14. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Bizottság Elnöki Munkacsoport
2012. január 11-i ülésére

 

Az Országgyűlés 2011. november 14-én elfogadta a 2011. évi CLVIII. Törvényt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról. A törvény a Magyar Közlöny 2011. évi 140. számában került kihirdetésre. Az új állatvédelmi törvény jelentős változásokat jelent a kedvtelésből tartott állatok tartásával, a szőrméjükért tartott állatok tenyésztésével, és az önkormányzatok ebrendészeti feladataival kapcsolatban.

Az Önkormányzatok ebrendészeti feladatainak ellátásával kapcsolatban a legfontosabbak az alábbiak:

A tartás helye szerint illetékes települési önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez, és az ebösszeírás alapján az adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet.

Az ebtartás helye szerint illetékes önkormányzat évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. A képviselő-testület felhatalmazást kap, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.

A törvény 42/C. § (3) bekezdésének c) pontja alapján az ebrendészeti hozzájárulás mértékét  az eb tartás céljára, az ebtartó szociális helyzetére, az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőire figyelemmel  állapítja meg a képviselő-testület, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyesebb eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.

A jogalkotó meghatározta azt is, hogy mely kutyák után nem szedhető be ebrendészeti hozzájárulás. Fajta alapján pl.: komondor, kuvasz, mudi, puli, pumi, magyar agár, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó. Fajtára való tekintet nélkül pl.: mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutya, továbbá az állatmenhelyen, ebrendészeti telepen tartott, illetve onnan örökbefogadott kutya.

 

A törvény 42/C. §-ának (7) bekezdése alapján az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás, vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

A fent leírtak alapján felvetődik a kérdés, hogy Gyomaendrőd Város Önkormányzata az ebrendészeti hozzájárulást bevezesse-e, illetve milyen összegben, hiszen a hozzájárulás összegét csak a fent szereplő feladatokra lehet fordítani.

A korábbi (3 éve vezetett) önkormányzati ebnyilvántartás alapján kb.6000 kutya volt nyilvántartva. Jelenleg viszont nincs pontos számadat arról, hogy Gyomaendrődön mennyi kutya lehet, illetve ebből mennyi után szedhető be majd az ebrendészeti hozzájárulás.

További kockázat, hogy ugyan a határidőre be nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, viszont az adózás rendjéról szóló 2003. évi XCII törvény 161. §-ának 1) bekezdése alapján a köztartozás jogosultja csak akkor keresheti meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10. 000 forintot. Előfordulhat, hogy a hozzájárulás összege csak két évet követő tartózás esetén hajtható be, ha egyáltalán behajtható. Közigazgatási eljárás esetén lényegesebben nehézkesebb a behajtás (pl: bankszámlára érkező jövedelem nem tiltható le), mint az adóhatóság eljárása esetén.

Az elmúlt években a Gyomaendrődön befogott kóbor ebek száma meghaladta a 300-at.  A kóbor ebek befogásának költsége üzemanyagköltségből, fecskendő, szilikongyűrű beszerzési árából álltak, melynek összege Bruttó 1500.-Ft/eb volt, és ezt a költséget a hivatal fiizette. A további költségek a Gyomaközszolg. Kft . terhelik., ilyen költségek például  a nyugtatógyógyszerek , valamint a telepen történő tarttás költségei (pl: kutyatáp).  E tételek költsége Bruttó 1295-Ft/eb volt 2011.-ben. Összegezve tehát 2011.-ben egy kóbor eb tartásának, elaltatásának költsége Bruttó 2.795- Ft /eb volt , vagyis 300 eb esetén a feladattal kapcsolatos összeg elérte az Bruttó 838.500.-Ft összköltséget éves szinten. Az esetleges ebrendészeti hozzájárulás bevezetése esetén valószínűsíthető, hogy a kóbor ebek szám a jelentősen emelkedne, melynek mértéke megjósolhatatlan, másrészt 2012.-ben az ÁFA változás is növeli majd a összeget.

Kockázati tényező az is, hogy a hozzájárulás be nem vezetése esetén az Önkormányzatnak a felmerülő költségeket a költségvetésből kell finanszírozni, ami már így is megterhelt.

További kockázat, hogy a hozzájárulás bevezetése esetén ismét tovább növekedne a lakosság közterhe, ami a lakosság elégedetlenségét növelheti.

 

Kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni.