19. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
2009. december 8-i ülésére
2009. december 8-i ülésére
Tárgy: | Dél-alföldi ivóvíz-javító program | |
Készítette: | Liszkainé Nagy Mária | |
Előterjesztő: | Várfi András polgármester | |
Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Pénzügyi és Gazdasági Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület
A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata.
Az Európai Közösség 1998-ban elfogadta az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvet, melynek érvényesítése az Európai Uniós csatlakozás után Magyarország számára is kötelezővé vált. Az irányelv határértékeinek egyes paraméterei szigorúbbak, mint a korábbi hazai szabvány által előírt határértékek.
A hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) Korm. rendelet foglalja össze, amely rendelet 6. számú melléklete településenként mutatja be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket.
A 201/2001 (X.25.) Kormányrendeletben szereplő vízminőségi határértékek változása az alábbi táblázatban látható:
Szennyező anyag
|
jelenleg alkalmazott határérték
|
arzén
|
10 µg/l
|
bór
|
1 mg/l
|
ammónium
|
0,5 mg/l
|
vas
|
200 µg/l
|
mangán
|
50 µg/l
|
Érintett települések
Az ivóvíz-minőségi problémák által leginkább érintett területek Magyarországon a Dél-alföldi régió (kb. 1,2 millió lakos), az Észak-alföldi régió (kb. 600 ezer lakos) és a Dél-dunántúli régió (kb. 260 ezer lakos).
A Dél-alföldi régióban az érintett települések száma a fenti rendelet szerint.
Érintett települések a Dél-alföldi régióban
|
||
|
településszám
|
lakosszám
|
Bács-Kiskun megye
|
83
|
346 526
|
Békés megye
|
65
|
357 386
|
Csongrád megye
|
59
|
422 304
|
Dél-alföldi régió
|
207
|
1 126 216
|
Megyénként és szennyezőnként érintett települések és lakosaik száma:
Vízszennyező anyag
|
Érintett települések száma
|
Érintett lakosság száma
|
||||||
Bács-Kiskun megye
|
Békés megye
|
Csongrád megye
|
Dél-alföldi régió
|
Bács-Kiskun megye
|
Békés megye
|
Csongrád megye
|
Dél-alföldi régió
|
|
Arzén
(>0,01 mg/l) |
59
|
39
|
43
|
141
|
281 333
|
242 280
|
354 624
|
878 237
|
Bór
(>1,0 mg/l) |
1
|
5
|
12
|
18
|
2 367
|
16 074
|
10 776
|
29 217
|
Ammónium (>0,5 mg/l)
|
64
|
44
|
55
|
163
|
179 114
|
252 148
|
416 784
|
848 046
|
Vas
(>0,2 mg/l) |
10
|
5
|
34
|
18
|
28 691
|
19 407
|
76 601
|
35 987
|
Mangán (>0,005 mg/l)
|
10
|
47
|
17
|
23
|
29 113
|
303 650
|
48 068
|
108 050
|
Összesen
|
83
|
65
|
59
|
207
|
346 526
|
357 386
|
422 304
|
1 126 216
|
A fenti feladat megoldása hívta életre Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium megalakulását.
A Dél-alföldi regionális Ivóvízminőség-javító Program megvalósításának megtervezése a 201/2001-es Kormányrendeletben előírt határidőknek megfelelően kezdődött meg.
2002-ben a feladatok meghatározása céljából előzetes megvalósíthatósági tanulmány készült. Ennek alapján 2003. decemberében megalakult a 2006-os határidővel érintett települések konzorciuma és megindult a tervezési munka Csongrád és Bács-Kiskun megyékre, majd a Konzorcium bővítése Békés megyével. A Konzorciumi Szerződés 2005. november 16, 17 és 18-án aláírásra került a három megyében.
A folyamatos belépések eredményeként a kibővült Konzorcium jelenleg 209 tagot számlál.
A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium pályázatot nyújtott be, a pályázatot a Magyar Kormány 2,032 Mrd Ft költséggel elfogadta és 75% (1.524 Mrd Ft) támogatásban részesítette.
A támogatási szerződés aláírása 2005. december 20-án történt meg a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, mint Támogató és a Környezetvédelmi Minisztérium mint a munka szakmai irányításában és felügyeletében közreműködő szervezet és a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium között.
2007. decemberében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága jelezte a Konzorciumnak, hogy a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának előkészítését a továbbiakban a Támogató a Környezeti és Energia Operatív Programból (így Kohéziós Alap forrásból) kívánja támogatni.
Az egyeztetett támogatási szerződés - módosítás aláírása 2008. július 16-án megtörtént. A támogatási szerződés módosítása miatt a 2006. dec. 20-a után felmerült költségek támogatási intenzitása 75%-ról 82,5 %-ra emelkedik.
A projekt által kitűzött célok
A projekt által kitűzött célok
A Projekt keretében a régió összes településén lehetővé válik az egészséges ivóvíz szolgáltatása, melynek minősége megfelel a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben meghatározott kémiai komponensek határértékeinek.
Javul a települési ivóvíz szolgáltatás minősége és üzembiztonsága, csökken a másodlagos szennyeződések lehetősége, valamint a vízveszteség mértéke.
A Program tartalma
A Dél-alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Program előkészítési és megvalósítási szakaszból áll.
Az előkészítési szakaszban mindazok a tanulmányok és szakmai anyagok készülnek el (közbeszerzési eljárás keretében), amelyek szükségesek a Kohéziós Alapra benyújtandó pályázatokhoz szakmai háttértanulmányként.
Míg a Program előkészítése a Dél-alföldi régió területén egy programként valósul meg, addig a Program kivitelezése műszaki és üzemeltetési egységenként létrejövő, különálló társulások keretében történik majd. Ezek a különálló projektek a Környezeti és Energia Operatív Program 7.1.3.0 jelű „Ivóvízminőség-javítási kétfordulós pályázati konstrukció” keretében kerülnek majd finanszírozásra az Európai Unió Kohéziós Alapjából.
Településünk a Közép-Békési Regionális Vízellátó Rendszerhez tartozik. (KBRVR)
A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának keretében a KBRVR bővítésére két változat került kidolgozásra, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációkban.
A két tervdokumentáció abban tér el egymástól, hogy várhatóan hány település csatlakozik a rendszerhez.
A tervváltozat az alábbi műszaki paraméterekkel jellemezhető:
A pályázói kör vízellátásának alapja a meglévő Közép-Békési Regionális Vízellátó rendszer jelenlegi kiépített állapota. A távlati vízigények a rendszer bővítése nélkül is szükségessé teszik a vízbeszerzés bővítését, az újkígyósi vízműtelepen lévő víztisztító technológia bővítését, és az úgynevezett mezőberényi távvezetéki ág keresztmetszeti megerősítését (párhuzamos vezeték építés).
A bővítés során a KBRVR-re kapcsolandó települések:
„Sarkadi” ágra: Mezőgyán-Naggyanté, Geszt, Zsadány
„Mezőberényi” ágra: Szeghalom, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Bucsa, Ecsegfalva
Egyedi vízellátó egység kiépítését kívánja megvalósítani a projekt struktúrában:
Csorvás, Gerendás, Csanádapáca, Kevermes
A vízbeszerzés bővítése:
Bővítés |
Felújítás m3/nap |
Kapacitás m3/nap |
|
Lőkösháza-Kevermes tt. | 5000 | 13000 | 34000 |
Medgyesbodzás tt. | 3300 | 5500 | 11700 |
Újkígyós vízműtelep | 3000 | ||
Kunágota tt. | 10000 | 10000 | |
58700 |
A tervezett kunágotai termelőtelep új bekötővezetékkel csatlakozik az ún. kooperációs vezetékhez, és a medgyesbodzási termelőtelepen és az újkígyósi vízműtelepen keresztül az itt termelt víz eljuttatható Szabadkígyós és Békéscsaba elosztóhálózatába, ill. a Vandháti regionális főátemelő központba.
Tervezett technológia:
Újkígyós vízműtelepen a meglévő Fe, Mn és As eltávolítás kapacitás bővítése, és NH4 eltávolítás kiépítése törésponti klórozás módszerének alkalmazásával.
Technológia kapacitása: 9600 m3/nap.
Kooperációs vezeték:
A tervezett KBRVR, és a tervezett Orosházi Regionális Vízellátó Rendszer vízbeszerzési oldalán, a vízellátás biztonsága érdekében a víztermelő telepek összekötésre kerülnek egy kooperációs távvezetékkel. A távvezeték a legjobb közvetlen kitermelhető vízminőség kapacitáskihasználtságát segíti elő, és havária esetén, vízkormányzással alapszintű ellátást biztosít a regionális rendszereken.
Regionális elosztóhálózat:
A „sarkadi” és „mezőberényi” távvezetékek figyelemmel a távlati vízigényekre hidraulikai megerősítést kapnak, és az újólag bekapcsolásra kerülő településekig meghosszabbításra kerülnek.
Az új vezetékek a településekre menő közlekedési utak mellett épülnek a tervek szerint.
Regionális tárolók és gépházak:
A termelőtelepeken megszakító tárolók épülnek szivattyúgépházakkal, vízbiztonsági, hidraulikai és energetikai megfontolásból.
A meglévő regionális átemelő telepeken szivattyú cserékkel a szállítóvezetékek nyomástartománya megemelésre kerül, kihasználva a meglévő vezetékek nyomásfokozatának lehetőségét. A várható üzemi nyomás így a csővezetékek igénybevételi értékének a 70 %-át éri el.
Felhasználva a Szeghalom Érmelléki vízműtelep gépházi épületét, új szivattyúk beépítésével tervezik a Szeghalom mögötti települések vízellátását.
Új regionális átemelőtelep épül Mezőgyán, Geszt, Zsadány ellátására.
A Békés Megyei Vízművek Zrt felvette a kapcsolatot az Aradi Vízművekkel és kidolgozásra kerül, hogy a határon túlról (szintén a Maros hordalékkúpjáról, az Aradtól északra eső területen) az elmúlt években készített kúttelepekről kapjon a megye jó minőségű, olcsóbb vizet.
A Közép-békés és térsége település képviselői az októberi közös nyilatkozatukban rögzítették, hogy a beruházással kapcsolatosan :
az elfogadott díjképzési elv módszerének meghatározása : egységes díj legyen,
a beruházási költség felosztásának módjának megállapítása: érdekarányos felosztás, a felosztás alapja: vízigény legyen.
a saját forrás finanszírozásának tervezett összetétele: forrás típusa: önkormányzati forrás (60 %), üzemeltető által történt önrész finanszírozás (20 %), bankhitel (20 %).
A KBRVR rendszerhez tartozó települések tájékoztatást kaptak a projektcsoport előzetes költségbecslések bemutatásával a projekt változatokról, melyek közül a legkedvezőbb változat (D2) mellett döntöttek, melynek Gyomaendrődre tervezett paraméterei:
Becsült (2013. évre) vízigény: 513,58 e m3
Becsült településre eső beruházási költség: 576 764,83 eFt
Elszámolható költség: 893 402,69 eFt
Becsült településre eső önerő: 89 340 – 178 791 eFt
Településre eső vízdíj növekmény várhatóan: 62,50 -66,50 Ft/m3 lesz.
A projekten belül 20 % mértékű hálózatrekonstrukcióra is van lehetőség. (178 514,48 eFt)
A következő feladat az önkormányzatoknak döntést kell hoznia a Társuláshoz való csatlakozásról, a Társulás megalakításáról, melynek tervezetét mellékeljük.
Amennyiben a csatolt szerződés tervezetet nem fogadják el a települési önkormányzatok, illetve decemberben nem tudnak megállapodni az önkormányzatok, abban az esetben az uniós támogatási pénz lehívása veszélybe kerül, és az önkormányzatoknak saját erőből kell megoldani az egészséges ivóvíz biztosítását a kormány rendeletnek megfelelően.
Döntéshozói vélemények
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek.
|
|
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság |
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek.
|
|
"Dél-alföldi ivóvíz-javító program"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: ÁLTALÁNOS ÜGYEK
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek fogadja el a beruházással kapcsolatosan a díjképzésről, a beruházási költség felosztásról, és a legkedvezőbb projekt változat kiválasztásáról hozott döntést.
A Bizottsági javasolja a Képviselő-testületnek, hogy csatlakozzon az ivóvízminőség-javító program megvalósítása, a megvalósított rendszer üzemeltetése érdekében létrejövő „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társuláshoz. A Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek hatalmazza fel a polgármestert a társulási megállapodás megkötése érdekében az egyeztetésekre és a társulási megállapodás aláírására.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -
Hivatali felelős: - NINCS FELELŐS KIJELÖLVE-