19. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2012. február 14-i ülésére

 

Az új önkormányzati valamint nemzeti vagyontörvények 2012. év eleji hatálybalépése miatt a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből következően több új előírás és kötöttség vonatkozik az önkormányzati vagyongazdálkodásra.

 

A sarkalatos törvényként megalkotott és 2011. december 31.-én kihirdetett nemzeti vagyontörvény az állam és az önkormányzatok tulajdonára, mint a nemzeti vagyon részeire tartalmaz új típusú kötelezettségeket, előírásokat részben közös, részben sajátlagos feltételek mellett. A nemzeti vagyon Alaptörvény szerinti behatárolása azt a célkitűzést fejezi ki, hogy az állam és az önkormányzatok által ellátott közfeladatok törvényben meghatározott megosztásának elve érvényesüljön az adott feladat ellátásához rendelt vagyonnak az állam tulajdonából önkormányzati tulajdonba, vagy – az adott feladatnak az államhoz történő telepítése esetén – önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülése során.

 

A törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg, és megteszi a közfeladatok fogalmának általános jellegű definiálását oly módon, hogy figyelemmel van a közfeladatok, közszolgáltatások fogalmának egyéb más jogszabályokban alkalmazott jelentéseire.

 

A nemzeti vagyon védelmét a lehető legnagyobb mértékben, a legszigorúbb szabályozással biztosítja a törvény, lehetővé téve ugyanakkor az okszerű, és célszerű gazdálkodást.

 

A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény és mellékletei. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható.

 

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. számú törvény 5. § (4) bekezdése értelmében:

„Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.”

 

Ezen jogszabályi helyben hivatkozott 2. számú melléklet II. pontja rögzíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartandó vagyonelemek körét, melynek b) pontja tartalmazza a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedést.

 

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) 12. pontja meghatározza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát: az 1. (2) bekezdés a) — az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok - pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

 

A nemzeti vagyontörvény szerint minden önkormányzat köteles lesz közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készíteni. A nagyobb városi, megyei jogú városi önkormányzatok korábban is rendelkeztek valamilyen vagyongazdálkodási stratégiával, koncepcióval, azonban új előírások szerint a legkisebb, akár lényegében vagyontalan települések is kötelesek lesznek a kétfajta időtávú vagyongazdálkodási tervet megalkotni.

 

A nemzeti vagyontörvény alapján az önkormányzatok törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A forgalomképes önkormányzati vagyon új megnevezése “Üzleti vagyon”.

 

A forgalomképtelen törzsvagyoni körben, a jövőben két alkategória lesz, ide tartoznak a nemzeti vagyontörvényben tételesen felsorolt kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyoni elemek.

 

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

A Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a rendelete szerint forgalomképtelennek minősülő vagyonából - a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

 

Amennyiben Gyomaendrőd Város Önkormányzata a helyi rendeletében a vagyon elemekről, mint kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonról rendeletet alkot, úgy (a törvény 6. § (5) bekezdése értelmében) azok, az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva vagyonelem elidegenítési és — vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével — terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alá kerülnek.

 

Jelenleg Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást. A rendelet meghatározza a törzsvagyon, egyéb vagyon körét, ezen belül a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályait. Gyomaendrőd Város Önkormányzata vagyonának túlnyomó többsége törzsvagyon és jelentős része forgalomképtelen.

 

Az önkormányzati ingatlan és vagyoni értékű jogok nettó értéke a 2011. szeptember 30.-i állapot alapján az alábbiak szerint alakul ( a 2011. december 31. állapot még nem végleges ).  

 

                                                                                                                                                                         Adatok: ezer forintban

 

A táblázat adatai alapján az önkormányzati vagyon jelentős része, 98%-a a törzsvagyonba tartozik. A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek hasznosításáról a Tisztelt Képviselő – testület dönt.

 

Az  önkormányzati törvény erejénél fogva a forgalomképtelen vagyon kategóriájába vannak besorolva az utak, közterek, holtágak, csatornák, árkok, erdők stb. A korlátozottan fogalomképes vagyon kategóriájába az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények épületei, építményei és egyéb létesítményei tartoznak többségében.

 

A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a Tisztelt Képviselő – testületnek rendeletben kell meghatároznia 2012. március 1. napjáig azokat a vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

 

A minősítéshez a Békés Megyei Vízművek Zrt.-től javaslat érkezett, miszerint az önkormányzat tulajdonában lévő vízi-közmű vagyon legyen kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

 

Részünkről a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon kategóriájába javasoljuk a holtágakat, a termálkútat.

 

A kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon kategóriájába javasolt vagyonelemek felsorolása

1. Ingatlanok

 

2. Üzemeltetésre átadott vízi - közmű vagyon, amelynek részletezése a Békés Megyei vízművek Zrt. és Gyomaendrőd Város Önkormányzata által megkötött vagyonkezelési és üzemeltetési szerződésben, valamint az ahhoz tartozó mellékletekben található.

 

A határidőre történő, törvényben előírt rendeletalkotási kötelezettség teljesítése érdekében javasoljuk a fent felsorolt vagyonelemeket most kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősíteni. A rendelet később módosítható, más vagyonelemek is átminősíthetők kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná. Ezért javasoljuk, hogy a bizottság hozzon létre egy albizottságot az önkormányzati vagyon besorolásának áttekintésére.

 

Fent leírtak figyelembevételével készült el a módosító rendelettervezet, melyet kérem, szíveskedjenek megvitatni.

 

Helyrajzi szám	Megnevezés az ingatlan-nyilvántartásban	Terület
1245	Holt-Körös	1 ha 3126 m2
1247	Holt-Körös	3 ha 2868 m2
1301	Holt-Körös	5 ha 5897 m2
3265	Holt-Körös	5 ha 4903 m2
3406	Holt-Körös	3 ha 8194 m2
6243	Holt-Körös	6 ha 1978 m2
6269	Holt-Körös	1 ha 3056 m2
6318	Holt-Körös	3 ha 8707 m2
6406	Holt-Körös	2 ha 4118 m2
6765/3	Holt-Körös	7 ha 3785 m2
0389	Holt-Körös	10 ha 3844 m2
0776	Holt-Körös	7 ha 5090 m2
01021	Holt-Körös	11 ha 1007 m2
02800	Holt-Körös	4 ha 4856 m2
02809	Holt-Körös	16 ha 3027 m2
02837	Holt-Körös	9 ha 2318 m2
02846	Holt-Körös	2 ha 5157 m2
02853	Holt-Körös	6 ha 8077 m2
6772	Termálkút	405 m2

Várfi András Polgármester	Dr. Csorba Csaba jegyző