Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével a következő rendeletet alkotja:

 

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Göd Város Önkormányzata

a) székhelye: 2131 Göd, Pesti út 81.

b) területe: Göd Város államigazgatási határa (1. sz. melléklet)

c) az önkormányzat honlapja: www.god.hu

(2) Göd Város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a baloldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el. A harangban a Göd felirat a felső részbe kerül. A címer alsó harmadát hullámos vágás választja el. A mező színe kék. Alján zöld háromszögön sárga (arany) színű kétemeletes vörös tetejű épület áll, minden szintjén nyitott kapukkal. A pajzs legfelső végén középre az 1255 évszám kerül. Göd Város Önkormányzatának címerének képét az 5. sz. függelék tartalmazza.

(3) Göd Város Önkormányzata zászlajának színe vörös és fehér. Arányai az úgynevezett „monfallone” lobogónak felel meg, 1:2, vagyis magassága a szélessége fele. A címer zászlórúd felé eső képzeletbeli függőleges harmadoló vonalon áll.

(4) Göd Város Önkormányzat pecsétje kör alakú, közepén a címerrel, amelyet egy körgyűrű vesz körül. A körgyűrűben a „GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirat fut körbe. Az Önkormányzat további bélyegzői kör alakúak, középen a címerrel, amelyet egy körgyűrű vesz körül. A körgyűrűben az alábbi körbe futó felirat lehetséges: Göd Város Polgármestere, Göd Város Alpolgármestere, Gödi Polgármesteri Hivatal.

(5) A jelképeket Göd Város Önkormányzata és az általa alapított vagy fenntartott intézményei alanyi jogon használhatják. Másoknak a jelképek használatához a képviselő-testülettől előzetes engedélyt kell kérnie.

(6) Göd város jelképeinek használata iránti kérelmet illetékmentesen, írásban lehet benyújtani a polgármesterhez.

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, székhelyét,

b) a kérelmező tevékenységi körét,

c) a használat célját és módját,

d) a használat időtartamát.

(7) Az engedély kiadása megtagadható:

a) ha a használat vagy annak módja és körülményei Göd Város Önkormányzat és a város lakossága jogait, jogos érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné,

b) egyéb, különösen indokolt esetben.

(8) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat vagy annak célja, módja és körülményei a Göd Város Önkormányzat és a város lakossága jogait, jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.

(9) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti.

(10) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) kérelmező működési idejének időtartamára,

b) tevékenység folytatásának időtartamára,

c) meghatározott időpontig történő felhasználásra,

d) egy alkalomra

e) határozatlan időre

 

2.§ Az önkormányzati feladat-és hatáskörökre az Mötv. II. fejezete, a képviselő-testület képviseletére vonatkozó szabályokat az Mötv. 41.§-a tartalmazza.

 

3.§ A képviselő-testület szerveinek felsorolására irányadó az Mötv. 41.§ (2) bekezdése. A Képviselő-testület szerveinek felsorolását, valamint feladat- és hatáskörét e rendelet 2-4. sz. melléklete tartalmazza.

 

4.§ A képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

 

5.§ (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházására vonatkozó szabályokat az a Mötv. 41. § (4) bekezdése és 42. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület döntései a Mötv 132-142. §-ai alapján törvényességi felügyelet alatt állnak.

(3) A képviselők frakciókat alakíthatnak. Frakció alakításához minimum 3 képviselő szükséges, frakciótag csak önkormányzati képviselő lehet. A frakciók tagjaik közül frakcióvezetőt választanak, személyét a képviselő-testületnek bejelentik.

 

6.§ (1) A képviselő jogaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 32-34. §-ai szabályozzák.

(2)A képviselő közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet. A jegyző gondoskodik arról, hogy a képviselő a szükséges információt, vagy intézkedésről szóló tájékoztatást a kezdeményezéstől számított legkésőbb 30 napon belül megkapja. A képviselő információt kérhet közvetlenül polgármesteri hivatal osztályvezetőjétől is. Amennyiben a képviselő írásbeli tájékoztatást igényel, akkor a kérdését is írásban kell benyújtania.

 

7.§ (1) A képviselő főbb kötelezettségeire az Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő köteles az Mötv. 32.§ i) valamint k) pontja alapján:

a) legkésőbb az ülést megelőző napon írásban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) döntéseinek meghozatala előtt köteles az adott kérdésben lehetőleg a választópolgárok véleményének kikérésével széleskörűen tájékozódni,

c) évente legalább egy alkalommal tájékoztatni a választópolgárokat képviselői tevékenységéről.

(3) Amennyiben a képviselő egy naptári éven belül a képviselő-testület ülésén 

a.)      Hét alkalommal nem vesz részt egy havi tiszteletdíja

b.)      Tíz alkalommal nem vesz részt az a) pontokban leírtakon túl további egy havi tiszteletdíja

megvonásra kerül.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően megvonásra kerül a képviselő egy havi tiszteletdíja, ha

a.)      bármelyik éves munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésről két alkalommal igazolatlanul hiányzik,

b.)      nem tesz eleget a (2) bekezdés c) pontjába foglalt kötelezettségének 

(5) E § alkalmazásásásban

a)        tiszteletdíj alatt az önkormányzati képviselőként kapott tiszteletdíj összegét kell érteni

b)        Képviselő-testületi ülésen történő részvételnek minősül, ha a képviselő az adott ülésen hozott döntések legalább 75 %-ában szavazata kinyilvánításával részt vett.

c)         Képviselő-testületi ülésről való igazolatlan hiányzásnak minősül, ha a képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőzően önhibájából nem jelzi.

 

 

8.§ (1) A képviselő-testület üléseire az Mötv. 43-46. §-ai az irányadók.

(2) Az ülést össze kell hívni a törvényben rögzített, valamint az azonnali döntést igénylő esetben, ha a munkaterv szerinti rendes ülés időpontjáig az adott napirend tárgyalásának elhalasztása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

 

9. § A testület éves munkaterv alapján ülésezik, évente legalább 10 munkaterv szerinti ülést tart.

A polgármester legkésőbb a januári ülésen köteles az éves munkatervre vonatkozó javaslatát írásban a testület elé terjeszteni.

 

10.§ (1) A munkaterv tervezetének előkészítése a polgármester feladata.

(2) Az előkészítés során a polgármester javaslatot kérhet:

a) a bizottsági elnököktől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől,

b) a közszolgáltatást nyújtó szervektől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

(3) A munkaterv tartalmazza:

a)    a testületi ülések és az évente egy alkalommal kötelezően tartandó közmeghallgatás tervezett időpontjait, napirendjeit, előterjesztő megnevezését,

b)   évfordulók, megemlékezések, rendezvények időpontját.

 

11.§ (1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő. A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a)    a polgármester, az alpolgármester,

b)    a képviselő-testület bizottságai,

c)     bármely települési képviselő,

d)    a jegyző, az aljegyző

e)   az osztályvezető

f)      akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a jogosultak módosító indítványt tehetnek. Az ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban benyújtott módosító indítványt haladéktalanul elektronikus úton el kell juttatni a települési képviselők részére.

(3)A bizottsági döntést nem igénylő írásbeli előterjesztéseket, valamint az előterjesztésekhez csatolt anyagot az előterjesztőnek a testületi ülés előtt 7 nappal 16 óráig, a bizottsági tárgyalást igénylő anyagot pedig a bizottsági ülést megelőzően 4 nappal 10 óráig a polgármesteri hivatal titkárságán le kell adni. Az anyagleadási határidőt követő munkanapon a polgármesteri hivatal titkársága továbbítja beérkezett előterjesztéseket a Képviselő-testület illetve a bizottságok tagjainak.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

a)    a tárgy pontos meghatározása,

b)   szükség esetén annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,

c)    a javasolt döntés indokainak bemutatása,

d)   egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, rendelet-tervezet,

e)   az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,

f)      a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,

g)     a végrehajtási határidő megjelölése,

h)   pénzügyi fedezetet igénylő döntési javaslatot tartalmazó előterjesztés esetén a forrásigény összegszerű megjelölése, valamint forráshely megjelölése

i)     a képviselő-testületi ülésre készített előterjesztés esetén a jegyző ellenjegyzése, amellyel igazolja, hogy az előterjesztésben foglalt határozati javaslat és rendelet-tervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel.

(5) Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat, melyet bármely arra jogosult a képviselő-testületi ülésen tehet meg.

 

12.§ A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző indítványozhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett előterjesztés sürgős megtárgyalását. Ezen sürgősségi indítványt előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig. A sürgősségi indítványnak meg kell felelnie az előterjesztés formai és tartalmi követelményeinek, valamint tartalmaznia kell a sürgős tárgyalás indokolását. A képviselő-testület, a téma sürgős tárgyalásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

13.§ (1) A képviselő-testület ülésének összehívására az Mötv. 45.§- a irányadó.

Indokolt esetben - a települési képviselők előzetes értesítése mellett a polgármester –legfeljebb a következő munkaterv szerinti ülés napjáig – elhalaszthatja a munkatervben szereplő testületi ülést.

(2) A települési képviselők a munkaterv szerinti ülés előtt legalább öt nappal korábban elektronikus úton kapják meg a meghívót és az írásos előterjesztést. A személyes adatokat tartalmazó előterjesztéseket „Bizalmas” felirattal kell ellátni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a)    az ülés helyét és kezdési időpontját,

b)    a javasolt napirendi pontokat,

c)    a napirendi pontok előterjesztőit,

d)   a polgármester aláírását - akadályoztatása esetén az alpolgármester aláírását.

(4) A képviselő-testületi ülés nyilvánosságára, és a zárt ülésre az Mötv. 46.§-a az irányadó.

(5) Az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirend feltüntetésével, az állampolgárok számára az önkormányzat honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) A testületi ülésen tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők, az érintett intézményvezetők, a napirend által érintett jogtanácsos, jogi képviselő, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a tanácskozási joggal meghívott további személyek.

A képviselő-testületi és bizottsági ülésre a meghívandók körét, a meghívó és anyagküldés rendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, valamint a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(8) Rendkívüli ülést a polgármester a rendelet 8.§ (2) bekezdésében meghatározott indítványhoz kapcsolódó előterjesztendő anyag beérkezését követő 2 héten belül hívja össze, az anyag beérkezését követő 3 napon belül a polgármester értesíti a képviselőket. Az indítvány benyújtásától számított egy héten belül a képviselők a rendkívüli ülés napirendjére további javaslatokat adhatnak le. A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívót és az előterjesztések anyagát a települési képviselők legkésőbb az ülés előtt 24 órával kapják meg. Rendkívüli ülésre „Egyebek” napirendi pont felvétele nem lehetséges.

(9) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők az ülésteremben az ülésrend szerint kijelölt állandó helyüket foglalják el. Az ülésrend az SZMSZ 2. sz. függelékét képezi.

(10) Az ülésrend kialakítása az alakuló ülést megelőző egyeztető tárgyaláson történik. Az egyeztető tárgyalást a polgármester hívja össze, melyre meghívást kap valamennyi mandátumot szerzett jelölő szervezet tárgyalás lefolytatására meghatalmazott képviselője, valamint a függetlenként mandátumot szerzett képviselők.

(11) Ciklusidő közben a (10) bekezdésben foglalt eljárásrend szerint az ülésrend módosítható.

 

14.§ (1) Az ülés vezetésére az Mötv. 45.§-a az irányadó.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak 15 napon belüli újbóli összehívásáról.

(3) A polgármester

a) tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,

b) tájékoztatást ad az ülésen és az azt követően felmerült olyan kérdésekről és interpellációkról, melyek további vizsgálatot, intézkedést igényelnek, 

c) közli a települési képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát, javaslatot tesz az ülés napirendjére, ismerteti az írásban benyújtott sürgősségi indítványt.

(4) A napirendi pontok elfogadása előtt a képviselő jelezheti, hogy a napirendi pontok tárgyalását követően felszólalást kíván tenni. A felszólalás csak indokolt esetben, fontos gazdasági, politikai jellegű téma ismertetésére irányulhat. A felszólalás témáját meg kell nevezni. A felszólalás időtartama nem haladhatja meg a két percet. A napirendi pontok elfogadása előtt tett írásbeli vagy szóbeli úgynevezett „egyebek” napirendi javaslat esetén a tárgy pontos meghatározása szükséges. A napirendi pontok módosítására bármely képviselő vagy a jegyző javaslatot tehet, a napirendi pontok módosításáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) Az előterjesztés megtárgyalása előtt az előadó az előterjesztését szóban, röviden, legfeljebb 2 percben kiegészítheti. A szóbeli előterjesztést az előterjesztő legfeljebb 2 percben, ezt követően az ülés elnöke által biztosított további időkeretben adja elő. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(6) A napirendi hozzászólások egyenkénti időtartama első esetben nem haladhatja meg a három percet. Ez alól a tárgy szerinti bizottság kiegészítő jelentése kivételt képez. A következő hozzászólás időtartama maximum kettő perc lehet. A további hozzászólások időtartamát a polgármester határozza meg úgy, hogy ezen hozzászólások időtartama sem haladhatja meg a kettő percet. A napirendi hozzászólásoknál a frakcióvezető ismertetheti a frakció álláspontját, hozzászólásának időtartama legfeljebb 5 perc lehet, amely egyben az első felszólalásnak minősül.

(7) Vita közben, ha a képviselő a személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül 1 perces válaszadásra kérhet szót. A személyes érintettség címén való felszólalást a polgármestert saját mérlegelése alapján engedélyezheti.

(8) A vita lezárásáról a képviselők részére a (6) bekezdésben biztosított hozzászólási lehetőségeket követően a képviselő-testület egyszerű többséggel határozhat.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület először a vitában elhangzott módosító indítványokról, azok elhangzásának fordított sorrendjében szavaz, majd egységes szerkezetben szavaz az előterjesztésről.

(10) A nyilvános ülésen résztvevő hallgatóság nem rendelkezik tanácskozási joggal, az ülés ideje alatt köteles minden, az ülést zavaró vagy befolyásoló megnyilvánulástól tartózkodni.

 

15.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

Ennek érdekében:

a)    figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

b)     tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

c)     a képviselők részére a 14.§(6) bekezdésében biztosított hozzászólási lehetőségeket követően megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében. Az érintett kérésére a testület napirendi pontonként egyszerű többséggel hozott döntésével felülbírálhatja. Az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

d)     biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja vagy ismételt figyelmeztetés után - az önkormányzati képviselő kivételével - kiutasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, ha azzal a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntésével egyetért,

e)    az adott napirendi ponthoz fűződő hozzászólás lehetőségéről jelentkezés esetén a polgármester a napirendi pont tárgyalását követően, a szavazást megelőzően dönt. A napirendi pontokhoz nem fűződő hozzászólásról az egyebek tárgyalását követően a polgármester egyedileg dönt. Döntését képviselői indítványra a képviselő-testület vita nélkül felülbírálhatja. A hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet.

 

16.§ (1) A képviselő-testület határozatképességére, és a határozathozatalhoz szükséges szavazatok számára az Mötv. 47.§-a az irányadó.

(2) Minősített többségi szavazat szükséges:

a)    az Mötv. 50. § által szabályozott esetben

b)   helyi népszavazás elrendeléséhez, ha a helyi népszavazást a települési képviselők legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezi,

c)    önkormányzati jelkép, kitüntetés és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához,

d)   településrendezési terv jóváhagyásához,

e)   hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

f)     a testületi hatáskör gyakorlásának átruházásához,

g)    közmeghallgatás kezdeményezésének elfogadásához,

h)   önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez, ingatlan, értékpapír vásárlásához,

i)     a polgármesterrel, az alpolgármesterrel szembeni fegyelmi döntéshez

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49.§-a az irányadó. A képviselő legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megnyitásáig, ügyrendi hozzászólásban köteles bejelenteni az érintettséget és kezdeményezni a kizárást.

(4) A (3) bekezdés szerinti személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

 

17.§ (1) A döntéshozatal szavazással, szavazatszámláló gép használatával történik. Szavazásra a polgármester és a képviselők jogosultak. Szükség esetén a szavazás előtt a jegyző ismerteti a vita során kialakult határozati javaslatot.

A szavazatszámláló gép meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

a)    az Mötv. 48.§ (3) bekezdése által rögzített esetben

b)   önkormányzati tulajdonról való rendelkezéskor,

c)    hitelfelvétel esetén,

d)   helyi népszavazás elrendelése esetén,

(3) A képviselők név szerinti szavazáskor a jegyző szólítására ábécé sorrendben nyilatkoznak. Az ülés levezetője az utolsó szavazó. A képviselők szavazatának összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A titkos szavazásra a Mötv. 48.§ (4) bekezdése az irányadó, annak alkalmazásáról a Mötv. 46. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a legalább hat képviselő kérelmére a képviselő-testület dönthet. A titkos szavazást a szavazatszámláló gép titkos szavazás üzemmódja alkalmazásával kell lebonyolítani. A szavazatszámláló gép nem rögzíti azt, hogy mely szavazat, mely képviselőtől érkezett, azt nem is jelzi ki. A szavazatszámláló készülék személyi vezérlőpanelje használatának titkosságáról megfelelő takarással minden képviselő maga gondoskodik.

 

18.§ (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A felvilágosítás kérésre irányuló kérdést a napirendi pontok tárgysorozatának elfogadása előtt kell jelezni. A kérdés az egyebek napirendi pont keretében tehető fel. A szóban előterjesztett kérdés, valamint az erre adott válasz elmondásának időtartama három perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, és azt megindokolja. Elutasító döntés esetén a megkérdezett nyolc napon belül írásban köteles válaszolni.

(2) A képviselő-testület tagjai a napirend megállapításakor vagy az egyes pontok tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehetnek az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával, vagy a szavazás módjával összefüggésben. Az ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül határoz.

19.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítésére az Mötv 52.§ (1) bekezdése az irányadó.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselők érkezését és távozását, valamint a képviselő előzetes kérésére az ülésen elhangzott szó szerinti hozzászólását.

A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet a jegyzőkönyv hitelesítésének napjától számított öt évig kell a polgármesteri hivatalban megőrizni.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52.§-ában rögzítetteken túl tartalmaznia kell:

a)    a hivatalosan távollévő képviselők nevét,

b)   igazolatlanul távollévő képviselők nevét,

c)    az ülésen jelenlévő jegyző, aljegyző, osztályvezetők, jogtanácsos nevét,

d)   a szóbeli előterjesztések lényegét,

e)   az elfogadott rendeletek teljes szövegét

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

a)    a meghívó,

b)   a jelenléti ív,

c)    név szerinti szavazás íve

d)   az írásos előterjesztések,

e)   a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólás,

f)      az írásban benyújtott kérdés és interpelláció.

(5) A jegyzőkönyv felterjesztésére és a jegyzőkönyvekbe történő betekintési jog gyakorlására az Mötv. 52.§(2) és (3) bekezdése az irányadó.

(6) A hitelesített jegyzőkönyv kivonatát az önkormányzat honlapján a hitelesítést követő 3 munkanapon belül meg kell jeleníteni.

 

20.§ (1) A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, amelyet évente legalább egy alkalommal tart a testület. A közmeghallgatásra az Mötv. 54.§-a irányadó.

(2) A közmeghallgatás kiírására és lebonyolítására a testületi ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos szabályok az irányadóak.

A képviselő-testület a közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket.

(3) A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő, kiemelkedően fontos ügyekben, a testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást tart, amelyen a döntés által érintettek megjelenhetnek és legfeljebb öt perces felszólalással a döntéshozók előtt közvetlenül kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről.

(4) A képviselő-testület a döntés előtt a következő kérdésekben közmeghallgatást tart:

a)    a helyi életviszonyokat alapvetően befolyásoló rendelet tervezetéről,

b)   nagyobb fejlesztések, beruházások tervezetéről,

c)    egyéb esetben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult polgárok legalább 5 %-a kéri, vagy ha azt a települési képviselők minősített többsége vagy az önkormányzat valamely bizottsága indítványozza.

21.§ (1) A bizottságok szervezetére, feladatára és működésére az Mötv. 57-61.§-ai az irányadók. 

(2) Állandó bizottságok

a)    Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság

b)   Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottság

c)    Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

d)   Szociális Bizottság.

(3) Bármely, a képviselő-testület által meghatározott feladatra ad hoc (ideiglenes) bizottságot lehet létrehozni.

(4) A képviselő-testület, ha indokoltnak látja, alelnököt választ.

(5) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben a bizottsághoz írásos előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke, alelnöke, a jegyző, az aljegyző, az osztályvezető nyújthat be.

(6) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.

(7) A bizottságot a bizottság elnöke (alelnöke) vagy a polgármester hívja össze. A bizottság szükség szerint, de negyedévente legalább egy ülést tart. A bizottság ülésén részt vesz a szakterületért felelős hivatali vezető vagy ügyintéző, illetve a napirend előterjesztője.

(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése, 60. §-a, valamint e rendelet 16.§ (3) – (4) bekezdése irányadó.

(9) Az állandó bizottságok részletes feladatait a 2. sz. melléklet, tagjainak névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

 

22.§ (1) A bizottsági elnök összehívja a bizottsági ülést:

a)    az Mötv. 60. §-a alapján a 45. §-a és 61. § (1)bekezdésében foglalt estben,

b)   ha azt a képviselő indítványozza és a testület nem foglalt ellene állást,

c)    ha azt a bizottság tagjainak több mint fele indítványozza,

d)   a képviselő-testület indítványára,

e)   minden olyan esetben, amikor a bizottság állásfoglalása szükséges.

(2) A tervezett bizottsági ülésről a képviselőket, a bizottsági tagokat, illetve a tanácskozási joggal meghívottakata polgármesteri hivatalon keresztül az ülés előtt lehetőség szerint három nappal értesíteni kell.

(3) A képviselők, az érintett osztályvezetők és a meghívott szakértők, valamint a bizottság által állandó tanácskozási joggal meghívottak tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésén. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz az előterjesztés készítésében résztvevő vagy a jegyző által megbízott – lehetőleg vezető beosztású – köztisztviselő.

(4) Amennyiben bármelyik három bizottsági tag indítványozza a bizottsági ülés összehívását, akkor az elnök 3 napon belül köteles azt összehívni. Amennyiben az elnök e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester össze kell hívnia a bizottság ülését.

(5) A bizottsági elnök és tag bizottsági üléseken történő részvételével, onnan való távolmaradásával, igazolatlan hiányzásával valamint a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos szankciók tekintetében a 7. § (3) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdés a pontjában, a 7.§ (5) bekezdés b-c pontjában valamint 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) Bizottsági elnök vagy tag tiszteletdíja alatt a bizottsági tevékenységért kapott tiszteletdíjnak megfelelő összeget kell érteni.

 

23.§ (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke, alelnöke, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által megbízott, vagy a bizottság által felkért bizottsági tag vezeti, akit ugyanazon jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint a bizottság elnökét.

(2) A bizottság határozatképességére, határozathozatalra az Mötv. 60. §-a alapján a 47. § (1)-(2) bekezdéseirányadó.

(3) A bizottság javaslatait, ill. döntéseit szavazás útján hozza, mely kézfelemeléssel történik. Név szerinti szavazás rendelhető el, ha a bizottság jelenlévő tagjainak több mint a fele azzal egyetért. A bizottság tagjai név szerinti szavazáskor a levezető elnök szólítására ábécé sorrendben nyilatkoznak. A levezető elnök az utolsó szavazó. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(4) A testületi ülést megelőző 7. napon lehetőleg minden bizottsági ülésnek be kell fejeződnie. Ha a bizottság az adott témával kapcsolatban a testületi ülést megelőzően 7 napon belül új fejleményt ismer meg, abban az esetben eltekinthet a 7 napos határidőtől.

(5) Rendkívüli Pénzügyi, Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottsági ülés legkésőbb a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülése előtti hétfőn tartható.

 

24.§ (1) Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküld a törvény által megállapított felügyeleti szerv részére.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)    a jelenlévők nevét,

b)   a tárgyalt napirendi pontokat,

c)    az ülésen elhangzottak lényegét,

d)   számszerűen a szavazati arányt,

e)   a bizottság javaslatait vagy döntéseit,

f)     külön kérésre az ülésen elhangzott hozzászólás szó szerinti szövegét.

g)    a bizottság elnökének és a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízott bizottsági tag aláírását.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző, hitelesítéséért a bizottsági elnök felel. 

(4) A jegyzőkönyvekbe történő betekintésre az Mötv. 60. §-a alapján az 52. § (3)bekezdése irányadó.

(5)A hitelesített jegyzőkönyvi kivonatot az önkormányzat honlapján a hitelesítést követő 3 munkanapon belül meg kell jeleníteni.

(6) Az állandó bizottságokra vonatkozó szabályozás érvényes minden ad hoc (ideiglenes) bizottságra is.

 

25.§ (1) A képviselői vagyonnyilatkozatokat első alkalommal a megválasztást követő 30 napon belül, azt követően pedig minden év január 30-ig kell leadni a polgármesteri hivatal titkárságán.

(2) A leadott és nyilvántartásba vett vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság a polgármesteri hivatalban páncélszekrényben őrzi.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(4) A Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, amennyiben azt alaposnak találja, javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

(5) Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, e tényről tájékoztatja soron következő ülésén a képviselő-testületet és a kezdeményezőt.

(6) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság elnöke köteles elrendelni a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Ha a kezdeményezés alaposnak minősül határidő kitűzésével felhívja a képviselőt a hiba kijavítására.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

 

26.§ Az összeférhetetlenségi eljárás szabályaira az Mötv. 37.§-ának rendelkezései az irányadóak.

 

27.§ A méltatlansági eljárásra az Mötv. 37. § (2)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni.

 

 

28.§ (1) A polgármester megbízatásának létrejöttére az Mötv. 63.§-a, megszűnésére az Mötv. 69.§-a, illetményének megállapítására az Mötv. 71.§-a az irányadó.

(2) A polgármester feladatait az Mötv., különösen a 65-68. §-ai tartalmazzák.

(3) Tartós - 14 naptári napot meghaladó - szabadság esetén a polgármester előre köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

 

29.§ Az alpolgármester a képviselő-testület tagjai közül választott, főállású alpolgármester. Kinevezésére az Mötv. 74-75.§-ának, megbízatásának megszűnésére az Mötv. 76.§-ának, illetményére az Mötv.80.§-ának szabályai az irányadók.

 

30.§ A jegyző és aljegyző feladatkörére és kinevezésére a Mötv. 81-82. §-ai irányadók.

 

31.§ A Gödi Polgármesteri Hivatalban a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetők. A Gödi Polgármesteri Hivatal működésére az Mötv. 84.§-a, a Ket, valamint a szakágazati jogszabályok irányadók.

 

32.§ A helyi önkormányzati rendelet megalkotására az Mötv. 6. § c) pontja, 8. § (2) bekezdése, 143. § (3)-(4) bekezdései és a jogalkotás tartalmi, formai elemeit meghatározó, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv (továbbiakban: Jat.), valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadóak.

 

33.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, alpolgármester

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző, aljegyző.

(2) A rendelet tervezet indokolással együtt a Jat-ban meghatározott előkészítés után nyújtható be a képviselő-testület ülésére. Az előkészítő munkába be kell vonni a polgármesteri hivatal téma szerint illetékes osztályát is.

 

34.§ Az önkormányzati rendelet kihirdetésére az Mötv. 51.§ (2) bekezdése irányadó. A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „A rendeletet kihirdettem: ...........év...........hó..........napján......................./jegyző aláírása, bélyegző/”.

 

35.§ (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzati rendeletnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.

(2) A Jegyző gondoskodik a már kihirdetett önkormányzati rendelet közzétételéről a www.god.hu weblapon.

(3) Amennyiben külön jogszabály valamely anyag, dokumentum helyben szokásos módon történő közzétételét rendeli el, vagy lehetőséget ad a közzétételre – a közzététel alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztést kell érteni, továbbá közzétehető a www.god.hu weblapon és a Gödi Körképben is. Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv., továbbá a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben rögzített adatokat a központi honlapon is közzé kell tenni.

 

 

36.§ (1) A nemzetiségi önkormányzat üléseinek, közmeghallgatásainak és rendezvényeinek lebonyolításához jogosult a Polgármesteri Hivatal tárgyalótermének használatára. Feladatainak ellátásához a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§ (1) bekezdése szerint a polgármesteri hivatal technikai, személyi segítségét és műszaki eszközeit igényelheti.

 

 

37.§ E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (III. 23.) Ök. rendelet.