2011. november 9-i ülésére
| Tárgy: | Képviselői alap létrehozása | |
| Készítette: | Dr. Csorba Csaba jegyző | |
| Előterjesztő: | Várfi András polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
A Képviselő-testület októberi ülésén javaslat született a képviselői alap létrehozásáról.
A javaslat végrehajtása során megvizsgáltuk, hogy ahol már működik a képviselői alap, ott milyen célra vezették be az önkormányzatok. Az önkormányzati normákból az állapítható meg, hogy nagyon sokszínű a szabályozás, de általános célként a képviselő és a település lakosai által kezdeményezett feladatok megvalósításának segítését határozták meg.
Minden esetben kizárásra került, hogy az alapokból politikai szervezet támogatható legyen.
Az alap felhasználását több esetben korlátozták, úgy hogy az csak abban az esetben adható támogatás, ha a település lakossága is hozzájárul a kitűzött célteljesítéshez, az összegyűjtött összeg kiegészítését biztosítja a képviselői alap.
Több esetben figyelhető meg a célok szerinti szűkítés is, így pl. csak városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok teljesítésére adható a képviselői alapból támogatás. A célok megállapításával, meghatározásra kerül a potenciális kérelmezők száma is, így a képviselőre háruló konkrét adminisztrációs teher is körvonalazható.
Véleményem szerint a célok meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat jelentős összeget biztosít költségvetéséből a különböző civil kezdeményezések támogatására pályáztatási eljárás lefolytatását követően.
Összegszerűségét tekintve nagyon eltérőek a szabályok, az önkormányzatok anyagi lehetőségétől függően állapítják meg a nagyságát az éves költségvetési rendeletekben. A képviselői alap bevezetése esetén a mértékének meghatározása során az előbbiekben elmondottakra célszerű figyelemmel lenni. Természetesen nem kizárt olyan szabályozás sem, hogy az alapok költségvetését csökkenti az önkormányzat, és ezzel párhuzamosan a képviselői alapot megnöveli.
Az AB döntések nyomán immár egységesnek tekinthető a szabályozás abban a tekintetben, hogy az alap annak létrehozása esetén minden képviselőt egyformán megillet, és nem lehet differenciálni listáról illetve választókerületben megválasztott képviselők között.
Több önkormányzati rendelet egységes alapot biztosít a képviselő és a polgármester számára.
Általánosnak mondható az a szabályozási gyakorlat, hogy az alap forrását a költségvetésből biztosítják az önkormányzatok, melyet több önkormányzatnál kiegészít a képviselői tiszteltdíj lemondásából származó összeg. Találtam olyan szabályozást is ahol a lakosság is kiegészíthette az alapot.
Egységesnek mondható a szabályozás abban a tekintetben is, hogy a képviselők által az adott évben fel nem használt összeg nem vész el az a következő évben is felhasználható, összegyűjthető, és csak az adott településen megvalósuló cél teljesülésére állapítható meg.
Az alap kezelésre általában a polgármesteri hivatalok pénzügyekkel foglakozó szervezeti egységét bízták meg, és az alapból adott támogatásról a helyben szokásos módon adnak a nyilvánosságnak tájékoztatást. (Ezek a feladatok a fennálló összeg nyilvántartására, iktatásra vonatkoztak, nem az elszámolási feladatok teljesítésére)
A képviselői alap létrehozása javíthatja a település lakosai és a képviselők közötti kapcsolatot, gyorsabbá és eredményesebbé teheti a kisebb jelentőségű, de a választópolgárokat közvetlenül érintő feladatok végrehajtását. Szabályozottá teszi a képviselői tiszteletdíjról történő lemondás esetén az abból származó forrás felhasználását.
Amennyiben a képviselő-testület a különböző alapokra vonatkozó szabályozást, illetve összegszerűségét változatlanul fenntartja, úgy a képviselői alap létrehozása tovább terheli a költségvetést.
A képviselői alap lényegének, rugalmasságának és egyszerű gyakorlati alkalmazhatóságának ellentmond viszont a hatáskör átruházásának tilalma illetve korlátja. Ezt a Kormányhivatal is kiemelte a vele folytatott szakmai konzultáció során. Ennek megfelelően a kéviselői alapból történő finanszírozás, vagyis előirányzat felhasználásról történő döntést csak a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a polgármester vagy bizottság hozhat. Mindkét utóbbi esetben a döntési folyamat aznos lenne azzal mintha egy képviselői indítványra vizsgálná meg a testület valamely városüzemeltetési probléma megoldását (pl. járdajavítás, közvilágítási lámpa áthelyezés, csatorna tisztítás, faültetés stb.) és döntene valamely költségvetési előirányzat terhére történő megvalósítását.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi kérdésekben szíveskedjen állást foglalni:
1.) Javasolja e a képviselői alap létrehozását a Képviselő-testületnek?
2.) Kíván e korlátozást tenni a képviselői alap felhasználásának céljaiban, vagy azt teljesen a képviselő hatáskörébe utalja, kizárva a politikai szervezet támogathatóságát.
3.) Milyen összeget javasolnak a feladat ellátására fordítani? Milyen mértékű legyen az egy képviselőt megillető alap nagysága?
4.) Átvihető legyen e az alap adott költségvetési évben fel nem használt része a következő költségvetési évre?
5.) Mi legyen az alap forrása?
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A bizottság az alap létrehozását nem támogatta. |
|
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
A bizottság az alap létrehozását nem támogatta. |
|
| Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
A bizottság az alap létrehozását nem támogatta. |
|