3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2010. április 20-i ülésére

 

Gyomaendrőd Város képviselő-testület döntött ( 451/2009.(XI.26.) Gye. Kt. rendelet ) arról, hogy a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaságról szóló rendeletet célszerű felülvizsgálni, majd lakossággal véleményeztetni, megvitatni, és azt követően elfogadni.

 

A rendelet felülvizsgálatának egyik szempontja az volt, hogy össze kell vetni más települések önkormányzatai által alkalmazott közterület foglalási szabályozásokkal – főként a Dévaványai és a Szarvasi önkormányzat rendeleteivel. A képviselői interpellációra történt intézkedés során a képviselő-testület a rendeletet módosította, és a díjtételt kivette a rendeletből. Ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű ideiglenes közterület foglalási engedély kiadására nincs lehetőség. Az ideiglenes közterület foglalási díj időtartama általában egyedileg kerül meghatározásra, a kiadásra kerülő engedélyek időtartama a három hónapot nem haladhatja meg, ami részben szezonális tevékenységhez köthető.

 

A rendelet korábban is két nagy kört szabályozott. Az egyik a közterület tisztántartása, a másik a közterület-foglalási díjtételek, a közterület használatának biztosítása. El lehet mondani, hogy a köztisztaság tekintetében a rendeleti szabályozást nem érte kritika. Ennek megfelelően annak módosítására sem a lakosság sem pedig a képviselő-testület részéről nem merült fel igény. Ugyan ez viszont nem mondható el a közterület-foglalás szabályozására. A közterület foglalási díjtételnél két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a díj emelésére az előkészítés során nem tesznek javaslatot. A díjtétel módosítására, emelésére legutóbb 2007-ben került sor. A másik, hogy milyen célra lehet kiadni a közterület-foglalási engedélyt, és a környező települések rendeletei ezt hogyan szabályozzák. A közterület-foglalási engedélyt a közterület eltérő rendeltetésű hasznosítására lehet megadni. Általában nagyon nehéz olyan pontos fogalmat adni, ami meghatározza, hogy mely tevékenységi területekre lehet közterület-foglalási engedélyt kiadni. Az esetek többségében ezek az engedélyek két csoportba sorolhatók. Egyik a valamilyen építőanyag tárolás, míg a másik valamilyen kereskedelmi tevékenység – ami zömében a mozgó és alkalmi árusításhoz kötődik.

 

A másik legnagyobb vitát kiváltó ok az volt, hogy hová lehet az engedélyt kiadni. Ezt tételesen a vizsgált önkormányzati rendeletek sem szabályozzák. Övezetekre történik a szabályozás, központi és egyéb területre. A különbség annyi, hogy a központi területekre magasabb a díjtétel. Az előkészítés során a helyi rendeletben nem javasolják ezt az övezeti megbontást, mert Gyomaendrőd több központú város, így egy egységesen meghatározott terület nagyon nehezen lenne meghatározható a díjtételek tekintetében. Természetesen hosszútávon esetleg célszerű elgondolkodni, azon, hogy szükséges e automatizmust éltebbe léptetni és évente a költségvetés készítése során más díjtételekhez hasonlóan ezt a díjtételt is felülvizsgálni. A közterület-foglalásból befolyó bevétel egyébként nem egy meghatározott nagyságrendű az önkormányzat költségvetésében, - évente nettó 1.3 millió Ft-ot jelent.

 

A kiinduló problémát illetően, hogy hová adható ki közterület-foglalási engedély konkrét igényként merült fel, hogy adott esetben védőtávolságokat léptessenek életbe, vagy ha ez nem biztosított, úgy nem kiadni az engedélyt. Ezt főként azok a zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozó kereskedők vetették fel, akiknél az alkalmi tevékenységre kiadott engedély sértheti az ő tevékenységüket. Ugyanis egy zöldség-gyümölcs üzlet mellé, ha egy ugyan ilyen jellegű, de alkalmi árusnak kiadják az engedélyt, az nem túl szerencsés. A kérdés az, hogy kell e, illetve lehet e ezt ilyen módon szabályozni. Itt az alkalmazás gyakorlatát kell újragondolni, vizsgálni, hiszen önmagában adminisztratív korláttal ezt nem lehet szabályozni. A korábbi szabályozás problémája, hogy az ideiglenes engedély egy évig is eltarthatott. Amennyiben ezen változtatnak, úgy máris jobb pozícióba kerülnek az érintettek. Természetesen figyelni kell arra, - segítve ezzel a helyi vállalkozókat-, hogy a szomszédságuk területére nem kell kiadni azonos tevékenységre vonatkozó közterület-foglalási engedélyt. Ugyanakkor a díjtételt úgy kell meghatározni, hogy az ne ösztönözzön arra, hogy ne olyan kereskedelmi tevékenységre kerüljön kiadásra az engedély, ami a településen megtalálható, és jól biztosított. A beterjesztett rendelet-tervezet rendezi ezeket a dolgokat.

 

A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. Tv.) és a végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet ( 210/2009. (IX.29.) Korm. r. ) sok tekintetben új alapokra helyezi a közterületekről történő árusítást. Nevezetesen üzletből lehet árusítani, a közterületről történő árusítás pedig csak a korm. rendelet mellékletében meghatározott termékek esetében lehetséges –ez a klasszikus kiskereskedelmi tevékenység – zöldség-gyümölcs árusítás. Ez utóbbi esetében a fent említett anomáliák továbbra is fennállnak, amit az egyes engedélyek kiadásánál lehet és kell úgy kezelni, hogy az ne jelentsen gondot. Erre az ügyintézés során a szükséges változtatásokat megtették.

 

A hivatkozott kormány rendelet az alábbiak szerint szabályozza a közterületen történő értékesítést:

A törvény települési önkormányzat képviselő-testülete részére csak az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozására ad felhatalmazást. Kormányrendelet keretében rendezhető pl. a közterületi értékesítésre vonatkozó szabályok megalkotása, mely meg is történt a már fent idézett Kormány rendeletben. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételei 2009. október 1-től kerültek újraszabályozásra. A 3. mellékletében meghatározott kizárólag üzletben forgalmazható termékeken kívül az egyéb termékkörök értékesítése a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentés után folytatható. A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő maga választhatja meg.

 

Az uniós alapelvek között szerepel a tagállamokban a szabadon történő vállalkozás folytatása. Ez azt jelenti, hogy adott esetben Gyomaendrődön a  jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő, azokat teljesítő külföldi állampolgár részére is ki kell adni a közterület-foglalási engedélyt. A szabad versenyt nem lehet korlátozni, nem lehet előnyben részesíteni a helyi vállalkozókat, őstermelőket azzal, hogy korlátozzuk a nem gyomaendrődi természetes személyek, vállalkozások részre a közterület-foglalási engedélyek kiadását, hiszen ez diszkrimináció, amely tiltott.

  

Más önkormányzatok rendeleteit tanulmányoztuk, így többek közt Dévaványa és Szarvas települések rendleteit is.

 

Dévaványa a közterület használatát önkormányzati hatósági ügyként kezeli, míg Szarvas Város Önkormányzata mint a közterület tulajdonosa polgári jogviszonyt létesít a kérelmezővel.

 

Az eljárás rendjét illetően, az Alkotmánybíróság kétféle eljárást tesz lehetővé, a hatósági eljárás és a szerződéses kapcsolat rendszer. Egyik sem eredményezhet diszkriminációt. A maga részéről szükségesnek tartja a változtatást, nem hatósági engedélyt kiadni, hanem szerződést kötni az ügyféllel. Mindkét eljárási rendben meghatározhatók azok a szankciók, amivel a közterület eredeti állapotának helyreállítása garantálható. A rendelet-tervezetben a szerződéses kapcsolatrendszert javasolják. A vizsgált két önkormányzat helyi szabályzása eltérő e tekintetben- Szarvason szerződéses, míg Dévaványán a hatósági engedélyezetési rendszert preferálják. Az érintett helyi vállalkozók felvetetésére, hangsúlyozni kívánta, hogy sem a szarvasi, sem a dévaványai rendeletek nem differenciálnak a helyi és az egyéb vállalkozók tekintetében. Sem az alkotmánybíróság, sem az versenytörvény ilyen lehetőséget nem biztosít. Továbbá az uniós szabályozás sem biztosít versenykorlátozó intézkedéseket.

 

A Képviselő – testületi döntésnek megfelelően a témában lakossági fórum került megtartásra 2009. március 9.-én.

 

A lakossági fórumon az alábbi javaslatok hangzottak el.

 

1. A mozgó árusítással kapcsolatban mondja ki a testület, hogy a városban mozgóárusítást az folytathat, akinek a városban bejegyzett vállalkozása van és telephellyel rendelkezik. A városban heti négy alkalommal van piac ahol a mozgóárusoknak lehetőségük van árulni.

 

2. Mindkét településrész rendelkezik megfelelő piactérrel, így azt kellene akár a helyi akár a vidéki lakosság, őstermelők, kereskedők számára lehetővé tenni, hogy ott akár mindennap árusíthassanak. Az utcasarki árusítást inkább ide kellene korlátozni. Ezzel a megoldással egyik érintett felet sem érhetné sérelem.

 

Az egyes tevékenységek között az önkormányzat nem differenciálhat. Tehát nem jelentheti ki azt, hogy a mozgó árus nem jöhet a város területére főként ha megfelel a feltételeknek. A gépjárművek, amiről az árusítást folytatják, engedély és bejelentés köteles. E tekintetben a két tevékenység között nincs különbség, az egyik előzetes, a másik utólagos eljárást tesz szükségessé. Arra azonban van lehetőség, hogy meghatározott korlátok közé teszik a közterület használati engedélyt.

 

 

Rendeletmódosítási javaslatok közterület – foglalási engedély, szerződés kiadása esetén.

1. a rendeletben a közterület használatot polgári jogi jogviszony keretében rendezzük, hiszen jelen gyakorlat szerint az építéshatósági osztálytól a közterület – foglalási engedélyek kiadása átkerült a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Osztályhoz. A közterület használati engedélyeket a tulajdonos képviseletében a polgármester írja alá.

 

A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, címét, székhelyét, telephelyét,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a jogviszony milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

c) a közterület helyének, használati módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,

d) a fizetendő használati díj mértékét, fizetésének módját, értelemszerűen a 55. §- ban, illetve a 3. számú mellékletben foglaltak szerint,

e) bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az építőanyagok és szerkezetek tárolása esetén, a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,

g) közlekedés korlátozásával használt közterületnél a használó költségére kialakított forgalom átterelését, a városképi követelményeket kielégítő palánk, vagy védőtetővel ellátott átjáró létesítését, annak elbontásának, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,

h) közterületen folyó munkavégzés esetén a növényzet védelmének, a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsok letakarításának, szükség esetén eredeti helyreállításának kötelezettségét,

i) a munkahely és felvonulási terület tisztántartásának előírását, a felesleges föld, törmelék, hulladék, szemét saját költségen történő elszállításának kötelezettségét,

j) a munkálatok elvégzése után – garanciális idő alatt - keletkező süllyedések saját költségen történő azonnali helyreállításának kötelezettségéről,

k) a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítási, - határidő meghatározásával – a végleges helyreállítási kötelezettséget,

l) a kötelezettségek nem teljesítése esetére a 53-54 §-ban foglaltakat,

m) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást.

 

Szarvas város rendeletében a használati díj mértékét szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a képviselő-testület felülvizsgálja.

 

A közterület-foglalási díjak 2007. évben lettek megváltoztatva.

 

2. A közterület-használati díjak évente kerüljenek emelésre a PM. által a következő gazdasági évre közölt tervezett infláció mértékével. A közterület-használati díjak módosításának esedékessége tárgy év november hónap.

 

Megvizsgáltuk a közterület – foglalással kapcsolatos az Alkotmány Bírósági határozatokat. Több esetben az Alkotmánybíróság a használati díj megállapításokat kifogásolta, amellyel egyes tevékenységek díjtételei indokolatlanul magasabbak voltak. Például több esetben az alkalmi és mozgóárusítás esetén tízszeres volt a díjkülönbség, a többi engedélyhez kötött tevékenységekhez képest. Az Alkotmánybíróság határozatai szerint semmi nem indokolja a vállalkozások, magánszemélyek, őstermelők és tevékenységek között különbségtételt.

 

Mikor aránytalan a közterület-használati díj?

A díj mértékének jelentős és indokolatlan különbsége sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit. A díjak aránytalansága tekintetében az alábbi elvi iránymutatást fejtette ki az Alkotmánybíróság határozatában:

 

(38/1998.(IX.23.)AB határozat, 49/2009.(IV.24.)AB határozat, 50/2009.(IV.29)AB határozat)

 

Midezek alapján elmondható a helyi rendeletünk nem tartalmaz alkotmányosságba ütköző diszkriminációt.

 

A 2009. novemberi Képviselő – testületi ülésen meghozott döntés alapján a rendelet Állandó jellegű közterület foglalás [41. § o) pont] törlésre került az alábbiak miatt.

 

A rendeletünk 41. § -át illetve a közterület használati díjakat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy az állandó jellegű közterület fogalalás besorolás szükséges e. Hiszen a havi díjban meghatározott közterület foglalási kategóriákban lehet folyamatos a tevékenység (határozatlan időre szóló) pl.: kirakatszerkrény, védőtető, árusítófülke, önálló hirdető berendezés, vendéglátóipari előkert stb. Ezen tevékenységek díjai 200 és 800 Ft/m2 között vannak meghatározva a tevékenység jellegétől függően. Konkrét esetben tehát egy 20 m2-es közterület foglalás díja 4.000 ( 20x200 ) illetve 16.000 Ft ( 20x800) havonta + Áfa, ez éves szinten 48.000 illetve 192.000 Ft. Az állandó jellegű közetrület foglalás éves díjtételével számolva a példa szerinti 20 m2 esetén 30.800 Ft+Áfa összeg jön ki.  Mindezek alapján átfedés van illetve szükségtelen az állandó jellegű közterület fogalalás besorolás. Az állandó jellegű közterület foglalás díjtétele alacsonyabb a folyamatos tevékenyégek éves befizetéseinél.

 

 

3. Amennyiben a T. Képviselő – testület úgy dönt, hogy a közterületen történő árusítást a gyomai és endrődi piacokra korlátozza, akkor a rendelet 41. §-ából kikerülnek az alábbi pontok:

e) alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgó bolthoz,

g) idény jellegű zöldség, gyümölcsárusításhoz,

h) kiállítás, alkalmi vásárhoz.

 

Jelenleg a Rendelet első fordulós vitája zajlik. A Képviselő-testületi elfogadás esetén a Rendelet az alábbi módon módosulna:

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 1999. évi LXIX. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

 

1. § A 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) megállapítja a közterület-használat rendjének szabályait, a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.

 

2. § Az alábbiakban felsorolt szakaszok és bekezdések „közterület-használati engedély” szövegrész helyébe a „bérleti szerződés” szövegrész lép

1. 9. §(1), (4),

2. 23. §,

3. 28. § (1).

 

3. § A 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

40. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához bérleti szerződés szükséges.

 

4. § A 41. § első mondata helyébe a következő lép:

41. § Közterület-használatra bérleti szerződést kell kötni:

 

Amennyiben a T. Képviselő – testület úgy dönt, hogy a közterületen történő árusítást a gyomai és endrődi piacokra korlátozza, akkor a rendelet 41. § helyébe a következő rendelkezés lép:

41. §Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához;

b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerű engedély alapján kihelyezett építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezéséhez;

c) árusító és árusítással kapcsolatos fülke, pavilon létesítéséhez, üzlet előtti árubemutatóhoz;

d) építési munkával kapcsolatos létesítményekhez különösen állványzat, konténerek és ezek tartozékainak elhelyezéséhez, munkaterület körülhatárolásához, építőanyag tároláshoz;

e) film és televíziós felvételhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát huzamosan akadályozza, vagy elzárt területet igényel;

f) vendéglátó-ipari előkerthez;

g) szórakoztató, mutatványos tevékenységhez;

h) üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezéséhez;

i) közterület-használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához;

j) köztárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához;

k) hangos hirdető berendezések elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez;

 

5. § A 43. § első mondata helyébe a következő lép:

43. § A bérleti szerződés megkötése csak akkor tagadható meg, ha a kért közterület-használat

 

6. § A 44. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezés lép:

44. § (1) Nem köthető bérleti szerződés, ha a használat

(2) Nem köthető bérleti szerződés abban az esetben sem, ha

 

7. § Az V. Fejezet „Közterület-használati engedély iránti kérelem” alcím helyébe a alcím lép:

Közterület-használat iránti kérelem

 

8. § A 45. § (1), (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

45. §(1) Közterület-használati iránti kérelem (továbbiakban: Kérelem) formanyomtatványon benyújtható be.

(2) A kérelemhez a 41. § b), c), i) pontjának esetében helyszínrajzot kell csatolni, melyen kérelmező feltünteti az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;

(4) A Kérelemhez csatolni kell továbbá mindazt, melyet a bérbeadó ( Gyomaendrőd Város Önkormányzata ) a bérleti szerződés megkötéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tart.

 

9. § A 47. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

47. § (1) A közterület-használatot annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell a bérleti szerződést megkötnie.

(3) Az Önkormányzati és intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell a kérelmet benyújtani és a bérleti szerződést megkötni, de a közterület-használati díj fizetése alól mentesül.

(4) A szerződés a kérelmezőt nem mentesíti a jogszabályokban előírt szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.

 

10. § Az V. Fejezet „A Közterület-használati engedély” alcím helyébe a következő alcím lép:

A bérleti szerződés

 

11. § A 47. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

48. § (1) A szerződés megkötése polgármesteri hatáskörbe tartozik.

(2) A jelen rendeletben meg nem nevezett közterület-használati formák esetében az engedélyezést a polgármester egyedileg bírálja el.

(3) A (1)-(2) bekezdésekben meghatározott engedélyeztetéshez szükséges döntés-előkészítő feladatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya látja el.

 

12. § Az 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

50. § (1) a szerződés

a) határozott időre, de legfeljebb egy évre;

b) valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig;

c) határozatlan időre köthető.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyag elhelyezésére a szerződés csak az építési munka végzésének tartamára köthető.

 

13. § Az 51. § helyébe a következő rendelkezés lép:

51. § (1) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, címét, székhelyét, telephelyét,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a jogviszony milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

c) a közterület helyének, használati módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,

d) a fizetendő használati díj mértékét, fizetésének módját, értelemszerűen a 55. §- ban, illetve a 3. számú mellékletben foglaltak szerint,

e) bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az építőanyagok és szerkezetek tárolása esetén, a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,

g) közlekedés korlátozásával használt közterületnél a használó költségére kialakított forgalom átterelését, a városképi követelményeket kielégítő palánk, vagy védőtetővel ellátott átjáró létesítését, annak elbontásának, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,

h) közterületen folyó munkavégzés esetén a növényzet védelmének, a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsok letakarításának, szükség esetén eredeti helyreállításának kötelezettségét,

i) a munkahely és felvonulási terület tisztántartásának előírását, a felesleges föld, törmelék, hulladék, szemét saját költségen történő elszállításának kötelezettségét,

j) a munkálatok elvégzése után – garanciális idő alatt - keletkező süllyedések saját költségen történő azonnali helyreállításának kötelezettségéről,

k) a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítási, - határidő meghatározásával – a végleges helyreállítási kötelezettséget,

l) a kötelezettségek nem teljesítése esetére a 53-54 §-ban foglaltakat,

m) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást.

(2) A szerződés, ha jellegéből az fakad, csak a használó, bejelentett alkalmazottját, szervezet esetében bejegyzett tagját jogosítja a közterület használatára.

 

14. § Az 52. § helyébe a következő rendelkezés lép:

52. § A szerződés megszűnik

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével;

b) a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével;

c) a szerződésben foglaltak megsértése miatti;

d) a jogosult bejelenti a közterület használatának felhagyását.

 

15. § Az 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Ha a használó a közterület helyreállításáról nem gondoskodik, a bérbeadó a költségére a helyreállítást elvégeztetheti.

 

16. § Az 54. § helyébe a következő rendelkezés lép:

54. § A szerződéskötésre illetve a bérleti jogviszonyra és az abból fakadó vitás kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, különösen annak a bérletre vonatkozó rendelkezései irányadók.

 

17. § Az 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

55. §(1) A szerződésben meghatározott díjat a használó egy összegben köteles teljesítheti.

 

18. § E rendelet 2010. év június 1-én lép hatályba.

E rendelet szabályait 2010. június 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.