3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2011. január 27-i ülésére

Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a Képviselő-testület 2010. novemberi alakuló ülésén kapta a megbízást arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően fél éven belül vizsgálja felül a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). A Képviselő-testület a munka elvégzésére 2011. január 31-ig adott határidőt, azonban ez nem jelenti azt, hogy eddig le is kell zárni a folyamatot, mert a törvényi határidő csak április elején jár le.

Annak ellenére, hogy a hatályos SZMSZ kifejezetten a saját működést szabályozza és nem érinti közvetlenül az állampolgárokat, szervezeteket, mégis önkormányzati rendelet, ezért a módosítása során is alkalmazható a kétfordulós tárgyalási mód.

 

A hatályos SZMSZ felülvizsgálata során figyelembe vettük:

a) a 2011. január 1-én hatályos önkormányzati törvényt,

b) a Belügyminisztériumnak a felülvizsgálat módszerére kiadott szakmai ajánlását,

c) a Képviselő-testület alakuló ülésén hozott döntéseit,

d) a testületi munka korszerűsítési törekvéseit,

e) a kiszolgáló Polgármesteri Hivatal szervezetének és működésének új szabályozási irányelveit

 

A felülvizsgálat eredményeként nem tartjuk indokoltnak az SZMSZ normaszövegének teljes újraszabályozását, hisz az jól bevált, kiforrott előírásokat, megoldásokat tartalmaz. Ennek megfelelően a jogszabályi környezet módosulásai, az elmúlt évek tapasztalatai, működési medellbeli változások és korszerűsítési törekvések (digitális kapcsolattartás és előterjesztés továbbítás) által indokolt legfontosabb szabályozási elemeket építettük be a módosító rendelet normaszövegébe.

A fentiek miatt a korábbi szabályok alapvetően nem változtak csak az egyes szakaszok normaszövege került pontosításra vagy a jogszabályoknak megfelelő pontosításra.

 

Jelentősebb változások:

a) Mellékletben csak azokat a szabályozási elemeket hozzuk, amelyek valóban a Képviselő-testület SZMSZ-beli döntési kompetenciája. A korábbi rendelkezéssel (jellemzően határozattal) már eldöntött, vagy nem a Képviselő-testület kompetenciáján múló, de a szervezettel kapcsolatos információt hordozó elemeket (pl. képviselők névsora) a függelékekben helyeztük el.

b) Szabályozásra került és dominánssá vált az információ továbbításban a műszaki fejlődés és digitális technika. Elsősorban takarékossági, de remélten hatékonyság növelést is remélő megfontolással a képviselőkkel való kapcsolattartás, információ ellátás (előterjesztések továbbítása, kihirdetett rendeletek, határozatok, jegyzőkönyvek stb.) az internet útján közvetve (pl. önkormányzati portál) vagy közvetlenül (testületi üléseket előkészítő informatikai rendszer) történik így a hagyományos küldemények csak vészági megoldásként továbbíthatók.

c) A nem életszerű vagy az Ötv. rendelkezési miatt nem értelmezhető szabályokat elvetettük. Ilyen szabály volt pl. az, amikor egy döntési javaslat két vagy több alternatívája közül egyik sem kapott többséget, látszólag patt helyzet lett és az ülést megszakító bizottsági egyeztetésnek adott helyet az újraszavazás előtt. Az Ötv. azonban nem ismeri az eldöntetlenséget. Ha egy határozati javaslat nem kapja meg a többségi igent, akkor automatikusan elutasító döntés születik.

d) Már korábban is, de az új jogalkotásról szóló törvénynek már nem felel meg az, ha egy alacsonyabb szintű jogszabály megismétli a magasabb szintű jogforrás rendelkezéseit. Ezek a rendelkezések kerültek újra szabályozásra. A magasabb szintű jogforrásoknak megfelelés érdekében hatályon kívül kellett helyezni az alapítvány létrehozására és működésére vonatkozó még hatályos szabályokat. Ma már az önkormányzat alapítvány nem létrehozásában nem vehet részt, a meglévő közalapítvány működését pedig magas szintű jogforrások szabályozzák.

e) Szintén a jogbiztonságot szolgálja ha a jogrend átlátható. Az új jogalkotási törvény jogelve szerint ha egy jogszabály módosul, akkor a módosító (hatályon kívül helyező) rendelkezés a hatálybalépéssel végrehajtottá válik és a végrehajtottá válást követő napon hatályát is veszti. Azonban a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát. E szabály alkalmazása érdekében a módosító rendelet hatályba lépését követően hatálytalanítja önmagát és mindazokat a még hatályos rendeleteket amelyek korábban az SZMSZ módosításáról rendelkeztek.

 

Az SZMSZ felülvizsgálata a rendelet normatív szövegének felülvizsgálatával még nem zárul le. A következő fél évben szükségessé válik még az elmúlt időszak jogforrásainak változásából adó és az új bizottsági struktúrát jobban követő hatásköri jegyzék függelékek és az átruházott hatásköri lista pontosítása.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tervezetet vitatassa meg.

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

 

1. § A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1991. (IX. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

 

2. § Az SZMSZ) 1. § (6), (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

“(6) A Képviselő-testületet a 2010. október harmadiki önkormányzati választásokat követően 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 12.

(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.„

 

3. § Az SZMSZ 2. § (2) és (3) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„(2) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testület” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A ünnepi alkalmakra szánt iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomata is.

(3) A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.”

 

4. § Az SZMSZ 3. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 2. függelék tartalmazza.”

 

„(1) A Képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását bizottságaira, illetve a polgármesterre ruházhatja, és vissza is vonhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.”

 

7. § Az SZMSZ 8. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„8. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) döntés az általános- és céltartalékok felhasználásáról,

b) döntés az önkormányzat tulajdonába tartozó értékhatár feletti vagyoni ügyekről,

c) a kötvénykibocsájtás”

 

8. § Az SZMSZ 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

“(2) A polgármester kapcsolatot tart a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács testületeivel és tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak terveiről, koncepcióiról, valamint pályázati felhívásairól és együttműködési kezdeményezéseiről. A polgármester szükség szerint indítványt tehet az együttműködés konkrét formáira, beruházási, pályázati célkitűzések meghatározására.”

 

9. § Az SZMSZ 11/A. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„11/A. § (1) A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében, továbbá az ipari park befektetői ajánlatok értékelésére a polgármester tevékenységét munkacsoportok segítik.

(2) A Képviselő-testületi ülés előkészítésének polgármesteri feladatát az alpolgármesterből, bizottsági elnökből és jegyzőből álló munkacsoport (a továbbiakban: Bizottság Elnöki Munkacsoport) támogatja. A Bizottság Elnöki Munkacsoportnak a mindenkori polgármester, alpolgármester, állandó bizottságok elnökei és a jegyző a tagja.

(3) A bizottság elnöki munkacsoport ülését az esedékes Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napra a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

(4) Az ipari parkban befektetni szándékozó vállalkozói ajánlatok előzetes értékelését három főből álló Ipari Park Munkacsoport látja el. Az Ipari Park Munkacsoport a polgármesterből és az általa felkért személyekből áll. Az Ipari Park Munkacsoportot szükség szerint a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

(5) A Bizottság Elnöki Munkacsoport, valamint az Ipari Park Munkacsoportok ülésének összehívására, vezetésére és dokumentálására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

 

10. § Az SZMSZ 11/B. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„11/B. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitlis továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé. A hatékony költség és időgazdálkodás, valamint az írásmunkák minőségét javító információ megosztásban és adatcserében rejlő előnyök kihasználása érdekében az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(6) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (1) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(7) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a polgármester normatív utasításban szabályozza.”

 

11. § Az SZMSZ 12. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„12. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

a) a város országgyűlési képviselőjét,

b) a helyi rendőrőrs és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesület elnökét,

c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,

d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját az előterjesztéseknek a 11/B. §-ban foglalt továbbítási módjától függetlenül hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,

c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester - a jegyző javaslata alapján külön meghívó megküldésével - a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.”

 

12. § Az SZMSZ 14. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze. Az írásos meghívóhoz mellékelni kell a napirend írásos előterjesztését és - szóbeli előterjesztés esetén is - a határozati javaslatot. Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az ágazatilag illetékes bizottságok előzetesen véleményezik.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,

ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését

ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, s ha igen akkor milyen döntés született,

ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,

ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,

af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,

ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét

ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést - az Ötv. 12. § (4) bek. b., pontjában foglalt esetben - zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület

ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását

b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(4) Az előterjesztések maximum 5 oldal terjedelműek lehetnek.

(5) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(6) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a) önkormányzati rendelet-tervezetek,

b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,

c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,

d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,

e) választási és kinevezési ügyek,

f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(7) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(8) A megvitatásra beterjesztett ügyek jellege és mennyisége szerint a Képviselő-testület ülésszakot is tarthat. Ülésszak összehívásakor a polgármester a meghívóban feltünteti az ülésszak várható időtartamát. Az ülésszak időtartama a 72 órát nem haladhatja meg.

(9) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni.”

 

13. § Az SZMSZ 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(4) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) hatáskör gyakorlásának átruházásához,

b) díszpolgári cím és helyi kitüntetés adományozásához,

c) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,

d) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátásához,

e) forrás kijelölést nem tartalmazó évközi kötelezettségvállaláshoz,

f) sürgősségi indítvány tárgyalásának elrendeléséhez”

 

14. § Az SZMSZ 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(6) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott - több bizottság által is kidolgozott - döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.”

 

15. § Az SZMSZ 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(9) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.”

 

16. § Az SZMSZ 19. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„19. § (1) Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére Képviselő-testületi rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,

d) helyi kisebbségi önkormányzat,

e) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,

(2) A Képviselő-testület előzetesen állást foglal a Képviselő-testületi rendelet elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület a rendelet alkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,

b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,

c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(3) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(4) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

a) a tárgykör szerint érintett szervekkel, szakemberekkel,

b) az ágazatilag illetékes bizottsággal,

c) a lakossággal

(5) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

(6) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

(7) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(8) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik annak 8 napon belüli kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

(9) A rendeletek közzétételének módja:

a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(10) A rendeletek - kihirdetés napját tartalmazó jegyzői záradékkal ellátott - eredeti példányait az érdeklődők az ügyfélfogadási időben a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél tekinthetik meg.

 

17. § Az SZMSZ Az ülés jegyzőkönyve címe a következő 20/A. §-al egészül ki.

„20/A. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvnek az Ötv. 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

a) a meghívóval együtt vagy azt követően továbbított írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat,

b) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

c) a jelenléti íveket,

d) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(4) A jegyzőkönyveket a polgármester és a jegyző mellett a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő írja alá. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egysége kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvekbe - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - bárki betekinthet a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél. A jegyzőkönyvekből az Avtv. 20. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak szerint másolatot, kivonatot kérelemre a Jegyző adja ki.

(7) A hitelesített jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(8) A döntésekről - kivonat formájában - 15 napon belül értesíteni kell a végrehajtásban érdekelteket.

 

18. § Az SZMSZ 21. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„21 §. (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas szoftver eszközzel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós joganyagot is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá a helyi joganyag időbeli változási folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3) A normatív határozatokat a 19. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

a) Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete: Gye. Kt.

b) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság: Gye. Kt. Pgtek. Biz.

c) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága: Gye. Kt. Vkm. Biz.

d) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága: Gye. Kt. Üokke. Biz.

f) Gyomaendrőd Város Polgármestere: Gye. Polgm.

g) Gyomaendrőd Város Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben - amennyiben adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni - el lehet térni.

 

19. § Az SZMSZ 21/A. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„21/A. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános üléseiről hang és videofelvétel készül, amelyet a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni a közvélemény számára. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján - a hivatal vezető szakembereinek bevonásával - rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

 

20. § Az SZMSZ 24. § (2) és (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„24. § (2) A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok nem képviselő tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(5) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. függelék tartalmazza.”

 

21. § Az SZMSZ 25. § (4), (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„(4) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(5) A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság együttes javaslatára.”

 

22. § Az SZMSZ 26. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.”

 

23. § Az SZMSZ 27. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„ 27. § (1) A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,

e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,

f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.”

 

24. § Az SZMSZ 28. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„28. § (1) A polgármester, alpolgármester és a jegyző részletes feladat- és hatáskörét a 3. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester, alpolgármester és a jegyző hivatalos tárgyalásaikhoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.”

 

25. § Az SZMSZ 28/A. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.”

 

26. § Az SZMSZ 29. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(5) A Hivatal dolgozói munkaidejét, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A munka- és ügyfélfogadás rendjének részletes szabályait a jegyző javaslatára a polgármester állapítja meg.”

 

27. § Az SZMSZ 30. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.

„(5) Az éves költségvetés tervezésére és a beszámoló előkészítésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.”

 

28. § Az SZMSZ 30. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki.

„(6) Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.”

 

29. § Az SZMSZ 31. § (1) és (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

„31. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.”

„(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.”

 

30. § Az SZMSZ 33/B. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„33/B. § A 2007. évi CLII. tv. 4. § alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete által kinevezett vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.”

 

31. § Az SZMSZ 33/C. § helyébe a következő rendelkezés lép.

„33/C. § (1) A 33/B. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a 24. § (3) bekezdésében nevesített önkormányzati szerv titkári feladatait ellátó személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 33/B. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.”

 

 

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) Az SZMSZ Bevezető címe és rendelkezése, a 18. § (8) bekezdése, a 32. § (2) és (3) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Környezetvédelmi Alapjáról szóló 11/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Önkormányzat Idegenforgalmi Alapjáról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése, Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése, a tanácsnoki tisztséget szabályozó önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 25/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelet, a 2006/123/EK irányelvben foglalt követelmények alapján fenntartható korlátozásokat tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 16/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet, valamint az SZMSZ módosításáról szóló 32/1992. (XI.24.) önkormányzati rendelet, 36/1992. (XI.24.) önkormányzati rendelet, 16/1995. (V.I.15.) önkormányzati rendelet, 22/1996. (XI.7.) önkormányzati rendelet, 6/1997. (IV. 1.) önkormányzati rendelet, 9/1997. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, 22/1997. (IX. 30.) önkormányzati rendelet, 11/1998. (III. 5.) önkormányzati rendelet, 27/1998. (XII.15.) önkormányzati rendelet, 18/2002. (XI. 12.) önkormányzati rendelet, 15/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet, 11/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet, 21/2005. (X. 12.) önkormányzati rendelet, 24/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelet, 27/2006. (XII. 27.) önkormányzati rendelet, 20/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, 22/2007. (VI. 4.) önkormányzati rendelet, 30/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, 42/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendelet, 3/2008. (II. 1.) önkormányzati rendelet, 17/2008. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, 24/2008. (VI. 13.) önkormányzati rendelet, 29/2008. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, 37/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelet, 49/2008. (XII. 3.) önkormányzati rendelet, 44/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelet, 28/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

 

 

 

 

 

 

1.         Köteles gondoskodni - az e törvény mellékletében felsorolt állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék kivételével - az állati hulladék ártalmatlanná tételéről, ha a tulajdonos ismeretlen. [1995. évi XCI. törvény 9. § (2).]

2.         Viseli az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét, ha a tulajdonos ismeretlen, kivéve az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tételt. [1995. évi XCI. törvény 12. § (1).]

3.         Köteles az arra rászorulónak - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. [1993. évi III. törvény 7. § (1).]

4.         Haladéktalanul értesíti az ellátást biztosító az 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. [1993. évi III. törvény 7. § (2).]

5.         Meg kell szüntetni az 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezni kell az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt az 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint a megtérítésre. [1993. évi III. törvény 17. § (1).]

6.         Méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és a kamat összegét, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el. [1993. évi III. törvény 17. § (6).]

7.         Elrendeli a jogosult kérelmére a teljesítésre köteles szociális hatáskört gyakorló szerv ellen a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó jogerős határozat végrehajtását. [1993. évi III. törvény 15. §]

8.         Biztosítani kell az 1993. évi III. törvény 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartásba való betekintési, helyesbítési vagy törlési jogát annak a személynek, aki a nyilvántartásban szerepel. [1993. évi III. törvény 22. §]

9.         Törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat a nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével. [1993. évi III. törvény 23. §]

10.       Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint rendeletében meghatározott feltételek szerint. [1993. III. törvény 25. § (3).]

11.       Rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint kiegészítheti az 1993. évi III. törvényben megállapított pénzbeli ellátásokat, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat a szociálisan rászorultak részére. [1993. évi III. törvény 26. §]

12.       A jogosult részére a tárgyhónapra járó rendszeres szociális segélyt a tárgyhó 5. napjáig kell folyósítani. [30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 7/A. §]

13.       Lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. [1993. évi III. törvény 32. § (1).]

 14.      Dönt az ápolási díjról. [1993. évi III. törvény 43/B. § ]

 15.      Köteles az ápolási díj folyósításának időtartalmára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékot fizetni. [1993. évi III. törvény 44. § (3).]

 16.      Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. [1993. évi III. törvény 45. § (1).]

 17.      Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. [1993. évi III. törvény 45. § (2).]

 18.      Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. [1993. évi III. törvény 46. § (1).]

 19.      Dönt arról, hogy egyes pénzbeli ellátásokat egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. [1993. évi III. törvény 47. § (1).]

 20.      Gondoskodnia kell annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. [1993. évi III. törvény 48. § (1).]

 21.      Be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnek, ha utólag tudomására jut, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna. [1993. évi III. törvény 48. § (2).]

 22.      Kötelezni kell a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére, ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia. [1993. évi III. törvény 48. § (3).]

 23.      Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését. [1993. évi III. törvény 48. § (4).]

 24.      Megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát az 1993. évi III. törvény 50. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül annak is, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy az létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. [1993. évi III. törvény 50. § (2).]

 25.      A jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell kiállítani az igazolványt, ha a közgyógyellátásra való jogosultságot az 1993. évi III. törvény 50. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján került megállapításra. [28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2. § (1).]

 26.      Szükség szerint intézkedni kell az igazolvánnyal jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítéséről. [28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3), 9. §]

 27.      Térítést fizet az 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdés alapján kiállított igazolvány után. [1993. évi III. törvény 53. § (1).]

 28.      Visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét, ha a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal vagy jogosultságát elveszti. [1993. évi III. törvény 53. § (3).]

 29.      A szakértői bizottság kezdeményezésének megfelelően 30 napon belül intézkedik. [1993. évi III. törvény 113/A. § (3).]

 30.      Ingyenes ellátásban részesíti - az e törvényben foglalt kivételekkel - azt a jogosultat, aki: [1993. évi III. törvény 114. § (3) a)-b).]

            - jövedelemmel nem rendelkezik,

            - bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

31.       napon belül köteles jelezni, ha a 3. és 5. §-ban foglalt tényekben, adatokban változás áll be. [161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet 7. § (2).]

32.       Biztosítja a veszélyeztetett kiskorúak külön jogszabályban meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátását, így: [1991. évi XX. törvény 129. § (2) f).]

33.       Elősegíti a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzését, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, testi, lelki egészségének, családban történő fejlődését. [1991. évi XX. törvény 129. § (2) b).]

34.       Biztosítja a szülei munkavégzése, betegsége, egyéb indokolt távolléte miatt ellátatlan gyermekek napközbeni foglalkoztatását és ellátását. [1991. évi XX. törvény 129. § (2) d).]

35.       Kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják. [1991. évi XX. törvény 135. § s).]

36.       Kezeli a helyi közutakat, ha azt nem adta koncesszióba, ill. nem kötött rá üzemeltetési, karbantartási szerződést. [1992. évi XXXIX. törvény 11. § 1988. évi I. törvény 33. § (1) c).]

37.       Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről. [1988. évi I. törvény 34. § (5).]

38.       Ha a közlekedési hatóság az út megszüntetését engedélyezte, azt el kell bontania. [1988. évi I. törvény 29. § (3).]

39.       Az általa kezelt közutak tekintetében gondoskodik arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. [1988. évi I. törvény 34. § (1).]

40.       Köteles megtéríteni a közút kezelési kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint. [1988. évi I. törvény 35. §]

41.       A közút melletti ingatlanon mozgatható hóvédművet, illetőleg műtárgyat és közúti jelzést helyezhet el és tarthat fenn. [1988. évi I. törvény 43. § (1).]

42.       Útellenőri szolgálatot működtet. [1988. évi I. törvény 45. § (1).]

43.       A helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a területi közlekedési hatósággal egyeztetni kell. [ 30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (5).]

44.       A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz. [30/1988. (IV. 30.) MT rendelet 5. § (2).]

45.       Ellátja a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. [1995. évi LVII. törvény 4. § (1) b).]

46.       Mint érintettnek, kötelessége a vízminőségi kárelhárítás a jogszabályban meghatározott esetekben. [1995. évi LVII. törvény 18. § (1).]

47.       A szakirodalom vásárlására fordítható hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet megigényli a Belügyminisztériumtól. [20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. §]

48.       A közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének; szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. [1993. évi LXXIX. törvény 102. § (3).]

49.       Elfogadott költségvetéséről a költségvetési törvény kihirdetését követő két hónapon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt. [1992. évi XXXVIII. törvény 72. §]

50.       - az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét jóváhagyja;

51.       Költségvetési szervének törzskönyvi nyilvántartásba vételét a MÁK-tól kell kérnie. [156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 44. § (1) b).]

52.       A törzskönyvi nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető szervnek. [156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 44. § (4).]

53.       Támogatást igényelhet a települési folyékony hulladék ártalmatlanítására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 4.]

54.       Támogatást igényelhet a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás céljaira. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 6. ]

55.       Támogatást igényelhet a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 7. ]

 56.      Támogatást igényelhet a gyermeknevelési támogatásra. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 8. ]

 57.      Támogatást igényelhet a helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 9. ]

 58.      Támogatást igényelhet a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 10. ]

 59.      Támogatás igényelhető a közoktatás fejlesztéséhez, megújításához, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, működtetéséhez. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 12. ]

 60.      Támogatás igényelhető a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezéséhez. [ 1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 13. ]

 61.      Támogatás igényelhető a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 15. ]

 62.      Támogatás igényelhető a tankönyv-vásárlás támogatására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 16. ]

 63.      Támogatás igényelhető az érettségi vizsgaelnökök és szakmai vizsgabizottság elnöke és tagjai díjazásához. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 17. ]

 64.      Támogatás igényelhető a gyermek és ifjúsági feladatok ellátásához. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 18. ]

 65.      Hozzájárulás igényelhető a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 19. ]

 66.      Támogatás igényelhető a közgyógyellátás támogatásához. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 20. ]

 67.      Támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére (vis maior). [1996. évi CXXIV. törvény 21. §, 6. sz. melléklet.]

 68.      A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.

 69.      Kiegészítő támogatást igényelhet a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibán kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat. [1996. évi CXXIV. törvény 21. §, 6. sz. melléklet.]

            - az adósság rendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására,

            - adósságrendezés alatt működési célra,

            - pénzügyi gondnok díjára.

 70.      Támogatást igényelhet az önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatására. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § d), 7. sz. melléklet.]

 71.      Kiegészítő támogatást igényelhet a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) e), 8. sz. melléklet 2.]

 72.      A 3. sz. mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) e), 8. sz. melléklet 3.]

 73.      Elvégzi a szükséges módosításokat, és a módosított igénybejelentést - a MÁK-on keresztül - megküldi a Belügyminisztériumnak. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 6. § (5).]

 74.      Igényli a támogatás nyújtásának évében - az előző évi teljesítést igazoló számlák bemutatásával - az általa megelőlegezett, jogos mértékű központi támogatást. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 7. §]

 75.      El kell számolnia a beruházás befejezésekor a beruházásról. Az elszámolást az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és csatolni kell a pénzintézet igazolását az igénybe vett támogatás összegéről. Az elszámolást a MÁK-on keresztül meg kell küldeni a Belügyminisztériumnak. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 8. § (2).]

 76.      A támogatás első évében a beruházás megkezdésének meghiúsulásáról a beruházás megvalósításától való elállásról vagy a támogatás részbeni felhasználása következtében felszabaduló központi támogatásról történő lemondásról - a testületi határozat csatolásával - a MÁK-on keresztül tájékoztatja a Belügyminisztériumot. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 9. §]

 77.      Gondoskodik a támogatás címzettje a többlet céltámogatásnak a központi költségvetésbe történő visszafizetéséről, ha a közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 11. §]

 78.      A finanszírozási szerződést a központi támogatásokat ismertető Magyar Közlöny megjelenésétől számított egy hónapon belül kell megkötniük. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 12. § (2).]

 79.      Kollaudált számlát nyújt be a pénzintézethez. A számlának tartalmaznia kell az, hogy kifizetése az igénylő önkormányzatot terheli, továbbá a támogatást jóváhagyó törvény számát, illetve a kormányközlemény mellékletének számát és sorszámát, valamint felsoroltakat, a külön jogszabályban meghatározottakat. [46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 13. §]

 80.      Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel köt szerződést. [1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (3).]

 81.      Amennyiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak, köteles - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. [1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (3).]

 82.      Amennyiben munkáltatója a kisebbségi szószólót a feladatainak ellátásához szükséges időtartamra a munkavégzés alól felmentette, az emiatt kiesett jövedelmét megtéríti. [1993. évi LXXVII. törvény 41. § (1).]

 83.      Biztosítja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületében a kisebbségi képviselő anyanyelvét is használhassa. [1993. évi LXXVII. törvény 52. § (2).]

 84.      A 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében megjelöltek közül az állami támogatást az éves költségvetési törvénynek megfelelően, az egyéb - államháztartáson belülről származó - bevételeket a vonatkozó jogszabályok érvényesítésével, a helyi kisebbségi önkormányzat határozata szerint kell beépíteni a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. [ 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (3). 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 8. § (2).]

 85.      A helyi kisebbségi önkormányzatokkal megállapodásban rögzíti a költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. [1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (3).]

 86.      A helyi kisebbségi önkormányzatokkal megállapodásban rögzíti a zárszámadási rendelettervezet összeállítása és a zárszámadási rendelet megalkotása során az önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet. [1992. évi XXXVIII. törvény 82. § (2).]

 87.      A 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében leírt ingatlan felszabadításával kapcsolatos költségeket viseli, az ezzel kapcsolatos igazolható veszteségei miatt kompenzációért folyamodhat. [20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 17. § (2).]

 88.      Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban hívja fel. Amennyiben a volt tulajdonos személye ismeretlen, akkor a jogosultak a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján megjelenő hirdetményben, valamint a helyben szokásos módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy e jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. [104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2).]

 89.      Folyósítja a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a szabadságvesztés, illetve a szabadság korlátozásának idejére járó összeget, ha a jogosult az öregségi korhatárt betöltötte, rokkant, de nem részesül a jogszabályban meghatározott ellátásokban. [93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 5. §]

 90.      Ágazati feladatai körében adatokat köteles szolgáltatni a miniszter számára. [1990. évi LXV. törvény 97. § e).]

 91.      A foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében együttműködik a Kormánnyal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal, illetve az utóbbiak érdekvédelmi szervezeteivel. [1991. évi IV. törvény 1. §]

 92.      A helyi szervek tekintetében közreműködik a munkaerőpiaci szervezet irányításában. [1991. évi IV. törvény 3. § (3).]

 93.      Döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. [1991. évi IV. törvény 8. § (4) a)-d).]

            Ezen túlmenően

 ·          a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során, részt vesz a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők részére közhasznú foglalkoztatás szervezésében,

 ·          figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

 ·          részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

 94.      A Munkaügyi Központtal kötött meghatározott megállapodásban vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról. [1991. évi IV. törvény 51/A. § (5).]

 95.      Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít. [1992. évi XXXVIII. törvény 80. §]

 96.      A költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget törvényben meghatározott módon teljes egészében vissza kell fizetni. [1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (1).]

 97.      A költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5%-kal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint, ha a címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és a kamatokat kormányrendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell nyilvántartani. [1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (2). 1996. évi CXXIV. törvény 22. § (1), (3)-(5).]

 98.      A 2. sz. mellékletnek megfelelő pénzforgalmi jelentést önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg a MÁK-nak a tárgyhónapot követő 15. napjáig. [158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 27. § (3).]

 99.      Ha év közben feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át vagy kötelező feladat ellátása körében átvesz, az e módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig kell a MÁK útján eljuttatni a Belügyminisztériumhoz. A kérelemhez csatolni kell az átadást, átvételt tanúsító okmányokat. [ 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 36. § (1).]

 100.    A 89/1991 (VII. 12.) Korm. rendelet alapján lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatást igényelhet. [1996. évi CXXIV. törvény 20. § (1) b), 5. sz. melléklet 1.]

  101. Az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra elővásárlási jog illeti meg. [1994. évi LIII. törvény 136/A. § (1)]

 A) Határozattal dönt az intézményvezető intézkedése ellen benyújtott kifogásról. [17/2003. (VII. 7.) KT rendelet 4. § (2) bek.]

 B) Intézkedik a térítési díjhátralék közadók módjára történő behajtása vagy törlése iránt. [17/2003. (VII. 7.) KT rendelet 7. § (12) bek.]

 C) Megállapítja, folyósítja rendkívüli gyermekvédelmi támogatást [10/2003. (IV. 28.) KT rendelet 13. §]

 D) Megállapítja és folyósítja az átmeneti segélyt a rendeletben megállapított feltételek eetén [7/2003. (IV. 28.) KT rendelet 28. § ]

 E) Megállapítja és folyósítja a temetési segélyt [7/2003. (IV. 28.) KT rendelet 32. § (2)]

 F) Megállapítja, folyósítja és felülvizsgálja az ápolási díjat [7/2003. (IV. 28.) KT rendelet 16. §]

 G) Megállapítja a lakásfenntartási támogatást [7/2003. (IV. 28.) KT rendelet 14. §]

 H) Dönt az adósságkezelési szolgáltatás kérelmek ügyében. [20/2003. (VIII. 12.) KT rendelet 11. § (1)]

 I) Dönt a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása 1.000.000.- Ft éves bevétel és egy évig terjedő használatba-, ill. bérbeadásról. [14/2003. (VI. 5.) KT rendelet 15. § (1) bek.]

 J) Gondoskodik a vagyontárgyak hasznosításra irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. [14/2003. (VI. 5.) KT rendelet 15. § (2) bek.]

 K) Dönt a műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosítás – 1.000.000.- Ft éves bérleti díj értékhatárig és 1 éven belüli hasznosításáról [14/2003. (VI. 5.) KT rendelet 18. §]

 L) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosításáról ha az éves bevétel 1.000.000.- Ft-ot nem haladja meg és egy évig terjed [14/2003. (VI. 5.) KT rendelet 20. § (1) bek. b) pont]

 

1.         A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság - ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is -, valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja. [1968. évi I. törvény 75. §]

2.         Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. [1991. évi XX. törvény 133. § b).]

3.         A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére kijelölhet a területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására egy arra alkalmas bölcsődét. [1991. évi XX. törvény 135. § n).]

4.         Ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő rendelettervezetről. [1992. évi LXIII. törvény 25. § (1).]

5.         Hozzájárul - mint fenntartó - a művelődési otthon nem kulturális célra történő igénybevételéhez. [ 3/1979. (I. 20.) MT rendelet 15. § (2).]

6.         A könyvtárat fenntartó önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében. [1991. évi XX. törvény 112. §]

7.         A könyvtár fenntartója meghatározza az általa fenntartott könyvtár feladatait, valamint jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát. [1976. évi 15. törvényerejű rendelet 19. § (1) a)-c).]

8.         Ellátja az önkormányzati múzeum fenntartásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti kötelezettségeit. [1991. évi XX. törvény 114. §]

9.         A nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni. [1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1).]

10.       Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét. [1993. évi LXXIX. törvény 40. § (3), 44. § (1), 102. § (2) e).]

11.       Egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el. [1993. évi LXXIX. törvény 54. § (1).]

12.       Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a közoktatási megállapodás megkötése előtt. [1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4).]

13.       Ha a jelentkezők száma meghaladja az óvodákba felvehető gyermekek számát, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. [1993. évi LXXIX. törvény 65. § (2).]

14.       Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a beiratkozási időszakot. [1993. évi LXXIX. törvény 66. § (4). 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. § (1).]

15.       Új közoktatási intézmény létesítéséhez, meglévő intézmény feladatának bővítéséhez, továbbá közoktatási intézmény, illetve egyes szolgáltatás megszüntetéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. [1993. évi LXXIX. törvény 88. § (5)-(6).]

16.       A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, valamint a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola, iskolai csoport, osztály, tagozat, továbbá a beszédjavító intézet működési (felvételi) körzetének megállapítása előtt beszerzi az érdekelt önkormányzatok véleményét. [1993. évi LXXIX. törvény 90. § (2).]

17.       A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési körzetének meghatározása előtt beszerzi az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. [1993. évi LXXIX. törvény 90. § (4).]

18.       A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére a nevelési-oktatási intézményében szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést végeztet, és ennek eredményéről tájékoztatja. [1993. évi LXXIX. törvény 93. § (2).]

19.       Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét. [1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) e).]

20.       A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt évente köteles felmérni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával. [1993. évi LXXIX. törvény 102. § (4).]

21.       Vizsgálhatja az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban. [1993. évi LXXIX. törvény 102. § (7).]

22.       A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény [1993. évi LXXIX. törvény 102. § (10).]

·           létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,

·           költségvetésének meghatározásához és módosításához,

·           az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,

·           a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,

·           a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez

·           beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] - az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.

23.       Az ellenőrzés eredményeképpen felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az intézkedésre nincs lehetőség, tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról. [1993. évi LXXIX. törvény 104. § (2).]

24.       Szakmai ellenőrzést indíthat települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése céljából. [1993. évi LXXIX. törvény 107. § (8) c).]

 25.      Jóváhagyja a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatát. (valamennyi alap- és középfokú közoktatási intézmény, Zene- és Művészeti Iskola, Városi Könyvtár, Tájház, Családsegítő Központ) [156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. § (2).]

26. Az Idegenforgalmi Alap kezelési feladataiban: - javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az Idegenforgalmi alapból nyújtható támogatás pályázati feltételeire, a pályázati eljárás lefolytatásának szabályaira; - dönt az alapra benyújtott pályázatok, kérelmek elbírálásában; - megköti a támogatási szerződéseket; - ellenőrzi a pályázati cél megvalósulását, - dönt az elszámolások, beszámolók elfogadásában; - évente egyszer, a tárgy év háromnegyed éves költségvetési beszámoló tárgyalásakor beszámol az Idegenforgalmi Alap felhasználásáról. (8/2008. (II. 29.) Gye. Kt. rendelet 6. § (3)-(4) bekezdése, 7. § (6)-(7) bekezdése, 8. § (2)-(3) bekezdése, 9. §-a)

 

 

1.         Meghatározza, hogy milyen időszakonként kell az adóbeszedési számláról az utalásokat a költségvetési elszámolási számla javára teljesíteni. [13/1991. (V. 21.) PM rendelet 9. § (6).]

2.         Határozatával elrendelheti - helyi adó esetében - az adóellenőrzést. [1990. évi XCI. törvény 53. § (4).]

3.         Hozzájárulhat, hogy az adóhatóság az adófizetésre kötelezett vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az önkormányzat javára történő átruházására - a kikiáltási árnak megfelelő értékben - egyezséget kössön, ha a vagyontárgy valamely önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. [1990. évi XCI. törvény 89. § (4).]

4.         A helyiségbér mértékében szabadon állapodik meg a bérlővel. [1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1).]

5.         Hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a helyiségbe más személyt befogadjon. [1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (3).]

6.         Hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyiség bérleti jogát a bérlő másra átruházza vagy elcserélje. [ 1993. évi LXXVIII. törvény 42. § (1).]

 Ha az 1993. évi LXXVIII. törvény másként nem rendelkezik, önkormányzati helyiségre a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig - az 1993. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve - nem mondhatja fel. [1993. évi LXXVIII. törvény 43. § (2).]

7. Az Vállalkozásfejlesztési Alap kezelési feladataiban: - javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az Vállalkozásfejlesztési alapból nyújtható támogatás pályázati feltételeire, a pályázati eljárás lefolytatásának szabályaira; - dönt az alapra benyújtott pályázatok, kérelmek elbírálásában; - megköti a támogatási szerződéseket; - ellenőrzi a pályázati cél megvalósulását, - dönt az elszámolások, beszámolók elfogadásában; - évente egyszer, a tárgy év háromnegyed éves költségvetési beszámoló tárgyalásakor beszámol az Vállalkozásfejlesztési Alap felhasználásáról. (……./2009. (……..) Gye. Kt. rendelet 19. § (3)-(4) bekezdése, 23. §-a)

C) Dönt az éves Sport-alapnak a bírósági bejegyzéssel rendelkező sportszervezetek közötti felosztásáról. [17/2004. (VI. 28.) KT rendelet 7. § (2)]

 

 

 

I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

1. Közös szabályok

1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat Képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

 

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

 

2.1 A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2. A számításokat a költségvetési szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat – ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) – kell elkészíteni.

2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.

2.4. A költségvetési szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat „ ..... évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.)

2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a költségvetési szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelőséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendele-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának a jogszabályoknak és a Képviselő-testület információ igényének megfelelő karbantartásáért) a költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelőséggel.

 

3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

 

3.1 A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:

- a féléves beszámoló elkészítésénél,

- a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint

- az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. A költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell – eredeti vagy másolati példányban – gyűjteni:

- „.......év I. féléves beszámolójának dokumentumai”,

- „.......év háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás dokumentumai”

- „.......évi költségvetési beszámoló dokumentumai”.)

3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelőséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében:

- az 1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,

- a 4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes – a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményei.

 

 

1. A költségvetési koncepció elkészítése

 

1.1 A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően

- a költségvetési szerv bevételeit,

- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

1.5. A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,)

- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettség vállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.

1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

2. A költségvetési tervezés

 

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a Képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelőséggel.

2.2. A költségvetési terv javaslatot a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

A költségvetési szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a Képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.

 

 

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

 

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által jóváhagyott:

- eredeti költségvetési rendeletből, illetve

- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.

A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.

A beszámolót a naptári év június 30.-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

- a jogszabályi előírásokat,

- a költségvetési szerv belső információs igényét, valamint

- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

1.4. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetési szerv féléves beszámolója elkészítéséről.

 

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

 

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30.-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:

- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,

- a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint

- a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

 

3. Az éves költségvetési beszámolás

 

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.

3.2. A zárszámadást a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31.-ig kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:

- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

- a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.

3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.

 

 

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért az érintettek a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

 

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,

- az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.

Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a költségvetési szervek pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák.

 

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja:

 

 

1.) E szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésére, építési beruházására és szolgáltatás megrendelésére (a továbbiakban: beszerzés) terjed ki.

 

 

2.) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

Rekonstrukciónak minősül: A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül.

A beszerzések előkészítése magában foglalja:

- a beszerzési feladatok felmérését és megtervezését,
 - az egyes beszerzések műszaki - gazdasági előkészítését és jóváhagyását.

 

 

3.) A beszerzések előkészítését Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység) végzi.

 

 

4.) Az illetékes szervezeti egység a tárgyévben megvalósítani tervezett beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben összesíti, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Kbsz.) 2.) pontjában meghatározottak szerint.

5.) A beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz a beszerzés szakmai megalapozása érdekében szakmai programot kell készíteni.

A szakmai program

6.) A szakmai program elkészítése az illetékes szervezeti egység feladata, mely során köteles egyeztetni a Hivatal Pénzügyi Osztályával, illetve, amennyiben a beszerzés finanszírozása részben vagy egészben magyarországi, vagy uniós pályázati forrásból történik, a Projektmenedzseri irodával. Szükség esetén a szakmai program elkészítéséhez, megbízási szerződés alapján külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

 

7.) A szakmai program tartalmi elemei:

- a beszerzés megnevezése, jellege,

- a beszerzés szükségességének indoka, célja,

- a beszerzés költsége (építési beruházás esetén anyagi-műszaki bontásban),

- a beszerzés költségének fedezete,

- a beszerzés ütemezése,

- valamint építési beruházás esetén a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek.

 

 

8.) A beszerzés megvalósításának engedélyezése a szakmai program jóváhagyásával történik, mely a képviselő-testület szakmailag illetékes bizottsága(i) (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.

A beszerzés megvalósítása

9.) A beszerzést a Kbt., a Kbsz., valamint a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

 

 

10.) Az Önkormányzat Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a Hivatal Beszerzések Lebonyolításának Szabályzata alapján kell lefolytatni.

 

11.) Jelen szabályzat ………..lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően kell alkalmazni.

 

12.) Jelen szabályzat aktualizálása a Kbsz-ben meghatározott Közbeszerzési Csoport feladata.

 

 

Gyomaendrőd, 2011. ………………….

 

 

 

…………………………………                                      …………................

 

 

 

Jegyző,

Aljegyző,

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda igazgatója,

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója,

Kner Imre Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium igazgatója,

Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója,

Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,

Közművelődési, Közgyűjteményi és Turisztikai Intézmény vezetője,

Térségi Humánsegítő Szolgálat vezetője,

Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,

Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,

Liget Fürdő Kft. ügyvezetője,

Gyomaszolg Ipari Park Kft. ügyvezetője,

Gyomaközszolg Kft. ügyvezetője,

Zöldpark Nonprofit Kft. ügyvezetője,

Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hatásköri listát-számítástechnikai adathordozón- a jegyző tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott lista formájában.

 

 

 

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

 

Elnök:

Lehóczkiné Tímár Irén (képviselő)

Tagok:

Dr Farkasinszky Erzsébet (képviselő)

Iványi Lajosné (képviselő)

Marton Dániel (képviselő)

Hangya Lajosné

Dr. Timár Gyöngyi

Ágostonné Farkas Mária

 

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

 

Elnök:

Márjalaki József (képviselő)

Tagok:

Arnóczi István János (képviselő)

Marton Dániel (képviselő)

Tóth Lajosné

Gellértné Vaszkó Tímea

 

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

 

Elnök:

Betkó József (képviselő)

Tagok

Béres János (képviselő)

Poharelec László (képviselő)

Szujó Zsolt

Klimaj Zsolt

 

 

 

 

Székhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.

A társulás tagjainak megnevezése:

 Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

 Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

 Gyomaendrőd Város Önkormányzata

 Hunya Község Önkormányzata

 Kardos Község Önkormányzata

 Kondoros Nagyközség Önkormányzata

 Szarvas Város Önkormányzata

 Örménykút Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Az önkormányzati feladatok és közszolgáltatások kistérségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése.

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Szarvas Város Önkormányzata

Mezőtúr Város Önkormányzata

Sarkad Város Önkormányzata

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Gyula Város Önkormányzata

Mezőberény Város Önkormányzata

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

Köröstarcsa Nagyközség Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata

Ecsegfalva Község Önkormányzata

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Lakitelek Nagyközség Önkormányzata

Orosháza Város Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a csípő-szúnyog gyérítés területén.

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Szarvas Város Önkormányzata

Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

Csárdaszállás Község Önkormányzata

 Kardos Község Önkormányzata

 Kondoros Nagyközség Önkormányzata

Örménykút Község Önkormányzata

 Kétsoprony Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a köztisztasági és településtisztasági feladatok hatékony és gazdaságos megvalósításában.

 

 

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

A társulás tevékenysége: A tagok a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerint előírt kötelező helyi közszolgáltatási alapfeladatukról, közoktatási közfeladataikról az általános iskolai oktatásról és nevelésről pedagógiai szakszolgálat feladata közül a nevelési tanácsadásról, logopédiai ellátásról, gyógytestnevelésről, valamint gyermekjóléti szolgálatról, családsegítésről szociális alapellátással kapcsolatos feladatokról, valamint a nem kötelezően ellátandó szakosított ellátások közül az idősek otthonáról, valamint az átmeneti gondozásról intézményi társulás útján gondoskodnak.

A közösen fenntartott intézmények megnevezése székhelye:

 - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon

 

- Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

 

- Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

 Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Mirhóháti út 1-5.

 

 

Székhely: 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20.

Működési területe: Battonya, Gyomaendrőd, Sarkad, Szarvas, Szeghalom települések közigazgatási területe.

Tevékenysége: A Dél-alföldi Regionális Képzési Bizottság szakképzéssel kapcsolatos döntéseinek tudomásul vétele, végrehajtása. E döntések figyelembe vételével a társulást alkotó fenntartók intézményeiben a szakképző évfolyamokon indítható osztályok számának meghatározása.

 

 

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

Vasutas Települések Szövetsége

Magyar Fürdővárosok Szövetsége