3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Német Kisebbségi Önkormányzat
2010. február 8-i ülésére

Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi. XXXVIII. törvény 71.§-a előírja, hogy a város jegyzője által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármesternek február 15.-ig be kell terjeszteni a Képviselő-testület elé.

 

A 2010. évi költségvetés előkészítése a jogszabályi előírásoknak megfelelően a költségvetési koncepció összeállításával indult, majd a bizottsági ülésen elhangzott vélemények  valamint a Képviselő-testületi javaslatok figyelembe vételével folytatódott.

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. november 26-án tartott ülésén a 448/2009.(XI.26.) Gye. Kt sz. határozatával elfogadta az Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepcióját és abban meghatározta azokat a célokat, illetve feladatokat, amelyeket a költségvetés készítés további szakaszaiban meg kell valósítani. Az elfogadott koncepció azt mutatta, hogy úgy működési, mint fejlesztési oldalon a 2010. évben képződő forrásokhoz viszonyítva a kiadások meghaladják a számításba vehető források összegét. A költségvetés összeállítása során a költségvetés egyensúlyának biztosítása céljából megtörtént a bevételi források további feltárása, illetve a  kiadások rangsorolása.

 

Az önkormányzat költségvetésének részletes bemutatása előtt röviden szeretném ismertetni a rendelettervezet összeállításának előzményeit.

A város 2010. évi költségvetési koncepciójának készítési időszaka az előző évekhez képest jóval korábban, már 2009. szeptemberében elkezdődött. A Pénzügyminiszter 2009. szeptember 11-én bemutatta az Országgyűlés előtt T/10554. számú törvényjavaslatát a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, melyet az Országgyűlés 2009. december 11-én fogadott el. Az elfogadott költségvetési törvény értelmében a normatív bevételek között megszűnt a közösségi közlekedés normatívája, a sport feladatokhoz biztosított 500 Ft-os lakosonkénti támogatás, a közművelődési feladatokhoz 2009-ben nyújtott támogatás (1061 Ft/lakos), a pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez nyújtott támogatás, nem számolhatunk 2010. évben a 430 Ft összegű tanulónkénti diáksport támogatással sem. Az üdülőhelyi feladatokra 2009. évben még 2 Ft-ot kapott az önkormányzat idegenforgalmi adóforintonként, melyet 2010-ben 1 Ft-ra csökkentettek. Az önkormányzatnak 2010. évben 130.000 E Ft-tal kevesebb normatív bevételből kell gazdálkodnia, mint 2009-ben. Az elvonás közel 65.000 Ft-tal sújtja az oktatási ágazatot, 35.000 Ft-tal a szociális ágazatot és további 30.000 E Ft-tal a közművelődési, sport, és egyéb általános feladatokat.

 

A számok ismeretében 2009. szeptember 16-án, majd november 4-én és végül december hónapban a város intézményeinek vezetőivel és gazdasági vezetőivel egyeztető megbeszéléseket, tárgyalásokat folytattunk. A megbeszélések célja közös gondolkodás, javaslattétel volt arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a 130.000 E Ft-os bevételi oldalon jelentkező elvonást a kiadási oldalon megtakarítani.

 

Az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelettervezeténekkidolgozása során az Országgyűlés által 2009. december 11-én elfogadott 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről volt az irányadó.

 

A jövő évi költségvetés egyik legfontosabb irányelve az önkormányzati kötelező feladatok ellátása. Ezen kötelező feladatok ellátását a költségek csökkentése mellett szükséges biztosítani. A költségcsökkentés egyik eszköze a dolgozói létszám csökkentése, a polgármesteri hivatalnál 2 fő létszámleépítésére került sor 2010. január 1. napjától.

 

Intézményeink a 2010. évi költségvetési tervezet összeállításánál az alábbi intézkedéseket eszközölték:

 

A köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap 2010. évben maradt 38.650 Ft,  a közalkalmazottak garantált illetménye is változatlan,  a közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja 20.000 Ft, a vezetői illetményalap 120.000 Ft. Összességében a közszféra bérrendszereiben kizárólag a soros előmenetelek érvényesülhetnek következő évben is. 2010-ben a nyugdíjminimum összege marad a 2009. évi szinten, azaz 28.500 Ft, a legkisebb minimálbér összege pedig 73.500 Ft.

Az elkészített költségvetési tervezetben a személyi juttatások között az egyes intézmények nem egységesen, de beépítették a dolgozók részére biztosítható melegétkeztetést (a Térségi Szociális Gondozási Központ költségvetésében nem jelenik meg a dolgozók részére adható melegétkeztetés), illetve az ezt terhelő 25%-os kifizetői adót.

 

A dologi kiadások között megjelenik az ÁFA kulcs változásából, -  20%-ról 25%-ra módosult  -   valamint a rehabilitációs hozzájárulás mértékének növekedéséből adódó többletigény. Nem számolt a dologi kiadások tervezésénél egyetlen intézmény se a 4,1%-os infláció mértékű növekedéssel. A közös gázbeszerzés értelmében a következő évtől kb. 20%-os gázenergia megtakarítással kalkulálhatunk. A nyersanyag norma az elfogadott rendeletnek megfelelően került beépítésre a dologi kiadás élelmiszer kiadásaiba. Egyéb dologi kiadás növelésére csak a saját bevétel további növelésével van lehetősége a hivatalnak és az intézményeknek egyaránt.

 

 Felülvizsgálatra kerültek az Önkormányzat pénzeszköz átadásai. A megállapodás keretében ellátott önkormányzati feladatot ellátók részére a szerződésben rögzítetteknek megfelelően biztosított a feladat ellátás finanszírozása.

 

Egyes feladatok ellátását (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, szociális alapszolgáltatási feladatok) kistérségi feladat ellátásban, illetve mikrotérségi társulás formájában kell továbbra is biztosítani, törekedve ezzel a minél több normatív támogatási összeg megszerzésére.

 

A fejlesztési célú kiadások között megtervezésre kerültek a gazdasági programban szereplő 2010. évi elképzelések, a 2009. évről áthúzódó beruházások, továbbá az intézmények (Rózsahegyi: 6.737 E Ft, Kis Bálint: 1.200 E Ft, Kner Imre Gimnázium: 2.200 E Ft – pályázathoz kapcsolódó, Határ Győző Városi Könyvtár: 7.865 E Ft – pályázathoz kötődő) felújítási, fejlesztési igényei. A fejlesztésekhez kapcsolódóan a pályázati lehetőségek számbavétele is megtörtént.

 

Valamennyi intézménynél megtörtént az esetleges feladat csökkenés miatti költségvetés változás átvezetése, illetve a feladat növekedésből adódó többlet kiadás 2010. évi szintrehozása.

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. évben döntött 1 milliárd Ft összegű kötvény kibocsátásáról, melynek lejegyzésére 2008. február 27. napjával került sor. A kötvény összege elsősorban pályázati saját erőként használható fel, illetve olyan fejlesztések finanszírozására, melyek az önkormányzatot többlet bevételhez juttatják, illetve működési kiadásait csökkentik. 2008. és 2009. évben az önkormányzat részéről fejlesztési és felújítási elképzeléseinek finanszírozása során nem volt szükség a kötvényből származó forrás bevonására. 2009. december 31-én a devizaszámlán lévő CHF összege 54.385 CHF (9.917 E Ft), az EUR betét állomány összege 1.678.359 EUR (454.567 E Ft), a számlán lévő összeg 2.176,67 EUR (589 E Ft), a Ft-ban lévő betétállomány összege 640.154.690 Ft, illetve a Ft számlán maradt összeg 5.432 Ft. A kibocsátás óta az Önkormányzat a kötvényforrásból  2008. évben 35.586 E Ft-ot használt fel, elsősorban kamatfizetésre (21.586 E Ft), másrészt a pénzügyi tanácsadó részére fizetett sikerdíjra (4.758 E Ft), illetve egyéb felhalmozási célra (9.000 E Ft), 2009. évben kizárólag kamatfizetésre (34.500 E Ft) történt felhasználás a kötvényből. A költségvetési rendelet tervezet 5/a számú melléklete részletesen bemutatja azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az önkormányzat a kötvény összegéből kíván finanszírozni. A kötvény összegének azon részét, melyet az önkormányzat 2010. évben nem jelölt ki felújítási és fejlesztési feladatokra tartalékba helyeztük.

 

Összességében kimondható, hogy az elkészült rendelettervezet egy szoros, számításokkal megalapozott költségvetést tartalmaz. Az intézmények működése úgy biztosított, hogy minden területen érvényesítik a megfontolt, takarékos gazdálkodást.

A fenti szempontok érvényesülésével kerülhetett sor az intézményekkel a jogszabály által előírt kötelező egyeztető tárgyalásokra, melyekről jegyzőkönyv készült. Az egyeztetés folyamán minden intézményvezető és gazdasági vezető tudomásul vette és elfogadta a 2010. évi költségvetés keretszámait.

 

 

A normatív állami támogatás összege az előző évhez viszonyítva több mint 15%-os csökkenést mutat, melynek indoka egyrészt a normatívák fajlagos összegének csökkenése, másrészt az oktatási intézmények tanulói és a szociális ágazat ellátotti létszámcsökkenése.

 

A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2008. évre bevallott, az APEH által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

A jövedelemkülönbség mérséklésénél a településnagyság szerinti lakosonkénti értékhatár forintban kifejezett összege a múlt évhez képest 42.000 Ft-ról 42.753 Ft-ra emelkedett. Ennek ellenére a jövedelemkülönbség mérséklése címen beépített bevétel összege az előző évhez képest csökkenést (13%-os) mutat, melynek indoka a bevétel összegének meghatározásánál figyelembe veendő adóerőképesség növekedése.

 

A helyi adóbevételek összességében 63.500 E Ft növekedést mutatnak az előző évhez viszonyítva. A növekedésből 60.000 E Ft az iparűzési adóhoz kapcsolódik, a város adóerőképességének növekedéséből adódóan, 3.500 E Ft pedig a magánszemélyek kommunális adójához kötődik (a kommunális beruházásokhoz való hozzájárulás adómentességének kifutása miatt).

2010. évben az alapadó 357.900 E Ft, de ezt az összeget az adómérséklések, -elengedések, illetve iparűzési adó vonatkozásában a válság negatív hatása módosítják, így a költségvetésben tervezett helyi adó bevétel összesen 342.950 E Ft. A közvetett támogatásokat a helyi adórendeletben szabályozott kedvezmények, mentességek jelentik, illetve ide tartozik még a méltányosságból nyújtott adómérséklés, adóelengedés.

·         Építményadó vonatkozásában a közvetett támogatás szinte alig várható, mert megszűnt az iparűzési adóalanyokat megillető építményadó kedvezmény.   Az itt tervezett közvetett támogatás összege 200 E Ft.

·         Telekadó mentesség azon adóalanyokat illeti meg, akik építési telek tulajdonosai és jogerős építési engedéllyel rendelkeznek. A várható közvetett támogatás összege 450 E Ft.

·         Magánszemélyek kommunális adója vonatkozásában igen jelentős az az adómennyiség, amit a lakosságnak a kommunális beruházáshoz való hozzájárulás miatt nem kell megfizetnie. Ez az összeg várhatóan 13.500 E Ft, mely az előző évhez képest csökkenést mutat a kommunális beruházásokhoz való hozzájárulás adómentességének kifutása miatt.

·         Végül az iparűzési adó az az adónem, amelyben számolhatunk közvetett támogatással. Ebben az adónemben azonban csak a kisvállalkozásokat (2,5 M Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalap) illeti meg kedvezmény. A várható közvetett támogatás összege 800 E Ft.                                                                           

A saját bevételek az előző évhez képest összességében kis mértékű növekedést mutatnak. A növekedés indoka, hogy a Katona József Művelődési Központ, Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény önállóan működő intézmény bevételeinél az adatok egész évre vonatkoznak, illetve az intézmény feladatai között megjelenő lapkiadáshoz kapcsolódó bevételek is beépítésre kerültek.  A polgármesteri hivatalnál megtervezett kamatbevétel összege előző évhez képest csökkenést mutat, mely azzal magyarázható, hogy csökken egyrészt a leköthető források állománya, illetve a kamatláb mértéke is.

Előző évhez képest jelentős növekedést mutat a működési célra átvett pénzeszközök összege, mely azzal magyarázható, hogy 2009. évben a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatási összeg az eredeti költségvetésben nem került megtervezésre, 2010. évben viszont már több mint 147.000 E Ft az az összeg, mely ezen a címen beépítésre került az átvett pénzeszközök közé.

 

A működési célú pénzmaradvány kizárólag feladattal terhelt pénzeszközt tartalmaz.

 

Az előző évhez hasonlóan 2010. évben is a fejlesztési célú bevételek között csak azok a pályázati pénzösszegek kerültek megtervezésre, amelyek valamilyen kötelezettség vállaláshoz kapcsolódnak, illetve itt jelennek meg azok a 2009. évben megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati pénzek (Hősök útja felújítása, Magtárlaposi beruházás, Településrendezési terv elkészítése), melyek a megvalósulás és a pénzügyi teljesítés évében nem folytak be az önkormányzat számlájára.

A felhalmozási célú pénzmaradvány összegét növeli a kibocsájtott kötvény összegének fel nem használt része, azaz 1.000.000.000 Ft.

 

Működési kiadások:                                                                                                                       Adatok E Ft-ban

A működési kiadásokon belül:

 

A személyi juttatások az előző évhez képest azért mutatnak növekedést, mert 2010. évben beépítésre került több mint 136.000 E Ft összegben a közcélú foglalkoztatottak bérköltsége. Ezen tétellel korrigálva 2009. évhez képest 22.000 E Ft-tal kevesebb bérkiadás került megtervezésre a költségek csökkentése érdekében eszközölt intézkedések eredményeképpen.

 

A munkaadót terhelő járulékok előző évhez viszonyított csökkenése elsősorban a jogszabályi változásokból adódik, másrészt a csökkenő bérkiadásokkal magyarázható.   

 

A dologi kiadások kis mértékű növekedését az áfa kulcs változás és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének növekedése indokolja. Ezen tételek költségvetésbe történő beépítése jóval nagyobb mértékű dologi kiadás növekedést gerjesztett volna, ha ezzel párhuzamosan nem születnek olyan intézkedések, melyek megtakarítást eredményeznek.

 

A működési célú pénzeszköz átadás összege csökkenést mutat, részben a Liget Fürdő Kft. részére biztosítandó csökkenő (előző évhez képest 23.000 E Ft-tal) működési támogatásból adódóan, másrészt kevesebb a Gyomaközszolg Kft. részére a szemétszállításhoz kapcsolódóan fizetendő díjkompenzáció összege is, illetve csökken az óvodáknak és bölcsődéknek biztosított önkormányzati kiegészítő támogatás is. Meg kell azonban mlíteni, hogy az itt megtervezett rendszeres és eseti pénzbeli ellátások (segélyek) összege jelentős növekedést mutat. 2009-ben az előző évhez képest több, mint 30.000 E Ft-tal, 2010. évben pedig a 2009. évi állapothoz képest további 25.000 E Ft-tal kellett többet beterveznünk ezen a jogcímen.

 

 

Az oktatási intézményeknél a működési kiadások összességében az előző évhez képest csökkentek. A személyi juttatások csökkenése a költségcsökkentés érdekében tett intézkedéseknek köszönhető, a hozzá kapcsolódó munkaadói járulékok csökkenése pedig elsősorban a jogszabályi változással magyarázható. A dologi kiadásokat valamennyi intézmény a 2009. évi szinten tervezte be.

 

A szociális és egészségügyi ágazatba tartozó intézmények is igyekeztek olyan intézkedéseket hozni, melyek a kiadások csökkentését eredményezték. A Térségi Humánsegítő Szolgálatnál a működési kiadások növekedése egy folyamatban lévő TÁMOP-os pályázattal indokolható, azaz nem jelent tényleges kiadás növekedést, hiszen bevételi oldalon is megjelenik a több mint 8.000 E Ft összegű támogatás.

Fejlesztési célú kiadások:  

 

A fejlesztési kiadások között azok a beruházások kerültek megtervezésre, melyekhez kötelezettség vállalás kapcsolódik, valamint  olyan fejlesztési elképzelések, melyekhez nem kapcsolódik pályázati forrás.

 

 

Ezen összeg tartalmazza a felosztandó alapok összegeit (Ifjúsági alap: 1.300 E Ft, Sport alap: 17.000 E Ft, Civil alap: 8.000 E Ft), a városi rendezvények szervezésére biztosított alapot, az SZJA kiegészítés csökkenéséből adódó esetleges visszafizetésekre megtervezett összeget, az óvodai és iskolai úszásoktatásra elkülönített összeget, a hulladéklerakó telep működtetéséhez kapcsolódó bérleti díjból származó bevétel önkormányzatok között szétosztandó összegét, a Kompetencia alapú pályázat elkülönített számláján lévő összegét, illetve a normatíva visszafizetések forrásait. Környezetvédelmi alapba került az előző években beszedett környezetvédelmi bírság és a 2009. évre tervezett talajterhelési díj beszedett összege.

 

Itt került megtervezésre a kibocsátott kötvény 2010. évben fel nem használandó része ( 265.382 E Ft), továbbá a szennyvíz beruházáshoz kapcsolódóan beszedett érdekeltségi hozzájárulás 223.500 E Ft összege, mely megegyezik a 2011-ben esedékes hitelvisszafizetés összegével. A szociális bérlakások előző évi lakbér bevételeit tartalékként kell kezelni, mely szintén a felhalmozással kapcsolatos tartalék összegét növeli.

A fejlesztésekhez kapcsolódó saját erő (ami szorosan kapcsolódik a pályázati pénzekhez) beruházásonként a fejlesztési tartalék kiadás részeként került meghatározásra. A Regionális Hulladéklerakóval kapcsolatos per költségként 54.000 E Ft-ot állítottunk be a tartalékok  közé.

Turisztikai alap összege: 2.000 E Ft, a vállalkozási alap összege: 16.000 E Ft. Általános (nem nevesített) pályázati alap összege 5.000 E Ft.

 

 A gördülő tervezésénél az államháztartásról szóló többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény 71.§ (3) bekezdése szerint az adott évi költségvetési rendelettervezetben be kell mutatni a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint kell megállapítani. Ennek a törvényi kötelezettségnek a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teszünk eleget az előre jelzett főbb makrogazdasági mutatók alapján.

 A helyi önkormányzat Képviselő –testülete részére mellékelni kell az Áht 118 §-a (1) bekezdésének 2.c pontja és (2) bekezdésének 2. e pontja szerinti közvetett támogatásokat, mely a rendelettervezet részeként kerül bemutatásra (10. számú melléklet).

 

A helyi önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendelettervezetében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát.

 

 

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény értelmében szöveges mellékletként (1-6.) mutatják be az adott intézményre vonatkozó személyi és tárgyi feltételeket, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, megvalósítási tervüket, továbbá az esetlegesen hozzájuk sorolt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési kereteit.