18. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2011. március 23-i ülésére

 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96.§ (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: Gyámhivatal). A Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. 

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete meghatározza a tartalmi követelményeket az átfogó értékelés elkészítéséhez.

 

Elsőfokú gyámhatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal. A gyámhatóság magába foglalja a települési önkormányzat jegyzőjének és a gyámhivatal feladat- és hatáskörét. A települési önkormányzat jegyzője elsősorban a prevencióval összefüggő és az azonnali intézkedést igénylő ügyekben, míg a gyámhivatal a felügyeleti és az ellenőrző ügyekben jár el.

 

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások valamint a hatósági intézkedések biztosítják.

 

Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala, - amely ellátja a jegyzői feladat- és hatásköröket is - 1997. november 1. napjától működik, jelenleg 2 fővel. Az ügyintézők iskolai végzettségük főiskolai, illetve egyetemi. A feladatot ellátó ügyintézők iskolai végzettségük, illetve korábbi szakmai tapasztalataik alapján megfelelő hatékonysággal tudják a gyámhatósági feladatokat ellátni.  

Gyomaendrőd körzetébe - gyámhivatali hatáskörben-, Hunya község is beletartozik.

 

Hatóságunk a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében együttműködik az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, így különösen a védőnői szolgálattal, a házi orvossal, a házi gyermekorvossal, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal, így különösen a családsegítő szolgálattal, a közoktatási intézményekkel, rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, munkaügyi hatósággal.

 

A gyámhatóság informatikai felszereltsége biztosított, az elmúlt év során új nyomtatót kaptunk.

 

Ügyiratforgalmi adatok:

 

 

A gyámhatósági feladatok megosztása területileg történik: az egyik ügyintézőhöz tartozik az endrődi, nagylaposi, öregszölői városrészek, valamint Hunya község, a másik ügyintézőhöz tartozik a gyomai városrész. A feladatok megoszlása egyenletes. Az egyes ügyek rendkívül összetettek, egyes ügytípuson belül több hatósági döntés meghozatala is szükséges.    

 

A 2009-es évben a megtámadott döntések száma: 2, a 2010-es évben 4. Mindkét évben a fellebbezéseket helybenhagyta a másodfokú gyámhatóság.

 

  

Településünkön a születések száma 2009-es évben 115 fő volt.

Településünkön a születések száma 2010-es évben   91 fő volt.

 

A 0-18 éves korosztály a következőképpen oszlik meg:

 

 

 

A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt),továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer) szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

 

A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt (maximum 25 éves korig) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.

 

Abban az esetben állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, amennyiben:

a)       a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg – 2010. évi szabályozás szerint -:

aa)          családban nevelkedő gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2010. évben 37.050,- Ft)

ab) illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át
(2010. évben 39.900,- Ft)

-    ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

-    ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

-    ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és
23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a
25. életévét még nem töltötte be

b)       az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, a Gyvt-ben meghatározott értékhatárt.

 

A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az évi két alkalommal, július és november hónapban folyósított pénzbeli támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.

 

A pénzbeli támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 2009. és 2010. évben egyaránt 5.800,- Ft volt, fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította.

 

A 2009. év december 31-i állapotot tekintve 484 családban élő 945 gyermek volt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ebből 75 fő volt nagykorú tanuló, míg 2010. évben 568 családban élő 1043 gyermek volt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ebből 106 fő volt nagykorú tanuló. 

A pénzbeli támogatás 2009. évben kifizetett összege (évi két alkalom, július és november hónapokban) 10.701.000,- Ft, 2010. évben ez az összeg: 11.339.000,- Ft volt.

 

 

 

 

A Gyvt. 2009. január 01. napjával vezette be az óvodáztatási támogatást. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll,a gyermek óvodai beíratását követően pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege, amennyiben a gyermek óvodai beíratására 2009. január 01. napját követően került sor, 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint.
2010. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

A törvény lehetőséget nyújtott arra, hogy a helyi önkormányzat rendeletében előírhatja, hogy első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható.
Településünk élt ezen lehetőséggel, ezért a 10/2009. (III. 05.) Gye. Kt. rendelet 12. §-a alapján az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást vásárlási utalvány formájában biztosítja a támogatásra jogosultak részére.

 

2009. évben 27 család 38 gyermeke, 2010. évben 32 család 46 gyermeke részesült óvodáztatási támogatásban, 2009. évben 620.000,- Ft, 2010. évben összesen 860.000,- Ft összegben. 2009. évben 15 szülő, 2010. évben
2 szülő kérelme került elutasításra, mivel nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, (pl.: a gyermek nem halmozottan hátrányos helyzetű, még bölcsődei nevelésben vett részt).

 

Tárgyév június és december hónapjában vizsgálni szükséges a gyermek rendszeres óvodába járását. Amennyiben az óvodáztatási támogatásra való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, gondoskodni szükséges a szülők részére a támogatás kiutalásáról, mindaddig, amíg a gyermek óvodai nevelésben való részvétele megvalósul. A támogatás fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította.

 

 
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

 Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozó, gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátás.

Célja: Rendkívüli élethelyzetből adódó többletkiadás enyhítése.

Az adhatóság feltétele jövedelemfüggő, s vizsgálni kell a családban együtt élők vagyoni helyzetét is.

Azon gyermekek részesíthetők rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg;

§         rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetében az öregségi nyugdíj összegét (2010. évben 28.500,- Ft/fő),

§         rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülők esetében az öregségi nyugdíj 150 %-át
(2010. évben 42.750,- Ft/fő),

és a támogatás alapjául elismert többletkiadása keletkezett.

 

Helyi rendeletünk értelmében elismert többletkiadások:

 

Helyi rendeletünk értelmében nem részesíthető a gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, még a jövedelmi viszonyok megfelelése esetén sem akkor, ha a kérelmezőnek, vagy a vele közös háztartásban élőnek Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott vagyona van.

 

A fentebb ismertetettektől eltérően, rendkívüli támogatás állapítható meg, a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt részére, a helyi autóbusz közlekedésben érvényes bérlet vásárlásához. A közlekedési támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályánál, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét
(2010. évben: 28.500,- Ft x 2 = 57.000,-Ft).

 

Jogosultság esetén a helyi autóbusz közlekedési támogatás egyhavi összege az adott időszakban érvényes kedvezményes havi bérlet árának összegét nem haladhatja meg (a kedvezményes – diák, nyugdíjas – havi bérlet ára 2010. évben 450,- Ft).

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként és egy-egy alkalommal 1.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedhet, - kivéve a bérlet támogatást -, de az egy gyermekre kifizetett összeg éves szinten nem haladhatja meg a 30.000,- Ft-ot, mely összeg magába foglalja a kedvezményes bérlet megváltásához nyújtott támogatási összeget is. Egyedi elbírálás alapján a támogatás természetbeni juttatás formájában is nyújtható. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott formája a vásárlási- és gyógyszer utalvány.

 

2009. évben 529 gyermekrészére 5.982.950,- Ft, 2010. évben 597 gyermek részére 3.956.000,-Ft került kifizetésre rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként. 2009. évben 62 család, 2010. évben 79 család vonatkozásában elutasításra került a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelem. Az elutasítások legfőbb oka, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott értékhatárt.

 

Helyi rendeletünkben elismert többletkiadásként meghatározott tanévkezdési kiadásokra a támogatási kérelmeket a Polgármesteri Hivatal által közzétett időszakban, míg egyéb esetekben a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidők elmulasztása jogvesztő.

 

 

 A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2010. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 11/2010. (IV. 22.) SZMM rendeletben szabályozva lehetőséget és pénzügyi fedezetet (a felhasznált összeg 100 %-a visszaigényelhető az állami normatívából) adott a településeknek nyári szociális gyermekétkeztetésre.

Ezen program keretében 2009. nyarán Gyomaendrődön 109 családban nevelkedő, 203 gyermek részére, 2010. évben 77 családban nevelkedő, 198 gyermek gyermekenként napi 370,- Ft erejéig, 2009. évben 4.055.940,- Ft, 2010. évben 3.956.040,- Ft összegben nyújtott támogatást az önkormányzat, melegétel formájában. Az étkezési lehetőség 2009. és 2010. évben egyaránt június 16. napjától augusztus 31. napjáig, - 54 munkanapon keresztül – került biztosításra. A megállapított természetbeni ellátást a feljogosított gyermek, vagy szülei az arra kijelölt oktatási intézmény napközi konyhájáról, 2010. évben a Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrődön található négy Idősek Klubjából elvihette.

 

 

 

A 0-23 éves korosztályú gyermekek jogosultak intézményi étkezési térítési díj kedvezményre. 50 %-os, illetve 100 %-os térítési díj kedvezményben részesülhet az a napközbeni étkezést igénybe vevő gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

Bölcsődei, óvodai étkezési ellátás esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre feljogosított gyermek 100 %-os térítési díj kedvezményben részesül. Általános iskola 7. évfolyamáig 100 % kedvezmény, 8. évfolyamtól 50 % kedvezmény illeti meg.

 

További, kedvezményre jogosító jogcímek: 50 % térítési díj kedvezményben részesülnek életkortól függetlenül az alábbi gyermekek:

Ÿ       Tartósan beteg, vagy fogyatékos,

Ÿ       3 vagy többgyermekes család tagja,

Ÿ       Sajátos nevelési igényű.

 

 

Gyomaendrődön a 0-23 éves korosztályt tekintve az étkezési térítési díj kedvezményben részesülők százalékos megoszlása jogcímenként:

 

2009. évben

 

 

2010. évben

 

 

A Térségi Humánsegítő Szolgálat az előterjesztés mellékletében számol be a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés területén 2010. évben végzett tevékenységéről, mely beszámolót a Gyomaendrőd-Hunya-Csárdaszállás Intézményi Társulás soron következő ülésén fog megtárgyalni. A pedagógiai szakszolgálaton belül végzett tevékenységek közoktatási feladatok, e faladat teljesítéséről az önkormányzati minőségirányítási program rendelkezése alapján mindig az adott oktatási év végével kell beszámolnia.

A beszámoló következő része csak a gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos értékelést tartalmazza, mely az átfogó értékelés tartalmi elemét képezi, azonban úgy gondoljuk, hogy ezen értékeléssel együtt átfogóbb képet nyújt az intézmény működéséről a teljes beszámoló bemutatása.

  

A gyermekjóléti szolgálat működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-a szabályozza.

A gyermekjóléti szolgáltatás 1998-tól került az intézmény alapító okiratába, azóta (1998. január 1.) folyamatosan működik, jelenleg 3 fő családgondozó közreműködésével.

2006. szeptember 1-től közoktatási intézményfenntartó társulás keretében Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya önkormányzata működteti a szolgáltatást.

 

A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelmét, egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését tartja a legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus) amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. Ezért egy probléma felmerülésekor mindig az egész családnak próbálunk segítséget nyújtani, bevonva minden családtagot a segítő folyamatba.

 

2009. évben Gyomaendrődön 137 család 262 gyermekét gondoztuk.

A gyermekek közül 189-et alapellátás, míg 73-at védelembe vétel keretében láttunk el.

 

2010. évben a gondozottak száma valamelyest emelkedett, akkor 136 család 286 gyermekét gondoztuk. Ebből alapellátás keretében 160, védelembe vétel keretében 88 gyermeket gondoztunk, átmeneti nevelésben van 34 gyermek, valamint 4 gyermek utógondozott.

 

A családjából kiemelt gyermekek szüleinél folyamatos családgondozást végzünk, annak érdekében, hogy a gyermekek minél hamarabb újra visszakerülhessenek a vérszerinti családjukba.

 

A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység adatai a kezelt problémák típusa szerint (halmozott adatok):

 - Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő)                                                                        96                           80

 - Gyermeknevelési                                                                                                                             97                         104

 - Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség                                                                 9                           26

 - Magatartászavar, teljesítményzavar                                                                                              64                           32

 - Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)                                             50                           67

 - Szülők vagy a család életvitele                                                                                                       59                           60

 - Fogyatékosság, retardáció                                                                                                                9                           12

 - Szenvedélybetegségek                                                                                                                     51                           27

 

Nagyobb arányú változást mutat a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség növekedése, ezzel párhuzamosan a magatartás- és teljesítményzavar, valamint a szenvedélybetegségek arányának csökkenése.

A kezelt problémák többségének számában és arányaiban az évek alatt minimális az eltérés (10% alatti a gondozott gyermekek arányában), ez szignifikáns változást nem jelez. A családgondozók a pszichológussal közösen dolgoznak a családok problémáinak megoldásában.

2010. évben nem érkezett jelzés szociális válsághelyzetbe került kismama ügyében.

Utógondozás: négy gyermek esetében történt utógondozás, ennek során a gyermekek családjába való visszailleszkedése, a családi elvárásoknak való megfelelés volt hangsúlyozott.

Hivatalos ügyintézésben 2010. évben több, mint 1400 alkalommal nyújtottunk segítséget (halmozott adat).

Az átfogóbb szakmai munka megszervezése érdekében intézményünk 2010. március 17-én Gyermekvédelmi Tanácskozást szervezett a jelzőrendszer tagjainak bevonásával. A tanácskozást minden évben összehívjuk, ahol a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalkorúakkal

- Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő)                                                        96                           80

- Gyermeknevelési                                                                                                            97                           104

- Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség                                               9                             26

- Magatartászavar, teljesítményzavar                                                                              64                           32

- Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)                             50                           67

- Szülők vagy a család életvitele                                                                                       59                           60

- Fogyatékosság, retardáció                                                                                               9                             12

- Szenvedélybetegségek                                                                                                     51                           27

 

Nagyobb arányú változást mutat a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség növekedése, ezzel párhuzamosan a magatartás- és teljesítményzavar, valamint a szenvedélybetegségek arányának csökkenése.

A kezelt problémák többségének számában és arányaiban az évek alatt minimális az eltérés (10% alatti a gondozott gyermekek arányában), ez szignifikáns változást nem jelez. A családgondozók a pszichológussal közösen dolgoznak a családok problémáinak megoldásában.

2010. évben nem érkezett jelzés szociális válsághelyzetbe került kismama ügyében.

Utógondozás: négy gyermek esetében történt utógondozás, ennek során a gyermekek családjába való visszailleszkedése, a családi elvárásoknak való megfelelés volt hangsúlyozott.

Hivatalos ügyintézésben 2010. évben több, mint 1400 alkalommal nyújtottunk segítséget (halmozott adat).

Az átfogóbb szakmai munka megszervezése érdekében intézményünk 2010. március 17-én Gyermekvédelmi Tanácskozást szervezett a jelzőrendszer tagjainak bevonásával. A tanácskozást minden évben összehívjuk, ahol a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek beszámolnak az elmúlt évben a gyermekvédelemben elvégzett munkájukról.

Intézményünk minden évben szabadidős tábort szervez az ellátási területén élő hátrányos helyzetű gyermekek számára. 2010. júniusában 20 gyomaendrődi 10-14 év közötti gyermek vett részt a napközis táborban. A programok között szerepeltek a kézműves, az egészséges életmódra nevelő, bűnmegelőzési, közlekedési ismeretek, sportprogramok is.

 

2010-től együttműködési megállapodás keretében 1 fő helyettes szülő áll rendelkezésre, hogy a gyermekek átmeneti gondozása biztosítva legyen. 2010-ben gyermek nem került elhelyezésre a helyettes szülőnél.

  

 

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. A gyámhatóság döntése a célszerű és hatékony beavatkozás érdekében tartós, családgondozással is párosuló hatósági felelősségvállalást jelent.

A jegyzői hatáskörből kiemeljük a védelembe vételt, mint az egyik legfontosabb területet. A 2009. évben több védelembe vett kiskorú átmeneti nevelésbe került a szülők súlyos veszélyeztető életvitele miatt. Ezen családokra jellemző, hogy több gyermeket (6-14) is neveltek. A 2010. évben elrendelésre kerülő védelembe vételi ügyekre is jellemző, hogy az egyes családokban több gyermeket nevelnek (5-7fő). A védelembe vett családokban egyre súlyosabb problémákkal találkozunk, a hátrányos helyzetű családokban a kilátástalanak vélt helyzet fokozta az alkoholt fogyasztását és ezáltal még több probléma lépett fel a családok életében (anyagi ellehetetlenülés, konfliktushelyzetek, bántalmazás). A védelembe vételi ügyek minden évben felülvizsgálatra kerültek. A felülvizsgálatok eredményeképpen dominánsan a védelembe vételek fenntartására került sor. Azokban az ügyekben, ahol több mint 2 éve volt folyamatban a védelembe vétel gyámhivatali hatáskörben eredménytelen védelembe vételre irányuló felülvizsgálat történt, ez 15 kiskorút érintett.

 

 

 

 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (családi pótlékot) nyújt”. Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmezteti a szülőt arra, hogy az adott tanévben mulasztott ötvenedik igazolatlan óra után el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg a gyermek védelembe vételét. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság – az iskola jelzése alapján – felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár.            

 

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a település önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság , a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre sincs lehetőség gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el.

 

 

A 2010-es évben jegyzői hatáskörben nem került elrendelésre ideiglenes hatályú elhelyezés.

 

  

Családba fogadásra részben a szülő indokolt távolléte (pl. külföldi munkavállalás), egészségi állapota, illetve más családi okok miatt kerülhet sor. Feltétele a szülő kérelme, amihez a gyámhivatal hozzájárulhat. A gyermeket a szükséges ideig a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll.

 

 

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.

 

A gyermekek védelmének érdekében tett intézkedések vonatkozásában megállapítható mind az ideiglenes hatályú elhelyezések, mind az átmeneti nevelések száma növekedő tendenciát mutatott 2006 és 2009 között. Ez a tendencia fordulópontot mutat, az ideiglenes hatályú elhelyezések és az átmeneti nevelések száma is csökkent a 2010. évben. 

 A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik, a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.

 

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt – ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja – a 21. illetve – ha a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja - 24. életévének betöltéséig kérheti.  

- az otthonteremtési támogatás megállapításáról,

- a gyermektartásdíj megelőlegezéséről

 

Ezen támogatások a központi költségvetés terhére kerülnek megállapításra.

 

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett rendszeres jövedelmére vezetett behajtás átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározottakat.

A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj összegével, azonban ettől el lehet térni, de az előlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása - egy alkalommal - legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető. A kötelezett meghatározott kamattal együtt köteles az előlegezett összeget az államnak megtéríteni.

 

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése emelkedő tendenciát mutat, ami rámutat a családok anyagi helyzetének romlására is. A gyermeket nevelő szülő nem tudja nélkülözni a kötelezett fizetendő gyermektartásdíjat, a gyermekek megfelelő ellátásának, gondozásának biztosításához.

Otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti, tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását elősegítse. Támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves megszakítás nélküli nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és nem rendelkezik megfelelő vagyonnal. A fiatal felnőtt kivételesen akkor is jogosult erre az ellátási formára, ha 3 évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére árvasága miatt került sor. A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez és a fiatal felnőtt vagyoni viszonyaihoz igazodik. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakás programban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt ellátását biztosító, vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátást biztosító bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

 

Otthonteremtési támogatás iránti kérelmet több esetben nyújtottak be a gyámhivatalhoz, de nem került sor a megállapításra, tekintettel arra, hogy a fiatal önerővel nem rendelkezett, hitelintézeti kölcsönt nem tudott igénybe venni, és az otthonteremtési támogatás során megállapított összeg pedig kevés volt ingatlan vásárlásához, így az eljárás vagy felfüggesztésre, vagy - a fiatal kérelmére - megszűntetésre került.    

- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

- megállapítja a gyermek családi és utónevét,

- hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához

 és egyidejűleg eseti gondnokot rendel,

-          a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 41.§-a alapján megállapítja, az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait.

 

A családi jogállás rendezésére irányuló eljárások száma is emelkedett az elmúlt években. Egyre több gyermek születik rendezetlen családi jogállással, valamint az előzetes apai elismerések száma is növekedett, amelyből arra lehet következtetni, hogy többen vállalnak gyermeket házasságon kívül. A jelenleg kialakult társadalmi viszonyok között a család, mint intézmény jelentősége csökkent.

- dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra

 alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,

- dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,

- elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy

 általi örökbefogadásához,

- dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,

- dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

- kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülő adatairól.

Az örökbefogadásra váróak száma minden évben meghaladja az örökbefogadható gyermekek számát. Az elmúlt időszakban kevesebb születésszám és kevesebb lemondó nyilatkozat volt az örökbefogadáshoz. Az átmeneti neveltek kiskorúak esetében lehetőség van az örökbefogadásra, azonban a hatályos jogszabályok ennek lehetőségét rendkívül leszűkítik.

- a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,

- a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,

- a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

- a gyermek örökbefogadásának felbontása,

- a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése és annak megszüntetése,

- a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

- a gyermek veszélyeztetése vagy tartás elmulasztása,

- a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt.

A 2009-es évben több esetben került sor kiskorú bántalmazása, veszélyeztetése miatti feljelentésre. A gazdasági nehézségek, a családon belül növekvő feszültségek egyre inkább generálták az erőszakos cselekedeteket. A 2010. évben nem került sor feljelentésre.

- dönt a gyermek és a szülő, illetve más jogosult személy kapcsolattartásáról,

- intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehatásáról,

- dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

- dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló

 szülők nem jutnak egyetértésre,

- jóváhagyja a gyerek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozatot,

- engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a  feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,

- dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,

- eljár a külföldön lakó, vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,

- engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő

 foglalkoztatását.

Hatóságunk előtt egyre többen állapodnak meg szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdésében és egyre több értesítést kapunk az illetékes bíróságtól gyermekelhelyezésre irányulóan. Ez is azt igazolja, hogy a család, mint társadalmi egység jelentősége csökkent.

A gyámhivatal hatásköre a kapcsolattartások szabályozására, újraszabályozására illetőleg végrehajtására irányul. A gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Mind a szülőknek, mind a gyermekeknek törekednie kell válást követően is a szülő-gyermek kapcsolat fenntartásáról, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudhatja mindkét szülőjét.

A kapcsolattartás szabályozását elsősorban egyezség létrehozásával, tárgyalás megtartásával kell rendezni. Kapcsolattartás formája, a folyamatos, és az időszakos kapcsolattartás. A szülőkön kívül jogosult a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér, valamint - ha a szülő és a nagyszülő nem él, vagy a kapcsolattartásban tartósan gátolva van - a gyermek szülőjének testvére és a szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartási kérelem elutasítására a kapcsolattartás korlátozására szüneteltetésére és megvonására kerül sor bizonyos veszélyeztető magatartás gyakorlása folytán. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik valamennyi kapcsolattartást szabályozó határozat végrehajtása, tekintet nélkül arra, hogy az bíróság, vagy gyámhivatal hozta.

 

 

- a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,

- ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,

- irányítja és felügyeli a gyám, hivatásos gyám tevékenységét,

- felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, gondnokot,

- külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, eseti gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot,

 az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá

 megállapítja a munkadíjukat.

A korábbi évekhez képest a gyámság alatt álló kiskorúak száma növekedett, ez összefügg a megemelkedett gyermekelhelyezésekkel, melyeket a családokon belüli veszélyeztető körülmények indokoltak.

 

 

 A cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állóak száma csökkenő tendenciát mutat, tekintettel arra, hogy a hatályos gyámügyi jogszabályok értelmében a gondnokolt állandó lakcíme határozza meg az illetékességet. Több gondnokoltunk lett elhelyezve szakosított otthonban vidéken, illetve többen elhaláloztak.

- dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz-vagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán

 történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba,

 biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezelésről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,

- dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges

 jóváhagyásáról,

- rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében

 kötelességüket nem teljesítik,

- elbírálja a rendszeres és eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,

- közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben,

- közreműködik a hagyatéki eljárásban.

 

Az ingatlan tulajdonnal kapcsolatos eljárások száma (adásvétel, megterhelés) a 2009-es és 2010-es években jelentősen lecsökkent, tekintettel a kialakult gazdasági helyzetre, 2009-ben 11, 2010-ben 8 eset.

 

 A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a 2010-es ellenőrzési tervében a 2 évet meghaladó védelembe vétel felülvizsgálatával kapcsolatos gyámhivatali gyakorlat alakulásával kapcsolatos témavizsgálatot végezte el.

.Az áttanulmányozott ügyiratokból megállapították, hogy az ügyintézők az újonnan bevezetett gyámhivatali hatáskör tekintetében alapos lejárásokat folytattak le. A meghozott döntések a gyermekek érdekében állók voltak.

 

 

A prevenció keretében 2011-ben pályázati forrásból tervezi a Térségi Humánsegítő Szolgálat a Gyomaendrőd területén élő és tanuló fiatalok számára ifjúsági információs iroda létrehozását, ahol programokat szerveznek, és egy közösségi teret biztosítanak a fiatalok számára. A projekt során szabadidős és ismeretterjesztő programokat szerveznek, és online lehetőséget biztosítanak a célcsoport számára beszélgetéshez, kérdések felvetéséhez, válaszadáshoz. Megkereső ifjúságsegítő tevékenység során a helyi rendezvényeken mobil irodaként működnek. Erősítik az ágazatközi együttműködést az ifjúságvédelem területén. Szakmai-módszertani kiadványt készítenek a projektről.  

 

 

 

Gyomaendrőd Város Képviselő- testülete 1999-ben fogadta el a település bűnmegelőzési koncepcióját, melyet a 2007. évben felülvizsgáltak, aktualizáltak, illetve további szervek véleményezése után ismételten a testület elé került elfogadásra.

Et alapján az eltelt időszakban jelentős változás következett be abban a környezetben, melyen belül az önkormányzatnak a közbiztonsággal és ezen belül a bűnmegelőzéssel foglalkozni kell. Ezek a körülmények az alábbiakban foglalhatók össze:

1.)      Az önkormányzati koncepcióval párhuzamosan elkészült a megyei bűnmegelőzési koncepció

2.)      Elfogadásra került a bűnmegelőzési nemzeti stratégája és cselekvési programja

3.)      Önálló elérhetősége van az Országos Bűnmegelőzési Bizottságnak, melyről a bűnmegelőzéssel kapcsolatos minden lényeges dokumentum elérhető

4.)       Az ország uniós csatlakozását követően megnyíltak azok az uniós lehetőségek, mind a pályázati lehetőségek, mind a tapasztalatok átvétele terén melyek segíthetik a hazai bűnmegelőzés helyzetének javítását

5.)      Rendszeresen jelennek meg a bűnmegelőzéssel kapcsolatos pályázati felhívások

6.)      Folyamatosan jelennek meg és jelentek meg azok a jogszabályok, melyek a közélet tisztaságát hivatottak javítani, pl. üvegzseb tv, összeférhetetlenségi jogszabályok

7.)      Elfogadásra került az önkormányzat ciklus programja, az idegenforgalmi koncepció elkészült, figyelemmel arra, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nagyobb szerepet szán a jövőben a turizmusnak.

 

Önkormányzati fenntartásban lévő szervezetek:

 

- Idősek gondozásával foglalkozó szerv

- Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szervek

- Vagyonőrzéssel kapcsolatos szervek

- Hatósági feladatot ellátó szervek

 

Az önkormányzat közigazgatási területén működő szervek:

 

-          Civil szervek

-          Rendvédelmi szervek

 

A gyermek- és ifjúságvédelem területén jelentős változások következtek be, melyek központjában a Térségi Humánsegítő Szolgálat áll. Az intézmény által ellátott feladatokban és az intézmény struktúrában nem történt változás, de sikerült elérni, hogy a gyermekjóléti szolgálat saját dolgozóival látja el a feladatokat. Helyi szinten az ifjúságvédelemmel kapcsolatos legfontosabb koordinációs szervvé vált az elmúlt időszakban. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az önkormányzatnak. Munkáját a fenntartó jónak ítélte meg.

 

A gyermek- és ifjúságvédelem, a bűnmegelőzés területén az alábbi prioritásokat fogalmazza meg az önkormányzat:

1.) Erősíteni kell a Térségi Humánsegítő Szolgálat koordinációs szerepét a települési gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában, melyet folyamatosan figyelni kell az intézmény éves beszámolójában.

2.) Támogatni kell az ifjúságvédelmi alap felosztásánál az olyan civil szervezeti kezdeményezéseket, melyek segítik a fiatalok kulturált szabadidő eltöltését, figyelemmel a sport szervezetek támogatására is.

3.) Javítani kell a szórakozóhelyek, a közterületek ellenőrzését, egyrészt alkohol, másrészt a kábítószer fogyasztás megelőzése, harmadrészt a közterületek állagának, rendjének megóvása érdekében a rendőrség, a közterület-felügyelet, a családsegítők, a hatóság szakembereinek bevonásával, különösen a késő esti órákban.

4.) A felnőtt gondozásban érdekelt személyek bevonásával mindent meg kell tenni a családon belüli erőszak felderítése érdekében.    

 

 

Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények (összesen 15 fő):

-          súlyos testi sértés: 1 fő,

-          könnyű testi sértés: 2 fő,

-          garázdaság: 1 fő,

-          zaklatás: 1 fő,

-          lopás: 8 fő,

-          önbíráskodás: 1 fő,

-          pénzhamisítás: 1 fő.

 

A 2010-es évben 1 fő gyermekkorú elkövető könnyű testi sértés bűncselekménye jutott a hatóság tudomására.

 

A lefolytatott eljárások során megállapítható, hogy az elkövetés okai elsősorban a családi körülményekben, a szülői nevelés hiányosságaiban, devianciáiban keresendőek, illetve befolyásolja a családok egzisztenciális helyzete, illetve egyéb körülményei is 8szülők iskolázottsága, stb.). 

  

-          2010. május 19. napján Gyomaendrőd Város részt vett a Kihívás Napján, ahol 5. helyezést ért el. Ezen a programon nagy létszámmal vettek részt a sportszervezetek,

-          2010. szeptember 15. napján megrendezésre került a diszkó balesetet szimuláló gyakorlat, mely Gyomaendrőd Város Tűzoltó Egyesületének a főszervezésében valósult meg. A rendezvény a 12-18 éves fiatalokat célozta meg, a bemutatónak nagy sikere volt,

-          A „Gól-Suli” Alapítvány 2010-ben már 10. alkalommal rendezte meg a nemzetközi gyermek labdarugó tornát (Szaloncukor Kupát) 2010. 12. 04. napján,

-          A városi rendezvényeken rendszeresen részt vesz a Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány, a Színfolt Majorette Csoport, a Kner Tánc Sport Egyesület és a Rumba Táncsport Egyesület,

-          Varga Mihály („Cibere”) szervezésében 35. alkalommal megrendezésre került a Besenyszegi Gyermeknap,

-          Az „Élet Másokért Közhasznú Egyesület” karácsony előtt megajándékozta a rászoruló gyomaendrődi családokat,

-          A TEMPLÁRIUS Alapítvány a Gyomaendrődi Asztaltenisz Klub fenntartója és működtetője minden pénteken 19.00 órától 23.00-óráig tartja meg az asztaltenisz és más játékos programjait (ping-pongozás, csócsózás, darts, pókerezés), ahová várják a kulturáltan szórakozni vágyó fiatalokat.      

  

Tájjékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az értékelést a bizottsági és testületi beterjesztéssel párhuzamosan megküldtük a Gyámhivatalhoz előzetes véleményezésre. A Gyámhivatal véleményéről tájékoztatni fogjuk a Képviselő-testületet.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni. 

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága javasolja a Képviselő-testület számára, hogy  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6), és a 104.§ (5) bekezdése alapján fogadja el a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2010. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést.