2010. június 24-i ülésére
| Tárgy: | Informatikai koncepció felülvizsgálata és az elektronikus ügyintézés, e-közigazgatás áttekintése | |
| Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
| Előterjesztő: | Dr. Csorba Csaba jegyző | |
| Véleményező bizottság: | Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
A címben jelzett két egymással szorosan összefüggő és nagy lélegzetvételű témát két fejezetben kívánjuk viszonylag rövid elemzés körében bemutatni és döntési javaslatot felvázolni.
I. Informatikai stratégia
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendszerváltás óta folyamatosan foglalkozik a helyi közigazgatás modernizálásával, különösen az igazgatási munka informatikai támogatásával. Ennek eredményeként az elmúlt közel húsz évben többször átfogó módon értékelte az ez irányú erőfeszítéseket és határozott meg középtávú célkitűzéseket. Az első tizenöt évben a Képviselő-testület 277/1991. (XII.19.) KT, 313/1995. (XI.30.) KT és 327/2000. (XII.21.) KT határozataival fogadta el az önkormányzati középtávú informatikai koncepcióit. Ezek a koncepciók és fejlesztési javaslatok a különböző időszakokban eltérő prioritásokat állítottak fel és tűztek ki feladatokat.
Mindezt megelőzően már a tanácsi időszakban, a nyolcvanas évek közepén került a figyelem középpontjába az elektronikus adatfeldolgozás, a számítástechnika alkalmazása. Az áttörés 1989-ben következett be, amikor egy helyi hálózatba (LAN) szervezett öt PC munkaállomáson három adatfeldolgozó alkalmazás (helyi adó, pénzforgalmi könyvelés és ügyirat nyilvántartás) segítette a helyi közigazgatási tevékenységet. A kilencvenes évek végéig az informatikai fejlesztések zömében önerőből lettek végrehajtva kevés állami segítséggel és pályázati lehetőséggel. Erre az időszakra az önkormányzatok informatikai stratégiájában a partikularitás, az önálló megoldási utak keresése és a mennyiségi fejlesztés volt a jellemző.
1991-1995. Ez az időszak a korszerű irodatechnológia és informatika alapjainak a megteremtését szolgálta. Ez az időszak volt a vállalati és igazgatási informatika PC alapúvá szervezésének az időszaka. Rohamosan fejlődött a telekommunikáció, megjelent a fax, terjedt a hatékony többszörözési technológia és egyéb irodai eszközök (pl. diktafon) igénybevétele. Ebben az időszakban megtörtént az irodai munkafolyamatok technológiai váltása. A nagy ügyfélforgalmú szakterületeken és a funkcionális munkaterületeken kiépültek az információs rendszerek, számítógépes adatbázisok. (Szociálpolitika, adózás, népesség, gyám, iktatás, pénzforgalom könyvelés és nyilvántartás, vagyonkataszter, jogszabály- és döntésnyilvántartás stb.) Az általános irodai tevékenységekben a számítógépek általános elterjedése javította a hatékonyságot és integrálta az egyes munkafolyamatokat.
1996 – 2000. Világszerte áttörés az informatikában. Az amerikai elnök meghirdeti az információs társadalom kiépítésének stratégiai célját. Átütő sikert ér el a Windows95 operációs rendszer, amelynek elterjedése sodrában betör a családokba az olcsó PC és az azokon futó multimédiás alkalmazások. Kilép az egyetemek addig „zárt világából” az Internet technológia és valóságos világhálóvá növekedik. 1998-ban az önkormányzati választásokra kiépítésre került a választási informatikai rendszer. Egy korszerű nagyteljesítményű UNIX szerver (RS/6000) 64 Kbit/s sebességű ISDN2 távadat feldolgozási vonalon kapcsolódott az országos rendszerhez. Az adatfeldolgozás mellett Lotus Domino rendszeren kapcsolódtunk a közigazgatási levelező rendszerhez. A következő évben kísérleti jelleggel közel egy évig működött a Kirendeltség távoli terminállal való bekapcsolása a hivatali információs rendszerbe. Az analóg telekommunikációra épülő technológia a viszonylagos olcsósága ellenére sem felelt meg az elvárásainknak.
2000 július elsejétől városunkban is megkezdte működését az Okmányiroda, mely kezdetben két munkahelyen a LIG (lakcím igazolvány) és SZIG (személyi igazolvány) ügyintézést látta el. Az iroda Gyomaendrőd, Hunya, Dévaványa és Ecsegfalva illetékességi területen működött. November 1-vel további egy munkaállomással bővült az iroda, mely az EVIG (egyéni vállalkozói igazolványok) ügyintézését vette át a kamaráktól. A korszerű okmányirodai hálózat kiépítésével egyidejűleg felújításra került az önkormányzati lokális hálózat is és a két rendszer összekapcsolásával költségmentesen jutottunk a internet eléréséhez.
2001-2005. 2001 január 1-én tovább bővült az Okmányirodák hatásköre gépjármű okmányok ügyintézésével. Bevezetésre került az elektronikus munkaidő nyilvántartás. A Kiskincstár és a pénzügyi információs rendszer továbbfejlesztésére a Pénzügyminisztériumtól 1,2 millió forint összegű támogatást nyertünk. A Széchenyi terv keretében két informatikai jellegű (internet jelenlét és infrastruktúra fejlesztés) pályázatot valósítottunk meg közel négymillió forint támogatási összeggel.
2004-ben három pályázat projekt egyidejű megvalósításával kezdtük meg a mai kor trendjéhez igazítani az önkormányzati informatikát. A lokalizáltságot szüntettük meg azzal, hogy a SAPARD vidékfejlesztési alap nyújtotta támogatással élve elkészült a város nagykiterjedésű vezeték nélküli informatikai hálózata (városon belüli mikrohullámú adattovábbítás és Internet végpontok kiépítése) és internet szolgáltatása (DARFT pályázattal 32 MBps internet betáp kiépítése). Abban az időben ez hiánypótló kezdeményezés volt lehetővé téve a versenyképes árú szélessávú internetezés lehetőségét. Ugyanez az infrastruktúra adta az alapját annak, hogy fontos alkalmazást az intézményekkel közösen használhassunk. Az IHM-ITP-17 jelű "Önkormányzati informatikai rendszerek bevezetésének, elterjesztésének és továbbfejlesztésének támogatása" kiírt alapra a hivatal és önállóan gazdálkodó intézményei integrált pénzügyi információs rendszerének kiépítését céloztuk és valósítottuk meg. A mikrós adatátviteli rendszeren implementált virtuális magánhálózaton valamennyi távoli munkaállomás ugyanazt az informatikai rendszert és adatbázist használja amely lehetőséget ad az erőforrások elosztott felhasználására és az közös elérésére, hasznosítására. Az adatfeldolgozásban gyakorlatilag ma ez a meghatározó és egyre inkább efelé halad a világ.
2005-2010 között önkormányzatunk nem készített önálló informatikai koncepciót, hanem a Békési kistérségi társulás tagjaként az ott elfogadott stratégia közös megvalósítását vállalta fel. Ennek leglátványosabb eleme a GVOP pályázati támogatással (és némi nehézséggel) megépült kistérségi informatikai hálózat. Ez a korszerű és nagysebességű adatátviteli hálózat nemcsak a Békési kistérség önkormányzatait, intézményeit fűzi fel, de kapcsolódik más térségi és országos rendszerekhez. Ezen az infrastruktúrán nemcsak internet szolgáltatás érhető el de ASP (Application Service Provider) szolgáltatásként fontos alkalmazások használhatók saját beruházás és infrastruktúra üzemeltetési költség nélkül. Ugyanez az alap infrastruktúra szolgálja ki ma már a mikrohullámú hálózatról „átköltözött” távoli klienseket és biztosítja számukra fontos alkalmazások távoli elérését.
Az évtized utolsó évében az ÁROP pályázat segítette még a helyi igazgatás korszerűsítését. Az okmányirodai ügyfélhívó – amelyre interneten is be lehet már jelentkezni -, a testületi munkát és a nyilvánosságot segítő Elektronikus Döntéstámogató Rendszer és a hamarosan elinduló új önkormányzati portál nyújt mai korszerű informatikai támogatást a közigazgatásnak.
Látni kell, hogy húsz év - és ezen belül különösen az elmúlt öt év - alatt hihetetlen gyors változáson ment át a világ. Egyre nagyobb igény van a korszerű információ elosztásra és elérésre. A mobilitás, digitalizálás és globalizálódás mint trendek, illetve a high-tech megoldások széleskörű birtoklása iránti igények kényszerítőleg hatnak arra, hogy ezeket felhasználja a közigazgatás a feladati hatékony és olcsó megvalósítására.
A nagyon gyors technológiai változások - és időnként koncepcionális vargabetűk amelyek az előzőekből is erednek -, a kicsi, olcsó de rugalmas és hatékony közigazgatás iránti fokozódó igény arra hat, hogy az állam és az önkormányzat átgondolja és kikényszerítse ennek rövid időn belüli szabványos és biztonságos megvalósítását.
Az új kormány eddigi törekvései is arra engednek következtetni, hogy mindennek a gazdaság, az emberek jólétének ügyét kell szolgálnia. Az igazgatásnak minden eszközt fel kell használnia arra, hogy gyorsan, olcsón, átlátható módon, egy helyről (egyablakos ügyintézés) és elektronikusan tudja ügyeit intézni.
Mindezek ismeretében indokolt lesz saját, 2011-2015 időszakra szóló informatikai stratégiát kidolgozni és elfogadni még a költségvetési koncepció készítésének időszakában.
II. Elektronikus ügyintézés, e-közigazgatás
Egy lehetséges, leegyszerűsített definíció szerint az e-kormányzat, vagy más néven e-közigazgatás a(z) (ön)kormányzati információk és szolgáltatások online módon történő eljuttatása Interneten vagy más digitális médián keresztül a polgárok számára.
Az Európai Unió ajánlásai alapján a következő elektronikus ügyintézési szinteket különböztethetjük meg:
1. szint a tájékoztatás. Az önkormányzat, közigazgatási szerv weboldalán csupán alapvető információkat (pl. elérhetőség), ügyleírásokat közöl, leírja milyen dokumentumok szükségesek az ügyintézéshez. (statikus weboldalak)
2. szint az egyirányú interakció, vagyis egyirányú ügyintézés, amely azt jelenti, hogy az önkormányzat, közigazgatási szerv weboldaláról (Word, PDF stb.) dokumentumokat lehet letölteni az ügyintézéshez, de azokat nem lehet elektronikus formában visszaküldeni, csak hagyományos módon.
3. szint már a kétirányú interakció. Kétirányú ügyintézés, amely azt jelenti, hogy az önkormányzat, közigazgatási szerv honlapján a dokumentumokat ki lehet tölteni online, a kitöltés ellenőrzése is megtörténik ilyenkor, illetve a letöltött dokumentumokat azonosítási eljárás mellett vissza is lehet küldeni elektronikus formában (űrlapok visszaküldéséhez és fogadásához az elektronikus aláírás alkalmazására van szükség, ugyanakkor lakossági bejelentésekhez elegendő egyéb digitális azonosítás, pl.: regisztráció). Emellett az interaktivitást növelő szolgáltatások is segítik a felhasználók tájékozódását. Ilyen szolgáltatások például a következők: kérdezés, visszacsatolás lehetősége, online segítségnyújtás, fórum. Az ügy indításához (intézéséhez, okmányok leadásához) személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási irat (igazolvány, határozat stb.) átvétele, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik;
4. szint a tranzakció. Ez a teljes körű elektronikus ügyintézés (ide értve a döntés közlését, a kézbesítést és a fizetést is), amely azt jelenti, hogy az elektronikusan visszaküldött dokumentumok (pl.: űrlapok) feldolgozása is automatikusan történik. Megvalósul a dokumentumok, ügymenetek elektronikus nyomon követése, lehetővé válik az illetékek, díjak elektronikus úton történő befizetése. Ennek feltétele egyrészt az elektronikus aláírás széleskörű elterjedése, másrészt, hogy olyan integrált rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan kapcsolja össze az önkormányzat front-office (kapcsolat az ügyféllel) és back-office (háttérben működő, az ügyintéző munkáját támogató) rendszereit.
5. szint a perszonalizáció. Ez az újonnan megjelent elem a 4. szint kiegészítése az ügyfél maximális bevonásával. Személyre szabott, ügyfél-központú, automatizált és proaktív szolgáltatások
Önkormányzatunk – hivatali és intézményi szervezetrendszere útján – a digitális eszközöknek és az ezen elérhető szolgáltatásoknak a robbanásszerű elterjedésével lépést tartva igyekezett e-közigazgatási szolgáltatásait eljuttatni az érintettekhez.
Az első önkormányzati honlap 1998 decemberében indult. Az önkormányzati internetes jelenlét kezdetben nem volt több mint egy modern digitális prospektus. A nehézkes karbantartási és lassú információ továbbítási módszer miatt már az ezredfordulón kiegészítettük honalapunkat egy Newsroom nevű dinamikus hírportál funkcióval. Természetesen ez is csak félmegoldás lehetett. Abban az időben a megoldást a 2003 július elsejével élesben indult új önkormányzati portál jelenthette. A fejlett adminisztrációs felülettel rendelkező portálon már tematikusan helyezhetők el a helyi közigazgatás hírei és információi. Így különösen az önkormányzat felépítésére, a hatósági és közigazgatási ügyek intézésére, intézményi szolgáltatásokra vonatkozó információk valamint a helyi joganyagok, önkormányzati normatív döntések és a képviselő-testületi ülések publikus előterjesztései, jegyzőkönyvei érhetők el. A teljes körű elektronikus információ feldolgozás és továbbítás érdekében a helyi normatív döntések feldolgozása és nyilvántartása is elektronikusan történik. A helyi rendeletek az egyik nagy jogi adatbázist forgalmazó cég segédszoftverével kerülnek feldolgozásra és illesztésre a többi joganyaghoz. Ennek segítségével a rendszerváltás óta született összes helyi jogszabály hatályosítva és időgépesítve van tárolva a rendszerben. A jogi adatbázis kezelőszoftverének segítségével ezek a joganyagok ebben az állapotukban exportálhatók webes felületre, így a gyomaendrődi jogszabályokat keresők nemcsak a hatályosokat hanem valamennyi joganyagot elérhetik és megnézhetik annak teljes életciklusát, normaszövegének változását is.
A jelenleg működő önkormányzati portál az önkormányzati internetes jelenlétet elősegítő SZT-IS-8 jelű pályázati projektben készült. Ennek egyik követelménye a külső tartalmak becsatolhatóságának megteremtése volt. A projektben az önkormányzatunkban kifejlesztett testületi döntéseket nyilvántartó szoftver adatbázisát illesztettük a portálhoz. A normalizált lokális adatbázisból SQLdump importtal kinyert adatokat SSH protokollal töltöttük fel a web szerverünk SQL adatbázisába. A portál publikus felületén előre definiált, vagy a felhasználó által szabadon összeállított keresési kritériumok szerint lehet visszakeresni a testületi döntéseket 1991. január 1-ig visszamenőleg.
Az elektronikus információ szabadság követelményeinek eleget téve 2008-ban regisztráltuk önkormányzatunkat a közadat kezelő rendszerben is így a legfontosabb közérdekű adatok nemcsak a portálunkon érhetők el, hanem a közadat kereső rendszerben is (http://www.kozadat.hu/kereso). Szintén elérhetők honlapunkról az „üvegzseb törvény” hatálya alá tartozó szerződések főbb adatai, illetve a közpénzekből az önkormányzat által nyújtott támogatások is. Ez utóbbi közérdekű információk a közpénzekből nyújtott támogatásokat publikáló kormányzati portálon is elérhetők (https://www.kozpenzpalyazat.gov.hu) A támogatások pályázati adminisztratív előkészítő rendszerét is már úgy alakítottuk ki, hogy a kötelező központi adatszolgáltatással elektronikus adatcserét tudjunk lebonyolítani.
Az e-Közigazgatási technológia helyi megteremtésében egyik nagy előrelépést 2004-ben a SAPARD, DARFT és IHM-ITP pályázatok összehangolásával megvalósított projekt jelentette. A három pályázatból a SAPARD a WAN szintű informatikai hálózati közeget és az azon implementált VPN kommunikációs csatornát, a DARFT a központi adatkezelő, alkalmazás futtató nagyteljesítményű szervert, míg az IHM-ITP pályázat az integrált pénzügyi szoftver beszerzését támogatta. A három program összehangolásával az önkormányzati hivatal és valamennyi intézménye egy közös adatbázis és szerver erőforrásait konkurensen elérve, de jogosultsági szintek és logikai szervezeti egységenként szétválasztva intézhették az intézményi pénzügyeket. A rendszer támogatja az internetes banki és egyéb szakrendszerekkel történő integrációt és együttműködést. A helyi adózásban, segélyezésben és számos egyéb terület pénzügyi tranzakcióiban gyakorlatilag emberi beavatkozás nélküli automatizált folyamatok segítik a pénzmozgások feldolgozását. A rendszer integráltsága nagymértékben segíti a vezetői informálódást, tervezést önkormányzati és intézményi szinten is.
Az e-közigazgatási technológia kiterjesztésében szintén nagy előrelépést jelentett a foglalkoztatási és szociális adatbázishoz (EADAT) történt csatlakozásunk 2009-ben. A rendszer a korábbi manuális adatfeltöltést kiterjesztette az automatizált adatcsere lehetőséggel. Az FSZH-val kötött megállapodás alapján lehetőségünk nyílt arra, hogy a szociális ellátást kezelő lokális rendszerekből interfész program útján töltsük fel a központi rendszerbe a jogszabály által előírt adatokat megkímélve magunkat a fölösleges munkatehertől és hibázási lehetőségtől.
Szintén az e-Közigazgatást erősítette az Intézményi Munkaügyi Információs rendszernek a központi adatbázisra épülő, webes kezelő felületén elérhető változatának a bevezetése. A webes technológia térhódítása nemcsak a külső, de belső kapcsolatainkban is egyre inkább teret nyer. A belső információ áramlást biztosító hivatali intranet portál mellett két központilag kiadott ingyenes alkalmazás is helyet kapott: a Teljesítmény értékelő rendszer és a választható béren kívüli juttatásokat kezelő Cafeteria rendszer.
Az elektronikus ügyintézéssel szemben támasztott követelményekből önkormányzati portálunk segítségével az elmúlt év végéig az első két szintet tudtuk megvalósítani. A portálunk Ügyintézés menüpontjában megtalálható az önkormányzati hivatalunkban intézett valamennyi hatósági és közigazgatási ügy részletes ügymenet leírása és letölthetők az ügyintézéshez szükséges kérelem és egyéb űrlapok elektronikus változatai.
A elektronikus ügyintézésben - pontosabban a Ket novella terminológia szerinti elektronikus kapcsolattartásban – is történt előrehaladás az elmúlt év végén. Saját elhatározásunkat nagyban segítette az, hogy a vállalkozói igazolványok kötelező elektronikus ügyintézésének bevezetése folytán hivatalunk is rendelkezik az elektronikus űrlapok gyártásához szükséges regisztrációval. Jelenleg folyik az Általános Nyomtatvány Kitöltő program megismerése az első teszt nyomtatványok fejlesztése útján.
Az egyes szakalkalmazások interaktív kapcsolatának megteremtése és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségeinek kihasználására az elmúlt évben szerződést kötöttünk a MÁK-kal négy interfész szoftver ingyenes beszerzésére. Ezek a szoftverek elsősorban a helyi adózásban teremtik meg annak lehetőségét, hogy elektronikus űrlapokból vagy egyéb elektronikus ügyfélszolgálati rendszerekből érkező bevallási adatokat átadják az ONKADO rendszerbe. Az interfész programok lehetővé teszik továbbá az ONKADO rendszernek az iktató rendszerrel történő adatcseréjét, illetve azt, hogy az internetes önkormányzati portálon keresztül az adózók hozzáférhessenek saját adataikhoz és az adózással kapcsolatos információikhoz.
Az önkormányzati hivatali működés és az e-Közigazgatási szolgáltatások továbbfejlesztése érdekében Gyomaendrőd Város Önkormányzata sikeresen pályázott az ÁROP 1.A.2 jelű „A Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése” projekt felhíváson. A különböző szervezetfejlesztési technikák, tanulmányok és humán tréningek mellett kellő hangsúlyt kapott az e-Közigazgatást segítő modellek bevezetése, illetve a meglévők továbbfejlesztése is.
Ennek keretében továbbfejlesztésre került a Polisz Integrált Pénzügyi Információs Rendszer. A korábbi testületi döntéseket nyilvántartó rendszert felváltotta a teljes testületi működést támogató keretrendszer az Elektronikus Döntéstámogató Rendszer. Ez a webes technológiájú integrált keretalkalmazás teljes körű támogatást nyújt a testületi működésnek az előterjesztés készítésétől, az ülésvezetésen és döntéshozatalon át annak a végrehajtásáig, a döntések nyilvántartásáig, és azok automatizált internetes publikálásáig. A SeQuence ügyfélhívó rendszer az ügyfeleknek kényelmesebbé tette az okmányirodai ügyintézést azzal, hogy interneten keresztül is tudnak előre időpontot foglalni. Az egyenletesebb ügyfélelosztás optimalizálása az ügyintézőknek, az ügyfélforgalom és ügyintézési idő pontos mérése pedig a hivatal vezetőinek nyújt pótolhatatlan statisztikai adatsorokat.
Ezek a műszaki és szervezési fejlesztések szerencsésen egybeestek azzal is, hogy az elmúlt év nyarára épült ki a kistérségi társulás nagykiterjedésű optikai gerinchálózata, amely nyolc települést és azok közintézményeit kapcsolják egy informatikai hálózatba. Az távoli alkalmazást futtató intézmények gigabit sávszélességű hálózati kapcsolaton kommunikálnak az önkormányzati vagy ASP központi kiszolgálókkal. Ez utóbbin a GovSys ügyiratkezelő szoftver érik el, amely többlet szolgáltatásaival segítséget nyújt a bonyolult hatósági ügyekben a Ket novella által megkövetelt határidő számításban is, segítve a gyors és szakszerű ügyintézést elkerülendő az esetleges ügyfél kártalanítási ügyeket.
Végül mindezen szolgáltatások kimenő információi egy új generációs önkormányzati portálon fognak szintetizálódni ez év közepére. A hamarosan átadásra kerülő önkormányzati internet portál éles indítását őszre tervezzük. Az új koncepció szerint felépülő modern technológiákat is felsorakoztató honlap nemcsak a látogatóknak lesz áttekinthetőbb, hanem magában hordozza annak a lehetőségét is, hogy rövid időn belül ezen a webes felületen biztosítsunk kétirányú interaktivitást biztosító elektronikus kapcsolattartási lehetőséget az ügyfelek és egyéb partnereink számára.
Tisztelt Képviselő-testület!
A két fejezet összevetéséből azt láthatják, hogy ma már nem beszélhetünk külön informatikai fejlesztésről és igazgatási tevékenységről. A két terület teljes mértékben átfedi egymást és halasztást nem tűrve igényli a folyamatok célorientált elektronizálását. Az informatikai megoldások nem egyszerűen csak a kiszolgálói lesznek az igazgatási cselekményekenk, hanem annak szerves részeivé válnak, beépülnek a folyamatokba.
Az ügyfélközpontú hatékony és olcsó helyi igazgatás csak úgy teremthető meg, ha a legkorszerűbb ismereteket és megoldásokat igénybe véve a napjaink kihívásai szerint szervezzük technológiai hátterünket.
A fentiekben kifejtettek szerint a Képviselő-testület határozza meg, hogy a költségvetési koncepció készítésének időszakában készüljön el a következő öt évre szóló informatikai stratégia kiemelt figyelmet szentelve a helyi e-Közigazgatás - beleértve az elektronikus ügyintézés, elektronikus kapcsolattartás és e-Demokrácia - feltételeinek teljeskörű megteremtésére.
Döntéshozói vélemények
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
Ügyrendi, Oktatási, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javasolja, hogy a vezetői összefoglalóban körvonalazott irányok, programok és szempontok figyelembevételével készüljön el az önkormányzat új, 2011-2015 közötti időszakra szóló informatikai stratégiája. |
|
"Informatikai koncepció felülvizsgálata és az elektronikus ügyintézés, e-közigazgatás áttekintése"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Szervezet fejlesztés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Határozati javaslat:
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja az önkormányzati informatikai infrastruktúráról és az elektronikus ügyintézés, e-közigazgatás helyzetéről benyújtott vezetői összefoglalót. Az összefoglalóban felvetettek alapján az alábbi feladatokat határozza meg.
1) Ki kell dolgozni az önkormányzat 2011-2015 közötti időszakra szóló informatikai stratégiáját. A stratégia készítésénél figyelembe kell venni az Kormányprogramot és a Közigazgatási Informatikai Bizottság ajánlását.
2) A stratégia alapján éves megvalósítási ütemtervet kell készíteni amelynek forrását az éves költségvetésben kell szerepeltetni.
3) A stratégia és cselekvési programok megvalósításához fel kell használni a pályázatok és önkormányzati társulások nyújtotta előnyöket is.
Felelős: Várfi András polgármester
Határidő: 1) 2011. február 15.,
2)-3) 2012. február 15., 2013. február 15., 2014. február 15., 2015. február 15.,
Határidők, felelősök:
Határidő: 2011. 02. 15.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Megyeri László
Határidő: 2012. 02. 15.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Megyeri László
Határidő: 2013. 02. 15.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Megyeri László
Határidő: 2014. 02. 15.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Megyeri László
Határidő: 2015. 02. 15.
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Megyeri László