• Főoldal
• EDtR
• Tudásbázis
• Kapcsolat

14/2009. (IV. 24.) Képviselő-testületi rendelet

Tárgy: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

Göd Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 24.) sz. Ök. rendelete

 

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Göd Város Önkormányzata

- székhelye: Göd, Pesti út 81.

- területe: Göd Város államigazgatási határa (1. sz. melléklet)

 

2.§

„Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.” 1990. évi LXV. tv. 9.§(1)

 

3.§

Az önkormányzat főbb feladatai:

a./ gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról,

b./ önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit,

c./ gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról,

d./ támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik a közösségekkel,

e./ saját tulajdonával önállóan rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

 

4.§

„Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. ” 1990. évi LXV. tv. 9. § (2)

 

 

II. fejezet

A Képviselő- testület és működése

 

A Képviselő-testület

5.§

A képviselő-testület tagjainak száma: 17 fő

/ a képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 3. sz. melléklet tartalmazza./

 

6.§

(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét a törvényben és egyéb jogszabályban meghatározott módon gyakorolja.

A képviselőtestület megbízásának lejárta előtt kimondhatja feloszlását az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint.

(2) „A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” 1990. évi LXV. tv. 9.§(3)

Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a bizottságok, a polgármester évente egyszer a testület felé beszámol.

(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntéseinek jogorvoslati rendszerére az önkormányzati törvény 11.§-ának (1),(2),(3) bekezdését kell alkalmazni.

 / a képviselő-testület feladat- és hatáskörét a 4. sz. melléklet tartalmazza./

(4) A Képviselő-testület három frakcióval rendelkezik. 10 fővel a Jobboldali Összefogás Frakció, 3 fővel a Városvédők Frakció, 3 fővel a Szocialista Frakció. Frakciótag csak önkormányzati képviselő lehet. Minden frakció frakcióvezetővel rendelkezik. A frakcióvezető személyét bejelentés után a képviselő-testület tudomásul veszi.

 

A képviselő

 

A képviselő jogai:

7.§

a./ részt vesz a képviselő-testület ülésein és a döntéshozatalban.

b./ tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak ülésein.

c./ javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy tisztségviselőhöz (polgármesterhez) fordulhat.

d./ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

e./ igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika, alkalmi tárgyalóhelyiség) biztosítását. Közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet. A jegyző gondoskodik arról, hogy a képviselő a szükséges információt, vagy intézkedésről szóló tájékoztatást a kezdeményezéstől számított legkésőbb 8 napon belül megkapja. A képviselő információt kérhet a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőjétől is.

f./ a képviselő-testület a fogyatékos képviselőknek biztosítja az akadálymentes munkavégzés törvényben biztosított feltételeit.

 

A képviselő köteles:

8.§

a./ írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b./ a képviselő-testület (bizottság) munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

c./ a képviselői tevékenység során tudomására jutó állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

d./ bizottság tagjaként a bizottság ülésein köteles részt venni,

e./ bejelenteni személyes érintettségét,

f./ döntéseinek meghozatala előtt az adott kérdésben széleskörűen tájékozódni,

g./ a feladatát érintő kérdésekben a választópolgárok véleményét kikérni és azt a döntéseknél figyelembe venni, munkájáról évente legalább egy alkalommal lakossági fórumon beszámolni a választóknak.

h./ előre meghirdetett, rendszeres időközönként fogadóórát tartani.

 

A Képviselő-testület működése

9.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(2) „Az ülést össze kell hívni:

a./ a települési képviselők legalább 1/4-ének, (minimum 5 fő) vagy

b./ a képviselő-testület bizottságának indítványára” 1990. évi LXV. tv. 12.§(1)

c./ amennyiben a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, ha a munkaterv szerinti következő rendes ülés megvárása a közre nézve helyrehozhatatlan kárral járna.

 

10.§

(1) A testület éves munkaterv alapján ülésezik.

A polgármester legkésőbb a januári ülésen köteles az éves munkatervre vonatkozó javaslatát írásban a testület elé terjeszteni.

(2) „A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges” 1990. évi LXV. tv. 14.§(1)

(3) Jogszabály előírhatja a minősített többséget igénylő döntést.

„Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.” 15.§(2)

 

 A munkaterv

11.§

(1) A munkaterv előkészítése:

A munkaterv tervezetének előkészítése a polgármester feladata.

Az előkészítés során a polgármester javaslatot kér:

- a bizottsági elnököktől, az alpolgármesterektől,

- a közszolgáltatást nyújtó szervektől,

- az önkormányzati intézmények vezetőitől,

- különösen a hivatal tevékenységére vonatkozóan a jegyzőtől.

(2) A munkaterv tartalmazza:

- a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

- a napirendi pontok előadóinak megnevezését,

- azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, azokat a témákat, melyeket valamely bizottság nyújt be, amelyhez bizottsági állásfoglalás, vélemény szükséges,

- egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a meghívandó és a tanácskozási joggal részt vevők megjelölését,

- évfordulók, megemlékezések, rendezvények időpontját,

- az előterjesztések leadásának határidejét,

- a közmeghallgatások, lakossági fórumok tervezett időpontját,

- egyéb szervezési feladatokat.

 

Testületi előterjesztések

12.§

(1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.

A testületi ülésre előterjesztést tehet:

- polgármester, alpolgármesterek,

- a képviselő-testület bizottságai,

- bármely települési képviselő,

- a jegyző,

- mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez,

- a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet 5.§ (2) bekezdésében meghatározott számú választópolgár.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a jogosultak módosító indítványt tehetnek. Az ülést megelőzően legalább két nappal írásban benyújtott módosító indítványt az ülésen ki kell osztani a települési képviselőknek.

(3) Írásbeli előterjesztés

A bizottsági döntést nem igénylő írásbeli előterjesztéseket, valamint az előterjesztésekhez csatolt anyagot az előterjesztőnek a testületi ülés előtt 7 nappal 16 óráig, a bizottsági tárgyalást igénylő anyagot pedig a bizottsági ülést megelőzően 7 nappal 16 óráig a Polgármesteri Hivatal titkárságán le kell adni.

Az előterjesztés főbb elemei:

- a tárgy pontos meghatározása,

- annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,

- az előkészítésben résztvevők megnevezése,

- az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemény ismertetése, (ha azt a kisebbségben maradt fél kéri),

- a javasolt döntés indokainak bemutatása,

- határozati illetve rendeleti javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

- az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,

- a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,

- a végrehajtási határidő megjelölése.

(4) Szóbeli előterjesztés

A napirendi pont tárgyalásakor egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat, melyet bármely arra jogosult a képviselő-testületi ülésen tehet meg.

 

Az ülés összehívása

13.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

Indokolt esetben - a települési képviselők előzetes értesítése mellett a polgármester –legfeljebb a következő munkaterv szerinti ülés napjáig – elhalaszthatja a munkatervben szereplő testületi ülést.

(2) A települési képviselők az ülés előtt öt nappal korábban kapják meg a meghívót és az írásos előterjesztést. A személyes adatokat tartalmazó előterjesztéseket számozással kell ellátni, amelyet a képviselők átvételi elismervény ellenében az ülés előtt vehetnek át az ülés jegyzőkönyvvezetőjétől, az ülés után az előterjesztést kötelesek visszaszolgáltatni. Ezen előterjesztések első lapját az alábbi felirattal kell ellátni: „Szigorúan bizalmas, ülés után kérjük leadni”.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét és kezdési időpontját,

- a javasolt napirendeket,

- a napirendek előterjesztőit,

- a polgármester aláírását - akadályoztatása esetén az alpolgármesterek aláírását.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok számára lehetőség szerint a helyi sajtó útján, az önkormányzat honlapján, illetve a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblákon kifüggesztve közzé kell tenni.  A közzétételről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.

(5) „A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

(6) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(7) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.” 12.§ (4-5)

(8) A testületi ülésen tanácskozási joggal vesz részt:

- a jegyző, aljegyző és osztályvezetők, az érintett intézményvezetők, a napirend által érintett jogtanácsos, jogi képviselő,

- a tanácskozási joggal meghívottak további személyek,

- állandó jellegű tanácskozási joggal meghívott testületi ülésre, a szerb helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, a Civil Tanács képviselője,

Az állandó jellegű tanácskozási joggal meghívott személy részére az ülésről szóló meghívóval együtt az előterjesztések teljes anyagát meg kell küldeni. A bizottsági ülésre a meghívóval együtt a teljes anyagot meg kell küldeni a szerb helyi kisebbségi önkormányzat elnöke részére.

(9) A meghívottak és a tanácskozási joggal rendelkezők körét a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor szótöbbséggel, egyéb esetben a polgármester, illetve az előterjesztő határozza meg.

(10) A polgármester tartós távolléte esetén, a képviselő-testület soron következő (esetleg rendkívüli) ülését a polgármester által a helyettesítésével megbízott alpolgármester hívja össze és vezeti, gyakorolja az ülésvezetéssel kapcsolatos valamennyi jogosítványt.

(11) Rendkívüli ülést a polgármester a rendelet 9.§ (2) bekezdésében meghatározott indítványhoz kapcsolódó előterjesztendő anyag beérkezését követő 2 héten belül hívja össze. Az indítvány benyújtásától számított egy héten belül a képviselők a rendkívüli ülés napirendjére további javaslatokat adhatnak le. A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívót és az előterjesztések anyagát a települési képviselők az ülés előtt 4 nappal korábban kapják meg.

 

Az ülés vezetése

14.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az általa meghatározott rend szerint az alpolgármesterek helyettesítik az ülés vezetésében. Az alakuló ülésen a korelnök látja el ezt a feladatot.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak 15 napon belüli, újbóli összehívásáról.

(3) A polgármester:

- kötelezően tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az ülésen és az azt követően felmerült olyan kérdésekről és interpellációkról, melyek további vizsgálatot, intézkedést igényelnek,

- közli a települési képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések interpellációk tárgyát,

- javaslatot tesz az ülés napirendjére,

- kötelezően ismerteti az írásban benyújtott sürgősségi javaslatot.

(4) a) A napirendi pontok elfogadása előtt a képviselő jelezheti, hogy a napirendi pontok tárgyalását követően felszólalást kíván tenni. A felszólalás csak indokolt esetben, fontos gazdasági, politikai jellegű téma ismertetésére irányulhat. A felszólalás témáját meg kell nevezni. A felszólalás időtartama nem haladhatja meg a két percet.

b) A napirendi pontok elfogadása előtt tett írásbeli vagy szóbeli úgynevezett „egyebek” napirendi javaslat esetén a tárgy pontos meghatározása szükséges.

(5) Az előterjesztés megtárgyalása előtt az előadó az előterjesztését szóban, röviden, legfeljebb 2 percben kiegészítheti. A szóbeli előterjesztést az előterjesztő legfeljebb 2 percben, illetve az ülés elnöke által biztosított további időkeretben adja elő. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyithat vitát.

(6) A napirendi hozzászólások egyenkénti időtartama - első esetben nem haladhatja meg a három percet. Ez alól a tárgy szerinti bizottság kiegészítő jelentése kivételt képez. A következő hozzászólás időtartama maximum kettő perc lehet. A további hozzászólások időtartamát a polgármester határozza meg úgy, hogy ezen hozzászólások időtartama sem haladhatja meg a kettő percet. A napirendi hozzászólásoknál a frakcióvezető ismertetheti a frakció álláspontját, hozzászólásának időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Az 5 perces hozzászólás egyben a képviselő első hozzászólásának minősül.

(7) Vita közben, ha a képviselő a személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül 1 perces megjegyzésre kérhet szót. A személyes érintettség címén való felszólalást a polgármestert saját mérlegelése alapján engedélyezheti.

(8) A hozzászólások időtartamának további korlátozására, a vita lezárására a polgármester javaslatot tehet. A javaslatról a képviselőtestület szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a hozzászólások sorrendjében, a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról szavaz, majd a már elfogadott kiegészítésekkel egységes szerkezetben szavaz az eredeti előterjesztésről.

(10) A nyilvános ülésen résztvevő hallgatóság nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal, az ülés ideje alatt köteles minden, az ülést zavaró vagy befolyásoló megnyilvánulástól tartózkodni. Az adott napirendi ponthoz fűződő hozzászólás lehetőségéről jelentkezés esetén a polgármester a napirendi pont tárgyalását követően, a szavazást megelőzően, illetve a napirendi pontokhoz nem fűződő hozzászólásról az egyebek tárgyalását követően egyedileg dönt. Döntését képviselői indítványra a képviselőtestület vita nélkül felülbírálhatja. A hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet.

 

A testületi ülés rendjének fenntartása

15.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Ennek érdekében:

- indítványozza a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

- figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

- tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

- hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében. Az érintett kérésére a testület ezt szótöbbséggel felülbírálhatja

- biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja, vagy ismételt figyelmeztetés után - az önkormányzati képviselő kivételével - kiutasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsítja, ha azzal a képviselő-testület szótöbbséggel egyetért.

 

A Képviselő-testület döntései

16.§

(1) „A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” 1990. évi LXV. tv. 14.§(1) 

(2) Minősített többségi szavazat szükséges:

a./ rendeletalkotáshoz,

b./ önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

d./ törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

e./ külföldi önkormányzattal való együttműködéshez szükséges megállapodáshoz,

f./ nemzetközi önkormányzati szervhez történő csatlakozáshoz,

g./ intézmény alapításához, 1990. évi LXV. tv. 15.§ (1)

h./ helyi népszavazás kiírásához, ha azt a települési képviselők legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezi,

i./ önkormányzati jelkép, kitüntetés és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához,

j./ településrendezési terv jóváhagyásához,

k./ hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

l./ a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásához,

„m./ a képviselő-testület valamely tagjának a döntéshozatalból történő kizárásához,” 1990. évi LXV. tv. 15.§ (1)

n./ közmeghallgatás és lakossági fórum indítványozásának elfogadásához,

o./ önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez, ingatlan, értékpapír vásárlásához,

p./ a polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel szembeni fegyelmi döntéshez,

„q./ zárt ülés elrendeléséhez, ha a zárt ülés elrendelésére azért kerül sor, mert az önkormányzat vagyonával rendelkezik és a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, valamint ha a zárt ülés elrendelésére azért kerül sor, mert a testület által kiírt pályázat tárgyalásánál a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene,” 15.§ (1)

r./ önfeloszlatás kimondásához.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. 15.§ (2)

(4) „A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.” 14.§ (2)

 

17.§

A települési képviselő joga és kötelessége, hogy a döntések előkészítéséhez a megfelelő információval rendelkezzen. Ennek érdekében a Polgármesteri Hivataltól, az önkormányzat intézményeitől, társaságaitól, három napos határidővel igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és közreműködést, dokumentumokba betekintést. Ez alól kivételt képeznek azok a dokumentumok, melyekbe való betekintést jogszabály korlátozza, vagy kizárja.

 

A szavazás

18.§

(1) A döntéshozatal szavazással, a szavazatszámláló gép használatával történik. Szavazásra a polgármester és a képviselők jogosultak. A szavazás előtt a jegyző ismerteti a vita során kialakult határozati javaslatot.

A szavazatszámláló gép meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület

a./ név szerinti szavazást rendel el:

    aa.) a képviselőtestület önfeloszlatásáról való rendelkezéskor,

    ab.) önkormányzati tulajdonról való rendelkezéskor,

    ac.) hitelfelvétel esetén,

    ad.) helyi népszavazás kiírása esetén, vagy

ae.) amennyiben bármely témában minimum hat képviselő azt kéri, kivéve, ha a képviselő-testület minősített többségű szavazással titkos szavazást rendel el a kérdésben.

A képviselők név szerinti szavazáskor a jegyző szólítására ABC sorrendben nyilatkoznak. Az ülés levezetője az utolsó szavazó. A képviselők szavazatának összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

b./ titkos szavazást rendel el, ha jogszabály erről rendelkezik.

c./ titkos szavazást rendelhet el:

választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalásakor, vagyonával való rendelkezéskor, illetve az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.

 

Felvilágosítás kérés, interpelláció, ügyrendi javaslat, sürgősségi javaslat

19.§

(1) Felvilágosítás kérés

A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen- vagy legkésőbb nyolc napon belül írásban- érdemi választ kell adni. A felvilágosítás kérésre irányuló kérdés a napirendi pontok tárgysorozatának elfogadása előtt kell jelezni. A kérdés az egyebek napirendi pont keretében tehető fel. A szóban előterjesztett kérdést, valamint az erre adott válasz elmondásának időtartama három perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, és azt megindokolja. Elutasító döntés esetén a megkérdezett nyolc napon belül írásban köteles válaszolni.

(2) Interpelláció

A települési képviselő a képviselő-testület ülésén valamely téma ellenőrzése és nyilvánosság elé tárása érdekében interpellációt nyújthat be. Az interpelláció tárgyát és címzettjét címszerűen meg kell jelölni. Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen akkor kell szóban választ adni, ha az előterjesztést a települési képviselő az ülést megelőző öt nappal benyújtotta. Egyéb esetekben az interpellációra a legközelebbi ülésen kell válaszolni. Az interpellációra egyebekben a felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a képviselő-testület tagjai kérhetnek szót.

(4) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges. Az ügyrendi hozzászólást az alábbiak szerint kell kezdeni: „Ügyrendi hozzászólásom ….”

(5) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel. Az ügyrendi javaslatot az alábbiak szerint kell kezdeni: „Ügyrendi javaslatom ….”

(6) Ügyrendi kérdésben a képviselő-testület tagjai napirendi pontonként egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi kérdést az alábbiak szerint kell kezdeni: „Ügyrendi kérdésem ….”

 

A jegyzőkönyv

20.§

(1) „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.” 17.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselők érkezését és távozását, valamint a képviselő előzetes kérésére az ülésen elhangzott szó szerinti hozzászólását.

A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet a jegyzőkönyv hitelesítésének napjától számított egy évig kell a Polgármesteri Hivatalban megőrizni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját,

- a megjelent települési képviselők és meghívottak nevét,

- a hivatalosan távollévő képviselők nevét,

- igazolatlanul távollévő képviselők nevét,

- az ülésen jelenlévő jegyző, aljegyző, irodavezetők, jogtanácsos nevét,

- a tárgyalt napirendi pontokat,

- a szóbeli előterjesztések lényegét,

- a tanácskozás lényegét,

- a hozott határozatokat, állásfoglalásokat, valamint a rendeletek számát és címét,

- a szavazás számszerű eredményét előterjesztésenként,

- az elfogadott rendeletek teljes szövegét

- a polgármester (levezető elnök), a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

- a meghívó,

- a jelenléti ív,

- név szerinti szavazás íve

- az írásos előterjesztések,

- a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólás,

- az írásban benyújtott kérdés és interpelláció.

(4) A jegyzőkönyvet, az ülést követő tizenöt napon belül a Jegyző megküldi a törvény által megállapított felügyeleti szerv részére, valamint digitalizált formátumban - a zárt ülés kivételével- a települési könyvtárnak. A jegyzőkönyvet a Polgármester és a Jegyző hitelesíti.

(5) A jegyzőkönyvet az eredeti példány mellékleteivel együtt az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségét a jegyző biztosítja. Ez alól a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételt képez. A hitelesített jegyzőkönyv kivonatát, illetve az ülésen hozott határozatok kivonatát az önkormányzat honlapján a hitelesítést követő 3 napon belül meg kell jeleníteni.

 

Lakossági fórum

21.§

(1) A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából lakossági fórum elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A lakossági fórumon a polgármester évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a város közösségét a helyi önkormányzat munkájáról, valamint a város fejlesztésére vonatkozó tervekről és azok megvalósításáról. Véleményt kér az önkormányzat középtávú tervének, költségvetésének előkészítéséhez, véleményt és javaslatot kér a város általános rendezési tervének előkészítéséhez.

(2) A lakossági fórumon jegyzőkönyv készül.

 

Közmeghallgatás

22.§

(1) „A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.” 13.§ A képviselő-testület a közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket.

(2) A lakosság meghatározó körét, vagy egészét érintő, kiemelkedően fontos ügyekben, a testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást tart, amelyen a döntés által érintettek megjelenhetnek és legfeljebb öt perces felszólalással a döntéshozók előtt közvetlenül kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről.

(3) A képviselő-testület a döntés előtt a következő kérdésekben közmeghallgatást tart:

- a helyi életviszonyokat alapvetően befolyásoló rendelet tervezetéről,

- nagyobb fejlesztések, beruházások tervezetéről,

- egyéb esetben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult polgárok legalább 5 %-a kéri, vagy ha azt a települési képviselők minősített többsége, illetve az önkormányzat valamely bizottsága indítványozza.

(4) A közmeghallgatás kiírására és lebonyolítására a testületi ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos szabályok az irányadóak. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés.

 

Az ülésrend

23.§

(1) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és a képviselők az ülésteremben az ülésrend szerint kijelölt állandó helyüket foglalják el. Az ülésrend az SZMSZ mellékletét képezi.

(2) Az ülésrend kialakítása az alakuló ülést megelőző egyeztető tárgyaláson történik. Az egyeztető tárgyalást a polgármester hívja össze, melyre meghívást kap valamennyi jelölő szervezet tárgyalás lefolytatására meghatalmazott képviselője, valamint a függetlenként mandátumot szerzett képviselők. (Jelölő szervezet e § vonatkozásában valamennyi olyan jelölő szervezet, akinek jelöltje az önkormányzati választáson mandátumot szerzett)

(3) Ülésrend módosítást az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsághoz benyújtott módosító indítvánnyal lehet kezdeményezni. Az indítvány elfogadásáról – az ÜJKB határozati javaslatának figyelembe vételével – a képviselő-testület határoz.

 

 

III. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

24.§

(1) A fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra az önkormányzat bizottságokat hoz létre. „A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét s választja meg bizottságait.” 22.§ (1) Indokolt esetben, ha azt jogszabály nem tiltja, a képviselő-testület megszüntetheti bizottságát, illetőleg az adott bizottság elnökének javaslatát is figyelembe véve bizottsági tag tagságát szüntetheti meg.

A képviselő-testület állandó bizottságokat, esetenkénti feladatokra pedig ad hoc (ideiglenes) bizottságot hoz létre. „A bizottság – feladatkörében- előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.” 23.§ (1)

(2) Állandó bizottságok

-          Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

-          Környezetvédelmi Bizottság

-          Közművelődési és Oktatási Bizottság

-          Sport Bizottság

-          Városfejlesztési Bizottság

-          Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság

-          Szociális Bizottság

(3) Ad hoc (ideiglenes) bizottságot lehet létrehozni:

- önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára,

- munkatervben meghatározott egyes napirendi pontok előkészítésére,

- beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezésére,

- a társulási együttműködési megállapodások előkészítésére,

- más, képviselő-testület által megjelölt feladatra (pl. közlekedés, hírközlés, kereskedelem, stb.)

(4) „A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.” 24.§ (1)

(5) A képviselő-testület, ha indokoltnak látja, alelnököt választ.

(6) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben a bizottsághoz írásos előterjesztést a polgármester, alpolgármesterek a bizottság elnöke, a jegyző, aljegyző, osztályvezető nyújthat be.

(7) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(8) A bizottságot a bizottság elnöke (alelnöke) vagy a polgármester hívja össze.

(9) A bizottság elnökére és tagjaira vonatkozó esetleges kizárás intézményére, valamint működésére a képviselő-testület működési szabályai (Szervezeti és Működési Szabályzat, A helyi önkormányzatokról szóló tv., stb.) az irányadók.

/Az állandó bizottságok részletes feladatait, tagjainak névsorát az 5. sz. melléklet tartalmazza./

 

A bizottsági ülés összehívása

25.§

(1) A bizottsági elnök összehívja a bizottsági ülést:

- ha azt a polgármester,

- ha azt a képviselő indítványozza és a testület nem foglalt ellene állást,

- ha azt a bizottság tagjainak több mint fele indítványozza,

- a képviselő-testület indítványára,

- minden olyan esetben, amikor a bizottság állásfoglalása szükséges.

(2) A tervezett bizottsági ülésről a képviselőket, ill. a bizottsági tagokat a Polgármesteri Hivatalon keresztül az ülés előtt lehetőség szerint három nappal értesíteni kell. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, valamint a tárgyalandó napirendi pontokat.

(3) A képviselők, a kisebbségi önkormányzatok által delegált személyek, a Civil Tanács által delegált személy, az érintett osztályvezetők és a meghívott szakértők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz az előterjesztés készítésében résztvevő vagy a jegyző által megbízott – lehetőleg vezető beosztású – köztisztviselő.

(4) Amennyiben bármelyik három bizottsági tag indítványozza a bizottsági ülés összehívását, akkor az elnök 3 napon belül köteles azt összehívni, amennyiben az elnök e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester összehívhatja a bizottság ülését.

 

A bizottsági ülés

26.§

(1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke, alelnöke, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által megbízott, vagy a bizottság által felkért bizottsági tag vezeti, akit ugyanazon jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint a bizottság elnökét.

(2) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A bizottsági ülések általában nyilvánosak. A képviselő-testület működési szabályai szerint zárt ülést kell, illetve lehet elrendelni.

(4) A bizottság javaslatait, ill. döntéseit szavazás útján hozza, mely kézfelemeléssel történik. Név szerinti szavazás rendelhető el, ha a bizottság jelenlévő tagjainak több mint a fele azzal egyetért. A bizottság tagjai név szerinti szavazáskor a levezető elnök szólítására ABC sorrendben nyilatkoznak. A levezető elnök az utolsó szavazó. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(5) A bizottság elé került javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jelenlévő bizottsági tagok több mint fele azzal egyetértett.

(6) A testületi ülést megelőző 9. napon lehetőleg minden bizottsági ülésnek be kell fejeződnie. Ha a bizottság az adott témával kapcsolatban a testületi ülést megelőzően 9 napon belül új fejleményt ismer meg, abban az esetben eltekinthet a 9 napos határidőtől.

 

Jegyzőkönyv

27.§

(1) Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a törvény által megállapított felügyeleti szerv részére.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét és időpontját,

- a jelenlévők nevét,

- a tárgyalt napirendi pontokat,

- az ülésen elhangzottak lényegét,

- számszerűen a szavazati arányt,

- a bizottság javaslatait vagy döntéseit, ill. az attól eltérő véleményeket,

- külön kérésre az ülésen elhangzott hozzászólás szó szerinti szövegét.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséért és hitelesítéséért a bizottság ülését vezető személy a felelős, melynek során a Polgármesteri Hivatal közreműködését is igénybe veheti. A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal bizottságonként külön-külön gyűjti és nyilvántartja.

(4) Az ülésekről készült jegyzőkönyvbe - a zárt ülés kivételével - bármely állampolgár betekinthet. A hitelesített jegyzőkönyv kivonatát, illetve az ülésen hozott határozatok kivonatát az önkormányzat honlapján a hitelesítést követő 3 napon belül meg kell jeleníteni.

(5) Az állandó bizottságokra vonatkozó szabályozás érvényes minden ad hoc (ideiglenes) bizottságra is.

 

A Civil Tanács

28.§

 

 

IV. fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző

 

A polgármester

29.§

(1) A polgármester megbízatása megválasztásával jön létre. Illetményéről az alakuló ülésen a képviselő-testület, évente pedig a Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság javaslatára a jogszabályban meghatározott összeghatárok figyelembe vételével, szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testület minden évben az első testületi ülésen határozza meg, hogy milyen összegű jutalomban részesíti a polgármestert. Az éves jutalom összege legfeljebb a polgármester hathavi illetményének megfelelő összegű lehet. Erre a Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság tesz javaslatot.

(3) Tartós szabadság esetén (14 naptári napot meghaladó) a polgármester előre köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(4) Távolléte esetén feladatait - az általa meghatározottak szerint, a humán ügyekért felelős alpolgármester látja el. Az ő egyidejű akadályoztatása esetén feladatait a másik alpolgármester látja el.

(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(6) A polgármester főbb feladatai

a./ az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,

b./ településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése,

c./ képviselők, bizottságok munkájának segítése,

d./ kapcsolattartás a társadalmi szervezetekkel és egyéb szervekkel,

e./ kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.

/A polgármester részletes feladatait a 6. sz. melléklet tartalmazza./

 

Az alpolgármesterek

30.§

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. 34.§ (1)

(2) A polgármester munkáját két alpolgármester segíti:

a) humán ügyekért felelős alpolgármester

b) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester.

(3) Az alpolgármesterek részletes feladatait a polgármester határozza meg.

 

A jegyző

31.§

(1) „A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.” 36.§ (1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára a rá vonatkozó szabályok szerint kinevezi az aljegyzőt is. Az aljegyző részletes feladatait a jegyző határozza meg.

/A jegyző részletes feladatait a 7. sz. melléklet tartalmazza /

 

 

V. fejezet

Polgármesteri Hivatal

32.§

(1) „A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.” 38.§ (1). A Polgármesteri Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökének kérésére segítséget nyújt a helyi kisebbségi önkormányzatok munkájában. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. tv. szerinti hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetők.

(2) A polgármesteri hivatal jogi személy.

(3) A hivatal vezetéséről a polgármester irányításával a jegyző gondoskodik.

 

 

VI. fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

33.§

„A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 16.§ (1)

 

34.§

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- a polgármester,

- a települési képviselő,

- a képviselőtestület bizottsága,

- a jegyző.

(2) A képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről és annak módjairól. A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőt kér fel.

 

35.§

A rendeletek tervezetét tartalmától függően két hétre nyilvánosságra kell hozni. Biztosítani kell az állampolgárok közreműködését az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. Ennek érdekében a tervezet érdemi vitáját megelőzően közmeghallgatást lehet tartani.

 

36.§

Megfelelő előkészítés után nyújtható be a képviselő-testülethez a rendelet tervezete, annak indokolásával együtt. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás szempontjait is. A rendelet szabályaihoz indokolt esetben jogkövetkezményeknek kell kapcsolódniuk, amelyek ösztönöznek az előírások követésére, illetőleg felhívják a figyelmet a joghátrányra az előírást be nem tartók számára.

 

37.§

A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

 

38.§

„Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.” 16.§ (3)  A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „A rendeletet kihirdettem: ...........év...........hó..........napján......................./jegyző aláírása, bélyegző/”.

 

39.§

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzati rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.

(2) A Jegyző gondoskodik a már kihirdetett önkormányzati rendelet közzétételéről a Városi Könyvtárban, a www.god.hu weblapon,

(3) Amennyiben külön jogszabály valamely anyag, dokumentum helyben szokásos módon történő közzétételét rendeli el, közzététel alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztést kell érteni, továbbá intézkedni kell a www.god.hu weblapon és rövid tájékoztatásként a „Gödi körkép” című havi újságban történő megjelenésről.

(4) Az e §-ban felsorolt kihirdetési, közzétételi módok közül helyben szokásosnak a hirdetőtáblán történő kifüggesztés és a weblapon történő elérhetőség tekintendő azzal, hogy a kihirdetés hivatalos napját a hirdetőtáblán való megjelenés adja.

(5) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.

 

40.§

(1) Rendeletben kell szabályozni:

a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatot,

b./ az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket,

c./ az önkormányzat költségvetését,

d./ a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást,

e./ a képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeli juttatását,

f./ hatáskör átruházását, illetőleg annak visszavonását a képviselő-testület bizottsága, illetve a polgármester részére,

g./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét,

h./ a helyi adó megállapítását.

 

 

VII. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

41.§

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében történő önkormányzati jogok gyakorlását jelenti. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés kérdését önkormányzati rendelet szabályozza.

 

 

VIII. fejezet

Göd Város jelképei

42.§

(1) Göd Város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a baloldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el. A harangban a Göd felirat a felső részbe kerül. A címer alsó harmadát hullámos vágás választja el. A mező színe kék. Alján zöld háromszögön sárga (arany) színű kétemeletes vörös tetejű épület áll, minden szintjén nyitott kapukkal. A pajzs legfelső végén középre az 1255 évszám kerül.

(2) Göd Város Önkormányzata zászlajának színe vörös és ezüst. Arányai az úgynevezett „monfallone” lobogónak felel meg, 1:2, vagyis magassága a szélessége fele. A címer zászlórúd felé eső képzeletbeli függőleges harmadoló vonalon áll.

(3) Göd Város Önkormányzat pecsétje kör alakú. Közepén a címerrel, amelyet kettős körgyűrű vesz körül. A körgyűrű felső felében „GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” a felirat, egy csillag között. Az alsó félben több felirat lehetséges.

Ilyenek: Polgármester

                  Alpolgármester

                  Polgármesteri Hivatal stb.

(4) A jelképeket Göd Város Önkormányzata és az általa alapított vagy fenntartott intézményei alanyi jogon használhatják. Másoknak a jelképek használatához a Képviselő-testülettől előzetes engedélyt kell kérnie.

 

 

IX. fejezet

Záró rendelkezések

 

43.§

E Szervezési és Működési Szabályzat a Polgármesteri Hivatalban, a Városi Könyvtárban, az Ady Klub könyvtárában tekinthető meg.

 

44. § 

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 9/2004. (III. 17.) sz. Ök. rendelet.

 

 

 

 

 Polgármester                                                            Jegyző

 

1. sz. melléklet

Göd város térképe

 

 

 

2. sz. melléklet

Az önkormányzat részletes feladatai különösen

1./ a helyi önkormányzat működése során gondoskodik

                a./ a település fejlesztéséről, rendezéséről, környezetvédelméről,

                b./ a helyiség, ingatlan és lakásgazdálkodásról,

                c./ a vízrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

                d./ a köztemető fenntartásáról,

                e./ a helyi közutak, közterületek építéséről, fenntartásáról,

                f./ a helyi tömegközlekedés biztosításáról,

                g./ a tűzvédelem, a közbiztonság helyi feladatairól,

                h./ az egészséges ivóvízellátásról,

                i./ az alapfokú oktatás, nevelés biztosításáról,

                j./ az egészségügyi és szociális alapellátásról,

                k./ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosításáról,

                l./ a közvilágításról,

                m./ a település tisztaságának fenntartásáról, a köztisztaság biztosításáról,

                n./ a közösségi tér biztosításáról,

                o./ a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról

p./ a település lakosságának az önkormányzat döntéseiről, valamint döntés előtt álló terveiről való széleskörű tájékoztatásáról.

2./ Az önkormányzat közreműködik:

                a./ a foglalkoztatás megoldásában,

                b./ az energiaszolgáltatás megoldásában,

                c./ közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és sport támogatásában,

                d./ egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésében,

                e./ a kereskedelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásában.

3./ Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, és velük együttműködik.

 

 

3. sz. melléklet

A Képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme

 

Polgármester: Markó József

Humán ügyekért felelős alpolgármester: Dr. Bognár László

Gazdasági ügyekért felelős alpolgármester: Szegedi Sándor

 

Egyéni választókerületi választásban mandátumot nyert képviselők		Kompenzációs listáról mandátumot nyert képviselők
Választó-kerület száma	Képviselő neve	Képviselő neve
1	Lenkei György FIDESZ-KDNP-VP	Rábai Zita VVE
2	Dr. Horváth Viktor Gergő VVE	Mikesy György VVE
3	Detre László FIDESZ-KDNP-VP	Szegedi Sándor GVE
4	Kovacsik Tamás FIDESZ-KDNP-VP	Dr. Mödlingerné Kovács Éva SZDSZ
5	Csányi József FIDESZ-KDNP-VP	Sándor István MSZP
6	Szabó Csaba FIDESZ-KDNP-VP	Pinczehelyi Tamás MSZP
7	Markó József FIDESZ-KDNP-VP	Kruzslicz István MSZP
8	Dr. Pintér György FIDESZ-KDNP-VP
9	Dr. Bognár László FIDESZ-KDNP-VP
10	Sellyei Noémi FIDESZ-KDNP-VP

 

 

 

 

4. sz. melléklet

 A Képviselő-testület feladat- és hatásköre különösen

A képviselő-testület:

1./ megállapítja az önkormányzat hivatalos elnevezését,

2./ kialakítja szervezetét és meghatározza működési szabályait,

3./ meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

4./ gyakorolja a jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokat a polgármester, az alpolgármesterek, valamint az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében,

5./ kinevezi a jegyzőt és gyakorolja a kinevezéssel összefüggő munkáltatói jogokat,

6./ kinevezi az aljegyzőt,

7./ dönt a jogszabály által nem a helyi önkormányzat részére meghatározott feladat átvállalásának kérdésében,

8./ határoz önkormányzati társulás létrehozásáról, megszüntetéséről, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás kérdésében,

9./ dönt a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásáról,

10/ megállapodást köt területrész átadásáról, átvételéről vagy cseréjéről,

11./ dönt az önkormányzati tulajdont érintő kérdésekben,

12./ dönt településrészi önkormányzat létrehozásáról, hatáskörének megállapítása kérdésében,

13./ megállapodást köt külföldi önkormányzattal való esetleges együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás kérdéséről,

14./ meghatározza a lakossági fórumok rendjét,

15./ meghatározhatja az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek körét és szabályozza használatukat,

16./ dönt emlékmű állítás kérdésében,

17./ határoz közterületek elnevezéséről,

18./ eljár közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadása, átvétele kérdésében,

19./ rendelkezik a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelelvétel, kötvénykibocsátás kérdésében,

20./ dönt intézményalapítás és annak megszüntetése kérdésében és kinevezi az intézmény vezetőjét, a gazdasági társaság vezetőit,

21./ eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál,

22./ állást foglal ellátási, szolgáltatási ügyekben, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

23./ véleményt nyilvánít olyan ügyekben, amelyeknél a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

24./ felterjesztési joggal él a törvény által meghatározott kérdésekben,

25./ dönt a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen benyújtott fellebbezés ügyében,

26./ a bizottságok számára döntési jogkört biztosít, és döntéseit felülvizsgálhatja,

27./ jogszabályban meghatározott esetben zárt ülést tart, illetve dönt annak elrendeléséről,

28./ határoz valamely képviselő szavazásból történő kizárásának kérdéséről (elfogultság),

29./ dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról,

30./ kiírja a helyi népszavazást,

31./ önkormányzati rendeletet alkot,

32./ jóváhagyja a település rendezési terveit,

33./ eljár minden olyan ügyben, amelyet jogszabály a testület hatáskörébe utal,

34./ felülbírálhatja a polgármester döntéseit az Ötv. 7.§.-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével,

35./ dönt a társadalmi és egyéb szervezetek részére kiírt pályázatok, illetve az általuk benyújtott több éves kötelezettséggel járó vagy egyéb forrásból fedezettel nem bíró egyedi támogatási kérelmek elbírálásáról,

36./ gyakorolja mindazokat a feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály állapít meg, illetve melyeket lehetővé tesz.

 

5. sz. melléklet

Az állandó bizottságok tagjainak névsora, lakcíme és a bizottságok feladat- és hatásköre

 

Bizottság megnevezése	Bizottsági struktúra	Bizottság tagjai
Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság	7 főből áll 4 fő képviselő 3 fő nem képviselő tag	Dr. Pintér György elnök Kruzslicz István alelnök Sellyei Noémi Rábai Zita Menyhárt László Mészáros Emília Rakaczki István
Környezetvédelmi Bizottság	5 főből áll 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő tag	Szabó Csaba elnök Dr. Mödlingerné Kovács Éva alelnök Detre László Balogh György Kenessey Zoltán
Közművelődési és Oktatási Bizottság	7 főből áll 4 fő képviselő 3 fő nem képviselő tag	Sellyei Noémi elnök Csányi József alelnök Mikesy György Szabó Csaba Farkas Márton Kis-Simon László Gombos Péter
Sportbizottság	5 főből áll 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő tag	Pinczehelyi Tamás elnök Sándor István alelnök Csányi József Kollár Zalán Dr. Megyery Csaba
Városfejlesztési Bizottság	7 főből áll 4 fő képviselő 3 fő nem képviselő tag	Kovacsik Tamás elnök Lenkei György Rábai Zita Pinczehelyi Tamás Nagy Károly Forró Gábor Hantos László
Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság	5 főből áll 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő tag	Detre László elnök Kovacsik Tamás alelnök Pinczehelyi Tamás Bagdi Károly Czadró József
Szociális Bizottság	5 főből áll 3 fő képviselő 2 fő nem képviselő tag	Lenkei György elnök Szabó Csaba alelnök Kruzslicz István Horváth Ildikó Frey Lászlóné

 

A bizottságok általános feladat- és hatáskörei

1./ Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket.

2./ A bizottság köteles megtárgyalni a hozzá intézett lakossági kérdéseket, véleményeket, javaslatokat.

3./ Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrizheti a döntések végrehajtását.

4./ Feladatkörében ellenőrizheti a Polgármesteri Hivatal képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

5./ Kezdeményezheti a polgármester és a jegyző intézkedését, ha a Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

6./ Javaslatot tesz a bizottság hatáskörébe tartozó intézmény vezetőjének kinevezésére, bérrendezésére, jutalmazására és fegyelmi felelősségre vonására.

7./ Javaslatot tesz új bizottsági tag megválasztására, illetve - megfelelő indokok esetén – bizottsági tagság megszüntetésére.

8./ Dönt a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásáról az Ötv. 14.§.(2) bekezdése, illetve 26. §-a alapján.

9./ A bizottság elnöke érdemi választ ad a települési képviselőnek a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben hozzá intézett kérdésre.

10./ A feladat- és hatásköréből adódóan, a kölcsönösség elvének betartásával a bizottságoknak tájékoztatni kell egymást minden olyan más bizottság és szervezet által a képviselőtestület elé terjesztett ügyben, amely az adott bizottságot érinti, illetve arra hatással lehet.

11./ A döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése terén a bizottságok figyelemmel kísérik és értékelik a Polgármesteri Hivatalnak a bizottsági tevékenységgel összefüggő munkáját, ezen belül különösen a jogszabályok és az önkormányzati rendeletek végrehajtását.

12./ A bizottság feladatkörének jogszerű gyakorlásában a jegyző, vagy aljegyző, a szakmai ügyekben az illetékes előadó segítséget nyújt.

13./ A polgármester kérésére véleményt nyilvánít a költségvetési koncepcióról.

14./ Értékeli a hatáskörébe, ügykörébe tartozó pályázatokat és egyedi támogatási kérelmeket, dönt ezeknek a Bizottság rendelkezésére álló keretből való támogatásáról, illetve e tárgyban javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

15./ A vonatkozó szabályok keretei között szabadon dönt a Bizottság rendelkezésére álló pénzügyi keret fölhasználásáról.

 

A Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatáskörei

1./ Rendszeresen (havonta) figyelemmel kíséri - a Pénzügyi Osztály tájékoztatása alapján - a pénzügyi gazdálkodás menetét.

2./ Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását, ellenőrzi a 3 millió Ft feletti beruházások és elidegenítések folyamatát, pénzügyi rendezését. Elidegenítés esetén előzetesen megvizsgálhatja, hogy megtörténtek-e a szükséges lépések az optimális ár elérése érdekében. Az eladási árra vonatkozó javaslatot a bizottság terjeszti a testület elé.

3./ A költségvetés készítésekor javaslatot tesz helyi adók bevezetésére, módosítására, eltörlésére illetve változatlanul hagyására.

4./ Részt vesz az önkormányzati költségvetés elkészítésében és szükség szerint javaslatot tesz annak módosítására.

5./ Megvitatja a könyvvizsgáló jelentéseit, véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.

6./ Megvitatja és véleményezi a más bizottság vagy képviselő által javasolt, a költségvetést érintő előterjesztéseket.

7./ A jegyző beszámoltatása útján folyamatosan ellenőrzi az adóbevételek alakulását.

8./ Javaslatot tesz a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.

9./ Javaslatot tesz, illetve véleményez a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről.

10./ Javaslatot tesz, ill. véleményezi az egyéb banki szolgáltatások igénybevételét.

11./ Javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester(ek) illetményének megállapítására.

12./ Minden év szeptember 15-ig javaslatot tesz a polgármester tárgyévi jutalmazására, annak mértékére.

13./ Javaslatot tehet az általános tartalék keret terhére történő átcsoportosításra.

14./ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, kiadások és a likviditás önkormányzati szintű alakulását.

15./ Véleményezi az önkormányzat és intézményei gazdasági tevékenységét vizsgáló jelentéseket.

16./ Javaslatot tesz az önkormányzati intézményekben alkalmazott térítési díjakra.

17./ Átruházott hatáskörben dönt és eljár az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, mint ajánlatkérő nevében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. szerint:

- árubeszerzés

- szolgáltatás megrendelése

- építési beruházás

esetén a nemzeti értékhatár 50%-a alatti értékű közbeszerzési eljárás tekintetében.

18./ A nemzeti értékhatár 50%-át meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a pályázat kiírására, illetve a nyertes pályázóra.

 

Az Ügyrendi- Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladat- és hatáskörei

1./ A bizottság feladatkörében ellenőrizheti a Polgármesteri Hivatal képviselő-testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.

2./ Javaslatot tesz a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatára, szükség szerinti módosítására.

3./ Ellenőrizheti a rendeletek, határozatok betartását és betartatását. Előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket és valamennyi jogi vonatkozású kérdést.

4./ Javaslatot tesz a jegyző kinevezésére, véleményezi az aljegyzői és a jogászi állásra kiírt pályázatokat.

5./ A helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében a bizottság szükség esetén javaslattal él a képviselő-testület felé, együttműködik a Rendőrkapitánysággal, illetve az illetékes szervekkel.

6./ A bizottság jóváhagyja a közterület-felügyelet éves beszámolóját.

7./ Értékeli és a testület elé terjeszti a gödi rendőrőrs és a Dunakeszi Rendőrkapitány évi írásbeli beszámolóját a helyi közbiztonság-megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről.

8./ Amennyiben a képviselő-testület nem ülésezik, vagy működésében akadályozott, a bizottság átruházott hatáskörében eljárva megválasztja a választási szervek közül a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat.

9./ A Bizottság átruházott hatáskörében eljárva döntést hoz a testület által közbiztonsági célra jóváhagyott pénzügyi keret felhasználásáról, s e határozatairól folyamatosan tájékoztatja a testületet.

10/ a/ Nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatokat. Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a tv. melléklete szerint vagyonnyilatkozatát.

b/ A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

c/ A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos minden nyilvántartást az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság vezeti, a vagyonnyilatkozatok átvételéről átvételi elismervényt ad. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó határidő lejártát követő testületi ülésen a bizottság elnöke tájékoztatást ad azon képviselők listájáról, akik nem tettek eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

d/ A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

e/ A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a Polgármesteri Hivatalban páncélszekrényben őrzi.

f/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

g/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

h/ Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve amennyiben azt alaposnak találja, javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, e tényről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testületet és a kezdeményezőt.

i/ Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke köteles elrendelni a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

j./ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

k./ Kivizsgálja a polgármester a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§-ában meghatározott a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

11./ Javaslatot tesz a képviselő-testülethez érkező városnév és jelképhasználattal kapcsolatban.

 

A Közművelődési és Oktatási Bizottság feladat- és hatáskörei

1./ A Közművelődési és Oktatási Bizottság közreműködik az önkormányzat oktatással, közművelődéssel, közgyűjteménnyel, kultúrával és köztájékoztatással (a helyi TV, rádió, újság, honlap, önkormányzati tájékoztató, stb.) kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában.

2./ Figyelemmel kíséri az óvodai és iskolai oktatási és nevelési tevékenységet.

3./ Figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatás, közművelődési és közgyűjteményi intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és a működés javítása érdekében.

4./Véleményezi az önkormányzat nevelési, oktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézmények vezetői álláshelyére kiírt pályázatokat, valamint javaslatot tesz az intézményvezető személyére.

5./ Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott oktatási, nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratát, módosítását, és Szervezeti és Működési Szabályzatát.

6./ Jóváhagyja az oktatási intézmények közoktatási feladatokkal összefüggő szakmai dokumentumait, különösen a pedagógiai programját, nevelési programját, minőségirányítási programját, esélyegyenlőségi tervét.

7./ Javaslatot tesz az önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) elkészítésére.

8./ Segíti a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, támogatja a hagyományteremtő kulturális és művészeti tevékenységeket.

9./ A megfelelő bizottságokkal (Sportbizottság, Szociális Bizottság), az oktatási-nevelési és közművelődési, közgyűjteményi intézményekkel együttműködve kidolgozza a város gyermek- és ifjúság- és oktatáspolitikáját, és rendszeresen javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósítására.

10./ Dönt a középiskolai ösztöndíjrendszer pályázati feltételeiről és a beérkezett pályázatokról.

11./ Javaslatot tesz a helyi köztájékoztatási alapelvekre, annak intézményrendszeri kialakítására, működtetésére, fejlesztésére. Érvényt szerez a közszolgálatiság és a sajtószabadság kettős, egymással összefüggő elveinek, a pártatlan és semleges tájékoztatás szellemében. Fellép minden ezek megsértésére irányuló törekvés ellen. A Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottsággal együttműködve javaslatot tesz a zavartalan és folyamatos pénzügyi háttér biztosítására.

12./ Együttműködik a Sportbizottsággal a lakosság testedzési és turisztikai célkitűzéseinek megvalósításában, a lakóterületi és közösségi sportesemények szervezésében, rendezésében, különös tekintettel a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalok sportolási lehetőségeinek fejlesztésére.

13./ Támogatja a Sportbizottság minden olyan kezdeményezését, amelyek a testedzési és sportolási igények kielégítésére sportlétesítmények építését, fenntartását és fejlesztését szolgálják. A Sportbizottsággal együttműködve minden esetben megvizsgálja a komplex (több funkciójú) oktatási és sportlétesítmények kialakításának a lehetőségét. A megvalósításra a Sportbizottsággal közös javaslatot terjesztenek be a képviselő-testület elé.

14./ Figyelemmel kíséri az ifjúság egészségi állapotát és az azt veszélyeztető tényezőket. A káros hatások megelőzése vagy csökkentése érdekében intézkedéseket javasol.”

 

A Sportbizottság feladat- és hatáskörei

1./ A Sportbizottság közreműködik az önkormányzat sporttal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában.

2./ Vizsgálja az önkormányzat sportlétesítményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét.

3./ A megfelelő bizottságokkal (Közművelődési és Oktatási Bizottság, Szociális Bizottság) az oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel együttműködve részt vesz a város gyermek és ifjúságpolitikájának kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósításában.

4./ A Közművelődési és Oktatási Bizottsággal együttműködve meghatározó szerepet tölt be a lakosság testedzési és turisztikai célkitűzéseinek megvalósításában, a lakóterületi és közösségi sportesemények szervezésében, rendezésében, különös tekintettel a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalok sportolási lehetőségeinek fejlesztésére.

5./ Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek minden olyan ügyben, amelyek a testedzési és sportolási igények kielégítésére sportlétesítmények építését, fenntartását és fejlesztését szolgálják. A Közművelődési és Oktatási Bizottsággal együttműködve megvizsgálja a komplex (több funkciójú) oktatási és sportlétesítmények kialakításának lehetőségét. A megvalósításra a Közművelődési és Oktatási Bizottsággal közös javaslatot terjesztenek be a Képviselő-testület elé.

6./ Figyelemmel kíséri az ifjúság egészségi állapotát és az azt veszélyeztető tényezőket. A káros hatások megelőzése vagy csökkentése érdekében intézkedéseket javasol.

7./ Tájékoztatja a Képviselő-testületet az alábbi témájú előterjesztések esetében a bizottsági tagok véleményéről, a bizottsági döntésekről (kérés esetén a kisebbségi véleményről) és a döntéshozataláról:

a./ sportegyesületek, sportintézmények, szabadidő és tömegsport szervezetek, alapítványok létesítésével, működtetésével, átszervezésével, megszűntetésével, feladatának megváltoztatásával, elnevezésével és névváltozási kérdéseivel kapcsolatos javaslatok.

b./ hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése a sport területén, éves rendezvénynaptár elkészítése és kiadása.

ba.) A sportintézmények és létesítmények fenntartásával, gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztések, éves beszámolók és tájékoztatók.

bb.) A fenti intézmények fejlesztését támogató szponzori közösségek és alapítványok létrehozása, az azokban való részvétel.

8./ A bizottság a 7. pontban felsorolt területeket érintő kérdésekben a 7. pontban meghatározott módon és a vonatkozó egyéb rendelkezéseket betartva határozati javaslatokat köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni megtárgyalásra és döntéshozatalra.

9./ A bizottság tematikus és átfogó ellenőrzéseket kezdeményezhet a feladatköréhez tartozó hivatali egységeknél és intézményeknél. Ha a szükséges intézkedések megtételére nem került sor, felelősségre vonás érdekében a polgármesterhez fordulhat.

10./ A bizottság véleményezi az önkormányzat által fenntartott sportintézmények szervezeti és működési szabályzatát az intézmények alapító okiratát és jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását.

11./ A bizottság véleményezi az önkormányzat által fenntartott és működtetett sportintézmények működési programját, illetve értékeli azok végrehajtását.

12./ Kötelezi az önkormányzat által támogatott sportegyesületek és intézmények vezetőit, hogy évente legalább alkalommal számoljanak be az intézmények tevékenységéről. A bizottság a beszámolót megvitatja, és ha annak nincsen pénzügyi kihatása, elfogadja. Ha van a beszámolót a Pénzügyi Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság elé terjeszti, és a Képviselő-testület elé továbbítja.

13./ Megalkotja és elfogadja a helyi sportfejlesztési koncepciót.

14./ Dönt a szakterületével összefüggő pályázatok benyújtásáról.

15./ Szakterületének megfelelően a Pest Megyei Önkormányzat által alapított kitüntető címekre javaslatot tehet.

 

A Városfejlesztési Bizottság feladat- és hatáskörei

1./ Munkája során javaslatot tesz a képviselőtestületnek:

a) a Településszerkezeti Terv előkészítésére, felülvizsgálatára, módosítására,

b) a Helyi Építési Szabályzat előkészítésére, felülvizsgálatára, módosítására,

c) a városfejlesztési koncepciójának előkészítésére, felülvizsgálatára, módosítására,

d) a város beruházási programjára,

e) egyéb városfejlesztési célokra.

2./ Munkája során véleményezi:

a) a többi szakbizottság városfejlesztést és környezetet is érintő javaslatait, rendelet-tervezeteit,

b) valamennyi önkormányzati beruházást,

c) az építéshatósági tevékenységet a lakosság szélesebb rétegét, vagy Göd frekventált területeit érintő építkezések, közterület használatok tekintetében, illetve egyéb ügyekben, ha a Polgármesteri Hivatal a bizottság állásfoglalását kéri,

d) vízkorlátozás esetén a korlátozás sorrendiségét,

e) minden, a környezet épített és természetes elemeit érintő kérdésben

3./ Munkája során részt vesz:

a)       a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztálya által szervezett bejárásokon és helyszíni szemléken,

        b) a helyi vízrendezési és kárelhárítási, kárrendezési feladatokban.

4./ Egyetértési jogot gyakorol minden, a környezet épített és természetes elemeit érintő kérdésben.

5./ Figyelemmel kíséri az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanokkal kapcsolatos jogügyleteket.

6./ Dönt a településtisztaság technikai szabályozásáról.

7./ Egyeztetve az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsággal dönt a forgalomtechnikai feladatokban, kialakítja, módosítja - ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút forgalmi rendjét.

8./ A Szociális Bizottsággal együttesen dönt az önkormányzat tulajdonában lévő, pályázat útján nem hasznosítható, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról.

9./ A Szociális Bizottsággal együttesen javaslatot tesz a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

10./ A közterületek használatának rendjét szabályozó rendelet előírásainak megfelelően önkormányzati hatósági jogkörben dönt egyes közterület-használati módok ügyében érkezett kérelmek ügyében. Kikéri a környezetvédelmet érintő közterület-használati engedélyek esetében a Környezetvédelmi Bizottság véleményét.

11./ Az önkormányzati vagyongazdálkodást szabályozó rendelet előírásainak megfelelően, annak keretei között tulajdonosi szerepkörben dönt a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmek teljesítéséről, így különösen:

        a.) közművekhez kapcsolódó berendezések (pl. Trafó) közterületen való elhelyezéséről

        b.) nem közút céljára szolgáló közterületen és ezen túlmenően a közművezeték elhelyezéséről

        c.) reklámtáblák közterületen, vagy annak határán történő elhelyezéséről.

 

A Szociális Bizottság feladat- és hatáskörei:

1./ A bizottság dönt a szociális témájú helyi rendeletekben a hatáskörébe utalt ügyekben.

2./ A hatáskörébe utalt  rendszeres  segélyek esetén évente felülvizsgálja a segélyezettek és tartásra kötelezettek hozzátartozói szociális helyzetét.

3./ A bizottság véleményezését követően nyújtható be a testület elé valamennyi egészségügyi, és szociális kérdést érintő előterjesztés.

4./ A képviselő-testület által a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi előirányzat figyelembevételével dönt a helyi támogatások odaítéléséről. A bizottság határozatát a szakelőadó döntésre előkészített anyaga alapján hozza meg.

5./ A helyi szociális témájú rendeletben foglaltak szerint méltányosság alapján dönt a jövedelemhatárt meghaladó kérelmekről.

6./ Gyakorolja a szociális segélykereten belüli előirányzat átcsoportosítási jogkört.

7./ Dönt a városi szociális és egészségügyi intézmények szakmai dokumentumainak - különös tekintettel az SZMSZ, házirend, szakmai program, éves szakmai beszámoló - elfogadásáról.

8./ Az intézményvezető javaslatára dönt az Alapszolgáltatási Központba történő felvételről és az intézményvezetővel közösen javaslatot tesz a térítési díjra.

9./ Megszünteti a szociális intézményi jogviszonyát annak a személynek, aki a házirendet súlyosan megsérti.

10./ A bölcsődevezető javaslata alapján dönt az önkormányzati bölcsődébe történő felvételről, rendszeresen felülvizsgálja a felvettek további bennmaradásának jogosultságát.

11./ A kollegális orvos véleménye alapján javaslatot tesz  az orvosi körzetek területére.

12./ Az e célra elkülönített pénzalapból (céltámogatás) gondoskodik a hajléktalanokról.

13./ Dönt a szociális helyzet alapján elbírálandó ösztöndíj pályázatokról.

14./ Dönt az önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásának módjáról.

15./ Javaslatot tesz az önkormányzati szociális és a piaci alapon hasznosított bérlakás bérének megállapítására, illetve módosítására.

16./ Meghatározza a szociális helyzet alapján bérbe adandó lakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartamára vonatkozó szabályokat jogász ellenjegyzésével.

17./ Javaslatot tesz a lakásokra vonatkozó pályázati feltételekre.

18./ Javaslatot tesz minden önkormányzati lakást érintő szabályozásra és dönt a helyi rendeletben a hatáskörébe utalt lakásügyekkel kapcsolatos kérdésekben.

19./ Dönt a bérlakásigénylők sorrendjének megállapításáról, illetve annak módosításáról a helyi rendelet alapján.

20./ Dönt a lakásbérleti jogviszony folytatásáról, valamint gyakorolja a bérlőkijelölési jogot.

21./ Dönt a bérlakásba bérlő által befogadni kívánt személyekhez való hozzájárulásról.

22./ Dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a helyiségben folytatandó tevékenység esetenkénti meghatározásáról és a bérleti díjakról.

23./ Elbírálja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbevételére beérkező vállalkozói pályázatokat.

24./ Dönt a lakásigénylők részére értékesíthető, valamint a nem értékesíthető lakások kijelöléséről. Javaslatot tesz az értékbecslő által kimutatottak alapján az eladási ár mértékére.

 

 

 

Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatáskörei

1./ Munkája során javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:

a.) környezetvédelmi rendelet elfogadására, karbantartására

b) a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek védetté nyilvánítására, a helyi jelentőségű természeti értékek megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására, valamint helyreállításáról történő gondoskodásra,

c) a védett kategóriába tartozó területeken szigorúbb levegőtisztasági követelmények megállapítására,

d) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítására,

e) csendes övezet kialakításának elrendelésére a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül,

f) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítására,

g) avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítására,

h) állattartási ügyekben,

i) rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedések megállapítására, rendeletalkotásra,

j) környezetvédelmi keret felhasználására.

2./ Munkája során véleményezi:

a.) környezetet is érintő javaslatait, rendelet-tervezeteit,

b) állattartási és fakivágási ügyeket,

c) településtisztaság technikai szabályozását.

3./ Környezetkárosítás, természetkárosítás esetén a hatóság eljárást kezdeményez.

4./ Gondoskodik a bel- és árvízvédelem terveztetéséről.

5./ Beszámoltatja a közterület-felügyelőket tevékenységükről.

6./ Engedélyt ad az állattartásról szóló 23/1999. (XI. 03.) sz. Ök. rendelet 9.§ (1) bekezdése szerint az állattartásra.

7./ A közterületek használatának rendjét szabályozó rendelet előírásainak megfelelően önkormányzati hatósági jogkörben a Városfejlesztési Bizottsággal együttesen dönt egyes közterület-használati módok ügyében érkezett kérelmek ügyében.

8./ Az önkormányzati vagyongazdálkodást szabályozó rendelet előírásainak megfelelően, annak keretei között tulajdonosi szerepkörben dönt a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmek teljesítéséről, így különösen:

                a.) az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületeken való beavatkozásokról,

                b.) az önkormányzat tulajdonában álló fák és fás szárú növényeken történő minden beavatkozásról.

 

 

6. sz. melléklet

 A polgármester és az alpolgármesterek feladat- és hatásköre

 

A polgármester:

1./ képviseli az önkormányzat képviselő-testületét,

2./ „A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

3./ A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.” 35.§(2-3/

4./ „A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg,” 33.§

5./ összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

6./ gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról,

7./ aláírásával hitelesíti a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet, valamint az önkormányzati rendeletet,

8./ vezeti az interpelláció által elrendelt vizsgálatot és beszámol a testületi ülésen a vizsgálat eredményéről,

9./ javaslatot tesz a képviselő-testület munkatervére,

10./ „A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.” 25.§ (2)

11./ polgármesteri fogadóórát tart az állampolgárok részére,

12./ szükség esetén bizottság összehívását indítványozza,

13./ vezetői értekezletet tart a hivatal munkájának összehangolása érdekében,

14./ rendszeres kapcsolatot tart a nem önkormányzati szervekkel, valamint a jelentős tevékenységet kifejtő vállalatokkal, intézményekkel, ezek vezetőivel,

15./ dönt hatásköre gyakorlásának átruházása kérdésében,

16./ gyakorolja hatáskörét,

17./ javaslatot tesz az alpolgármesterek megválasztására,

18./ A polgármester saját hatáskörében az éves költségvetés terhére költségvetési évenként összesen 15.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat, melyről a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol,

19./ A közterületek használatának rendjét szabályozó rendelet előírásainak megfelelően önkormányzati hatósági jogkörben dönt egyes közterület-használati módok ügyében érkezett kérelmek ügyében.

20./ Az önkormányzati vagyongazdálkodást szabályozó rendelet előírásainak megfelelően, annak keretei között tulajdonosi szerepkörben dönt a tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmek teljesítéséről, így különösen az önkormányzati tulajdonban álló élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető fákon halasztást nem tűrő beavatkozásokról.

20./ engedélyezi a köztemetést.

21./ dönt a temetési segély odaítéléséről.

22./ a Civil Tanács javaslata alapján átruházott hatáskörben dönt a költségvetésben a civil szervezetek támogatására elkülönített összeg felhasználásáról.

 

Humán ügyekért felelős alpolgármester

1./ A polgármester által meghatározott kulturális, oktatási, sport és egészségügyi feladatokat látja el a polgármester irányításával. Munkaköri leírását, feladatait a polgármester határozza meg.

2./ A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester általános helyettese.

3./ Az alpolgármester a feladatát főállásban látja el.

 

Gazdasági ügyekért felelős alpolgármester

1./ A polgármester által meghatározott gazdasági feladatokat látja el a polgármester irányításával. Munkaköri leírását, feladatait a polgármester határozza meg.

2./ Az alpolgármester a feladatát főállásban látja el.

 

 

7. sz. melléklet

A jegyző feladat- és hatásköre

 

1./ „A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

2./ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

3./ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.” 36.§ (1-2)

4./ gondoskodik a képviselő-testületi ülések időpontjának, javasolt napirendjének hirdetmény útján történő közzétételéről,

5./ biztosítja az állampolgárok számára a testületi ülésekről készített jegyzőkönyvbe történő betekintést,

6./ aláírja a testületi ülés jegyzőkönyvét,

7./ a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet - annak mellékleteivel – tizenöt napon belül felterjeszti a törvény által megállapított felügyeleti szerv részére.

8./ segítséget nyújt a képviselőknek a jogszabályok értelmezésében,

9./ önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezi,

10./ az önkormányzati rendelet tervezetét és a megalkotott rendeletek hiteles szövegét az állampolgárok számára közzéteszi,

11./ aláírja és kihirdeti az önkormányzati rendeletet,

12./ javaslatot tesz az aljegyző személyére.

FÜGGELÉKEK

 

 1. sz. függelék

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatairól

 

Szakfeladat megnevezése	Önként vállalt	Kötelező
Óvodai ellátás 1. sz.		X     1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Óvoda Kastély		X    1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Általános Iskolai Oktatás Németh László Ált. Isk.		X   1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Huzella T. Általános Iskola		X    1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Művészetoktatás	x
Pedagógiai Szakszolgálat	x
Bölcsődei ellátás		X 1997. évi XXXI. tv. 94.§(3)
Alapszolgáltatási Központ
- Idősek Klubja(nappali ellátás)		X 1993.III.tv. 57.§
- Házi Gondozás		X     1990. évi LXV. tv. 8.§(4), 1993. évi III. tv. 56.§
Éjjeli menedékhely	x
- Gyermekjóléti Szolgálat		X 1997. XXXI. tv. 15.§/a
- Családsegítő Szolgálat		X 1993. évi III. tv. 86.§(2)a)
- Szociális étkeztetés		X 1993. évi III. tv. 86.§
Könyvtár		X 1997. CXL. tv. 64.§
Művelődési Ház		X 1997. CXL. tv. 73.§ , 74.§(1)
Iskola egészségügy		X 1997. CLIV. tv. 152.§(1)
Ügyeleti ellátás		X 1997. CLIV. tv. 152.§(1)
Védőnői szolgálat		X 1997. CLIV. tv. 152.§(1)
Nőgyógyászat	x
Labor	x
Konyhák működtetése		X 1993. évi III. tv. 86.§ (étkeztetés kötelező feladat)
Üdültetés	x
Temető fenntartás		X   1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Busz üzemeltetés	x
Gondnoksági feladatok	x
Szemétszállítás		X 2000. XLIII. tv. 21.§(1)
Önkormányzati ingatlan kezelés	x
Központi irányítás	x
Karbantartás	x
Gázpalack forgalmazás	x
Közmunka		X 1993. III. 37/H§
Tornacsarnok üzemeltetés	x
Melegvizű strand üzemeltetés	x
Mezőőr	x
Albérlők háza	x
Folyékony hulladékszállítás		X 2000. XLIII.tv.21.§(1)
Természetbeni étkezők juttatásai	Átfutó tétel
Külső munkák	x
Előző évi pénzmaradvány visszafizetése
Parkfenntartás	x
Állattenyésztési szolgáltatás (gyepmesteri feladatok)		X 2005. CLXXVI. tv. 43.§(1)
Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás (parkfenntartás)	x
Lapkiadás	x
Magasépítőipar (építkezések)	x
Mélyépítőipar (csatornaépítés)	x
Helyi közutak fenntartása (útépítés, járdaépítés)	x
Révközlekedés	x
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése		X   1990. évi LXV. tv. 8.§(4)
Városi és kábeltelevízió üzemeltetés	x
Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása (értékesítéssel kapcsolatos kiadás)	x
Területi igazgatási szervek tevékenysége (Gyámhivatal, Építéshatóság)		X 149/1997.(IX.10.) Korm. r. 1. sz. mell., 220/1997.(XII.05.) Korm. rendelet 1. sz. mell.
Önkormányzati igazgatási tevékenység
Helyi kisebbségi önkormányzatok		X 1949. XX. tv.
Országgyűlési képviselő választás		X 1949. XX. tv.
Ök. képviselő választás		X 1949. XX. tv.
Polgárvédelmi tevékenység		X 1949. XX. tv.
Város és községgazdálkodási szolgáltatás (erdő karbantartás, közterületek rendezése)	x
Közvilágítás		X       1990. LXV. tv. 8.§(4)
Önkormányzatok elszámolásai   (TESZ finanszírozás)
Finanszírozási műveletek elszámolása
Szociális étkeztetés		X    1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Szociális foglalkoztatás	x
Rendszeres pénzbeli juttatások (szociális ellátások)		X   1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások		X    1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Munkanélküli ellátások
Eseti pénzbeli juttatások (temetési segély, Közgyógyellátás)		X    1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások		X    1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Egyéb szociális ellátás (normatív étkezési hozzájárulás)		X    1990. LXV. tv. 8.§(4) szociális alapellátás kötelező feladat)
Szennyvíz elvezetés és kezelés		X 2000. XLIII. tv. 21.§(1)
Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység		X    1990. LXV. tv. 8.§(4)

 

2. sz. függelék

 

A képviselő-testület és a bizottsági ülések meghívójának és az előterjesztések anyagának kiadási rendjéről.

 

A képviselő-testület ülésére meghívót és az előterjesztések teljes anyagát kapja:

- képviselő-testület tagjai

- szerb helyi kisebbségi önkormányzat elnöke

- Civil Tanács képviselője

- jegyző

- aljegyző

 

A képviselő-testület ülésére meghívót kapnak:

- osztályvezetők

- az érintett szakértők

 

Bizottsági ülésekre meghívót és az előterjesztések teljes anyagát kapják:

- bizottság képviselő és külsős tagjai

- Szerb helyi kisebbségi önkormányzat elnöke

- Civil Tanács delegáltja

- Polgármester

- Alpolgármesterek

- Jegyző

- Aljegyző

 

Bizottsági ülésekre meghívót kap

- képviselő-testület valamennyi tagja

- érintett osztályvezető

- érintett szakértők

 

A pártok, társadalmi szervezetek, intézményvezetők, valamint a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján elhelyezett hirdetmény útján, valamint a képviselő-testület és a bizottságok határozatával elfogadott és hirdetményben közzétett éves munkatervének figyelemmel kísérésével értesülnek az ülések időpontjáról és a napirendre tűzött előterjesztésekről.

 

Az ünnepélyekre, rendezvényekre meghívandók körét minden esetben a polgármester állítja össze.

 

 

 

Tárgymutató
Tárgy	Oldalszám
Alelnök
Alpolgármesterek
Bizottság általános feladat- és hatásköre
Bizottsági jegyzőkönyv
Bizottsági tagok névsora
Bizottsági ülés összehívása
Bizottságok
Címer
Döntések
Egészségügyi-szociális feladatok
Előterjesztés elemei
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
Interpelláció
Intézményvezetőkkel szembeni munkáltatói jogok
Jegyző
Jegyzőkönyv, jegyzőkönyv mellékletei
Jelképek
Képviselő jogai és kötelességei
Képviselő-testület
Képviselő-testület feladat- és hatásköre
Képviselő-testület működése
Képviselő-testület névsora
Kérdés
Kihirdetés
Kizárás döntéshozatalból
Közmeghallgatás
Községgyűlés
Minősített többségű döntés
Munkaterv
Napirendi hozzászólások
Népi kezdeményezés
Népszavazás
Név szerinti szavazás
Önkormányzat részletes feladatai
Polgármester
Polgármester feladatai
Polgármester illetménye
Polgármester távolléte
Polgármesteri Hivatal
Rendeletalkotás
Rendeletben kell szabályozni
Sürgősségi indítvány
Szavazás
Szavazategyenlőség
Tanácskozási joggal rendelkezők
Testületi előterjesztések
Titkos szavazás
Ügyrendi hozzászólás
Ülés összehívása
Ülés rendjének fenntartása
Ülés vezetése
Zárt ülés szabályai

 

Kihirdetési záradék:

 

A rendeletet kihirdettem: 2009.  év április  hó 24. napján

Jegyző