11. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2011. május 26-i ülésére
Tárgy:
|
|
Gyomaszolg Ipari Park 2010. évi beszámolójának az elfogadása, valamint a 2011. évi üzleti terv jóváhagyása
|
Készítette:
|
|
Csényi István
|
Előterjesztő:
|
|
Várfi András polgármester
|
Véleményező bizottság:
|
|
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
|
Tisztelt Képviselő - testület!
A Gyomaszolg Ipari Park Kft. Felügyelő Bizottsági ülése 2011. május 12.-én lezajlott, amelyen a napirendi pontok között megtárgyalásra került a 2010. évi beszámoló.
A Kft. tárgyidőszaki adózott mérleg szerinti adózott eredménye 1.845 ezer forint. Az eszközök és források értéke egyezően 459.797 ezer Ft.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a Gyomaszolg Ipari Park Kft-nek a 290/2008. (VII. 7.) Gye. Kt. határozat alapján nyújtott 6 millió Ft összegű tulajdonosi kölcsönt átminősítette működési célú pénzeszköz átadássá azzal a feltétellel, hogy a Gyomaszolg Ipari Park Kft. a 2009. évi és a 2010. évi eredménytartalékának terhére osztalékot köteles fizetni - a 6 millió Ft összeg erejéig - a tulajdonos önkormányzat részére.
A Kft. az osztalékfizetést a 2010-es adózott eredményéből 6 millió Ft értékben tervezi (ebből 4 millió Ft osztalékelőlegként kifizetésre került 2010. szeptember 30.-ig).
A társaság a 2010. évben képződött adózott eredményt ( 1.845,- eFt ) eredménytartalékba kívánja átvezetni.
A Gyomaszolg Ipari Park Kft. alapító okirata a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseinek való megfeleltetést követően tartalmazza a felmentvény jogintézményét. Ennek megfelelően az alapító a mérleg elfogadásával egyidejűleg köteles napirendre tűzni a vezető tisztségviselő előző évi munkájának értékelését és köteles határozni a részére megadható felmentvény tárgyában.
A felmentvény megadásával az alapító igazolja, hogy a vezető tisztségviselő az értékelt időszakban munkáját a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartava végezte.
A felmentvényről az alábbiakban adok egy részletesebb tájékoztatást a rendelkezésre álló szakirodalom alapján.
A cég vezetői és a tulajdonosok közötti bizalmi viszony alapvető feltétele a gazdasági társaság hatékony működésének. Fontos azonban, hogy milyen garanciák vannak a társaság tagjainak kezében az ügyvezetés nem megfelelő működése, mulasztásai, károkozása esetére.
A vezető tisztségviselők felelősségéről általában.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) értelmében a vezető tisztségviselők azok a személyek, akik "befelé" (tehát a társaság belső viszonyai szempontjából) ellátják a gazdasági társaság ügyvezetését, "kifelé" (vagyis harmadik személyek, bíróságok, hatóságok felé) pedig képviselik a gazdasági társaságot. Az ügyvezetés fogalma alatt a Gt. a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatalát érti, amelyek törvény vagy a létesítő okirat alapján nem tartoznak a legfőbb szerv (vagy más társasági szerv) hatáskörébe [Gt. 21. § (1) bekezdés].
A vezető tisztségviselők funkciója, feladatköre tehát kettős: az ügyvezetés és a képviselet ellátása, amely ugyanannak a dolognak, nevezetesen a társasági ügyek vitelének a két oldala: ügyvezetés, mint "belső ügyvitel", szemben a képviselettel, mint "külső ügyvitellel".
A Gt. igyekszik orientálni a vezető tisztségviselőt, amikor megmondja, hogy az ügyvezetés ellátása során mihez kell igazodnia, mire kell figyelemmel lennie. Be kell tartania a jogszabályokat, a létesítendő okiratban foglaltakat, valamint a társaság legfőbb szervének a határozatait. Ha ezeket, illetve valamely ezeken alapuló ügyvezetési kötelezettségét vétkesen megszegi, akkor ezért felelősséggel tartozik. A törvény rögzíti, hogy a vezető tisztségviselő a feladatát a társaság érdekeinek az elsődlegessége alapján köteles ellátni. Vagyis a vezető tisztségviselő figyelemmel van ugyan az egyes tagok érdekeire is, de esetleges érdekellentét esetén nem valamely tag érdekét, hanem a társaság érdekét kell, hogy szem előtt tartsa. Abból, hogy a vezető tisztségviselők a polgári jog szabályai szerint felelnek, következik, hogy - eltérő Gt.-rendelkezés hiányában - a Ptk.-ban írt valamennyi kártérítési szabálynak alkalmazásra, illetve érvényesülésre kell kerülnie. Ezek közül a legfontosabbak: a kárenyhítési kötelezettségre (önhibára, kármegosztásra), a kártérítés módjára, mértékére, valamint az elévülésre (ötéves általános elévülési idő) vonatkozó szabályok. Az elévülés tekintetében a Gt. egy speciális elévülési időt is tartalmaz. Az ún. versenytilalmi összeférhetetlenségi szabályok (Gt. 25. §) megszegésével a társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet csak érvényesíteni [Gt. 25. § (5) bekezdés]. Az elévülési időn belül a vezető tisztségviselővel szemben a kárigény attól függetlenül érvényesíthető, hogy megbízatása fennáll-e még, vagy időközben már megszűnt.
A Gt. valamennyi társasági forma összes vezető tisztségviselőjének a felelősségét egységesen szabályozza. A Gt. 30. §-ának (2) bekezdése szerint: "A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz - a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért."
A vezető tisztségviselő kétféleképpen okozhat kárt a tagnak (részvényesnek). Az egyik eset az, amikor a kár közvetlenül a társaságot éri, a tulajdonos tagot, pedig ezen keresztül csak közvetve. Az ilyen kárt csak a társaság érvényesítheti. A másik eset az, amikor a kár közvetlenül csak a tagnál jelentkezik. Az ilyen kár úgy minősül, mintha azt a társaság okozta volna a tagnak, azt tehát a tag csak a társasággal szemben érvényesítheti.
A vezető tisztségviselő a társaságnak is kétféle módon okozhat kárt: vagy közvetlenül, vagy pedig közvetve azáltal, hogy a harmadik személynek okozott kárért a társaság által kifizetett kártérítés a társaság káraként jelentkezik, amelynek a megtérítését a belső viszonyban a társaság a Gt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján követelheti a vezető tisztségviselőtől. A vezető tisztségviselő tehát közvetlenül nem felel ugyan a harmadik személyek felé, a nekik okozott kár megtérítése alól mégsem mentesülhet végleg, mert a társaság megtérítési igényével szemben helyt kell állnia.
A felmentvény lényegében egy igazolás a vezető tisztségviselő számára arról, hogy tevékenységét törvényesen és a társaság érdekeinek megfelelően folytatta. A felmentvény jelentősége az, hogy garanciát jelent a vezető tisztségviselő számára, hogy ugyanazon tényállás alapján, mint ami alapján a felmentvényt megkapta, nem lehet őt felelősségre vonni. A felmentvény alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a létesítő okirat tartalmazza ezt a lehetőséget. A felmentvény megadása a legfőbb szerv határozatával történik, amiből következik az is, hogy az ilyen határozat bírósági felülvizsgálata is kérhető az általános szabályok (Gt. 45-46. §) szerint. A felmentvény megadására a törvény szerint évente kerülhet sor és az a vezető tisztségviselő előző üzleti évben végzett munkájának az értékelésére vonatkozik.
A felmentvény megadása során a tagok az ügyvezetés tevékenységének vizsgálatakor kizárólag az ügyvezetés által rendelkezésre bocsátott információkból indulnak ki. Ezért ha utóbb kiderül, hogy a döntés alapjául szolgáló információk nem feleltek meg a valóságnak, vagy a vezető tisztségviselő rosszhiszeműen megtévesztette a társaságot, a felmentvényhez nem fűződhetnek joghatások. Ebben az esetben a Gt. úgy rendelkezik, hogy a felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadásához alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. Mindebből az következik, hogy a felmentvényt maga a társaság nem vonhatja vissza, hanem azt csak jogerős bírósági ítélet hatálytalaníthatja. Ha a felmentvény a bíróság jogerős ítélete folytán hatálytalanná vált, akkor a társaság számára megnyílik a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításának a lehetősége.
A Gyomaszolg Ipari Park Kft. elkészítette a 2011. évi üzleti tervét, melyet jóváhagyásra a T. Képviselő – testület elé terjeszt.
A Véleményező Bizottságok megtárgyalták az előterjesztést és az alábbi határozati javaslatot terjesztik a T. Képviselő - testület elé.
Döntéshozói vélemények
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
|
|
A Bizottság a mérlegbeszámolót, az üzleti tervet, az adózott eredmény eredménytartalék helyezéséről, valamint az osztalélfizetésről szóló javaslatot elfogadta. A felmentvényt 1 igen 1 nem és 3 tartózkodás mellett nem adta meg.
|
|
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
|
|
A Bizottság a mérlegbeszámolót, az üzleti tervet, valamint az osztalélfizetésről szóló javaslatot elfogadta. A Bizottság javasolja a T. Képviselő - testüetnek, hogy a Gyomaszolg Ipari Park Kft. 2010. évi adózott eredménye kerüljön elvonásra.
A Bizottság a felmentvény megadásáról nem hozott döntést. A Bizottság javasolja, hogy a benyújtott mérlegbeszámoló és közhasznúsági jelentés dokumentumai mellé legyen csatolva a Felügyelő Bizottság felmentvény megadására vonatkozó javaslata.
|
|
1. döntési javaslat
"A 2010. évi beszámoló elfogadása"
Tervezett döntéstípus:
határozat
Tervezett ágazati besorolás:
Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete jóváhagyja a Gyomaszolg Ipari Park Kft. 2010. évről szóló mérlegbeszámolóját. A Kft. 2010. évi adózott eredménye: 1.845 eFt.
Határidők, felelősök:
Határidő:
azonnal
Felelős:
- AZONNALI VÉGREHAJTÁS -
2. döntési javaslat
"Rendelkezés a 2010. évi eredményről"
Tervezett döntéstípus:
határozat
Tervezett ágazati besorolás:
Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Megszavazandó alternatívák:
A) alternatíva
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a Gyomaszolg Ipari Park Kft. 2010 évben képződött nyereségét nem vonja el. A mérleg szerinti adózott eredményt a társaság eredménytartalék képzésére használhatja fel.
Határidők, felelősök:
Határidő: értelem szerint
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Csényi István
B) alternatíva
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a Gyomaszolg Ipari Park Kft. 2010 évben képződött nyereségét elvonja.
Határidők, felelősök:
Határidő: értelem szerint
Felelős: Várfi András
Hivatali felelős: Csényi István
3. döntési javaslat
"Osztalékfizetés jóváhagyása"
Tervezett döntéstípus:
határozat
Tervezett ágazati besorolás:
Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete jóváhagyja a Gyomaszolg Ipari Park Kft. 6 millió Ft összegű osztalék kifizetését a társaság 2010. évi eredményéből. A 6 millió forint osztalékból 4 millió Ft megfizetésre került 2010. évben. A Gyomaszolg Ipari Park Kft. a fennmaradó 2 millió forint osztalékot legkésőbb 2011. június 30.-ig köteles megfizetni.
Határidők, felelősök:
Határidő:
2011. 06. 30.
Felelős:
Várfi András
Hivatali felelős:
Csényi István
4. döntési javaslat
"A felmentvény megadása"
Tervezett döntéstípus:
határozat
Tervezett ágazati besorolás:
Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő-Testülete, mint a Gyomaszolg Ipari Park Kft. társaság alapítói jogait gyakorló testület az alapító okirat és a 2006. évi IV. törvény 30. § (5) bekezdése alapján igazolja, hogy Egeresi András ügyvezető a 2010 évi beszámolási időszakban munkáját a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezte, ezért részére a felmentvényt megadja.
Határidők, felelősök:
Határidő:
azonnal
Felelős:
- AZONNALI VÉGREHAJTÁS -
5. döntési javaslat
"A 2011. évi üzleti terv jóváhagyása"
Tervezett döntéstípus:
határozat
Tervezett ágazati besorolás:
Önkormányzati vagyoni ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő – testülete jóváhagyja az előterjesztéshez mellékelt Gyomaszolg Ipari Park 2011. évi üzleti tervét.
Határidők, felelősök:
Határidő:
azonnal
Felelős:
- AZONNALI VÉGREHAJTÁS -