• Főoldal
• EDtR
• Tudásbázis
• Kapcsolat

Tárgy:		Tájékoztató a Közszolgálati Szabályzat változásáról
Készítette:		Lévai Éva
Előterjesztő:		Dr. Csorba Csaba jegyző

Tisztelt Képviselő-testület!

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló képviselő testületi rendelet, valamint a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak az irányadók a köztisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, mely többek között módosította „A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény”-t, ami érintette a köztisztviselők juttatásait. A Ktv. 49/F. § helyébe, mely a munkáltató által nyújtott kedvezményes étkeztetésre, illetve étkezési utalvány biztosítására vonatkozott, új rendelkezés lépett, a cafetéria-juttatás. A 49/G. § mely a ruházati költségtérítést biztosította, megszűnt, a 49/H. § adható juttatásai közül a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, az üdülési hozzájárulás, valamint az élet-, nyugdíj-, és kiegészítő biztosítási támogatás kikerült a törvényből. Mindezek a változások szükségessé tették a közszolgálati szabályzat módosítását.

A cafetéria-juttatás szabályainak kidolgozását a 305/2009. (XII.23.) Kormányrendelet határozza meg.

 A Közszolgálati Szabályzat a törvényi előírásoknak megfelelően átdolgozásra került, az V. Fejezetben az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok közül kikerült az étkezési hozzájárulás, a ruházati költségtérítés, a tanulmányi szerződéskötés, új elemként lépett be a cafetéria-juttatás szabályai. A VI. Fejezetben megszűnt az albérleti hozzájárulás, és változott a szemüvegtérítésre vonatkozó szabály.

  Gyomaerndrőd  Város Önkormányzat Jegyzője

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Jegyzőjének

 „A Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek

Közszolgálati Szabályzata”

„A köztisztviselők jogállásáról” szóló – többszörösen módosított -1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján, figyelemmel Gyomaendrőd Város Önkormányzatának A Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 16/2001.(X.29.) Kt. sz. rendeletében foglaltakra is a köztisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésére jelen szabályzatot adom ki.

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A szabályzat hatálya kiterjed a Gyomaendrőd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) minden vezetőjére és köztisztviselőjére.

2. A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre (továbbiakban együtt: polgármester) e szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha azt törvény, illetve önkormányzati rendelet lehetővé teszi.

II. Fejezet

A munkaidő, pihenő idő és a rendkívüli munkavégzés szabályai

1. A munkáltatói jogkört gyakorlók:

– Jegyző

–        A Jegyző távollétében az Aljegyző

–        A dolgozók szabadságának engedélyezése – az éves szabadságolási ütemterv jegyző általi elfogadását követően-, továbbá a munkaközi szünet 2. pontban meghatározottaktól eltérő módon történő kivételének engedélyezése vonatkozásában a szervezeti egység vezetője

2. A hivatal köztisztviselőire érvényes munkarend a következő:

Hétfőtől, Kedd, Szerda, Csütörtök	8 órától 16.30 óráig,
pénteken	8 órától 14 óráig

A jegyző az egyes köztisztviselők részére engedélyezheti, hogy a hivatal általános munkarendjétől eltérő munkarendben dolgozhassanak. Az eltérő munkarendben dolgozók nyilvántartását az aljegyző vezeti, mely nyilvántartás szerves részét képezi, a munkaidő nyilvántartást biztosító elektronikus nyilvántartásnak. A Polgármesteri Hivatal Kirendeltségének, dolgozói munkaidejüket jelenléti ív vezetésével tartják nyiván,  és kötelesek minden negyedév végén a munkaügyi és személyügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnek leadni.

A köztisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkaközi szünetet 12órától 12.30 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe venni, melynek megtörténtét, az elektronikus nyilvántartásban regisztrálni kell. A regisztrálás a dolgozó használatában lévő azonosító kártya igénybevételével történik. Az azonosító kártya kiadásáról a személyzeti ügyeket intéző köztisztviselő értesítése alapján az aljegyző gondoskodik. A kártya megrongálódásából elvesztéséből adódó pótlással járó költségek, amennyiben az a dolgozónak felróható, úgy a közszolgálati jogviszonyban álló személyt terheli. Amennyiben a köztisztviselő a fent meghatározott időtartamon belül nem tudja kivenni a munkaközi szünetet, úgy ennek eltérő időpontban történő kivételét, a szervezeti egység vezetője engedélyezi. A köztisztviselők rugalmas munkaidőben dolgoznak. A rugalmas munkaidőre vonatkozó szabályoka jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

 3. A rendkívüli munkavégzés szabályai:

 A Ktv. 39. § (7) bekezdése szerint „rendkívüli esetben a köztisztviselő a munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.”

A rendkívüli munkavégzésre a 40. § az irányadó a következőkkel

a.      A rendkívüli munkavégzés elrendelése

– Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a szabályzat 1. sz. függelékét képező „Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap" igénybevételével.

– Rendkívüli munkavégzést elrendelni a hivatal belső szervezeti egységei tekintetében a

– Osztályvezetők javaslatára a Jegyző jogosult.

– Rendkívüli munkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni „a Munka Törvénykönyvéről” szóló 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban. Mt.). 128. §–129. § foglalt korlátozásokra.

– Rendkívüli munkavégzést elrendelni a rendkívüli munkavégzés ideje előtt legalább 2 munkanappal lehet. A fenti időtartamon belüli időben csak a különösen indokolt esetben a Jegyző rendelhet el rendkívüli munkavégzést.

– Rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:

– A köztisztviselő nevét, munkahelyi beosztását.

– A rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét.

– Az elvégzendő feladatot.

– Az elrendelés dátumát, az elrendelő és a köztisztviselő aláírását.

b. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és elszámolása

– A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni.

A teljesítést a munkahelyi vezető leigazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói példányon.

A munkáltatói példányt a munkahelyi vezető – amennyiben a szabadidő kiadása sikertelen volt – havonta összegyűjtve eljuttatja a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnek, aki köteles megvizsgálni a sikertelenség okát, majd ennek eredményéről tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

– A személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a tájékoztatást követően az illetmény szemfejtésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket megteszi.

– a rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.

4. A köztisztviselőt megillető szabadság és kiadásának rendje:

 A köztisztviselőt a Ktv. 41. §-a szerint meghatározott szabadság illeti meg, melynek igénybevételéről a 41/A. § rendelkezik.

a) A köztisztviselő igényét a belső szervezeti egység vezetője gyűjti össze, a tárgyévben február 15-ig elkészíti a belső szervezeti egység és az ahhoz tartozó irodák szabadságolási tervét majd  február utolsó munkanapjáig jóváhagyásra benyújtja a munkáltatói jogkör gyakorlójának, és ennek megtörténtét követően a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, a köztisztviselőt tájékoztatja.

b) A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően.

c) Fizetés nélküli szabadságot – indokolt kérelemre – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet.

d) A dolgozókat megillető szabadság mértéke, a szabadságolási ütemtervvel, a szabadság kivételével, a szabadság ideje alatt a helyettesítő dolgozó kijelölésével kapcsolatos nyilvántartás vezetése elektronikus úton történik. A program dolgozók általi megismertetésével, a program használati jogosultságát biztosító azonosító kód adásával kapcsolatos feladatokat az informatikai feladatokat is ellátó aljegyző gondoskodik.  

III. Fejezet

Munkavégzés

1. A hivatal köztisztviselőinek a munkaköri feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A feleadatokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzékét, a hatásköri címzettek jegyzékét, a kiadmányozás rendjét, a munkáltató elektronikus úton tartja nyilván, mely a köztisztviselő munkaköri leírásának szerves részét képezi. A nyilvántartást a munkáltató jogkör gyakorlója az önkormányzati választást követő egy éven belül dolgozza újra, ezt követően a jogszabályi változásokat a köztisztviselő követi.

2. A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint a szakmai és az etikai szabályok betartásával köteles ellátni.

A hivatal köztisztviselői munkavégzésük során mindenkor kötelesek a közszolgálat, az önkormányzat és a Hivatal tekintélyét megőrizni.

A köztisztviselő köteles megtartani az állam- és szolgálati titkot.

A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

3. A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni.

Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a köztisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni.

4. A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül munkahelyi vezetőjének bejelenteni, a távolmaradás okát a munkahelyi vezető felszólítására a megadott határidőn belül igazolni.

A munkából való távollét nyilvántartásáért, a hivatal Osztályvezetői felelősek. Az illetményszámfejtés részére történő időszakos adatközlésért a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a felelős.

5. Minden köztisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A hivatali helyiséget távozáskor köteles bezárni, a hivatalos iratokat elzárni, a tűzvédelmi szabályzat szerinti áramtalanítást elvégezni.

6. Munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv. 21. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül) a hivatal köztisztviselői a Jegyző engedélyével létesíthetnek. A felmerülő összeférhetetlenségi okot a Jegyzőnek kell bejelenteni.

7. A munkakör átadás szabályai:

Ha az adott köztisztviselői munkakörbe alkalmazott köztisztviselő személyében változás történik, vagy a feladatok egy részének ellátása más köztisztviselő feladatává válik akkor a feladatátadásról “átadás átvételi jegyzőkönyvet” kell felvenni.

A munkakör átadásnál jelen vannak az érintett köztisztviselők és a szervezeti egység vezetője.

A jegyzőkönyvnek (a kötelező jegyzőkönyvi elemeken túl) tartalmaznia kell:

– A lezártan átadott ügyek iratait,

– A folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedések megjelölését,

– A feladatot átadó köztisztviselőnek a tett intézkedéseiért illetve mulasztásaiért való felelősségvállalási nyilatkozatát.

– A munkakör ellátása során használt – a Hivatal tulajdonában lévő – eszközöket, segédleteket, stb., megjelölve azok használhatósági állapotát is.

– Az eszközökben tapasztalt hiányt illetve a hiányért való felelősség megállapítását.

– És minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges.

IV. Fejezet

A köztisztviselők díjazása

1. A köztisztviselők díjazására a ktv. 42 – 43. § az irányadó.

A Jegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. A Jegyző – döntését megelőzően – kikéri az érintett szervezeti egység vezetőjének a véleményét.

A teljesítmény értékelést a Titkársági Osztályon a jegyző, további osztályokon az osztályvezető végzi.

2. Vezetői pótlék

A Ktv.46. § (5) bekezdése alapján a képviselő-testület évente, a költségvetési rendeletben, a tárgyévre vonatkozóan vezetői illetménypótlékot állapíthat meg. A vezetői pótlékot, a megállapítást követően tárgyévre alkalmazni kell.

3. Az idegennyelv-tudási pótlék:

A köztisztviselő a Ktv. 48. §-ban meghatározottak szerint jogosult azzal az eltéréssel, hogy az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár.

A Jegyző további idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a következőkben állapítja meg:

Munkakör	Nyelv
Osztályvezető	Alanyi jogon járó
Titkár	Alanyi jogon járó
Kistérségi menedzser	Alanyi jogon járó
Műszaki ügyintéző	Alanyi jogon járó,
Adó ügyintéző	Alanyi jogon járó
Pénzügyi ügyintéző	Alanyi jogon járó, orosz,
Szociális ügyintéző	Alanyi jogon járó
Hatósági ügyintéző	Alanyi jogon járó

4. A helyettesítés szabályai:

A Hivatali munka folyamatosságának biztosítása és az ügyfelek magas szintű „kiszolgálása” érdekében a távollévő köztisztviselőt munkatársai helyettesítik. A helyettesítés rendjét a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a szervezeti egység vezetője a helyettesítés rendjétől eltérhet.

Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül – a Ktv. 49/B. § szerint – külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg, melynek mértékét a jogszabályi kereteken belül a jegyző határozza meg.

A helyettesítést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

6. A kiküldetés szabályait a Ktv. 49/C. § tartalmazza.

V. Fejezet

Az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok

1. A jubileumi jutalomról:

A Ktv. 49/E. §. szerint: „A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.”

A jubileumi jutalomra való jogosultság szabályait Ktv. 49/E. §. Részletesen tartalmazza.

A köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultságát határozatban kell megállapítani. A jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a polgármesterre is.

2. A cafetéria-juttatás:

1. A Ktv. 49/F. § szerint a köztisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2)  bekezdése a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult.

 

2.  A cafetéria-juttatás éves összegét, figyelemmel  a Ktv. 49/F. § (4) bekezdésében meghatározottakra, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2010. évben az illetményalap ötszöröse, plusz 25% ezer forintra kerekítve – 242.000.- forint összegben állapítja meg.

Heti harminc órás munkaidő esetén bruttó 182.000.- forint a felhasználható keret.

 

3. A cafetéria juttatás szabályait jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

 

VI. Fejezet

Szociális, kulturális és egészségügyi juttatások

1. A lakásépítés és vásárlás támogatásának szabályairól:

a) A Ktv. 49/H. § b) pontja szerint a köztisztviselő részére lakásépítési, -vásárlási támogatás, biztosítható.

A Hivatal éves költségvetésének függvényében , lakásépítési, -vásárlási támogatás, biztosítható. A támogatás megállapítása folyósítása, visszafizetése során a 12/1998.(III.5.) Kt. Sz. rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

-A támogatás visszafizetése egy összegben esedékessé válik amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszanya a támogatás megállapítását követő 10 éven belül, lemondással, vagy az 1992. évi XXIII tv. 50.§ (2) h. pontjában foglaltak miatt szűnik meg.

-A támogatási kérelmet tárgyév szeptember 1-ig kell benyújtani a személyügyi és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnél.

b) A Ktv. 49/I. § szerint: „Ha a köztisztviselő – a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő – lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.

A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.

A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”

2. Illetményelőleg

A köztisztviselő és a polgármester részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi annak kifizetését.

a) fizetéselőleg annak a köztisztviselőnek engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg a kérelmét.

b) a fizetéselőleg felső határa a folyósításakor érvényes minimálbér havi összegének a háromszorosa, de legfeljebb a személyi jövedelemadó előleggel, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékokkal csökkentett rendszeres havi illetményének az összege.

c) a fizetéselőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyet 6 havi egyenlő részletben, de legkésőbb az adott év december 31. napjáig kell visszatéríteni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A támogatás, illetve a még vissza nem fizetett része egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő jogviszonya a törlesztési idő alatt megszűnik.

 
3. Családalapítási támogatás

(1) A határozatlan időre kinevezett és legalább egy éve a hivatalban dolgozó köztisztviselő első házasságkötése alkalmával vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesíthető.

(2) A támogatás maximum Br. 50.000- Ft.

(3) A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a Jegyző dönt a rendelkezésre álló éves költségvetési keret figyelembe vételével.

4. Rendkívüli szociális támogatás:

 A köztisztviselő, ha olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amikor megélhetése veszélyeztetetté válik írásbeli kértelmére szociális támogatásban részesíthető. A támogatás megállapításáról a jegyző a szervezeti egység vezetője véleményének a kikérését követően dönt. A támogatás mértéke legfeljebb Br. 50.000-Ft. A kérelemben a köztisztviselőnek meg kell jelölni azt az okot melynek következtében megélhetése veszélyeztetetté vált.

5. A szemüveg térítés szabályai:

Az a köztisztviselő aki munkavégzéséhez rendszeresen számítógépet használ szemüvegtérítésben részesíthető.

a) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként – a szakorvos írásos javaslata alapján – monitorkímélő szemüveglencse viselése indokolt.

b) A szemüvegtérítés mértéke a számlával igazolt költség de legfeljebb a tárgyévre érvényes köztisztviselői illetményalap 65%-ának megfelelő összeg. A folyósított térítést a Pénzügyi Osztály tartja nyilván.

c) A szemüvegtérítés kifizetésének feltétele, hogy az igénylő évente egyszer szemészeti szakorvosi vizsgálaton vegyen részt.

VII. Fejezet

Kegyeleti gondoskodás

1. A kegyeleti támogatásról:

A Ktv. 49/M. § szerint: „az elhunyt köztisztviselőt a Jegyző a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.”

Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben az Önkormányzat átvállalja.

2. Temetési segély:

Temetési segély adható a köztisztviselőnek a Ptk. 685. §-ában felsorolt közeli hozzátartozója halála esetén. A támogatás összege legfeljebb 60.000Ft.

A temetési segélyről a köztisztviselő kérelmére – a rászorultság függvényében, a szervzeti egység véleményének kikérését követően - a Jegyző dönt, a rendelkezésre álló éves költségvetési keret függvényében.

VIII. Fejezet

Nyugállományú köztisztviselők támogatása

1. A nyugállományú köztisztviselő szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

Szociális és kegyeleti támogatás céljára az önkormányzat a költségvetésében fedezetet biztosít (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) temetési segély,

A szociális támogatás odaítélése történhet kérelemre, vagy javaslatra.

Javaslatot tehet a nyugállományú köztisztviselő életkörülményeit ismerő:

– vezető, vagy köztisztviselő

– nyugállományú köztisztviselő, más nyugállományú köztisztviselő tekintetében

– társadalmi szervezet, egyesület, vagy magánszemély

Az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a személyügyi ügyintéző tesz javaslatot. A javaslat alapján a támogatás folyósításáról a Jegyző dönt.

A személyügyi ügyintéző, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselők szociális helyzetét.

A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a Jegyző – megfelelő számú nyugdíjas esetén - nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását.

A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő támogatásba részesítésére és elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.

IX. Fejezet

A köztisztviselő eredményes munkájának elismerése

Az eseti jutalmazás és a céljutalom megállapításának szabályai

1. A hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a hivatal köztisztviselői jutalomban részesíthetők..

2. A jutalmazásra – kellő indokolással – a munkahelyi vezetők tehetnek javaslatot és a jegyző – a Polgármester egyetértésével – dönt, amennyiben a költségvetési rendeletben a fedezet biztosított.

X. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

1. E szabályzat 2010. február 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. február 1-től hatályban lévő szabályzat hatályát veszti.

Kelt  Gyomaendrőd, 2010. február 11.

dr. Csorba Csaba

Jegyző

 

 
1. sz. melléklet

 

A rugalmas munkaidőről Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalánál

 I. Általános feltételek

 - heti törvényes munkaidő 40 óra

 - napi törvényes munkaidő 8 óra

 - munkaközi szünet időtartama 30 perc, amely része a munkaidőnek

 II. A hivatal dolgozói rugalmas munkaidő beosztásban végzik munkájukat.

 

1. A rugalmas munkaidő határa hétfőtől péntekig 7 órától 18 óráig tart.

2. Ezen időn belül törzsidő

 

 

 

 

 

Hétfőn	8 órától 16 óráig
Kedden	8 órától 12 óráig
Szerdán	8 órától 16 óráig
Csütörtökön	12,30 órától 16 óráig
Pénteken	8 órától 12 óráig

3. A rugalmas munkaidő beosztásra szolgáló heti 13 óra 30 percet az 1. pontban írt - törzsidőn kívüli - idővallumban (továbbiakban: peremidő) lehet ledolgozni, annak beosztásáról az apparátus és a saját munka terhére figyelemmel a dolgozó dönt.

4. A részfoglalkozású dolgozók munkaidő beosztását az osztályvezetők határozzák meg.

5. A peremidőben történő kötelező munkavégzés elrendelésére az osztályvezető jogosult.

6. A peremidő igénybevételét az osztályvezetőknek úgy kell megszervezniük a vezetésük alá tartozó belső szervezeti egységben hogy a folyamatos munkavégzés a 16/2001.(X.29.) KT. Rendelet 2.§ -ban foglaltak szerint biztosításra kerüljön.

7. Törzsidő alatt minden dolgozó munkahelyén köteles tartózkodni és munkát végezni, kivéve ha

· szabadságon (fizetett vagy fizetetlen) van

· szabadnapját tölti,

· táppénzes állományban van,

· egész napos kiküldetésben van,

· engedéllyel munkahelyén kívül végzi a munkáját,

· a Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvényben és/vagy a Munka Törvénykönyvében /a továbbiakban Kjt. és Mt./ szabályozottak miatt van távol, egyéb okból igazoltan van távol

8. Más munkáltatónál mellékfoglalkozásban, vagy egyéb jogviszonyban végzendő munkát peremidőben lehet végezni, illetve ha jellege miatt csak meghatározott időben végezhető, úgy törzsidőben. Az e jogviszonyokban töltött idő a ledolgozott munkaidőbe nem számít be.

 III. Munkaidő megszakítása

1. Ennek minősül a törzsidő végén (kivételesen közben), illetve a peremidő bármely időpontjában történő távozás. Törzsidőben csak a közvetlen felettes engedélyével lehet eltávozni. A törzsidőben és a peremidőben történő távozást amennyiben annak időtartma a 10 percet meghaladja az elektronikus munkaidő nyilvántartásban regisztrálni kell.

A Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott munkavégzés alóli mentesség (fizetett idő) miatti távollétet, az elektronikus nyilvántartásban szintén regisztrálni kell.

2. Ha dolgozó törzsidőben engedély nélkül nem jelenik meg, a távollétet megjelenésével egy időben nem tudja igazolni, úgy két órát meghaladó távollét esetén a szóban forgó napot igazolatlan napként kell elszámolni, emellett fegyelmi felelősségre vonásnak is helye van. A 2 óránál kevesebb távollét ideje a munkaidőbe nem számít be amennyiben ez késésnek nem minősíthető fegyelmi felelősségre vonásnak van helye amellett, hogy a távollét idejét le kell dolgozni.

3. Igazolatlan késésnek minősül ha a dolgozó engedély nélkül, illetve utólagos igazolás nélkül a törzsidő kezdete után érkezik a munkahelyére. Amennyiben a dolgozó igazolatlanul késik úgy a késés minden megkezdett 10 perce után heti munkaidő keretét 30 perc időtartammal növelni kell. A 30 percet meghaladó késésnél a 2. pontban írt szabályokat kell alkalmazni.

5. Amennyiben a dolgozó peremidőben történő II/5., 6. pont szerinti munkavégzési kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget úgy fegyelmi felelősségre vonásnak van helye.

 IV. Munkában nem töltött idő számítása

1. Szabadságon, szabadnapon, több napos kiküldetésben, táppénzen, a Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott egésznapos távolléteknél (ahol átlagkereset jár) napi 8 órát kell letöltött munkaidőként számításba venni.

2. Tanulmányt folytató dolgozónál, amennyiben tanulmányi elfoglaltsága nem egész napos (egész napos az 1. pont alá esik) iskolai foglalkoztatást jelent, munkaidő kedvezményt csak az általános munkarend szerinti munkaidő befejezéséig kap, ennek megfelelően ezen időpontig az iskolai foglalkozás, valamint az arra történő utazás ledolgozott munkaidőként kell számításba venni akkor is, ha ez a peremidőre esik.

3. A Kjt-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott azon távollétekre amelyekre átlagkereset jár (ezeket a 2. sz. melléklet tartalmazza) és azok időtartama az egész munkanapot nem veszi igénybe, a ténylegesen eltöltött időt kell letöltött munkaidőként figyelembe venni, valamint az utazásra fordított időt, ha az az általános munkarend órakeretébe beleesik. Amennyiben az Kjt. és Mt.. vagy végrehajtási rendelete az elismerhető időt, vagy alkalmat korlátozza, vagy meghatározza, úgy legfeljebb az így meghatározott időt lehet ledolgozott munkaidőnek számítani.

4. Amennyiben a törzsidőben a dolgozó orvosi vizsgálaton, gyógykezelésben vett részt és arról igazolást hoz, úgy az igazolt távollétnek számít, de az így eltöltött munkaidőt le kell dolgozni, kivéve ha az orvosi vizsgálat a 3. pont alá tartozik.

5. A nem munkában /pl. szakszervezeti rendezvényen/ töltött idő nem számít munkaidőnek. Szakszervezeti tisztségviselőnek a funkciójából eredő nem munkahelyi rendezvényen való részvétele az általános munkarendbe tartozó idő alatt letöltött munkaidőnek számít. Szakszervezeti tisztségviselőket ezen felül is megilleti munkaidő kedvezmény ha feladataikat más módon mint az általános munkarend terhére nem tudják megoldani. Ez azonban az előzőekkel együtt szakszervezeti titkárnál a munkaidőkeret 20 %-át, egyéb tisztségviselőnél 10 %-át nem haladhatja meg.

 V. A munkaidő nyilvántartás szabályai.

1. A ledolgozott munkaidőt a napi teljes munkaidő kezdetétől annak végéig kell mérni. Ezen időpont előtti és utáni munkavégzést a munkaidő elszámolásánál figyelmen kívül kell hagyni, kivéve ha az ez idő alatt történő munkavégzésre

· tisztségviselő vagy osztályvezető elrendelése

· kötelező közreműködésre jogszabályi előírás alapján kerül sor

 Közigazgatási területen a munkaidőn túli, de nem munkahelyen végzendő munkavégzésre történő, illetve onnan a lakásra történő utazásra összesen fél óra munkaidő elszámolható. Közigazgatási területen kívül munkaidőn túl elvégzendő munkavégzésre a ténylegesen felmerülő igazolt vagy valószínűsíthető utazási idő ledolgozott időnek ismerhető el.

2. Szabadnapon munkaköri kötelezettség alapján végzett munkát - munkában töltött idő alapján - ledolgozott munkaidőnek kell tekinteni, úgy mintha azt peremidőben történt munkavégzés lenne. Heti pihenőnapon végzett munkát kétszeres szorzóval számolva kell ledolgozott munkaidőnek tekinteni. Társadalmi eseményeken közreműködő anyakönyvvezetőknél az esemény időtartama mellett azok kezdete előtt 1 óra s vége után fél óra munkaidő munkavégzésként számolható el. Szabadnapon, pihenőnapon, fizetett ünnepnapon végzett munka szükségességét, annak időtartamát a osztályvezetőnek igazolnia kell. Azon dolgozóknál, akiknél munkakörükből adódóan rendszeresen előfordulhat e napokon történő munkavégzés, az osztálytvezető a ledolgozott időre figyelemmel szabadnapot, illetve pihenőnapot biztosíthat a Kjt-ben és/vagy az Mt-ben előírt szabályok figyelembevételével.

3. Munkahelyi érdekből történő kiküldetés esetén a ténylegesen felhasznált munkaidőt (utazással együtt) kell ledolgozottnak tekinteni, feltéve, hogy a dolgozó az oda, illetve visszautazásra a legközelebbi közlekedési eszközt veszi igénybe.

4. A ledolgozott munkaidőt az elektronikus minkaidő nyilvántartásban kell vezetni. A nyilvántartás vezetésért a dolgozó felelős. Az érkezés és távozás regisztrálása a kártya lehúzással történik, valamint a szükséges kód beütésével.

 5. A munkaidő alap havi dekádokban kerül összesítésre. A következő dekádba +20 és -10 óránál magasabb munkaidő értéket átvinni nem lehet. A megengedett eltérést meghaladó plusz munkaidő a következő dekádra kivételesen átvihető, ha az a vezető munkára utasítása miatt keletkezett és abban a dekádban a kompenzálására már nem volt lehetőség. A 10 órát meghaladó többletmunkaidőből dekádonként utólag 1 szabadnap a dolgozó kérésére kiadható. Ha a ledolgozatlan idő 10 órát 4 vagy több órával meghaladja, azt szabadság kiadásával kell kompenzálni, úgy, hogy a letöltetlen munkaidő 10 óra alá csökkenjen. A többletmunkaidőt a tárgyhót követő hónapban kell a dolgozó részére kiadni. A ledolgozatlan időt amennyiben nem történik a fentiek szerinti szabáadság kiadás, úgy azt a köztisztviselő a tárgyhót követő hónapban köteles ledolgozni.

6. A munkaidő nyilvántartást minden dolgozó folyamatosan köteles vezetni a távollétek okának megjelölésével. A munkaidő nyilvántartás nem szabályszerű vezetése esetén a dolgozó fegyelmi úton felelősségre vonható.

 Gyomaendrőd, 2008. január 31.

 

 

Dr. Csorba Csaba s. k.

Jegyző

2. sz. melléklet

 

Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal

Cafetéria-juttatás szabályzata

 Alapvető rendelkezések

 1. § (1) Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) a cafetéria-juttatások rendszerén keresztül biztosítja a Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, ügykezelők, a munkaviszonyban álló, (a hivatalhoz közvetlenül kapcsolódó technikai alkalmazott) munkavállalók, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök részére az egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó természetbeni juttatásokat.

(2) A juttatás az 1992. évi XXIII. törvény, valamint Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek Közszolgálati Szabályzata alapján, jelen szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatások közül választható.

 

2. Fejezet

Cafetéria-juttatásra való jogosultság

 

2. § (1) Cafetéria-juttatás igénybevételére jogosult a Polgármesteri Hivatallal

a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, ügykezelők,

b) munkaviszonyban álló, (a hivatalhoz közvetlenül kapcsolódó határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott technikai dolgozók) munkavállalók,

c) közalkalmazotti jogviszonyban álló mezőőrök

             2) A dolgozó nem jogosult cafetéria-juttatás igénybevételére:

a) a szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási-díj, a gyermekgondozási-segély folyósításának időtartamára,

b) 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybevett fizetés nélküli szabadság időtartamára,

c) 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartamára.

 3 ) A 2010. január 1. napját követően közszolgálati, vagy munkaviszonyt létesítő dolgozó a cafetéria-juttatást a jogviszony létesítését követő hónap első napjától veheti igénybe.

 (4) a cafetéria-juttatás igénybe vételére való jogosultság a jogviszony megszűnésének napján szűnik meg.

  Cafetéria-juttatás igénylése

 3. § (1) A Polgármesteri Hivatal minden év január 15. napjáig tájékoztatja a dolgozókat az igénybe vehető cafetéria-juttatásokról.

 (2) a dolgozók február 15-ig írásban – a  2/ 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon – nyilatkoznak a cafetéria-juttatás éves összegének felhasználásáról, a választott cafetéria-juttatásról és annak mértékéről. A dolgozó a nyilatkozattétellel hozzájárul ahhoz, hogy a cafetéria-juttatás igényléséhez szükséges adatait az ahhoz szükséges mértékben a cafetéria-juttatás nyilvántartást vezető kezelje.

 (3) Az, aki a Polgármesteri Hivatallal év közben létesít közszolgálati, vagy munkaviszonyt, illetve jogosultsága év közben keletkezik, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot az első munkában töltött napot követő 15 napon belül, de legkésőbb a cafetéria-juttatás igénybevételének a 2.§ (3) bekezdés szerinti első napjáig teszi meg.

 (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat tárgyév január 1. napjától, - cafetéria-juttatás igénybe vételére való jogosultságtól – december 31-ig – közszolgálati, vagy munkaviszony megszűnéséig – terjedő időszakra vonatkozik. A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat év közben nem módosítható.

 5) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot két példányban, aláírással ellátva a személyügyi ügyintézőnek kell  leadni. A nyilatkozat átvételét igazoló példányt a dolgozónak vissza kell juttatni.

 (6) Amennyiben a dolgozó a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ott meghatározott határidőig önhibájából - ide nem értve a betegállományt, illetve egyéb rajta kívül álló okot – elmulasztja, számára a cafetéria-juttatás meleg étkezési utalványból áll.

 
Cafetéria-juttatás összege

 4. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege a közszolgálati szabályzatban meghatározott összeg.

 (2) A cafetéria-juttatás összege biztosít fedezetet, az egyes juttatást terhelő közterhekre.

 (3) A cafetéria-juttatás összege arányosan kerül megállapításra

a) a részmunkaidőben foglalkoztatott,

b) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező,

c) azon munkatársak esetében, akik munkaviszonya év közben keletkezik, vagy szűnik meg,

d) 2.§ (2) bekezdés a) – c) pontja esetében.
(4) A tárgyévben igénybe nem vett cafetéria-juttatás összege a következő évre nem vihető át.

  Cafetéria-juttatásra vonatkozó elszámolási szabályok

 5. § (1) A cafetéria-juttatás elszámolása bruttó módon történik, tartalmazza a közterhek költségeit.
(2) A cafetéria-juttatáshoz az azt terhelő adó- és járulékterhek alapján meghatározásra kerül egy átváltási szorzó. A cafetéria-juttatás átváltási szorzóval növelt összege csökkenti a cafetéria-juttatás összegét.
(3) Ha a dolgozó jogviszonya év közben szűnik meg, köteles a részére nyújtott cafetéria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.
(4) Amennyiben a dolgozó a tárgy évben a cafetéria-juttatás időarányosan felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet – előzetes hozzájárulásával – illetményéből levonásra kerül, illetve választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni.
(5) Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a dolgozó halálával szűnik meg.
(6) A 2. § (2) a) – c) pontban meghatározott esetekben az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét, a távollét utáni első munkanapon vissza kell fizetni, illetve vissza kell adni.
(7) Ha a köztisztviselőt tárgyév közben áthelyezik, az egyes munkáltatóknál cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

 
II. Fejezet

Cafetéria-juttatások

 

Meleg étkezési utalvány

 6. §  (1) A meleg étkezési utalvány összege havonta legfeljebb 18.000.-Ft lehet. Az étkezési utalvány meleg étkezésre fordítható.

 (2) A meleg étkezési utalvány havonta kerül kiosztásra az ezen cafetéria-juttatást választó dolgozó részére.

 (3) A meleg étkezési utalvány 500.- forintra kerekített összegben igényelhető.

 (4) A meleg étkezési utalvány 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1,25.

 
Üdülési hozzájárulás

 7. § (1) Az üdülési hozzájárulást a dolgozó és a közeli hozzátartozója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában veheti igénybe, legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér egy havi összegének megfelelő értékig.

 (2) Az üdülési csekk ezer forintra kerekített összegben igényelhető, legalább 5.000.- forintértékben.
 (3) Az üdülési csekk tárgyév május hónapban kerül kiosztásra.

 (4) Amennyiben a dolgozó, vagy közeli hozzátartozója más kifizetőtől, vagy más jogcímen is részesül üdülési csekk juttatásban, a juttatás adatairól, illetve arról, hogy a tárgyévben ilyen juttatásban még nem részesült, a dolgozónak, illetve hozzátartozóinak írásba nyilatkoznia kell. A nyilatkozattétel feltétele, hogy a magánszemély adóazonosítóval rendelkezzen, melyet a nyilatkozaton fel kell tüntetni. Kiskorú gyermek helyett annak törvényes képviselője tesz nyilatkozatot.

 (5) Az üdülési csekk 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1,25.

 

Iskolakezdési támogatás

8. § (1) Az iskolakezdési támogatás utalvány formájában igényelhető a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásba részt vevő gyermek (tanuló) számára, - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,  vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján legfeljebb gyermekenként (tanulónként) az adóév első napján érvényes minimálbér egyhavi összegének 30%-ának megfelelő érték

(2) Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül vehető igénybe.

 (3) Az iskolakezdési támo gatási utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.

 (4) Az iskolakezdési támogatási utalvány augusztus hónapban kerül kiosztásra.

 (5) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya  az iskolakezdési támogatások összegéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetése érdekében a dolgozó köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásba részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.

 (6) Az iskolakezdési támogatás 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1,25.

 

Internet használat

9. § (1) Az otthoni internet használat költségeihez a dolgozó cafetéria-juttatásként térítést igényelhet. Költségnek az internethasználatról kiállított számla szerinti díj minősül.

(2) Ezen cafetéria-juttatás januártól december hónapig terjedő időszakban vehető igénybe, amennyiben az elszámoláskor a tárgyév decemberi időszakú internet szolgáltatásról szóló számla a dolgozó birtokában van.

(3) A költségeket a munkáltató a dolgozó által tárgyév június 10. és december 10. napjáig, illetve, amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg, az utolsó munkában töltött napig leadott tételes elszámolás alapján téríti meg. Az elszámolás keretében a dolgozó a költségekről havi kimutatást készít, amelyhez köteles benyújtani a saját nevére kiállított számlák másolatát.

(4) Az internet használat 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1.00.

  

Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

 10. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás igénybevételének feltétele, hogy a dolgozó tagsági viszonyt létesítsen a nyugdíjpénztárral. Amennyiben a nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást igénylő dolgozó a választott pénztárban még nem rendelkezik tagsággal, úgy nyilatkozata egyben nyugdíjpénztári belépési szándéknak tekintendő, amellyel felhatalmazza a Polgármesteri Hivatalt, hogy kezdeményezze a dolgozó nevében a belépési eljárást.
(2) Ezen juttatás választása esetén a dolgozó által választott Önkéntes Nyugdíjpénztárba a nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás befizetését a Polgármesteri Hivatal teljesíti.
(3) Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás havi összege legalább a minimum tagdíj összege (általában 2.000.- forint), a kedvezményes adózás mellett adható összeg legfeljebb a minimálbér 50%-a.

 (4) Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1,25.

 

Önkéntes egészségpénztári támogatás

 11. § (1) Az önkéntes egészségpénztári támogatás igénybevételének feltétele, hogy a dolgozó tagsági viszonyt létesítsen az egészségpénztárral. Amennyiben az egészségpénztári tagdíj hozzájárulást igénylő dolgozó a választott pénztárban még nem rendelkezik tagsággal, úgy nyilatkozata egyben egészségpénztári belépési szándéknak tekintendő, amellyel felhatalmazza a Polgármesteri Hivatalt, hogy kezdeményezze a dolgozó nevében a belépési eljárást.

 (2) Ezen juttatás választása esetén a dolgozó által választott egészségpénztári hozzájárulás befizetését, a dolgozó által választott Önkéntes Egészségpénztárba, a Polgármesteri Hivatal teljesíti.

 (3) Az önkéntes egészségpénztári támogatás havi összege legalább a minimum tagdíj összege (általában 2.000.- forint), a kedvezményes adózás mellett adható összeg legfeljebb a minimálbér 30%-a.
(4) Az önkéntes egészségpénztári támogatás 5. § (2) bekezdés szerinti átváltási szorzója 1,25.

 
2./1. sz. melléklet

 

Nyilatkozat

 

 

Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal
5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.
		Nyilatkozat cafetéria-juttatás igénybevételére 2010. évben
Név: ………………………………………				Rendelkezésre álló keretösszeg: Br. 242.000.-Ft
Választható juttatások:
1. Meleg étkezési utalvány: havonta max. 18.000.-Ft + 25%
	Választott összeg: …………………………………………………
2. Üdülési hozzájárulás: min. 5.000.- max. 73.500.-Ft + 25%
	Választott összeg: …………………………………………………
3. Iskolakezdési támogatás: 22.050.-Ft + 25% gyermekenként
	Választott összeg: …………………………………………………
4. Internet használat: számla csatolása szükséges, melyen elkülönül az internethasználati díj
	Összeg: ……………………………………….. Adómentes
5. Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás: 36.750.-Ft + 25%
	Választott összeg: …………………………………………………
6. Önkéntes egészségpénztári támogatás: 22.050.-Ft + 25%
	Választott összeg: …………………………………………………
*Nem vagyok önkéntes nyugdíjpénztár tagja, és nem kívánok belépni.
**Nem vagyok önkéntes egészségpénztár tagja, és nem kívánok belépni.
*,  **, Jelzett szöveget át kell húzni, amennyiben tag kíván lenni.
Gyomaendrőd, 2010. február   ……
				………………………………………………………….
					nyilatkozó aláírása
Fenti nyilatkozatot két példányban kell kitölteni és leadni a személyügyi ügyintézőnek.

 

 

 

 

 

 

Döntési javaslat

"Közszolgálati szabályzat változásáról szóló tájékoztató elfogadása"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: ÁLTALÁNOS ÜGYEK
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete elfogadja a Közszolgálati Szabályzat változásáról szóló tájékoztatót-

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -