14. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Bizottság Elnöki Munkacsoport
2012. április 11-i ülésére

 

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX tv. –ben kapott felhatalmazása alapján megalkotta a 30/2012.(III.7.) Korm. rendeletét a közszolgálati tisztviselők, munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatnál alkalmazott köztisztviselőkre és munkavállalókra is.

A rendelet V. fejezete foglalkozik az igazgatási szünettel. Az igazgatási szünet időtartalma a 13.§ (1) a.) alapján, nyáron öt egybefüggő hét, amely augusztus 20-t közvetlenül követő vasárnapig tart. A b.) alapján a téli igazgatási szünet, két egybefüggő hét, mely a január 1-t közvetlenül követő vasárnapig tart. A szabadságolási ütemtervet a munkáltató az igazgatási szünetre figyelemmel határozza meg. Az igazgatási szünet alatt a munkáltató úgy köteles kiadni a szabadságot, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

A Kormány, figyelemmel a törvényben kapott felhatalmazása alapján ajánlja az önkormányzat képviselő-testülete számára az igazgatási szünet bevezetését.

A fentiek alapján a nyári igazgatási szünet 2012. július 23-tól, 2012. augusztus 26-ig terjedhet. A téli igazgatási szünet 2012. december 24-től 2013. január 6-ig.

A szabadságolási ütemtervet a köztisztviselő meghallgatását követően februárban kell elkészíteni. A szabadság kiadását a köztisztviselő meghallgatását a munkáltató határozza meg, az ütemtervtől csak kivételes esetben lehet eltérni, ez alól kivételt képez, ha mindez a köztisztviselő kérésére történik. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

„104. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója

a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,

b) a kormánytisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen

a) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy

b) az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül az államigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).

(5) A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a kormánytisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.

(6) A 192. §-ban foglaltaktól eltérően

a) a szabadság kiadására vonatkozó kormánytisztviselői igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el;

b) a szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

(7) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.”

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete figyelemmel a 30/2012.(III.7.) Korm. rendelet V. fejezetében foglaltakra, valamint a 15.§-ban szereplő Kormány ajánlásra Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalában bevezeti az igazgatási szünetet, azzal, hogy a rendelet 14.§-ban foglaltak betartására fokozott figyelmet kell fordítani.