezet 1. fordulós vitáját a tervezet 2. § (1) bekezdése szabályai mellőzésével, illetve a 4. § "A" alternatívájának támogatásával. | |
| Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság | A bizottság támogatja a rendelet-tervezet 1. fordulós vitáját. | |
"A kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendelet felülvizsgálata (1. forduló)"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Rendelet alkotás, szabályozás
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kegyeleti kérdésekről szóló rendelet-tervezetet a jelenlegi szabályozási tartalma alapján alkalmasnak találja a második fordulós megvitatásra.
Határidők, felelősök:
Határidő: 2020. 07. 31.
Felelős: Pap-Szabó Katalin
Hivatali felelős: Megyeri László