1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2010. március 9-i ülésére

 

Putnoki László képviselő kérdést tett fel az idényjellegű zöldség és gyümölcs árusítás közterületen való engedélyeztetés gyakorlatával kapcsolatban. A kérdésfelvetés konrét ügyet érintet, amely esetben az idényjellegű zöldség és gyümölcs árusítására a közterületfoglalási engedély 1 évre lett megadva.

 

Gyomaendrőd Város Képviselő – testülte 2009. novemberi ülésén meg történt a válaszadás az interpellációra, és az alábbi szövegezésű határozat került elfogadásra:

 

 1./

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának 37/2007. (XI. 30.) Gye. Kt. rendelete tartalmazza a közterület rendjére és a köztisztaságra vonatkozó szabályokat. A szabályozás a korábbi 19/2004.(VI.29.) KT rendelet felülvizsgálata eredményeképpen került megalkotásra.

 

A közterületek használatának rendjéről és a köztisztaságról szóló 37/2007.(XI.30) Gye. Kt. rendelet ( továbbiakban: rendelet ) célja egyrészt, hogy meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját. A rendelet szabályozza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, így többek közt a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet is.

 

A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. Tv.) 3. §-a kimondja, hogy aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A 210/2009. (IX.29.) Korm. r. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozza. 2. §  b) pontja a közterületi értékesítés tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki kereskedelmi hatóságként. A Kormány rendelet 5. melléklete határozza meg a közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékeket. ( ide sorolva a zöldség, gyümölcsöt is)

 

A törvény települési önkormányzat képviselő-testülete részére csak az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozására ad felhatalmazást. Kormányrendelet keretében rendezhető pl. a közterületi értékesítésre vonatkozó szabályok megalkotása, mely meg is történt a már fent idézett Kormány rendeletben. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételei 2009. október 1-től kerültek újraszabályozásra. A 3. mellékletében meghatározott kizárólag üzletben forgalmazható termékeken kívül az egyéb termékkörök értékesítése a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentés után folytatható. A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő maga választhatja meg.

 

Az Európai Unió tagországaiban a kereskedelem igazgatására vonatkozó szabályozás nemzeti hatáskörbe tartozik, de ezen előírásoknak minden korlátozás nélkül ki kell elégíteniük az Európai Közösséget létrehozó szerződésben rögzített - így a közös kereskedelempolitikára (IX. cím) vonatkozó - alapelveket, amely szerint „a tagállamok és a Közösség a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykednek”. A nemzeti szabályozásoknak tiszteletben kell tartaniuk az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad mozgásának közösségi jogi alapelveit is. Ezen túl az e területet érintő előírások az EU országaiban, sőt esetenként még azok régióiban is eltérőek.

 

Az Európai Unióba történő belépéssel a magyar jogszabályokat át kellet vizsgálni és meg kellett feleltetni az uniós irányelveknek, és az ezen kívüli egyéb uniós szabályoknak is, ez volt az úgy nevezett jogharmonizáció. Az uniós alapelvek között szerepel a tagállamokban a szabadon történő vállalkozás folytatása. Ez azt jelenti, hogy adott esetben Gyomaendrődön a szükséges engedélyekkel rendelkező külföldi állampolgár részére is ki kell adni a közterület-foglalási engedélyt, amennyiben a kérelem megfelel a helyi szabályozásnak. A szabad versenyt nem lehet korlátozni, nem lehet előnyben részesíteni a helyi vállalkozókat, őstermelőket azzal, hogy korlátozzuk a nem gyomaendrődi természetes személyek, vállalkozások részre a közterület-foglalási engedélyek kiadását, hiszen ez diszkrimináció, amely tiltott.

 

A közösségi versenyjog legfontosabb, leggyakrabban hivatkozott szabályait az EGK szerződés 85. és 86. cikkelyei tartalmazzák.

 

Más önkormányzatok rendeleteit tanulmányoztuk, így többek közt Dévaványa és Szarvas települések rendleteit is.

 

Dévaványa a közterület használatát önkormányzati hatósági ügyként kezeli, míg Szarvas Város Önkormányzata mint a közterület tulajdonosa polgári jogviszonyt létesít a kérelmezővel.

 

A két szabályozási forma bármelyikét alkalmazhatja az önkormányzat, azonban azok egyidejűleg a rendeletben nem jelenhetnek meg, mivel ezzel a közhatalmi illetve a tulajdonosi pozíció összemosódik, sértve a jogállamiság elemét képező jogbiztonság elvét.

Amennyiben önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a képviselő-testület a közterület használatát, akkor az Ötv. 109.§-ában foglaltakat kell alapul venni, szem előtt tartva a Ket. rendelkezéseivel való összhangot. A közterület használatnak polgári jogi jogviszony keretében történő rendezése esetében a Ptk. szabályai az irányadók, és a polgári jogi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése elmulasztásának szabálysértéssé nyilvánítására és bírság kiszabására a helyi önkormányzat számára a törvényi felhatalmazás nem terjed ki. A fentiekre figyelemmel a két szabályozási módnak egy rendeletben történő együttes alkalmazása, a közhatalmi és tulajdonosi jogállás összemosása jogbizonytalanságot és alkotmányos visszásságot eredményez.

 

 

Javaslat a rendeletben a közterület használatot polgári jogi jogviszony keretében rendezzük, hiszen jelen gyakorlat szerint az építéshatósági osztálytól a közterület – foglalási engedélyek kiadása átkerült a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Osztályhoz. A közterület használati engedélyeket a tulajdonos képviseletében a polgármester írja alá.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, címét, székhelyét, telephelyét,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a jogviszony milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

c) a közterület helyének, használati módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,

d) a fizetendő használati díj mértékét, fizetésének módját, értelemszerűen a 55. §- ban, illetve a 3. számú mellékletben foglaltak szerint,

e) bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az építőanyagok és szerkezetek tárolása esetén, a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,

g) közlekedés korlátozásával használt közterületnél a használó költségére kialakított forgalom átterelését, a városképi követelményeket kielégítő palánk, vagy védőtetővel ellátott átjáró létesítését, annak elbontásának, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,

h) közterületen folyó munkavégzés esetén a növényzet védelmének, a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsok letakarításának, szükség esetén eredeti helyreállításának kötelezettségét,

i) a munkahely és felvonulási terület tisztántartásának előírását, a felesleges föld, törmelék, hulladék, szemét saját költségen történő elszállításának kötelezettségét,

j) a munkálatok elvégzése után – garanciális idő alatt - keletkező süllyedések saját költségen történő azonnali helyreállításának kötelezettségéről,

k) a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítási, - határidő meghatározásával – a végleges helyreállítási kötelezettséget,

l) a kötelezettségek nem teljesítése esetére a 53-54 §-ban foglaltakat,

m) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást.

 

Dévaványa és Szarvas városok önkormányzati rendeleteiben övezeteket alakítottak ki és ezekhez ugyanazon tevékenységhez eltérő díjakat állapítottak meg. Szarvas város rendeletében a használati díj mértékét szükség szerint,

de évente legalább egy alkalommal a képviselő-testület felülvizsgálja.

 

A közterület-foglalási díjak 2007. évben lettek megváltoztatva.

 

Javaslat: a közterület-használati díjak évente kerüljenek emelésre a PM. által a következő gazdasági évre közölt tervezett infláció mértékével. A közterület-használati díjak módosításának esedékessége tárgy év november hónap.

 

Megvizsgáltuk a közterület – foglalással kapcsolatos az Alkotmány Bírósági határozatokat. Több esetben az Alkotmánybíróság a használati díj megállapításokat kifogásolta, amellyel egyes tevékenységek díjtételei indokolatlanul magasabbak voltak. Például több esetben az alkalmi és mozgóárusítás esetén tízszeres volt a díjkülönbség, a többi engedélyhez kötött tevékenységekhez képest. Az Alkotmánybíróság határozatai szerint semmi nem indokolja a vállalkozások, magánszemélyek, őstermelők és tevékenységek között különbségtételt.

 

A díj mértékének jelentős és indokolatlan különbsége sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit. A díjak aránytalansága tekintetében az alábbi elvi iránymutatást fejtette ki az Alkotmánybíróság határozatában:

 

(38/1998.(IX.23.)AB határozat, 49/2009.(IV.24.)AB határozat, 50/2009.(IV.29)AB határozat)

 

Midezek alapján elmondható a helyi rendeletünk nem tartalmaz alkotmányosságba ütköző diszkriminációt.

 

A rendeletek tanulmányozása alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzata is kialakíthat övezeteket és az övezetekeben ugyazon tevékenység esetén eltérő díjat határozhat meg. Javaslatként felmerülhet kettő, vagy kiemelt övezet kijelölése. Az első vagy kiemelt övezet meghatározásának célja az lenne, hogy a város frekventáltabb, központi helyein amelyek városképileg és az idegenforgalom szempontjából fontosak magasabb összegű, de nem aránytalan díjat állapítana meg az önkormányzat, akár egyes tevékenységeket ki is zárhatja.

 

A 2009. novemberi Képviselő – testületi ülésen javaslatként fogalmazódott meg a rendelet Állandó jellegű közterület foglalás [41. § o) pont] törlése az alábbiak miatt.

 

A rendeletünk 41. § -át illetve a közterület használati díjakat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy az állandó jellegű közterület fogalalás besorolás szükséges e. Hiszen a havi díjban meghatározott közterület foglalási kategóriákban lehet folyamatos a tevékenység (határozatlan időre szóló) pl.: kirakatszerkrény, védőtető, árusítófülke, önálló hirdető berendezés, vendéglátóipari előkert stb. Ezen tevékenységek díjai 200 és 800 Ft/m2 között vannak meghatározva a tevékenység jellegétől függően. Konkrét esetben tehát egy 20 m2-es közterület foglalás díja 4.000 ( 20x200 ) illetve 16.000 Ft ( 20x800) havonta + Áfa, ez éves szinten 48.000 illetve 192.000 Ft. Az állandó jellegű közetrület foglalás éves díjtételével számolva a példa szerinti 20 m2 esetén 30.800 Ft+Áfa összeg jön ki. Mindezek alapján átfedés van illetve szükségtelen az állandó jellegű közterület fogalalás besorolás. Az állandó jellegű közterület foglalás díjtétele alacsonyabb a folyamatos tevékenyégek éves befizetéseinél.

 

Javaslat: a rendelet 41. § o) pont törlése.

 

....../2010. (.......) önkormányzati rendelete

 

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, valamint a 1999. évi LXIX. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a a közterület-használat rendjéről szóló 37/2007. (XI. 30.) Gye. Kt. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A 41. § o) pontja törölve a rendeletből.  

2. § A 3. számú melléklet az alábbiak szerint módosul:

A táblázatban szereplő sorszám alatt szereplő közterület használat törölve a mellékletből

 

3. § A 1. § c) pontja az alábbiak szerint módosul:

c) megállapítsa a közterület-használat rendjének szabályait, a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.

 

4. § Az alábbiakban felsorolt szakaszok és bekezdések „közterület-használati engedély” szövegrész helyébe a „bérleti szerződés” szövegrész lép

1. 9. §(1), (4),

2. 23. §,

3. 28. § (1).

 

5. § A 40. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

40. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához bérleti szerződés szükséges.

 

6. § A 41. § első mondata helyébe az alábbi lép:

41. § Közterület-használatra bérleti szerződést kell kötni:

 

7. § A 43. § első mondata helyébe az alábbi lép:

43. § A bérleti szerződés megkötése csak akkor tagadható meg, ha a kért közterület-használat

 

8. § A 44. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

44. § (1) Nem köthető bérleti szerződés, ha a használat

(2) Nem köthető bérleti szerződés abban az esetben sem, ha

 

9. § Az V. Fejezet „Közterület-használati engedély iránti kérelem” alcím helyébe a következő lép:

Közterület-használat iránti kérelem

 

10. § A 45. § (1), (2) és (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

45. §(1) Közterület-használati iránti kérelem (továbbiakban: Kérelem) formanyomtatványon benyújtható be.

(2) A kérelemhez a 41. § b), c), i) pontjának esetében helyszínrajzot kell csatolni, melyen kérelmező feltünteti az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;

(4) A Kérelemhez csatolni kell továbbá mindazt, melyet a bérbeadó ( Gyomaendrőd Város Önkormányzata ) a bérleti szerződés megkötéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tart.

 

11. § A 47. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

47. § (1) A közterület-használatot annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell a bérleti szerződést megkötnie.

(3) Az Önkormányzati és intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell a kérelmet benyújtani és a bérleti szerződést megkötni, de a közterület-használati díj fizetése alól mentesül.

(4) A szerződés a kérelmezőt nem mentesíti a jogszabályokban előírt szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.

 

12. § Az V. Fejezet „A Közterület-használati engedély” alcím helyébe a következő lép:

A bérleti szerződés

13. § A 47. § (1), (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

48. § (1) A szerződés megkötése polgármesteri hatáskörbe tartozik.

(2) A jelen rendeletben meg nem nevezett közterület-használati formák esetében az engedélyezést a polgármester egyedileg bírálja el.

(3) A (1)-(2) bekezdésekben meghatározott engedélyeztetéshez szükséges döntés-előkészítő feladatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya látja el.

 

14. § Az 50. § (1) és (2) bekezdése az alábbi szerint modosul:

50. § (1) a szerződés

a) határozott időre, de legfeljebb egy évre;

b) valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig;

c) határozatlan időre köthető.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyag elhelyezésére a szerződés csak az építési munka végzésének tartamára köthető.

 

15. § Az 51. § helyébe az alábbiak lépnek:

51. § (1) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, címét, székhelyét, telephelyét,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a jogviszony milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

c) a közterület helyének, használati módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,

d) a fizetendő használati díj mértékét, fizetésének módját, értelemszerűen a 55. §- ban, illetve a 3. számú mellékletben foglaltak szerint,

e) bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) az építőanyagok és szerkezetek tárolása esetén, a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,

g) közlekedés korlátozásával használt közterületnél a használó költségére kialakított forgalom átterelését, a városképi követelményeket kielégítő palánk, vagy védőtetővel ellátott átjáró létesítését, annak elbontásának, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,

h) közterületen folyó munkavégzés esetén a növényzet védelmének, a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsok letakarításának, szükség esetén eredeti helyreállításának kötelezettségét,

i) a munkahely és felvonulási terület tisztántartásának előírását, a felesleges föld, törmelék, hulladék, szemét saját költségen történő elszállításának kötelezettségét,

j) a munkálatok elvégzése után – garanciális idő alatt - keletkező süllyedések saját költségen történő azonnali helyreállításának kötelezettségéről,

k) a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítási, - határidő meghatározásával – a végleges helyreállítási kötelezettséget,

l) a kötelezettségek nem teljesítése esetére a 53-54 §-ban foglaltakat,

m) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást.

(2) A szerződés, ha jellegéből az fakad, csak a használó, bejelentett alkalmazottját, szervezet esetében bejegyzett tagját jogosítja a közterület használatára.

 

16. § Az 52. § helyébe az alábbaik lépnek:

52. § A szerződés megszűnik

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével;

b) a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével;

c) a szerződésben foglaltak megsértése miatti;

d) a jogosult bejelenti a közterület használatának felhagyását.

 

(3) Ha a használó a közterület helyreállításáról nem gondoskodik, a bérbeadó a költségére a helyreállítást elvégeztetheti.

 

18. § Az 54. § helyébe a következő lép:

54. § A szerződéskötésre illetve a bérleti jogviszonyra és az abból fakadó vitás kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, különösen annak a bérletre vonatkozó rendelkezései irányadók.

 

19. § Az 55. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

55. §(1) A szerződésben meghatározott díjat a használó egy összegben készpénzben, csekken, banki átutalással teljesítheti.

 

 20. § E rendelet 2010. év április 1-én lép hatályba.

E rendelet szabályait 2010. április 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.