24. napirendi pont
TÁJÉKOZTATÓ
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2011. augusztus 17-i ülésére
2011. augusztus 17-i ülésére
| Tárgy: | Javaslat tétel a Képviselő-testület működésére tett észrevételekre | |
| Készítette: | Dr. Csorba Csaba jegyző | |
| Előterjesztő: | Dr. Csorba Csaba jegyző |
Tisztelt Bizottság!
Dr. Farkasinszky Erzsébet képviselő asszony a képviselő-testület júniusi rendes ülésén, több észrevételt tett a testületi munka javítása érdekében. Javaslom a Tisztelt Bizottságnak, hogy az észrevétel egyes elemeit vitassa meg, és ha szükségesnek tartja, tegyen javaslatot az SZMSZ érintett szabályozásának módosítására. Az észrevétel egyes elemeinek lezárása során önálló döntési javaslatot nem készítettem, a javaslatokat a bizottság eddig munkája során szerzett tapasztalata alapján kell megfogalmazni. Az anyag célja inkább a vitára ösztönzés, bízva abban, hogy ennek során megfelelő megoldás jön létre, így a hagyományos értelemben vett, már megszokott döntési javaslatokat az előterjesztés végén ne keressék! (A Képviselő Asszony hozzászólását tartalmazó jegyzőkönyv ide vonatkozó részét mellékletként csatolom) Az észrevétel az alábbi témaköröket érinti:
I. Nem testületi tagok hozzászólása, mely az alábbi esetekben merül fel az ülés során:
a.) Napirend előtti felszólalások
b.) Napirend során pl. érintettek hozzászólása
a) Napirend előtti felszólalások:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. (továbbiakban: Ötv.) 1.§ (6) bekezdésének a) pontja szerint a törvény keretei között az önkormányzat önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Az Ötv. nem szabályozza a napirendi pontok előtti felszólalások rendjét, a kérdés rendezését a képviselő-testületre hagyja. A szabályozás lehetőségével a testület az SZMSZ-ben, az Ötv. helyi „végrehajtási rendeletében” élhet, amely egyben a települési önkormányzat „Alkotmánya” A képviselő-testület az SZMSZ-ben több kérdést szabályozhat, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatók:
• amelyeket törvény nem érintett,
• amelyek tilalmáról nem rendelkezett,
• amelyekhez a jogalkotó nem kapcsolt végrehajtási részletszabályokat,
• amelyekben alternatív megoldást tesz lehetővé azáltal, hogy felhatalmazza az önkormányzati testületet az eltérésre.
A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 7/1991.(IX.19.) Kt rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 16.§ (2) d) pontja szerint a napirendi pontok elfogadása előtt a polgármester megadja a szót az alpolgármester, bizottsági elnökök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához, továbbá a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és interpellációk felvetéséhez. A hatályos szabályozást átvizsgálva az állapítható meg, hogy a nem képviselő-testületi tagok napirend előtti felszólalását az SZMSZ nem szabályozza, de erre vonatkozó kifejezett tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Megvizsgálva a korábbi testületek gyakorlatát az állapítható meg, hogy a nem képviselő-testületi tagok többször kaptak szót a napirendi pontok előtt. A hozzászólások tárgyuk szerint nagyon szerteágazóak. 2003-tól vizsgálva a napirendek előtti felszólalásokat az állapítható meg, hogy erre az igény 2009-ig nem volt jelentős, éves szinten 2-3 esetben kértek szót, 2009-ben már az esetek száma négy, 2010-ben szintén ugyanennyi esetben kértek szót napirendek előtt nem testületi tagok. 2003-tól nem találtunk olyan esetet, hogy az ülést vezető polgármester ne adta volna meg a szót az ilyen igénnyel jelentkezőknek. Az esetek számának növekedése miatt indokolt a szabályozás pontosítása, pl. a testület határozattal dönt, hogy megadja e a szót, időbeli korlátozást alkalmaz, stb. A kialakult gyakorlatra figyelemmel nem célszerű a lehetőség megtiltása, a precedens kialakulásában közrejátszott az a tény, hogy ez idáig minden képviselő-testület és polgármester fontosnak tartotta a lakosság személyes részvételét a testületi munkában, még abban az esetben is, ha ez időnként élesebb kritikai hangot ütött meg. Sajnos erre a területre is begyűrűzött a politikai közéletben tapasztalható egyre durvább hangnem.
Összegzés: Az SZMSZ 16.§ (2) d) pontja pontosítható, akár úgy, hogy kizárásra kerül a nem testületi tagok napirend előtti felszólalás lehetősége, akár olyan formában, hogy ez testületi döntéshez kötődik, időbeli korlátozással.
Lehetséges döntési alternatívák:
- jelenlegi szabályozás, és gyakorlat hatályában marad
- napirend előtti felszólalás lehetőségét a nem testületi tagok részére kizárja a Testület
- egyedi döntési eljárás során a Képviselő-testület hatáskörébe kerül a napirend előtti felszólalás lehetősége a nem önkormányzati képviselők esetében
b.) Napirend során pl. érintettek hozzászólása
Az Ötv. biztosítja a választópolgárok részére a testületi ülésen való részvétel jogát, de ez nem jelenti azt, hogy általában a vitába bekapcsolódjanak, és ott javaslataikat-véleményeiket elmondhassák. Ezt a választópolgárok a települési képviselőn keresztül tehetik meg, akiket megillet a kérdezés és interpellációs jog. Főszabályként a választópolgárok a közérdekű bejelentéseiket, kérdéseiket a közmeghallgatáson tehetik meg. Az SZMSZ 16.§ (2) i) pontja alapján az ülést vezető polgármester hozzászólást engedélyezhet a napirend tárgyalása során a nem tanácskozási joggal jelenlevők számára. Az ügyben érintettet az SZMSZ 12.§-a szerint tanácskozási joggal kell meghívni. A helyi szabályozás álláspontom szerint megfelelő keretet biztosít, mind a bizottsági mind a testületi ülésen, a megfelelő döntéshozatalhoz. Az esetleges véleménynyilvánításra több esetben a képviselők kérik a jelenlevőket. A napirend keretében elhangzó hozzászólások érdemi szakmai döntésekkel kapcsolatosak. Természetesen ezen hozzászólásokat is kötheti a testület az általa határozat formájában meghozandó döntéshez, melyet célszerű vita nélkül meghozni. A jegyzőkönyvek áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a testületek ezen a területen is olyan precedenst alakítottak ki az évek során melynek megszüntetése nem célszerű, de indokolttá válhat a megfelelő korlátok között tartása, segítve ezáltal a testület munkáját.
Lehetséges döntési alternatívák:
- a jelenlegi szabályozás és gyakorlat hatályban marad
- a nem tanácskozási joggal jelen levők részére nem biztosít a Képviselő-testület hozzászólási jogot
- egyedi döntések alapján biztosít a nem tanácskozási joggal jelen levők számára hozzászólási jogot
II. Zárt ülés tartása
A képviselő-testület ülései főszabály szerint nyilvánosak, a zárt ülés tartásának szabályait az Ötv. állapítja meg, melyektől a képviselő-testület nem térhet el, így az SZMSZ-ben ebben a kérdéskörben nincs szabályozási lehetőség. Az Ötv. határozza meg azt, hogy mely esetekben kötelező zárt ülést tartani, és mely esetekben van választási lehetősége a testületnek az érintett döntésétől függően, illetve milyen esetekben van a testületnek mérlegelési joga, hogy az adott kérdést zárt vagy nyílt ülés keretében tárgyalja. A Képviselő Asszony által érintett kérdés kuratóriumi tagságra vonatkozó megbízással kapcsolatos, így az Ötv. 12.§ (4) a) pontjának első fordulatában meghatározott körbe tartozik. A normaszöveg alapján csak akkor lehet nyílt ülést tartani, amennyiben ebbe az érintett beleegyezik. Az újonnan megválasztandó kuratóriumi tagok ebbe nem egyeztek bele. Álláspontom szerint a Képviselő-testület a zárt ülésen elhangzottakat nem hozhatja nyilvánosságra. A vagyoni résszel kapcsolatos kérdésekről korábban a képviselő-testület nyílt ülés formájában döntött. A zárt ülés a 12.§ (4) a) pontjában meghatározott esetben az érintettet védi, akiről a döntéshozó dönt, és ezért az érintett döntésétől függ, hogy nyílt vagy zárt ülésen keretében kerül megtárgyalásra az ügy. A minősítés nem az ott elhangzottak tartalma alapján történik, hanem az érintettek nyilatkozatára tekintettel. Amennyiben az érintett nincs jelen a testületi ülésén, nem lehet beszerezni a nyilatkozatát, vagy nem nyilatkozik, a képviselő-testület zárt ülés keretében köteles tárgyalni az Ötv-ben meghatározott ügyet.
Összegzés: Álláspontom szerint a testületnek nincs lehetősége a zárt ülés anyagát nyilvánosságra hozni. Az Ötv-től eltérő szabályozásra az SZMSZ-ben nincs lehetőség.
III. Napirendek elnapolása
A Képviselő-testület megalakulásától számítva összesen 10 ügyben rendelkezett úgy, hogy az adott ülés napirendjéről leveszi az előterjesztést. Hét esetben a következő soros testületi ülésen született döntés. Az elnapolás esetén az ismételt előkészítést jelentősen segítené, ha pontosan kerülne meghatározásra, hogy mikorra kell ismételten előterjeszteni a napirendet és mivel kell kiegészíteni, figyelemmel arra, hogy az esetek jelentős részében a bizottsági üléseken megkapja a támogatást.
Javaslom, hogy a bizottság tegyen javaslatot az SZMSZ módosítására. A napirend elnapolásra javaslatot tevő személy a módosítási javaslatának megfogalmazásában ismertesse az ismételt tárgyalás időpontját, az elnapolás okát, és milyen tények adatok megvizsgálását, ismertetését kéri.
IV. Intézményi átszervezés (tájékoztató)
Az intézmények átszervezéséről a Képviselő-testület az alábbiak szerint rendelkezett:
A képviselő-testület egyhangú, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: [Arnóczi István János igen, Betkó József igen, Béres János igen, Dr. Farkasinszky Erzsébet igen, Iványi Lajosné igen, Lehóczkiné Timár Irén igen, Marton Dániel igen, Márjalaki József igen, Nagyné Perjési Anikó igen, Poharelec László igen, Toldi Balázs igen,Várfi András igen.]
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete
115/2011. (III. 31.) Gye. Kt. Határozata
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő - testület a 2011/2012-es szorgalmi évet érintő intézmény rendszer átszervezését nem támogatja.
Javasolja szakértők felkérését az intézmények működési átvilágítására. Javasolja továbbá az átszervezést a 2012/2013-as szorgalmi év kezdetére megvalósítani, melyhez a fenntartói döntést legkésőbb 2012. május 31. napjáig kell meghozni.
Határidő: azonnal
Az átszervezés fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 121.§ (1) bek. 15. pontja (továbbiakban közoktatási tv.) az alábbiak szerint határozza meg:
15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz továbbiakban nem szükséges;
37.§ (5) b) pontja az alábbiakat tartalmazza: intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
A közoktatási törvény 102.§ (9) (10) bek. az alábbiakat mondja:
(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.
(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, melynek az önkormányzat tagja, akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII tv. 95.§ és 96.§ az alábbiakat mondja:
95. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani, megszüntetni. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(4) Ha az egyesítés több - a 88. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szerv irányító szervét.
(5) Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(6) Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyven nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határidőtől központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntető okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).
(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (okiratban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. A jogszabályban (okiratban) meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(3) Az állami vagyonról szóló törvény, vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, ennek megtörténtére külön utalni kell az átalakító, megszüntető okiratban. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(4) Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetést követő harminc napon belül - a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított tíz napon belül a kincstárhoz kell benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított tizenöt napon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.
(6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (okiratban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan - a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett.
(7) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból.
Az átszervezés és a megszüntetés eljárási lépései
1. szándéknyilatkozat -elvi döntés
2. vélemények beszerzése, egyeztetések lebonyolítása
3. döntés
4. költségvetési rendelet módosítása
5. az esetleges létszámcsökkentések lebonyolítása
6. intézményi dokumentumok, szabályzatok módosítása, jóváhagyása
A közoktatási törvény rendelkezéseiből következően a képviselő-testületnek határozatot kell hoznia, (elvi döntést) a tervezett szándékáról: az intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről. Általános feltétel a helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni.
A képviselő-testületi előterjesztés részeként :
-meg kell fogalmazni az elérendő célt, és az eszközöket,
-célszerű egy ütemtervet készíteni felelősök és határidő megjelölésével,
-számításokat kell végezni, a tervezett döntés pénzügyi-tárgyi, személyi kihatásairól,
-lehetőségek és azok következményei,
-előnyök, hátrányok számbavétele.
A szándéknyilatkozat tartalmazza, hogy
-a képviselő-testület milyen módon kívánja ellátni a feladatot a jövőben,
-a tervezett döntésnek milyen intézményi kihatása lehet,
-a tervezett döntésnek milyen munkajogi következménye lehet,
-a tervezett döntésnek milyen pénzügyi kihatása lehet,
-a feladatellátás során számba kell venni a lehetséges együttműködési (társulási) lehetőségeket,
-felelős és határidő megjelölése
A szándéknyilatkozat képezi a véleményeztetési eljárás alapját. Az idézett határozat a szándéknyilatkozat kialakítást sem tette lehetővé, a képviselő-testület részére megküldött előterjesztések ezen nyilatkozat megfogalmazását szolgálták, pontosabban, milyen módon kívánja ellátni a feladatot a jövőben. Az eljárásba bevonásra kerültek az intézményvezetők is. A költségvetés készítésével párhuzamosan haladt az eljárás, így természetesen, mind döntéshozói, mind előkészítői oldalon ez feszített munkát, folyamatos felkészülést igényelt, de a jogszabályokban meghatározott határidők jogvesztőek, így ettől eltérni nem lehetett, annak ellenére sem, hogy a képviselő-testületben jelentős változások történtek. A tervezett átszervezési intézkedésekből csak a konyhai feladatok terén történtek változások. A szándéknyilatkozat megfogalmazását követően nyílik meg a lehetősége annak, hogy a további a végeleges döntés meghozatalához szükséges feladatok elvégzésre kerüljenek.
A közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése értelmében, a fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.
A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.
A közoktatási törvény további garanciákat épít be a közoktatás színvonala védelmében, így a 88. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére -a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. Azt, hogy mi minősül megfelelő színvonalnak és aránytalan tehernek, az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 121. § határozza meg. Aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);
Megfelelő színvonalon való a gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;
A Kjt. 6. § (3) bekezdés alapján a képviselő-testület a döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét. A tervezetet a döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.
A véleményezési eljárást követően dönthet a képviselő-testület az intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről.
Az átszervezés, megszüntetés folyamatában a képviselő-testületnek módosítania kell a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdés szerinti önkormányzati intézkedési tervet.
A döntési folyamat része lehet társulási megállapodás megkötése, módosítása.
Ugyanakkor a 102. § (11) bekezdése értelmében a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének május 15-ig hozhat oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának megszüntetésével összefüggő
döntést.
Az intézmény átszervezéséről -az alapító okirat módosításával, az intézmény megszüntetéséről megszüntető
okirat elfogadásával dönt a képviselő-testület.
Az alapító okirat módosításához, megszüntető okirat elfogadásához az Ötv. 15. § (1) bekezdés értelmében minősített többség szükséges.
A közoktatási intézmény megszüntetése történhet:
-jogutódlással, vagy
-jogutód nélkül.
Ez kihatással van a dolgozók munkaviszonyára, valamint a tanulói jogviszonyra is.
A közoktatási törvény 88. § (13) bekezdése értelmében, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát.
A fenntartónak a kincstárnál kérelmeznie kell a költségvetési szerv átszervezésére vonatkozóan a változások átvezetését a nyilvántartásba, illetőleg megszüntetés esetén a költségvetési szerv törlését a nyilvántartásból.
Az átszervezés és megszüntetés folyamatában a fenntartónak különböző adatszolgáltatásokat is teljesítenie kell.
A közoktatási intézmény átszervezésekor, vagy megszüntetésekor a fenntartó vagy az általa megbízott személy köteles feladat-ellátási helyenkénti, alaptevékenységenkénti, valamint pedagógus-munkakörben, illetve nevelő-és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő
munkakörben foglalkoztatottak szerinti bontásban statisztikai célú tájékoztatást adni arról, hogy hány álláshely megszüntetésére került sor, továbbá hány közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban történő foglalkoztatást, és milyen jogcím alapján szüntettek meg.
Az átszervezés kapcsán módosítani kell a költségvetési rendelet is. Az intézmény átszervezésének, megszüntetésének pénzügyi kihatásai is vannak. A képviselő-testületnek módosítania kell költségvetési rendeletét, mert a döntés érinti az intézmény költségvetését, létszámkeretét.
Az átszervezés során gondoskodni kell az esetleges létszámcsökkentések lebonyolításáról is, melynek során a közalkalmazotti törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Az átszervezés során el kell végezni az intézményi dokumentumok felülvizsgálatát, módosítását, gondoskodni kell azok képviselő-testületi jóváhagyásáról. Az alapító okirathoz igazodva módosítani kell a szabályzatokat: a szervezeti és működési szabályzatot, a minőségirányítási programot, a nevelési, illetve pedagógiai programot, valamint a házirendet.