6. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Bizottság Elnöki Munkacsoport
2011. augusztus 10-i ülésére
2011. augusztus 10-i ülésére
| Tárgy: | Az Erzsébet liget természetvédelmi védettségének feloldása | |
| Készítette: | Csényi István | |
| Előterjesztő: | Várfi András polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
Tisztelt Képviselő - testület!
Az előterjesztés készítésének oka az a problémafelvetés, hogy az Erzsébet liget természetvédelmi terület helyi védettségének fenntartása természetvédelmi szakmai indokok alapján indokolt e. Az előterjesztés elkészítéséhez rendelkezésre állt a nemrég elkészült szakértői vélemény, amely az Erzsébet liget állapotát részletesen leírja, továbbá feladatokat határoz meg a fenntartáshoz. Igyekeztünk a természetvédettség jogszabályi és szakmai előírásait, követelményeit, összefoglalni, továbbá tájékoztatást adni az Erzsébet liget, mint természetvédelmi terület állapotáról a szakértői vélemény megállapítási alapján. Véleményünk szerint az ügyben első lépésben elvi állásfoglalást kell tenni a Tisztelt Képviselő – testületnek. Az előterjesztésben a szakértői véleményre való hivatkozáshoz, illetve egyes részeinek leírásához a szakértő hozzájárult.
A Gyomaendrőd Város Önkormányzata tulajdonát képezi az Erzsébet liget, melynek teljes területe a településrendezési terv szerint zöldterület, azon belül közpark rendeltetésű. A földrészlet a város helyi jelentőségű védett természeti területei közé tartozik.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján a helyi védelem alá vont területeken az első fokú természetvédelmi hatósági jogkört a település jegyzője gyakorolja.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata a fák védelméről, valamint a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendeletében gondoskodik. A rendelet 2. számú mellékletében 1. sorszám alatt található meg az Erzsébet liget az alábbiak szerint:
„Helyrajzi száma és megnevezése: 1243/3, közpark
Területe: 48137 m2
Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
Kezelője: Gyomaendrőd Város Önkormányzata
A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a zöldterület számos idős, értékes faegyedet tartalmaz, a faállományt változatos fajok alkotják, leginkább kocsányos tölgyek, de található itt vörös tölgy, vadgesztenye, magas kőris, hárs, fekete dió, stb. Gyoma első községi parkját 1892-ben tájképi kertek mintájára alakították ki, melynek főbb útvonalai, növénycsoportjai napjainkban is megtalálhatók.
A liget egésze a város lakóinak kedvelt pihenőhelye, melyet a természetvédelem céljainak szem előtt tartásával, megfelelő fenntartási terv alapján hosszútávra biztosítanunk kell.”
Az Erzsébet ligetet Lajossy János kertész tervezte, és valósította meg Gyoma község egyhangú döntése alapján. A munkák 1892-ben kezdődtek el. A „Kertészeti lapok” című országos szaklap 1910. évi decemberi számában emlékezik meg a sikeres létesítésről.
A terület része annak a történelmi parkhálózatnak, amit a meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére országszerte nagy lelkesedéssel és szeretettel hoztak létre a századforduló táján.
Az Erzsébet liget a fentieken túlmenően a Hármas-Körös vidékének egy jelentős reliktum (hagyaték) terület is. A folyószabályozások után az alsó szakaszon csaknem teljesen eltűntek a magas-ártéri keményfás ligeterdők, tudományos néven tölgy-kőris-szil ligeterdők A liget a mentett oldalon, a Holt-Körös valamikori árterén ezeket a hajdani erdőket idézi, és őrzi jelentős fajgazdagságát.
A 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendeletben megfogalmazottaknak megfelelően el lett készíttetve az Erzsébet liget kezelési terve. Ebben a rekonstrukcióval is foglalkoztak a szerzők, Szelekovszki László és Turák Helga.
Az Erzsébet liget teljes területe a településrendezési terv szerint zöldterület, azon belül közpark rendeltetésű. Beépíthetősége legfeljebb 2%-os, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Kilátó építés esetén az építménymagasságot és a tájképi megjelenést elvi engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
A szakvélemény az Erzsébet ligettel kapcsolatban többek közt az alábbi megállapításokat teszi.
1. A településrendezési terv nem bontja szét különböző kategóriájú zöldterületekre az Erzsébet ligetet ebből a szempontból nem egységes a szabályozás. A terület intenzíven feltárt nagyobb része megfelel a közpark (Zkp) kategóriának. Az északi és észak-keleti szegmens kevésbé feltárt, sokkal közelebb áll a természet közeli állapothoz.
2. Az Erzsébet liget kezelése során szerencsésebbnek látszik a természet közeli közpark (Ztk) kategóriának megfelelő törekvések érvényesítése. Tehát extenzív zöldfelület kialakítása lehet a megoldás. A felújítás és a pótlás során kizárólag őshonos növényeket lehet telepíteni. Védelembe kell részesíteni az értékes gyepszintet is, különös tekintettel a természetes újulatra.
3. Általánosságban a vizsgált terület megfelel egy kiöregedő tölgy-kőris-szil ligeterdőnek. Várható az idős faegyedek további csúcsszáradása, koronaritkulása. Növekszik a verseny a kialakuló lékek elfoglalása érdekében. Ebbe a folyamatba már most be kell avatkozni, hogy a stabil ökológiájú és a közjóléti rendeltetésű faállomány hosszú távon fenntartható lehessen. Ennek érdekében csökkenteni kell majd az elegyfajok konkurenciáját, elősegítve a kocsányos tölgyek megerősödését. A művelet több évtizedig tart és szigorú következetességet igényel.
Az Erzsébet liget hasznosítása jelenleg közparkként történik. A terület helyi hasznosítása a természetvédettség miatt korlátozott. Emiatt az Erzsébet ligetet érintő fejlesztések során külön eljárásban kell megkérni az engedélyt.
Miért fontos a védetté nyilvánítás? Milyen előnyei származhatnak belőle a településnek?
Természetvédelmi előnyök:
- helyi természetvédelmi értékek megőrzésének elősegítése,
- a „helyi védettek” kiegészítik az országos jelentőségű védett természeti területek hálózatát,
- sürgős esetben gyorsabb megoldás az országos védetté nyilvánításnál,
- a természetvédelem alatt álló területen lévő növényzet értékesebb,
- a természetkárosítás szankciói szigorúbbak.
Gazdasági előnyök:
- tiszta, természetes, illetve természetközeli környezet,
- falusi turizmus, ökoturizmus,
- idegenforgalmi vonzerő.
Az Erzsébet liget jelenlegi állapota (a felújítás igénye, az elhaló növényzet pótlása), környezete és a gyakorlatban betöltött funkciója alapján felvetődhet a kérdés, hogy a természetvédettség fenntartható e, illetve szükséges e. A közpark mellett helyezkedik el a Dévaványa illetve Körösladány irányába elágazó főútvonal. A természetvédelmi terület fenntartása költségigényes, különösen a jelen esetben, amikor szükséges a felújítás, illetve a pótlás. A kiöregedő liget erdő további romlása a felújítás, pótlás hiányában, a továbbiakban balesetveszélyessé válhat. A felújításhoz, pótláshoz anyagi forrás biztosítása szükséges a költségvetésből.
A védettség feloldása
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 24. § (4) bekezdése határozza meg az erre vonatkozó eljárás rendjét, kimondva, hogy „Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozott védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.” E rendelkezés alapján tehát a védelem megszüntetése esetén, hasonlóan a védetté nyilvánításhoz, részletesen elemezni kell annak indokoltságát, a védettség megszüntetésének várható következményeit, illetve az illetékes nemzeti park igazgatóság véleményét.
A nemzeti park igazgatóság szakmai állásfoglalását követően – amennyiben a feloldás ellen nem merül fel szakmai érv – sor kerülhet tehát a védettség feloldására. Ez is önkormányzati rendelettel történik, mint a védetté nyilvánítás és erre is vonatkoznak a védetté nyilvánításnál hangsúlyozott további előírások. Azaz a védettség tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlését a jegyzőnek kell kezdeményeznie, illetve a védett természeti terület megjelölésére szolgáló táblákat az önkormányzatnak el kell távolíttatnia, valamint a védettség feloldásáról rendelkező jogszabály egy példányát meg kell küldeni az érintett nemzeti park igazgatóságnak is, hogy az a nyilvántartásában a változást átvezethesse.
A védettség feloldása kapcsán szükséges felhívni a figyelmet a védettségi szint megőrzésére. Az Alkotmánybíróság töretlenül követett gyakorlata értelmében a védettség egyszer elért szintje nem csökkenthető, azaz a kellő szakmai megalapozottság nélküli védettség-feloldás nem tekinthető alkotmányos megoldásnak, ezért tilos. A 28/1994. (V. 20.) AB határozat szerint "a környezethez való jog érvényesítése alkotmányosan megköveteli azt, hogy az állam – amíg jogi védelem egyáltalán szükséges – az elért védelmi szinttől csakis olyan feltételekkel léphessen vissza, amikor alanyi alapjog korlátozásának is helye lenne. A környezethez való jog érvényesítése a védelem elért szintjének fenntartásán belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal biztosított védelem felé. Ettől a követelménytől is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén, és csak arányosan lehet eltérni."
Mindezek alapján a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszőleges. A védelem szintjét a környezethez való jog fenti sajátosságain kívül döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya is: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élet fennmaradásának feltételei. Minderre tekintettel tehát az önkormányzat nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. A környezetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. E sajátosságok miatt az egészséges környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyszer védetté nyilvánított természeti terület esetében a védettség − legyen az akár országos vagy helyi jellegű − ne lenne megszüntethető.
A fent leírtakra való tekintettel a védettség feloldására tehát abban az esetben kerülhet sor, ha annak fenntartását természetvédelmi szakmai szempontok már nem indokolják (pl. egy védett fasor leégett, vagy egy védett természeti terület valamely természeti csapás következtében helyrehozhatatlanul károsodott). Egyéb esetekben a védettség szakmailag indokolható feloldásával egyidejűleg legalább azonos természetvédelmi értékű területet kell egyidejűleg védetté nyilvánítani, ezzel kerülhető el a védettségi szint csökkenés.
A védettség feloldásához el kell készíttetni a természetvédelmi szakmai indoklást, amelyre költségvetési forrást kell biztosítani.
Vonatkozó jogszabályok:
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény,
- A fás szárú növények védelmének szabályai szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet,
- A fák védelméről, valamint a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendelet.
Az ügyben a döntés meghozatala Gyomaendrőd Város Képviselő – testülete hatáskörébe tartozik.
Kérem a Tisztelt Bizottság Elnöki munkacsoportot, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és tanácsával lássa el.
1. döntési javaslat
"Természetvédelmi védettség feloldásának elutasítása "
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Környezetvédelem
A Bizottság Elnöki Munkacsoport a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő – testülete a 1243/3 hrsz.-ú Erzsébet liget helyi természetvédettségét nem kívánja feloldani.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -
2. döntési javaslat
"Természetvédelmi védettség feloldásának elvi támogatása "
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Környezetvédelem
A Bizottság Elnöki Munkacsoport a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Képviselő – testülete a 1243/3 hrsz.-ú Erzsébet liget helyi természetvédettségének feloldásához elvi támogatását adja az alábbi feltételekkel.
Gyomaendrőd Város Képviselő – testülte utasítja a jegyzőt, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően kezdje meg az eljárás előkészítést. Egyeztessen az érintett hatóságokkal, valamint a lakossággal. Készíttesse el a természetvédelmi szakmai indoklást.
Gyomaendrőd Város Képviselő – testülete az Erzsébet liget helyi természetvédettségének feloldásáról a döntést az érintett hatóságokkal, a lakossággal történt egyeztetés, valamint a természetvédelmi szakmai indokok ismertében hozza meg.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: - AZONNALI VÉGREHAJTÁS -