19. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2011. június 30-i ülésére

Tárgy:   Gyomaendrődi Liget Fürdő Szervezeti Működési Szabályzatának jóváhagyása
Készítette:   Csényi István
Előterjesztő:   Várfi András polgármester
Véleményező bizottság:   Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

Tisztelt Képviselő - Testület!

A Gyomaendrődi Liget Fürdő Kft. Gyomaendrőd Város Képviselő - testülete 258/2011.(IV.28.)Gye. kt. határozának megfelelően elkészítte a Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely az előterjesztéshez lett mellékelve. A Szervezeti és Működési Szabályzat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvántartásról és bírósági cégeljrásól szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései alapján lett elkészítve.

A társaság kéri a T. Képviselő - testületet, hogy fogadja el a Szervezeti Működési Szabályzatot.

A Véleményező Bizottságok megtárgyalták az előterjesztéshez mellékelt Gyomaendrődi Liget Fürdő Kft. Szervezeti Működési Szabályzatát, és javasolják annak elfogadását.


Döntéshozói vélemények

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság  

A Bizottság egyhangúlag javasolja a Gyomaendtrődi Liget Fürdő Kft. előterjesztéshez mellékelt Szervezeti és Működési Szabályzatának a jóváhagyását.
 
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság  

A Bizottság egyhangúlag javasolja a Gyomaendtrődi Liget Fürdő Kft. előterjesztéshez mellékelt Szervezeti és Működési Szabályzatának a jóváhagyását.
 
Döntési javaslat

"Szervezeti Működési Szabályzat jóváhagyása"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd Város Képviselő - testülete, mint a Gyomaendrődi Liget Fürdő Kft. alapítója jóváhagyja a társaság alábbi tartalmú  Szevezeti Működési Szabályzatát.

A döntés jogszabályi alapja: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvántartásról és bírósági cégeljrásól szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései.

 

Gyomaendrődi Liget Fürdő Szolgáltató Kft.
Szervezeti Működési Szabályzat
- módosításokkal egységes szerkezetben
 
                                                   Bevezetés
 
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat továbbiakban: SZMSZ) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján készült. Figyelembe veszi a számviteli törvény rendelkezéseit, valamint a munkajoggal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket.
 
Az SZMSZ a társaság vezetésének és gazdálkodásának, a kft jellegének megfelelő szabályokat tartalmazza, így:
   - a társaságra, működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre érvényes adatokat,
      elveket és előírásokat, a tevékenységi körét,
- a társaság irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési 
    rendelkezéseit, belső szabályozásait,
- a társaság vezető és ellenőrző szerveit, azok feladatait és jogkörét, a dolgozók
   jogait és kötelességeit.
 
Az SZMSZ betartása, betartatása a társaság tagjainak, vezetőinek és alkalmazottainak elsőrendű kötelessége.    
                                    
I. Általános rész
 
A társaság 2003. július 1 napján kelt létesítő okiratában került rögzítésre a társaság tevékenysége, melynek értelmében közszolgáltatást végez. A társaság tevékenységét az alapító önkormányzat közigazgatási  területén belül folytatja.
1. A társaság főbb adatai:
A társaság cégneve:   Gyomaendrődi Liget Fürdő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
 Rövidített cégnév:     Gyomaendrődi Liget Fürdő Kft
 
A társaság székhelye:
Az alapító okirat kelte:
A társaság cégjegyzék száma:
A társaság statisztikai száma:
A társaság adószáma:
A társaság tb-törzsszáma:
5500 Gyomaendrőd, Erzsébet liget 2.
2003. július 1.
04-09-005983
13087085-9304-113-04
13087085-2-04
132258218
 
A társaság számláját vezető pénzintézet és a társaság pénzforgalmi ielzőszáma:
Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 53200125 – 11062464
 
 A társaság törvényességi felügyeletét ellátó szerv:
Békés Megyei Bíróság mint Cégbíróság
 


A társaság alapítója:                                          Gyomaendrőd Város Önkormányzata
5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1
A társaság telefon-fax száma és E-mail címe:
T: 66/ 386-039, T/fax 6/283-750
E-mail: gyomaendrod@ligetfurdo.hu

A társaság ügyvezetője:Vass Ignác ügyvezető
                                                             5500.Gyomaendrőd, Hősök útja 10.
 
Felügyelő Bizottság tagjai:
 
                 1.   Dr. Dávid Imre     5500. Gyomaendrőd, Mirhóháti u. 27.
                 2.   Fekécs László       5500. Gyomaendrőd, Korányi u. 4/1.
                 3.   Poharelecz László András 5500. Gyomaendrőd, Bajcsy Zs. u. 66.
              
 
A társaság könyvvizsgálója:
Molnárné Vajó Katalin
5502 Gyomaendrőd, Dózsa György út. 1/1 sz alatti
lakos okleveles könyvvizsgáló
.
2. A társaság tevékenységi köre:
Főtevékenység:
                              
9604                  Fizikai közérzetjavító szolgáltatás
 
A társaság egyéb tevékenységei:
 
4322                  víz-, gáz- ,fűtés- ,légkondicionáló-szerelés
                      4329       Egyéb épületgépészeti szerelés
                      4774       Gyógyászati termék kiskereskedelme
                      4778       Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
                      5510       Szállodai szolgáltatás
                      5520       Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
                      5530       Kempingszolgáltatás
                      5610       Éttermi, mozgó vendéglátás
                      6820       Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
                      7311       Reklámügynöki tevékenység
                      7721       Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
                      7990       Egyéb foglalás
                      8690       Egyéb humán-egészségügyi ellátás
                      9329       M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

            Képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő munkavállalói, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Hatósági engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély birtokában lehet végezni.
 
3. A társaság jogállása:
A társaság jogi személy, saját neve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akarat elhatározása szerint, szabadon köti, a céljainak megvalósítása érdekében.
Az általa kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik, illetve terhelik.
 
4. A társaság képviselete, a cégjegyzés:
A társaságot harmadik személyek irányában képviselője, illetve az általa erre meghatalmazott személy képviselheti.
A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá a cégjegyzésre jogosult személy vagy személyek a nyilatkozatot aláírják.
A társaság törvényes képviselője az ügyvezető, aki önállóan jogosult a cégjegyzésre. Az ügyvezető cégjegyzési jogosultság harmadik személyekkel szemben nem korlátozható.
A társaság nevében történő aláírásra az ügyvezető, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat más személyeket is feljogosíthatnak. Ebben az esetben mindig legalább két személy együttes aláírása szükséges a szabályszerű cégjegyzéshez.
A cégjegyzésre jogosult személyeket aláírási címpéldányuk benyújtásával a Cégbíróságnak is be kell jelenteni.
Cégjegyzésre jogosult személy, aki egyben a társaság képviselője: Vass Ignác
ügyvezető             (5500. Gyomaendrőd,Hősök útja 10. sz an: Darvasi Mária)
 
II. A társaság belső jogviszonyai  A vagyoni hozzájárulás:
Az alapító vagyoni hozzájárulása készpénzből, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból (apportból) áll, amelyek pontos megjelölését az alapító okirat, illetve az apportlista tartalmazza.
Az alapító a szolgáltatástól számított 5 évig felel azért, hogy az általa a társaság rendelkezésére bocsátott apport tényleges értéke megfelel az apportlistában szereplő értéknek, ellenkező esetben az alapító köteles vagyoni hozzájárulása értékét az alapító okiratban meghatározott értékre kiegészíteni.
Az alapító által szolgáltatott apport a társaság tulajdonába megy át, azzal a későbbiekben kizárólag a társaság jogosult rendelkezni.
2. Tagsági jogok:
Az alapító, mint a társaság egyszemélyes tulajdonosa vagyoni, illetve ellenőrzési jogokkal rendelkezik.
A vagyoni jogok közül a legfontosabbak az osztalékra való jogosultság, illetve a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyonból való részesedés joga, az un. likvidációs
hányad joga.
Az ellenőrzési jogok alapján az alapító betekinthet a társaság könyveibe, a társaság vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet.
3. Tagi kötelezettségek:
Az alapító kötelezettségei a társasággal szemben a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása, illetve az erre vonatkozó határozat esetén a pótbefizetés teljesítése. Az alapítót mellékszolgáltatási kötelezettség nem terheli.
4. A felelősségi rendszer:
4.1.     Az alapító felelőssége:
Az alapító felelőssége korlátozott a társaságba bevitt vagyon erejéig. Az alapító a társaság vagyonát meghaladó tartozásokért nem felel.
4.2.     A vezető tisztségviselők felelőssége:
A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapító okirat, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.
A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt - a jogerős cégbírósági törléstől számított egy éven belül - a társaság cégbírósági törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tagok érvényesíthetik. Ha a tag felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a tag a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.
4.3. A munkavállalók felelőssége:
A társasággal munkaviszonyban álló személyek felelősségére a Munka Törvénykönyve, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a munkaszerződés rendelkezései irányadóak.
III. A társaság szervezeti felépítése
1. A taggyűlés:
A társaságnál a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító Gyomaendrőd Város Önkormányzata dönt és erről a vezető tisztségviselőket a képviselő-testületet követő 15 napon belül írásban köteles értesíteni.
Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések:
a/        A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, a mérleg elfogadása és a nyereség
felosztása.
 b/        A pótbefizetés elrendelése és visszatérítése valamint a törzstőke felemelése és
leszállítása.
c/        Üzletrész felosztása és bevonása.
 d       Az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása valamint a
munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezető felett.
 e/        A felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk
megállapítása.
f/         A könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása.
 g/        Olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával,
ügyvezetőjével vagy annak közeli hozzátartozójával köt.
h/        az alapításért felelős tagok, az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok elleni
kártérítési igények érvényesítése, továbbá az ügyvezető ellen indított perekben a
társaság képviselete.
i/         A társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása.
 j/         Az alapítói okirat módosítása.
 k/        Mindazok az ügyek, amelyeket a társasági törvény vagy az alapító okirat az alapító
kizárólagos hatáskörébe utal.
2. Az ügyvezető:
A társaság ügyvezetőjét az alapító határozott időre, de maximum öt évre választja, aki a társaságot   minden   korlátozás   nélkül   önállóan képviseli   és jegyzi.   Az   ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört egy személyben az ügyvezető igazgató  gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik a munkaviszony létesítése, megváltoztatása, megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, felelősségre vonás és anyagi felelősség alkalmazása.
 
Az ügyvezető köteles:
- társaság tagjairól nyilvántartást vezetni(tagjegyzék),
- az üzleti könyveket szabályszerűen vezetni és az alapítónak az üzleti könyvekbe és az
 egyéb iratokba való betekintést biztosítani.
- gondoskodik a társaság mérlegeinek és vagyonkimutatásának elkészítéséről, vezetéséről,
 folyamatos karbantartásáról.
- az alapító ülésein meghatározott program alapján, illetve felhívására tájékoztatást adni.
- az alapítói határozatokat a határozatok könyvébe bevezetni.
- a társasági törvény által előírt esetekben bekövetkezett változásokat a Cégbíróságnál
 bejelenteni.
Az ügyvezető az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgár jog általános szabályai szerint felelős.
Nem terheli felelősség az ügyvezetőt, ha a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és a tiltakozását az alapítónak bejelentette.
Az ügyvezető köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani és minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy azt illetéktelen harmadik személy ne ismerhesse meg.
3. A felügyelő bizottság:
A társaságnál az alapító háromtagú felügyelő bizottságot jelölt ki. A felügyelő bizottság a tagjai közül választott elnök irányításával, az általa elkészített ügyrend szerint végzi munkáját.
Az ügyrendet az alapító hagyja jóvá. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze, amelyre meg kell hívni a könyvvizsgálót és az ügyvezetőt.
A felügyelő bizottság elsősorban ellenőrzési feladatokat lát el. Ennek keretében ellenőrzi a társaság ügyvezetését, a vezető tisztségviselőktől, a vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, megvizsgálja a társaság könyveit és iratait. Köteles vizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A felügyelő bizottság tagjainak felelősségére az ügyvezetőre vonatkozó felelősségi szabályok az irányadók. A felügyelő bizottság tagjai tisztségüket az alapító okiratban meghatározott ideig, de maximum öt évig láthatják el, és újra válaszhatók.
A felügyelő-bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti tikot megőrizni.
4. A könyvvizsgáló:
A könyvvizsgálót az alapító választja határozott időre, maximum öt évre, de újra választható.
Megbízása megszűnik a határozott idő elteltével, elhalálozással, illetve akár a társaság részéről, akár a könyvvizsgáló részéről történő felmondással.
 
A könyvvizsgáló a társaság mérlegének, vagyonkimutatásának, gazdasági beszámolóinak ellenőrzését végzi. Vizsgálatainak során az ügyvezetőtől, a társaság vezető munkavállalójától adatokat kérhet, betekinthet az üzleti könyvekbe, szerződésekbe, a társaság pénztárát, értékpapír-, árukészleteit, bankszámláját ellenőrizheti. Jelen lehet a felügyelő
bizottság ülésein. A felügyelő bizottság elé kerülő gazdasági beszámoló adatainak valódiságát jogszerűségét vizsgálni és megállapításait írásban rögzíteni köteles. Az alapító az előzőekben említett kérdésekben csak könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztott előterjesztést, beszámolót vizsgál meg és hoz az ügyben határozatot. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a társaságnál jelentős vagyonvesztés veszélye áll fenn, vagy az ügyvezető, illetve a felügyelő bizottsági tagok vétkesen megszegik kötelezettségeiket, azt az alapítónak jelezni köteles. Ha az alapító az ilyen jelzésre a szükséges döntéseket haladéktalanul nem hozzameg, a könyvvizsgáló erről a megállapításairól köteles értesíteni a cégbíróságot.
A könyvvizsgáló felelősségére az ügyvezetőre vonatkozó felelősségi szabályok az irányadók. A könyvvizsgáló köteles a tudomására jutott üzleti tikot megőrizni.
IV. A társaság munkaszervezete;
A társaság üzleti tevékenységéhez legmegfelelőbb, a változó   igényekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaszervezetet az ügyvezető alakítja ki. A fürdő gazdasági helyzete az alábbi munkaszervezet létrehozását tette szükségessé.
             1.     Ügyvezető és egyben Műszaki főmérnök
              2.     Gazdasági vezető
              3.     Könyvelés
              4.     Jogi képviselő
1. Az ügyvezető
 
Az ügyvezető igazgató a társaság vezető tisztségviselője, ellátja a társaság operatív
irányítását, illetve a társaság tényleges gazdasági irányítását., az előzőekben leírtak
szerint, illetve a műszaki főmérnök feladatát látja el. Szervezi és felügyeli a fürdő szakmai követelményeinek
megfelelő működését.

2. A Gazdasági vezető:

Gazdasági vezető szerepe     a teljes körű     gazdasági feladtok ellátása az ügyvezető
Jóváhagyásával, valamint az irodai adminisztráció ellátása.
-A Kft és a tulajdonos közötti kommunikáció és pénzügyi koordináló feladat ellátása
-A Kft gazdasági és pénzügyi folyamatait figyelemmel kíséri.
- Egyéb, a munkaköri leírásban részletesen szereplő teendők ellátása.
 
3.    A könyvelés:
A társaságnál a pénzügyi és számviteli feladat ellátása megbízási szerződés alapján történik. Feladatai közé tartozik
-   a társaság belső pénzügyi rendjének kialakítása,
-   a bevételek és kiadások nyilvántartása,
-   a fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítése,
-   a bizonylati és számlarend kialakítása,
-   a gazdálkodási és pénzügyi tervek, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás
elkészítése,
-   az anyag- és eszköznyilvántartás kialakítása és vezetése, a jogszabályi és hatósági
előírásoknak a szakterületén belül történő teljesítése.
- bér és tb. feladatok ellátása.
-   Adóügyek intézése, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a havi
adó, járulék és egyéb bevallások elkészítése, elektronikus úton való elküldése.
4. A jogi képviselő:
A társaság jogi képviselője az ügyvezető által adott tartós vagy eseti megbízás alapján ellátja a társaság jogi képviseletét a bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyek irányában. Feladatai közé tartozik a társaság törvényes működésének elősegítése, a társaság jogainak védelme, az ügyvezető munkájának segítése. Munkája során a társaság irataiba, könyveibe betekinthet, a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet. Véleményezi a megkötendő szerződések tervezetét, javaslatot tesz azok tartalmára, elkészíti és ellen jegyzi a Cégbírósághoz benyújtandó okiratokat és a társaság munkája során szükségessé váló egyéb iratokat.
5. A társaság vezető állású munkavállalóira vonatkozó közös szabályok:
A társaság vezető állású munkavállalója az ügyvezető.
A társaságot az ügyvezető képviseli az alapító okiratban leírtak szerint.  A beosztott dolgozók munkájának irányítását az ügyvezető  látja el.
A munkakörök tartós helyettesítése vagy személyi változás esetén a munkakört - a folyamatban lévő ügyeket és egyéb, a munkakör ellátása szempontjából fontos iratok, eszközök felsorolását tartalmazó - jegyzőkönyv készítésével kell átadni és átvenni.
Írásbeli kötelezettséget az ügyvezető - ha a törvény kivételt nem tesz - egyedül, az ügyvezetőn kívül az általa képviseleti joggal felruházott, és a cégjegyzékbe bejegyzett munkavállalók közül ketten együttes aláírással vállalhatnak.
A vezető állású munkavállaló tevékenységéért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A polgári jogi felelősség általános szabály szerint vétkességen alapuló felelősség, a vétlenség bizonyításával mentesülni lehet a felelősség alól.
6.   A munkavállalókra vonatkozó közös szabályok, hatáskör, felelősség:
A munkavállalók kötelezettsége a munkaszerződésben és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása, illetve rendszeres vagy esetenként meghatározott feladatok elvégzése az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint.
 
A munkavállalók kötelesek a szakmai ismereteiket rendszeresen bővíteni, az érvényben lévő és a munkakörhöz szükséges jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket, valamint a tűzvédelmi, a rendészeti, a baleseti- és munkavédelmi előírásokat naprakészen ismerni, alkalmazni, betartani és betartatni. A munkavállalók kötelesek megőrizni a tudomásukra jutott üzleti titkot.
A munkavállalók felett a legfontosabb munkáltatói jogokat az ügyvezető, az egyes további munkáltatói jogokat a  közvetlen felettes gyakorolja, akinek személyéről a munkavállalókat írásban értesíteni kell.
7.   A vezetői ellenőrzés és a tulajdonosi belsőellenőrzés rendje:
A vezetői ellenőrzés körében az ügyvezető feladata a munkavállalókat a végzett feladatukról folyamatosan beszámoltatni és helyszíni ellenőrzéssel meggyőződni a kitűzött feladatok teljesítéséről.
Feladatuk továbbá haladéktalanul intézkedni a hiányosságok megszüntetéséről, a szükséges anyagi és fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezni a társaság vagyonának védelme és gyarapításának érdekében.
A társaság tevékenységének és működésének tulajdonosi belső ellenőrzéséért az ügyvezető felelős.
11.           A munkaviszonnyal, a munkavégzéssel és a munkabérrel kapcsolatos szabályok:
1.       A munkaviszony létrejötte:
A munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben kerül meghatározásra, hogy a munkavállalót milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű személyi alapbérrel foglalkoztatja.
2.       A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek:
A munkavégzés teljesítése a társaság által kijelölt munkahelyen az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik.
A munkavállaló köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, felettesei utasításainak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően végezni.


3.       Nyilatkozat tömegtájékoztató szervezetek részére:
A tömegtájékoztató eszköz munkatársainak tevékenységét a társaság munkavállalóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás, a nyilatkozat során az eljárás az alábbi:
A nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat kell adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozat megtételekor minden esetben
tekintettel kell lenni az üzleti titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a társaság jó hírnevére és törvényes érdekeire.
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a társaság tevékenységében zavart, a társaságnak anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, a folyamatban lévő fegyelmi vagy büntetőeljárásról, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
4. A munkaidő beosztása:
A munkarendet és a munkaidő beosztást a munkáltató állapítja meg , a munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok szerint.               
 
A munkaközi szünet 30 perc , amely  a munkaidő részét képezi.
     5. A szabadság:
 Az éves rendes és pótszabadság kivételéhez előzetesen egyeztetett tervet kell készíteni.
 A szabadság és esetlegesen a fizetés nélküli szabadság kiadására az ügyvezető jogosult.
           6.    A munkabér:

     A munka díjazását a munkaszerződésben kell rögzíteni.
     A munkabér kifizetése a tárgyhót követő minden hó 10. napjáig esedékes.
 
    Ha a kifizetés napja szabadnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kifizetést a megelőző
    munkanapon kell   teljesíteni.  tévesen kifizetett díjazás visszafizetésére - a jogszabályban      
    meghatározott esetek kivételével – 60 napon belül kell a dolgozót írásban értesíteni.
    7. Személyi és saját gépkocsi használata:
Személyi használatú és sajáttulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes pénzügyminiszteri és KHM rendelkezései, illetve a hatályos adójogszabályok szerint kell kialakítani.
8.              Munkavállalói kártérítési kötelezettség;
A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.
A pénztárost (a pénzkezelőt vagy értékkezelőt) e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál az Mt. 172 —173. §-a az irányadó.
9.     Munkáltatói kártérítési felelősség:
A társaság a munkavállaló ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a munkahelyen vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett.
A munkavállaló a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az ügyvezető engedélyével hozhat be a munkahelyre, illetve vihet ki onnan. A társaság munkavállalói felelősek a bérelt berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a helyiségek tisztaságának megőrzéséért, a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért.
 
10. Cégszerű aláírás — az első és másodhelyi cégszerű aláírási jog:
-A társaság képviseletében cégszerű aláírással önállóan csak az ügyvezető jogosult.
Minden levél és kimenő irat - amelyet nem az ügyvezető ír alá - cégszerű aláírásához két
jogosult személy együttes aláírása szükséges.   Cégszerű aláírási joggal   csak azok a
munkatársak rendelkeznek, akiket az ügyvezető írásbeli nyilatkozatban ilyen joggal felruház.
Az aláírási jog megszűnik, ha azt az ügyvezető írásban visszavonja.
- Aláírás bankszámlák feletti rendelkezés esetén.
A banknál vezetett számlák feletti rendelkezésre jogosultakat, a rendelkezés módját és korlátait az ügyvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézetekhez. Az aláírás - bejelentési kartonnak egy - egy másolati példányát a könyvelő cég őrzi.
- Utalványozási jogkörök.
Az utalványozás a számla, illetőleg a megfelelő bizonylat ellenőrzése után a bevételek beszedését vagy elszámolását, illetve a kiadások kifizethetőségét engedélyezi. E jogosultsággal az ügyvezető rendelkezik.
A szabályzat hatálybalépése.
A szervezeti és működési szabályzat a kiegészítő szabályzatokkal és az alapító okirattal együtt érvényes, a közzététel napján lép életbe és azt a társaság minden dolgozója köteles alkalmazni és betartani.
 
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat az aláírás napjától érvényes.
Kiegészítő szabályzatok:
Iratkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Házipénztár szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Értékkezelési szabályzat Bizonylati rend Számlarend – számlatükör
Gyomaendrőd, 2011-05.02
 
                                                                                                                             Vass Ignác
                                                                                                                             ügyvezető

 


Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza
Vissza a főmenübe