Göd Város Önkormányzatának 19/1996.(X.30.) sz. Ök .rendelete
az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletéről,
valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testület az 1993. évi LXXVIII. tv-ben a továbbiakban /tv/ 93.§./1/ bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre a következő helyi rendeletet alkotja:
Első rész
A rendelet hatálya
1.§.
A rendelet hatálya Göd Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás célú helyiségekre terjed ki ( a továbbiakban: lakás, illetve helyiség).
A lakásbérlet szabályai
A lakásbérlet létrejötte
2.§.
(1)Lakáshoz juttatás pályázati rendszer keretében történik, kivéve a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó lakások bérbeadását.
(2)Lakásra bérleti jogviszonyt meghatározott időre lehet bérleti szerződéssel létrehozni, a (3) bekezdésben szabályozott eltérésekkel.
(3) Határozatlan időre jön létre a bérleti jogviszony,
- amennyiben a bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog gyakorlója erről így rendelkezik,
- ha a határozatlan időre bérbe adott lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbe adó jóváhagyott településfejlesztési cél megvalósítása érdekében szünteti meg és a bérlő elhelyezéséről cserelakás biztosításával gondoskodik,
- a Tv-ben előírt bérbeadási kötelezettség esetén
- kényszerbérlet felszámolásánál
(4) Lakáscsere esetén a bérbe adott lakás jogi jellege nem változik meg.
3.§.
(1) A határozott idejű bérleti szerződés legfeljebb 5 naptári évre köthető, de a bérlő kérelmére ennél rövidebb időre is létrehozható a bérleti jogviszony.
(2) A lakásbérleti jogviszony időtartalmát a bérleti szerződésben években kell meghatározni. Eltérő megállapodás hiányában az években megállapított időtartam azon a napon jár le, amely a szerződéskötés naptári hónap és napjával megegyezik.
(3) A határozott időre megállapított bérleti idő lejártával a lakásbérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő külön szerződéssel, újabb határozott időre meghosszabbíthatja.
(4) A lakásra bérleti szerződést ( határozatlan időre ill. határozott időre szóló szerződések esetében is ) a Polgármesteri Hivatal köt.
A lakásbérleti szerződés tartalma
4.§.
(1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni
a./ a lakásbérleti jogviszony időtartalmát,
b./ a lakás helyiségeit és azok alapterületét,
c./ a lakás komfortfokozatát,
d./ a lakáshoz tartozó helyiségeket,
e./ a lakás bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét,
f./ a külön szolgáltatások körét és díját,
g./ a lakás birtokba adásának napját,
h./ a bérbe adó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,
i./ a bérlő és a szerződés alapján vele a lakásban együtt költözök nevét és személyi adatait,
j./ a szerződés megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt cserelakásra.
(2) A bérleti szerződéshez mellékelni kell az üzemeltető által a birtokba adáskor felvett, a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását, és műszaki állapotát tartalmazó jegyzéket.
Lakáshoz jutás pályázat útján
5.§.
(1) Megüresedett lakásra pályázatot kell kiírni a 2.§. (1) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A pályázatot a Népjóléti és Lakásügyi bizottság írja ki.
(3) A pályázati kiírást e rendeletben foglaltak alapján kell közzétenni. A közzététel első napja és a megtekintés időpontja között legalább 15 munkanapnak, ezt követően a pályázat benyújtásának határidejéig legalább 10 napnak kell eltelnie.
(4) A pályázatot a bérbe adó által rendszeresített, a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Irodájában átvehető formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A pályázat benyújtásának módja:
- személyesen a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Irodájában
-postán a Polgármesteri Hivatal címére
(6) Érvénytelen pályázat, amely nem a kiírás szerint kerül benyújtásra
(7) A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
- a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát, a lakáshoz tartozó helyiségeket
- a lakás műszaki állapotát, a bérlő által elvégezendő munkák megnevezését
- a bérbeszámítás módját
- a lakásra megállapított bérleti díjat és egyéb költségeket
- a lakás megtekintésének időpontját
- a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét
- az eredmény közlésének idejét és módját
- a szerződés megkötésének határidejét
(8) Nem nyújthat be pályázatot ill. a pályázatot el kell utasítani annak:
- aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik 5 év folyamatos gödi állandó bejelentett lakással
- amennyiben a pályázó ill. a vele együtt költöző családtagja lakás, építési telek, üdülő ingatlan tulajdonnal rendelkezik, ill. 5 éven belül azt elidegenítette
- aki 400.000Ft forgalmi értéket meghaladó értékű személygépkocsi tulajdonnal rendelkezik, kivéve a súlyosan mozgáskorlátozottak
- aki lakásigénye mértékét meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna
- aki önkormányzati lakás bérlője és a lakást nem bocsátja a tulajdonos rendelkezésére
- aki önkormányzati lakásbérletre, vagy magántulajdonú lakásra tartási szerződést kötött
- akinek, mint önkormányzati bérlőnek vagy házastársának szerződést szegő magatartása miatt 5 éven belül bérleti jogviszonya megszűnt
- a pályázó és a pályázott lakásba vele együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeresét.
A pályázatok elbírálásának módja
6.§.
(1) A benyújtott pályázatokat a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság e rendeletben foglaltak szerint bírálja el. A szerződést a legmagasabb pontszámot elérő pályázóval kell megkötni
(2) Amennyiben a pályázatot elnyerő 15 napon belül a bérleti szerződést saját hibájából nem köti meg, úgy a pontszám szerinti sorrendben következő lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésére
(3) Eredménytelen pályázat esetén a kiírást meg kell ismételni.
A pályázat elbírálásának szempontjai
7.§.
(1) A Népjóléti és Lakásügyi Bizottságnak a pályázatok elbírálásánál a következő körülményeket kell mérlegelni és a (2) bekezdésben foglaltak alapján pontozni, ezzel egyben rangsorolni:
(2) A pályázat rangsorolása:
a./ a közös háztartásban élő önálló keresettel nem rendelkező gyermekeket figyelembe véve:
-gyermekenként 10 pont
- a gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám gyermekenként további: 5 pont
b./ a pályázat kiírásának napján a lakásban lakó egy szobára jutó állandó bejelentettek száma:
1 személy / szoba 1 pont
3 személy/ szoba 5 pont
4 személy/szoba 10 pont
5 személy/szoba 15 pont
( Bármennyi a bejelentett családtagok száma 15 pont a maximum.)
c./ A szociális körülményeket figyelembe véve:
- családtagonként 1 pont
- jogcím nélküli 0 pont
- szívességi lakáshasználat 10 pont
- albérlet 20 pont
- hatóság által romosnak, ill. életveszélyesnek minősített lakásban ill. helyiségben lakó 25 pont
d./ Aki önkormányzati lakását a pályázat elnyerése esetén rendeltetésszerű állapotban visszaadja:
-nagyobb szobaszámú lakás leadása esetén (mint amire pályázik) 60 pont
- kisebb szobaszámú lakás leadása esetén (mint amire pályázik) 40 pont
e./ A gödi állandó bejelentett lakást figyelembe véve:
- 5 év 5 pont
- 5- és 10 év között évenként 2 pont
- 10 és 20 év között évenként 5 pont
- 20 év és felette évenként 10 pont
f./ Figyelembe véve e rendelet hatályba lépését megelőző időszakban benyújtott jogos lakásigénylés időpontját:
-1 éve várakozik önkormányzati lakásra 5 pont
-2-5 éve várakozik önkormányzati lakásra évente 100 pont
-5-10 éve várakozik önkormányzati lakásra évente 120 pont
Azonos pontszámot elérők esetén az alacsonyabb nettó jövedelmű pályázót kell előnyben részesíteni.
A pályázónak biztosítható lakásigény mértéke
8.§.
(1) Pályázat utján az igénylő és a vele közös háztartásban élő és együtt költöző családtagok számára figyelemmel az alábbi lakás biztosítható
a./ 2 személyig legfeljebb egy -másfél lakószoba
b./ 4 személyig legfeljebb másfél-két lakószoba
c./ 5 vagy több személy esetén legfeljebb két és fél lakószoba
Közszolgáltatáshoz kapcsolódó lakások bérbeadása
9.§.
(1) Közcélból - pályázat kiírása nélkül - lakás juttatható az Önkormányzat intézményeinek vezető állását betöltő személynek, határozott időre, legfeljebb mindig egy évre szóló bérleti szerződéssel a kinevezés időtartalma alatt.
(2) A várost érintő közösségi szolgáltatást biztosító intézmények részére megállapodással térítés ellenében egyszeri legfeljebb 1 évre bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A térítés mértékét a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság határozza meg.
(3) A lakást, a közcélt és a bérlő személyét ill. az intézményt a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jelöli ki a Polgármester javaslatára.
(4) A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság a Településfejlesztési Bizottság együttes döntése alapján lakást biztosit pályázati kiírás nélkül:
- jóváhagyott településrendezési terv alapján lakás megszüntetése esetén a bérlő végleges kihelyezése cserelakás felajánlással
- hatóságilag életveszélyes lakásban, a lakónak az életveszély elhárításának időtartalmára
Átmeneti lakás bérbeadása
10.§.
Az Önkormányzat kötelező feladatainak körében átmeneti lakást tart fenn, melyet meghatározott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság döntése alapján bérbe adja.
11.§.
Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
A bérbeadás feltételei
12.§.
(1) Ha a házasfelek a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, az az eredeti szerződés egyéb feltételeit nem érintheti.
(2) Élettársakkal bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha közös kiskorú gyermekük a lakásban velük együtt lakik.
13.§.
(1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére -annak kérelmére - bérbe adó bérbe adhatja, ha a megüresedett társbérleményből önálló lakás műszaki kialakításának gazdaságos feltételei nem állnak fenn.
(2) A társbérleti rész bérbeadásának feltétele továbbá, hogy társbérlőnek sem lakbér, sem szolgáltatási díj hátraléka ne álljon fenn.
A felek jogai és kötelezettségei
14.§.
(1) Amennyiben a bérleti szerződés megkötésekor a bérbe adó és a bérlő azt állapítják meg, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a hiányosságokat közösen jegyzőkönyvbe foglalják.
(2) Abban az esetben, ha a bérbe adó és a bérlő írásban megállapodik, hogy a pályázati kiírásokban meghatározottaknak megfelelően a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel, úgy ennek számlával igazolt költségeit bérbeszámítással a havi bérleti díj 50 %-nak mértékéig beszámítja.
15.§.
A bérbe adó a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyes kötelezettségeit más szervezet ill. személy útján is teljesítheti. Ebben az esetben a bérlőt erről a szervezet, vagy személy megnevezésével írásban tájékoztatni köteles.
16.§.
(1) A lakbért a bérlő havonta köteles előre egy összegben megfizetni a szerződésben meghatározott módon a bérbe adó, ill. az általa üzemeltetéssel megbízott számlájára, vagy pénztárába.
(2) A lakbér késedelmes megfizetése, vagy meg nem fizetése esetén - a szerződésszegéshez fűzött egyéb jogkövetkezményeken túlmenően a bérlő önkormányzati lakást bérlő esetén alacsonyabb komfortfokozatú, szobaszámú és lakbérű lakásba költöztethető.
(3.) A közüzemi díjakat az üzemeltetéssel megbízott számlájára vagy pénztárba köteles a bérlő megfizetni.
17.§.
(1) A lakáshoz tartozó helyiség nem lakás célú felhasználására a bérbe adó hozzájárulása és elvi építési engedély szükséges.
(2) A helyiség bérletére ekkor a nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
18.§.
(1) A lakás átalakításához a bérbe adó csak azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha ezáltal a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, fenntartása nem válik költségesebbé. Általános költségei a bérlőt terhelik.
(2) A lakás korszerűsítéséhez csak akkor járulhat hozzá a bérbe adó, ha az a lakás komfortfokozatát növeli, vagy a hagyományos (fa, szén, olaj ) fűtési módot korszerűbb elektromos, vagy vezetékes gázüzemű fűtési módra történő átállását engedélyezi.
(3.) Korszerűsítés esetén bérbe adó a bérleti jogviszony időtartama alatt a korszerűsítést megelőző komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, amennyiben a költségeket a bérlő viselte. Ez az időtartam csak addig tarthat, ameddig a korszerűsítési munkák számlával igazolt ráfordítási összege eléri a lakbérkedvezményt.
Ha a korszerűsítés költségeit a bérbe adó viselte, a bérlő a komfortfokozatnak megfelelő lakbért fizeti.
19.§.
(1) A lakásbérlet megszűnése esetén a lakás visszaadása időpontjában a bérbe adó és a bérlő - az üzemeltető közreműködésével - közös jegyzőkönyvben rögzíti a lakás és a lakberendezések leltárszerűségét és állapotát. A jegyzőkönyv tartalmazza a hiányosságokat, az ezzel kapcsolatos esetleges véleményeltéréseket is.
(2) A bérlő távolléte esetén - amennyiben képviseletet nem biztosított - tanuk jelenlétében kell a jegyzőkönyvet elkészíteni és azt az érdekelteknek kézbesíteni.
(3) A bérlő vállalhatja, hogy a hiányosságokat - a munka jellegétől függően - saját költségén 30 nap alatt megszünteti. Ellenkező esetben a bérbe adó a bérlőt terhelő munkákat a bérlő helyett és költségére elvégzi, a költség-összesítőt és a számlákat - kiegyenlítésre fizetési felhívással megküldi a volt bérlőnek. A költségeket a volt bérlő a fizetési felszólításban közölt időben megfizetni köteles. Késedelmes megfizetés esetén évi 28 % késedelmi kamat terheli.
20.§.
(1) A bérbe adó a jogcím nélküli lakás használót köteles felhívni a lakás 30 naptári napon belüli kiürítésére és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására. Egyúttal felhívja az érintett, jogcím nélküli használó figyelmét a jogkövetkezményekre.
(2) A határidő eredménytelen eltelte után a bérbe adó haladéktalanul köteles eljárást indítani a lakás kiürítése érdekében.
(3) A lakás használati díja amennyiben használható másik lakás bérletére nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat hatodik hónapját követően:
-további hat hónap alatt az arra a lakásra megállapítható bérleti díj kétszerese
-az ezt követő hat hónap alatt a lakásra megállapítható bérleti díj háromszorosa
-a jogcím nélküli használat második évében a megállapítható bérleti díj négyszerese
-a jogcím nélküli használat harmadik évétől és ezt követően a megállapítható bérleti díj ötszöröse.
21.§.
(1) A bérbe adó a bérlő egészségügyi, szociális körülményeinek mérlegelése alapján hozzájárulhat a nagykorú testvér befogadásához, ha a bérlő egészségi állapot miatt magát ellátni nem képes és ez a szociális gondozó hálózat útján sem oldható meg.
(2) Hozzájárulás adható:
- ha ezzel a gondnok és gondnokolt, a gyám és a gyámság alatt álló együttlakása biztosítható,
- továbbá a nevelőszülők részére a gyermekvédő intézettől kihelyezett gyermek befogadásához.
(3) A (1)-(2) bekezdésben felsorolt esetekben is csak akkor adható hozzájárulás, ha a befogadó és a befogadni kívánt együttesen nyilatkoznak arról, hogy a befogadott a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezési igény nem támaszt, s kötelezi magát a lakás elhagyására elhelyezési igény nélkül.
A lakásbérlet megszűnése
22.§.
(1) Abban az esetben, ha a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a felek közös megállapodással megszüntetik, a bérbe adó a bérlőnek lakásra megállapítható éves lakbér mértékének tízszeresét fizeti meg, abban az esetben ha a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban üresen a bérbe adó rendelkezésére bocsátja és cserelakásra nem tart igényt.
(2) A bérbe adó a Tv. 29.§ (3) bekezdésben foglalt okok fennállása esetén is csak akkor járulhat hozzá lakás cseréjéhez, ha a csere a másik lakás tulajdon ill. bérleti valamint használati joga ellenében történik.
23.§.
(1) A lakásban a bérleti szerződés megszűnése esetén visszamaradó bérlő elhelyezésére a bérbe adó - újabb határozott időre szóló bérleti szerződés megkötésével - akkor vállalhat kötelezettséget, ha a szerződés megszűnésére a meghatározott időtartam lejárta miatt került sor és a bérlő a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.
(2) A bérbe adó vállalhatja, hogy a bérlő kérelme alapján amennyiben a pályáztatási feltételek fennállnak az igényjogosultságnak megfelelő szobaszámú lakásra köt bérleti szerződést.
24.§.
Abban az esetben, ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, részére csak az igényjogosultságának megfelelő legalább egy szoba komfort nélküli szobaszámú lakást biztosíthat.
Az albérlet
25.§
(1) Albérleti jogviszony létrehozásához csak abban az esetben járulhat hozzá a bérbe adó, ha azt Gödön tanuló diákkal kötötték.
(2) A bérbe adó hozzájárulásában ki kell zárni az elhelyezési kötelezettséget.
A lakbér mértéke, a különszolgáltatás díja
26.§.
(1) A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, műszaki állapota (mikor volt felújítva), annak a vizsgálata alapján, hogy a lakás helyiségei között, van vagy nincs műszaki összefüggés, kerthasználat, udvarhasználat és annak a vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy gépjármű tárolása megoldott-e.
(2) Az e rendeletben megállapított lakbér magában foglalja a következő kötelezettséget: bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, ill. cseréjéről, tehát a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A lakbért a lakás helyiségeinek hasznos alapterülete és az e rendeletnek egy négyzetméterére megállapított béralap szorzatával kell megállapítani.
(4) Az épülethez tartozó udvarnak, kertnek használatáról a bérbe adó és a bérlő szabadon állapodhatnak meg.
27.§.
1.) a.) A lakások bére komfortfokozatnak megfelelően: (*9) (*10) (*11) (*12)
Lakbérek
|
lakás jellege ( komfort fokozat) |
2010. év. Díj/ Ft/m2/hó |
|
Szükség |
22 |
|
komfort nélküli |
33 |
|
Félkomfortos |
60 |
|
Komfortos |
132 |
|
Összkomfortos |
176 |
|
Összkomfortos/szociális lakás/1 szobás |
247 |
|
Összkomfortos/szociális lakás/2 szobás |
286 |
|
Albérlők Háza havi bérleti díj |
3300 Ft/hó |
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjai
|
bérlemény címe |
Jellege |
2010. év bérleti díj Ft/hó |
|
2132. Göd, Rózsa u. 33. |
Garázsbérleti díj |
12.325 |
(2) A közműdíjak a bérlőt terhelik.
(3) Az Önkormányzat az önkormányzati lakások esetében víz és csatornadíjak tekintetében az alábbi elveket határozza meg:
- a szolgáltatásokat a piaci árszinten kell megtéríteni
a./ víz és csatornadíjak a DMRV árai alapján,
b./ szippantás díja a helyben szokásos árszinten.
(4.) A térítés és a költségek megosztásának módjáról a lakókkal /lakóközösségekkel/ megállapodást kell kötni. A megállapodásnak elő kell segítenie a takarékos vízfelhasználást és a költségek felhasználás-arányos elosztását is. Ahol a megállapodási szándék hiányzik, ott a 18/1990. MT rendelet alapján kell eljárni.
(5.) A mellékvízmérők felszerelése a bérlők költségére történik. Igény esetén az önkormányzat a felszerelés elősegítésére max. 10 e Ft összegű, háromhavi törlesztésű kamatmentes kölcsönt nyújt.
(6.) A lakások eladásánál a szerződés megkötése előtt a lakások vízmérési lehetőségét meg kell oldani, a közös használatú emésztők költségmegosztására megállapodást kell kötni.
(7.) A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság a kiszabott díjtételeket minden évben kötelezően felülvizsgálja, és az infláció arányában módosítja.
(8.) Ha a fogyasztásmérőn több fogyasztó van és e miatt az önkormányzat nevére történik a számlázás, az önkormányzat tovább számláz a lakás bérleti szerződésben meghatározott módon.
(9.) Társasházban lévő önkormányzati lakás esetében a felújítási alap közös költségét a tulajdonos, a közös helyiségek közüzemi költségét pedig a bérlő viseli.
(10.) A háziszemét elszállítására az önkormányzat külön rendelete az irányadó.
28.§.
(1) Csak az a bérlő részesíthető lakbértámogatásban, aki legfeljebb igényjogosultságának megfelelő nagyságú önkormányzati tulajdonú lakásban lakik.
(2) Az igényjogosultság megállapításánál a bérlőt és a vele közös háztartásban a lakásban állandó jelleggel együtt lakó közeli hozzátartozót lehet figyelembe venni.
(3) A lakbértámogatás havi mértékét és a megállapítás alapjául szolgáló jövedelmi értékhatárt e rendelet melléklete tartalmazza.
29.§.
Nem részesíthető lakbértámogatásban az a bérlő:
(1) aki, vagy a lakásban vele lakó közeli hozzátartozója lakás, építési telek, üdülő ingatlan tulajdonnal rendelkezik, ill. azt öt éven belül elidegenítette.
(2) aki az önkormányzati lakás bérleti jogának folytatása ellenében mással tartási szerződést kötött.
(3) akinek és a vele bérleményben lakó közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jövedelme a mellékletben meghatározott értékhatárt meghaladja.
30.§.
A lakbértámogatás a bérlő kérelme alapján kerül megállapításra. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Lakásszolgálati irodáján lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A nyomtatvány a lakásügyi előadónál vehető át. Lakbértámogatás csak a még le nem járt lakbérre tekintettel állapítható meg. Folyósítása a TESZ számlájára történő átutalással történik. A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően kell megállapítani és az adott naptári év utolsó napjáig tart.
31.§.
Meg kell szüntetni a lakbértámogatást:
(1) amennyiben a bérlő a 28.§. (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg
(2) amennyiben a bérlő részére a 28.§. (3). bek.-ben foglaltak alapján nem állapítható meg lakbértámogatás
Az (1)-(2) pontok esetében a lakbértámogatást a kizáró feltétel bekövetkeztének időpontjától kell visszavonni.
(3) Amennyiben a bérlő kérelmében olyan valótlan adatot szolgáltat vagy olyan valós tényt hallgat el, amely miatt a lakbértámogatás nem járt volna szintén meg kell szüntetni a lakbértámogatást.
32.§. (*7)
A lakbértámogatást a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság állapítja meg.
A lakbértámogatás e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv-t (KET) kell alkalmazni.
Második rész
A helyiségbérlet szabályai
33.§.
A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére lakásbérlet szabályait - e rendelet második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.
34.§.
(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség meghatározott időre - általában öt évre - vagy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, pályázati eljárás útján.
(2) A bérleti időtartam hosszabb, maximum tizenöt évi időtartamban is meghatározható, ha a bérlőnek a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozásához jelentős összegű beruházást kell végeznie.
(3) A helyiség a bérlő részére a további öt évi időtartamra pályázati eljárás nélkül bérbe adható, ha a bérleti időtartalma lejárt, a bérlő szerződéses kötelezettségét teljesítette továbbá, megfizeti egy összegben a szerződés aláírásakor megfizetett bérleti jog ellenértékének 30 %-kal emelt összegét.
35.§.
(1) A pályázatot a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság írja ki.
(2) Eredménytelen pályázat esetén a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság új pályázatot ír ki.
36.§.
A helyiség bérletére irányuló pályázati kiírás tartalmazza:
a./ a bérbe adó nevének, székhelyének, ügyintézőjének megjelölését
b./ a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvésének helyét (helyrajzi szám, utca, házszám), területét, helyiségcsoport esetén a helyiségek számát
c./ a bérleti jog határozott vagy valamely feltétel bekövetkeztéig tartó időtartamát
d./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét
e./ a helyiség felszereltségét, állapotát, az ingatlan üzemeltető megjelölését
f./ a helyiség megtekintésére nyitva álló időpontokat
g./ a bérleti jog limit díjat, valamint a licitlépcsőt
h./ a bérleti díj összegét
i./ a bérleti díj értékállóságának megőrzése érdelében a bérleti díj évenkénti emelésének módját és mértékét
j./ a pályázat elbírálásának módját, határidejét, ideértve pályázat versenytárgyaláson történő lebonyolítását
k./ a pályázat eredményéről való tájékoztatás módját
l./ az esetleges egyéb feltételeket
37.§.
Az írásban benyújtott ajánlat tartalmazza:
a./ a pályázó nevét, székhelyét, levelezési címét és tevékenységének megnevezését
b./ kötetlen rendeltetés esetén a helyiség pályázó által tervezett felhasználási célját
c./ nyilatkozatát a pályázati feltételek elfogadásáról és a hatósági engedélyek beszerzésének vállalásáról
d./ csatolni kell a cégbejegyzési végzést vagy a vállalkozói igazolványt az illetékes adóhatóság és a TB szerv igazolását a tehermentességéről
38.§.
(1) A pályázat elbírálása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket e rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtották be.
(2) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a bérleti jog limit díj 10 %-át versenytárgyalási biztosítékként megfizeti.
(3) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére nem szereztek jogosultságot, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a bérleti díj megszerzési díjába be kell számítani
39.§.
(1) A beérkezett pályázatokat nyilvános versenytárgyaláson kell elbírálni. A versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le.
(2) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, aki a bérleti jog megszerzéséért a legnagyobb összeget ajánlja
(3) A nyertes pályázó a versenytárgyalást követő 15 napon belül köteles a szerződést megkötni és a díjat megfizetni. Ennek elmulasztása esetén a fél a bánatpénzt elveszíti. A bérleti jog megszerzési díjának vissza fizetését a bérlő a szerződés megszűnésekor vagy felbontásakor nem igényelheti
(4) Amennyiben a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg , úgy a sorrendben következő pályázó lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésre.
(5) Gazdálkodó szerv esetén a bérleti díj késedelmes megfizetését 50 % mértékű késedelmi kamat fizetés terheli.
40.§.
(1) A bérlő nem követelheti a bérbe adótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.
(2) A bérbe adó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában az eredeti állapotban és felszereltségben köteles visszaadni.
(4) A helyiség átalakításához, korszerűsítéséhez a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság határozata és a bérlő, bérbe adó írásbeli megállapodása szükséges. A megállapodásnak tartalmazni kell a költségviselés módját.
41.§.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségbe más személy befogadásához a bérbe adó csak akkor járulhat hozzá, ha az a helyiség alapterületének felénél kisebb részt érint, a felek írásban kötött megállapodása szerint bérleti díj nem haladja meg a bérlőnek a bérbe adóval szemben vállalt bérleti díj arányos részét, s a befogadott bérlő tevékenysége a pályázati kiírással vagy hatósági előírással nem ellentétes.
Hozzájárulás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha az eredeti bérlő a bérbe adóval szembeni kötelezettségeit teljesítette.
Ez esetben a bérleti díj fizetési kötelezettsége egyetemleges.
42.§.
(1) A bérlő az Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.
A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles bemutatni és a bérbe adói hozzájárulást bérbe adótól megkérni.
A bérbe adó a nyilatkozatát írásban teszi meg.
(2) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza különösen:
a./ a helyiség fekvési helyét ( helyrajzi szám, utca, házszám) alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat
b./ A bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését
c./ A bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás vagy csere ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj ( átruházási díj) megfizetését vállalja
(3) A bérbe adó a helyiség bérleti jogának másra történő átruházásához ill. cseréjéhez hozzájárul, ha:
a./ az új bérlő változatlan tartalommal vállalja az átadott bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítését, s tevékenysége folytatásához az érintett hatóságok is hozzájárulnak
b./ az új bérlő a bérleti jog átruházásáért a szerződésben kikötött pénzbeli ellenérték 20 %-át az Önkormányzat részére megfizeti.
Csere esetén a 20 % -t az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségért megállapított ellenérték után kell megfizetni. A pénzbeli ellenérték nem lehet kevesebb, mint az éves díj 20%-a.
(4) Nem járulhat hozzá a bérbe adó az átengedéshez, cseréhez ha a bérleti szerződés határozott idejű. Ebben az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszonyt megszüntetni kívánja, úgy bérbe adó a bérleti jog megszerzési díjának időarányos részét visszafizeti.
43.§.
(1) Ha nem lakás céljára szolgáló helyiség határozatlan időre 1994. január 1-ét megelőzően kötött bérleti szerződést felek közös megállapodással szüntetik meg, a bérlőt térítés illeti meg, ha a helyiséget üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbe adó rendelkezésére bocsátotta.
(2) A térítés csere helyiséggel, pénzben vagy mindkettővel történhet.
(3) A térítés mértéke a helyiség forgalmi értékének 40%-a.
(4) A térítés mértékét a helyiség fekvése nagysága, műszaki állapota és felszereltsége alapján az ingatlan-forgalmi értékbecsléssel kell megállapítani.
(5) Ha a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő a helyiséget kiürítve nem adja át a 20.§.(3) bekezdése szerinti használati díjat köteles fizetni.
Harmadik rész
A törvény alapján vételi és elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások és elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítése
44.§.
(1) Az önkormányzati lakások vételára a Tv. 52.§.(1) bekezdésében felsorolt tényezők alapulvételével készített idegenforgalmi értéken a beruházások értékével csökkentett 50 %-a, melyből a vevő a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át köteles megfizetni.
(2) A vevő a szerződés megkötésekor vállalhatja a vételárból magasabb előtörlesztést, illetőleg a teljes vételár megfizetését is. A teljes vételár szerződéskötéskor történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 50 %-nak megfelelő vételár kedvezmény illeti meg.
(3) Amennyiben a vevő az (1) bekezdésben írt előtörlesztésnél nagyobb összeget fizet meg, de az nem éri el a teljes vételár összegét, úgy e többletösszeg arányában részesül a (2) bekezdésben meghatározott mértékű kedvezményben.
(4) A szerződéskötést követő öt éven belül teljesített többlettörlesztés után a vevőt annak arányában 20 %-os vételár kedvezmény illeti meg, a kedvezményt évenként kell elszámolni.
Az (1)-(4) bekezdésben körülírt engedmény ill. kedvezmény csak kézpénzzel, ill. saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel adható.
Az 1991. évi. XXV. tv. hatályba lépését követően ingyenesen önkormányzati tulajdonba került lakás eladása esetén azt a bérlőként megvásároló személy saját jogán szerzett kárpótlási jegyét fizetőeszközként névértéken beszámítva felhasználhatja.
45.§.
(1) Ha a lakást az arra jogosult vásárolja meg, kérelmére 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni . A vevőnek a vétel időpontjától számított hetedik év első napjától a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamatot kell fizetni. a hatodik év utolsó napjáig a részlet összegére kamat nem köthető ki.
46.§.
(1) Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésekor az elővásárlási jogosult részére írásban közölni kell a lakás forgalmi értékének kialakításakor figyelembe vett -a tv. 52.§.(1) bekezdésében felsorolt - körülményeket, a vételárat, a törlesztési időt s a részletfizetés feltételeit.
(2) Az elővásárlásra jogosult e jogát a közléstől számított 60 napon belül az önkormányzathoz címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.
47.§.
Az értékesített lakásra a vételárhátralék és annak járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára a jelzálogjogot be kell jegyeztetni.
48.§.
A lakás elidegenítéséhez hozzájárulás csak a még hátralévő teljes vételár megfizetése esetén adható.
49.§.
(1) A tv. 58.§.(1) bekezdésében meghatározott - elővásárlási joggal érintett - határozatlan időre bérbe adott helyiségeket a bérlő a beköltözhető helyi forgalmi értéken vásárolhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint a vételárat csökkenteni kell a bérlő által a bérbe adó előzetes hozzájárulásával végzett olyan számlával igazolt értéknövelő beruházást, mely a bérlő részéről nem térül meg, s érvényesítését a bérbe adó és a bérlő előzetesen szerződésben nem zárt ki.
(3) A teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez hozzájárulást csak a teljes vételár befizetésének igazolását követően lehet kiadni.
(4) Az elővásárlási jog gyakorlásánál a 46.§. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
50.§.
Tv.62.§.(1) bekezdésben részletezett és elkülönített számlán nyilvántartott bevételeknek a 62.§.(3) bekezdés szerinti felhasználásáról az éves költségvetési terv elfogadása során és év közben szükség szerint a Képviselőtestület dönt. A képviselőtestületet a Tv. 62.§.(5) bekezdésben meghatározott feladatokra felhasznált összegről az éves beszámoló során tájékoztatni kell.
Egyéb rendelkezések
51.§.
A szociális intézményekből elbocsátott személy, aki a bérbe adó részére pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásáról, másik önkormányzati bérlakás bérbeadására csak a bérlakásra igényjogosultság mértékéig jogosult és abban az esetben, ha a pénzbeli térítést a bérleti szerződés megkötéséig visszafizetni.
52.§.
(1) Az Önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárokat alábbi esetekben terheli adatszolgáltatási kötelezettség:
-pályázat benyújtásánál
- a bérleti szerződés megkötését megelőzően
- a bérleti szerződés határidejének lejártával
(2) A személyi adatok szolgáltatási köre az (1) bekezdésben meghatározott esetekben kiterjed a bérlőre, valamint a vele közös háztartásban élőkre, továbbá a lakásba vele együtt költöző személyekre egyaránt
(3) Adatszolgáltatás az érintett
-nevére
-születési helyére és idejére
- a jelenlegi és az ezt megelőző öt éven belüli állandó lakásának címére
-az érintett kereseti, jövedelmi helyzetére és vagyoni körülményeire terjed ki
(4) Az adatszolgáltatási körbe tartozó adatok egyeztetésére igazolvány, okirat, és igazolás bemutatása igényelhető
(5) Az adatszolgáltatás megtagadása, elmulasztása esetén a pályázatot elbíráló, ill. a bérbe adó a változáshoz fűzhető kedvezmények biztosításától eltekinthet.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
53. §.
A rendelet rendelkezései nem érintik az Önkormányzatnak azt a jogát, hogy a tulajdonában lévő megüresedett lakást és nem lakás célú helyiséget teljes forgalmi értéken értékesítse az Önkormányzati tulajdonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendeletekben foglaltak szerint.
54.§.
A lakások és a helyiségek bérlete és elidegenítésükre vonatkozó feladatok döntési jogát átengedte a Népjóléti és Lakásügyi Bizottságnak. A Bizottság egyes konkrét esetekkel kapcsolatos döntés meghozatala előtt megkéri a Pénzügyi Bizottság, és a Településfejlesztési Bizottság véleményét.
55.§.
A Polgármesteri Hivatal feladatai:
5.§. 3,4,5,8 bekezdés
6.§. 2 bekezdés
12.§. 1,2 bekezdés
14.§.1,2 bekezdés
15.§.
16.§. 1,2 bekezdés
17.§. 1,3 bekezdés
18.§.
19.§. 1,2,3 bekezdés
20.§. 1,2,3 bekezdés
21.§. 1,2,3 bekezdés
22.§. 2 bekezdés
25.§.
26.§.
27.§.
36.§.
37.§.
39.§.
45.§.
46.§.
47.§.
48.§.
53.§-ban foglaltak (*2)
56.§.
(1) Az üzemeltető (TESZ) feladatai: (*3)
4.§ (2) bekezdésében
16.§(1.,3., bekezdése
19.§ ( 1.,2.,3.,) bekezdésében foglaltak,
53.§-ban megjelölt önkormányzati ingatlanra karbantartási kötelezettség.
(2) A bérleti jogviszonyból eredő bevételek és kiadások megosztására az Önkormányzat és az üzemeltető (TESZ) között létrehozandó üzemeltetői szerződésben foglaltak az irányadók.
(3) Az önkormányzati lakások értékesítéséből befolyt összeg 1/3-át a TESZ a megmaradt önkormányzati lakások felújítására használhatja fel.
57.§.
(1) A Polgármesteri Hivatal e rendeletben részletezett feladatait a jegyző által előkészített, és a polgármester által jóváhagyott ügyrendi szabályozásnak megfelelően köteles ellátni.
(2) A lakásigénylés megszűnéséről az igénylőket a Polgármesteri Hivatal a rendelet kihirdetését követő 30 napon belül köteles értesíteni.
58.§ (*4)
(1) Természeti katasztrófa esetén az önkormányzat a közigazgatási területén a személyi tulajdonban lévő lakásokban bekövetkező károk enyhítésére vissza nem térítendő támogatást nyújthat.
(2) A támogatás igényelhető a megsérült, megsemmisült lakások helyreállítási, újjáépítési költségeihez, illetve új lakás vásárlásához.
(3) A károsult a kár bekövetkezését követő 30 napon belül jogosult a vissza nem térítendő támogatásra irányuló igényét benyújtani a Polgármesternél. A Polgármesteri Hivatal Településgazdálkodási Irodája kárfelmérést végez, ennek során a megsérült, megsemmisült épületről fényképet készít, jegyzőkönyvet vesz fel. A kárfelmérés alapján az Iroda javaslatot tesz a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére, a támogatásról a Polgármester dönt.
(4) Nem nyújtható támogatás:
- a nem lakás céljára szolgáló építmények helyreállításához, üdülők, hétvégi házak újjáépítéséhez, azon károk helyreállításához, amelyek megtérítésére a biztosítók kötelezettek, a biztosítói kártérítés erejéig,
- ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak a megsemmisült vagy gazdaságosan helyre nem állítható ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. Erről a tényről az igénylő nyilatkozni köteles.
(5) Az új lakás építését, használt lakás vásárlását vagy a megrongálódott lakás helyreállítását szolgáló támogatás felhasználásnak feltételiről az önkormányzatnak és a károsultnak megállapodást kell kötni. A támogatás felhasználást az első fokú építésügyi hatóság ellenőrzi, a helyreállítási munkáról fényképfelvételt készít, jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a felhasználás eltér a szerződési céltól úgy az önkormányzat az igénybevevőt kötelezi a pénzbeli támogatás visszafizetésére, a természetben adott dolgok visszaszolgáltatására, vagy a dolog, illetve a szolgáltatás ellenértékének megfizetésére. Ezen túlmenően a pénzbeli támogatást azonnal és egy összegben vissza kell fizetni.
59.§
(1) E rendelet 1996. november 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 28/1993(XII.21), 14/1994.(V.16.), 25/1994(X.2.), 26/1994(X.20.), .27/1994.(X.20.), 28/1994.(XI.10.), 7/1995.(III.10.), 22/1995(X.25), 25/1995(XII:06), 26/1995(XII:06.), 33/1995(XII.20.)sz.Ök. rendelet.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. LXXVIII. tv., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. tv. rendelkezései az irányadók.
(3) E rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Polgármester Jegyző
(*1) Módosította 8/1998.(III.18.) sz. Ök. rendelet, hatályos 1998. április 1-től
(*2-3) Módosította 8/1998.(III.18.) sz. Ök. rendelet, hatályos 1998. április 1-től
(*4) Módosította 26/2000.(VII.25.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2000. augusztus 1-től
(*5) Módosította 29/2003.(XI.27.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2004. január 1-től
(*6)Módosította 30/2004.(XII.10.), hatályos 2005. január 1-től
(*7) Módosította a 27/2005.(IX.30.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2005. november 1-től
(*8) Módosította a 40/2005.(XII.16.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2006. január 1-től
(*9) módosította a 42/2006. (XII. 14.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. január 1-től
(*10) Módosította a 64/2007. (XII. 14.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. január 1-től
(*11) Módosította a 64/2008. (XII. 12.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2009. január 1-től
(*12.) Módosította a 41/2009. (XII. 10.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2010. január 1-től
Kihirdetési záradék:
A rendeletet kihirdettem: 1996. év október hó 30. napján
jegyző
1. sz. melléklet (*1)
Lakbér támogatás
|
|
1 szoba összk. komf, félkomf. komf. nélk. |
2 szoba összk. komf, félkomf. komf. nélk |
||||
|
8.000 Ft-ig |
800.- |
650.- |
400.- |
750.- |
600.- |
300.- |
|
10.000 Ft-ig |
750.- |
600.- |
350.- |
700.- |
500.- |
250.- |
|
12.000 Ft-ig |
700.- |
550.- |
300.- |
500.- |
300.- |
100.- |
|
14.000 Ft-ig |
650.- |
500.- |
300.- |
500.- |
300.- |
50.- |
|
18.000 Ft-ig |
600.- |
400.- |
250.- |
400.- |
250.- |
--- |
|
27.400 Ft-ig |
300.- |
150.- |
--- |
--- |
--- |
--- |