Göd Város Önkormányzatának 35/2012 (XII. 20.) sz. rendelete

 

 

Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

E rendelet célja Göd építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

 

 

(1)  E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Göd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(2)  E rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a)         az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve

b)        az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(3)  E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) az Önkormányzat közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(4)  A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

 

 

(1)  E rendelet előírásai szerint – a 4. § (1) bekezdésében felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)    új építmény építésére,

b)    meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2)  A 4. § (1) bekezdésében felsorolt területekre és építési munkákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélytől eltérő vagy építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák – az Önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint – csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

 

 

(1)            E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)  közterületen felállításra kerülő új köztárgyak, épületek és építmények

b)terek körüli épületek, építmények,

c) Pesti út mindkét oldalán lévő épületek, építmények

d)Ady Endre utca, Duna utca, Béke utca, Nemeskéri út, Vasút út két oldalán, Kossuth Lajos utca mindkét oldalán, Duna-part és az első párhuzamos utca közötti területen lévő, Göd-Újtelep M2 bekötőút két oldalán lévő Kossuth Lajos utca és a vasút területével határos ingatlanokon mindkét oldalán lévő épületek,

e) Göd Város Helyi Építési Szabályzatában helyi védett, vagy helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek, építmények,

f)  a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá, 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület;

g)   Vegyes, különleges és üdülőterületen épületek, építmények,

h) Oázis lakóparkban és az új beépítésű területeken a kettő vagy annál több egységes épületek, építmények vagy a 150 m2-t elérő épületek, építmények,

i)    egyéb területeken a 180 m2-t elérő épületek, építmények,

j)   a gazdasági rendeltetésű épületek, építmények,

k)Országos vagy helyi építési szabály szerint kivételesen elhelyezhető, vagy nem említett épületek , építmények,

l)   a köztéri műalkotások,

m)    Azok az építési munkák, mérettől függetlenül, amelyeknél a tervezett létesítmény az ingatlan bármely telekhatárához 3 méternél közelebb van,

n)Olyan ingatlanon, ahol kettő vagy ennél több rendeltetési egység van vagy keletkezik, vagy megnő, illetve csökken a rendeltetési egységek száma

jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkáira vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

 

 

(1)  A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek, illetve a Polgármesteri Hivatalnak hozzáférést biztosít.

(2)  A polgármester településképi véleményét – az 5. § (1) és (3) bekezdése szerint – a főépítész készíti elő.

(3)  A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)    javasolja,

b)    feltétellel javasolja, illetve

c)    nem javasolja.

(4)  A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 5. § (1) és (3) – illetve kivételes esetben a (4) – bekezdése szerinti tervtanácsi állásfoglalást vagy főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(5)  A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.PDF formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(6) A polgármester a véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza. A főépítész akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a polgármester a véleményét az építészeti műszaki tervtanács véleményére alapozza. Egyéb esetben a tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján a polgármester vagy a főépítész kezdeményezheti az építészeti műszaki terv tervtanácsi véleményezését.

(7) A Polgármesteri Hivatal hivatalos igazgatási szünete alatt az eljárás szünetel. Az igazgatási szünet megszűnését követő naptól kezdődően az eljárási határidő folytatódik.

 

 

(1)  A 5. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a)    műszaki leírást,

b)    tető-felülnézeti helyszínrajzot

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

c)         az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)        metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)         valamennyi homlokzatot,

f)         utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

 

(1)  A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)    megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b)    figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c)    a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)  A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)  Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

c)    rendeltetésváltozás esetén: a tervezett rendeltetéshez, illetve az azzal összefüggő használathoz szükséges parkolószám biztosított-e.

(4)  Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5)  A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a)    a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)    az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)  Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

 

 

A rendelet 2013. január hó 1. napján lép hatályba. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.