Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének
24/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megszegésének jogkövetkezményeiről
Göd Város Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A rendelet személyi és tárgyi hatálya
1. §
E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.
2. §
(1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra terjed ki.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt – amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek – a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.
(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában:
1. fiatalkorú: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 105. § (1) bekezdésében meghatározott életkorú személy;
2. haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet 2. § a) pontja szerinti fogalom;
3. harapós vagy támadó természetű eb: az az eb, amelyikről viselkedése alapján vélelmezhető, hogy hajlamos ember vagy állat megtámadására, megharapására;
4. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 11. pontja szerinti fogalom;
5. üzleten kívüli kereskedés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 28. pontja szerinti fogalom;
6. fű nyírása: olyan kertészeti tevékenység, melynek eredményeképpen a fű területileg egybefüggő magassága a 25 cm-t nem haladja meg;
7. zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti terület;
8. zöldfelület: gyűjtőfogalom, amely az általában növényzettel fedett területeket jelenti. A zöldterület településrendezési kategória, növényzettel borított térbeli elem, amelynek többféle különböző funkciója lehet: tértagoló, környezet alakító, egészségvédelmi, esztétikai, társadalmi tevékenységek színteréül szolgáló stb.;
9. közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) bekezdése szerinti fogalom;
10. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.
Eljárási szabályok
4. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.
(3) A közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől
számított 6 hónapon belül indítható meg.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
5. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén az elkövető
a) ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy
b) ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni
a) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás súlyát,
b) amennyiben ismert, az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén a cselekmény összes körülményeinek mérlegelése alapján – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire –figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől a jövőre nézve kellő visszatartó erő várható.
(4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül készpénz átutalási megbízáson vagy banki utalással Göd Város Önkormányzatának 10700323-42056506-51100005 számú pénzforgalmi számlájára kell megfizetni.
6. §
(1) A helyszíni bírság kiszabására a Közterület-felügyelet jogosult.
(2) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.
(3) Ha a magatartás megvalósítója a szabályszegő magatartást nem ismeri el, a közterület-felügyelő vagy a jegyző által megbízott ügyintéző köteles hivatalból megindítani az eljárást.
II. Fejezet
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK
1. Városi jelképek használatával összefüggő közösségi együttélést sértő magatartások
7. §
Aki a város jelképeit (címer, zászló, városnév) engedély nélkül vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
2. Utca- és házszámtábla elhelyezésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
8. §
(1) Az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó (továbbiakban: tulajdonos), aki az utcanév-tábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki az elhelyezett névtáblákat, házszám-táblákat megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, szövegét megváltoztatja vagy azt engedély nélkül eltávolítja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
3. Állattartással kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
9. §
(1) Aki az állattartás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt tilalmak és kötelezettségek megsértésével folytat állattartási tevékenységet, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Az a tulajdonos, aki az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről saját költségén nem gondoskodik közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Állattartással összefüggően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki
a) haszonállatot közterületen engedély nélkül legeltet,
b) nem gondoskodik állatai megfelelő tartásáról, takarmányozásáról, gondozásáról,
c) az általa tartott állatot bármilyen ok miatt kiteszi, elhagyja, szabadon engedi.
10. §
(1) Aki ebet annak nyakára vagy hámra csatolt póráz nélkül a lakóház közös használatú helyiségeibe vagy közterületre kivisz, harapós vagy támadó természetű ebet az állat szájára felhelyezett szájkosár nélkül a tartási helyéről közterületre kivisz vagy kivezet, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki ebet a település közigazgatási területén felügyelet nélkül kóborolni hagy, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki az állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges eszközöket (pl. zacskó) nem tart magánál, az eb által közterületen, lakóház közös használatú helyiségeiben, udvarán okozott szennyeződést nem távolítja el közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(4) Aki az ebet üzletbe, oktatási-, egészségügyi-, kulturális-, ügyfélforgalmat – lebonyolító közintézmény területére, bölcsődébe, óvodába, játszótérre – vakvezető, vagy rendőrkutya kivételével bevisz, beenged, illetve ott tart, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(5) Aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el az ingatlan bejáratán a harapós kutyára figyelmeztető megfelelő táblát, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
4. Közrend elleni közösségi együttélést sértő magatartások
11. §
(1) Aki kolduló, kéregető tevékenységet folytat, és magatartása nem tartozik a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
5. Zajvédelemmel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
12. §
A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki a város közigazgatási területén „A helyi zajvédelem szabályozásáról szóló” önkormányzati rendeletben meghatározott időtartam alatt zajt keltő tevékenységet végez, illetve a rendelet előírásait megszegi.
6. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szolgáltató egységek és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettségeivel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
13. §
(1) Az az üzemeltető, aki az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályokat - a vasárnapi nyitva tartás tilalmának megszegése kivételével - megszegi közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Az az üzemeltető, aki szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató üzletek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az üzlet közvetlen környékét nem tisztítja meg vagy folyamatosan nem takarítja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Az az üzemeltető, aki az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint a szolgáltató útján annak a kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról nem gondoskodik, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
14. §
(1) Aki közterületen pénzszerzés céljából jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Az a kereskedő, aki mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység folytatása során a város közigazgatási belterületén az árusításkor engedély nélküli hangjelzéssel (pl. duda, dallamkürt stb.), valamint hangosítással, hangos reklámmal hívja fel az árusításra a figyelmet, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki üzleten kívüli kereskedést, annak végzéséhez feltételként előírt előzetes bejelentés nélkül folytat, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
7. Temetkezéssel és a köztemető használatával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
15. §
(1) A köztemető használatával összefüggő közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) a temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet helyez el,
b) a temetőben nem a hely csendjének, kegyeletnek megfelelő magaviseletet tanúsít,
c) hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét megzavarja, a látogatók kegyeleti érzéseit megsérti,
d) temetőbe gépjárművel indokolatlanul, kizárólag saját kényelmi szempontjainak érvényesítése céljából behajt (indokolt behajtásnak minősül pl.: gyalogosan nem vagy nehezen szállítható anyagok, eszközök, növények, továbbá mozgásában korlátozott idős vagy beteg emberek szállítása céljából történő behajtás),
e) a temetőbe kutyát visz (kivételt képez a vakvezető- és a rendőrkutya),
f) hulladékot, koszorút, virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyen kívül egyéb helyen lerak, elhagy,
g) a köztemetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat megrongálja, beszennyezi,
h) a sírokra és a szakaszok belsejébe nagyra növő fát, a szomszédos sírhelyek megközelítését zavaró vagy annak állagát károsító növényt ültet, azokat kerítéssel határolja körül vagy padot, illetve más ülőalkalmatosságot a temető üzemeltető hozzájárulása nélkül létesít,
i) sírboltot vagy sírt a szükséges hatósági engedélyek nélkül felnyit.
(2) Aki az üzemeltető engedélye nélkül síremléket áthelyez, vagy eltávolít, illetve a temetőben felállított síremlék lebontása, áthelyezése előtt a munkálatokat az üzemeltetőnek nem jelenti be, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki a városi köztemető területéről sírkövet, síremléket, fejfát a temető üzemeltetőjénél történt előzetes bejelentés nélkül kivisz, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(4) Aki az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött munkálatok elvégzése során keletkező építési hulladékot nem távolítja el.
8. Helyi hirdetményekkel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
16. §
Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) a hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,
b) az aktualitását vesztett hirdetményt 30 napon belül nem távolítja el,
c) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben hirdetményt (ábrát vagy feliratot) helyez el,
d) közparkban, közterületen álló fákon, emlékműveken, szobrokon, közösségi közlekedési eszközök megállóiban hirdető berendezést vagy hirdetményt helyez el,
e) a városképi, tájképi látványt rontó hirdető berendezést vagy hirdetményt helyez el.
9. Közutak felbontására, használatára vonatkozó közösségi együttélést sértő magatartások
17. §
Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki az önkormányzat tulajdonában álló közutakon
a) utat engedély, hozzájárulás nélkül felbont vagy elfoglal,
b) a kezelői hozzájárulásban, munkakezdési hozzájárulásban foglalt előírásokat nem tartja be,
c) rendkívüli igénybevételként, hibaelhárításként bejelentett munka helyett más jellegű munkát végez.
10. Köztisztasággal, köz- és magánterületek rendezettségével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
18. §
A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, fű nyírásáról, gyom- és allergén növények eltávolításáról, a hulladék eltakarításáról, kivéve a kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként kijelölt felületeket,
b) nem gondoskodik ingatlana - beleértve a beépítetlen telekingatlan - tisztán tartásáról, a fű nyírásáról, az ingatlanon elhagyott hulladék elszállításáról,
c) nem gondoskodik az ingatlanáról vagy az ingatlana előtti utcafronti részről a járda, kerékpárút és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő - akadálytalan közlekedést lehetővé tévő - nyeséséről,
d) ingatlanát oly mértékben elhanyagolja, hogy az balesetveszélyessé-és tűzveszélyessé válik, vagy a közegészséget veszélyeztető állapot lép fel,
e) közterületen építési anyagot, törmeléket, tűzifát vagy hulladékot tárol, illetve a kirakástól számított 48 órán belül nem szállítja vagy szállíttatja el,
f) ingatlana előtti vízelvezető vagy szikkasztó árkot engedély nélkül betemeti, feltölti vagy annak tisztán tartásáról nem gondoskodik,
g) közterületre csapadékvizet vezet ki.
11. Hó- és síkosságmentesítéssel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
19. §
(1) Az az ingatlantulajdonos, aki az ingatlana előtti járdaszakaszon az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolat folyamatos, környezetkímélő módon történő síkosság-mentesítéséről, a hó eltakarításáról nem gondoskodik, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki a hóeltakarítást úgy végzi, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalmat akadályozza, hórakást buszmegállóban, kapu- és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
12. Települési szilárd hulladék gyűjtésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
20. §
(1) Aki helyi közszolgáltatással ellátott területen a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
c) (2) Aki a lakossági és közületi szervezett hulladékgyűjtést, tárolást nem a települési szilárd hulladék ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő szabványos és a használónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű gyűjtőedényzettel végzi, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki a kiürített hulladékgyűjtő-edényzetet a gyűjtés napján a közterületről nem viszi be, gyűjtőedényt úgy helyez ki, hogy azzal akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat, és az elhelyezés baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével jár, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(4) A települési szilárd hulladék kezelésével összefüggően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki
a) szemetet, háztartási, építési vagy zöldhulladékot közterületen, saját vagy más ingatlanán felhalmoz, vagy azt közterületi szemétgyűjtőedényben helyezi el,
b) a szemétgyűjtőedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik,
c) élővíz partját szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edénybe nem megfelelő hulladékot helyez el;
b) szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényből, tartályból a hulladék kezelőjének hozzájárulása nélkül hulladékot kivesz;
c) kazánban, kályhában vagy szabadtéren gumi, műanyag, műanyagpalack, kezelt (lakkozott, festett) faanyag, egyéb veszélyes hulladék égetését végzi,
d) a gyűjtőedényzetbe olyan hulladékot helyez el, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét, egészségét veszélyezteti (különösen tégla, beton, vas, folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyag, állati tetem, környezetet veszélyeztető veszélyes anyag).
e) hulladékszállítási szolgáltatást jogosulatlanul végez.
13. Települési folyékony hulladék gyűjtésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartási szabályok megszegése
A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy nem az arra jogosult Szolgáltatóval végezteti el a szállítást,
b) a települési folyékony hulladék tekintetében a nyilvántartási és adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget,
c) élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet vagy környezetszennyező anyagot vezet vagy önt.
14. Az avar, zöld és egyéb hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
22. §
(1) Aki belterületen az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat megszegi, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki a város belterületén avart és kerti hulladékot szeptember 1-jétől április 30-ig terjedő időszakon túl, illetőleg péntekenként 8–20 óra közötti engedélyezett időtartamtól eltérően éget, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki helyi védelem alatt álló természetvédelmi területen avart és kerti hulladékot éget, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
15. Környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
23. §
(1) Aki gépjárművel a közhasználatú zöldterületre - tiltás ellenére - ráhajt, vagy azon parkol, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) Aki az erdőkben építményt – kivéve az üzemeltető vagy a tulajdonos engedélyével épített építményeket – létesít, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3) Aki helyi természetvédelmi területen, gyalogúton, kerékpárúton, erdei úton, ösvényen gépjárművel közlekedik, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(4) Aki a közhasználatú zöldterületeket, zöldfelületeket, valamint a rajtuk lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) megcsonkítja, elpusztítja, padokat, berendezéseket és egyéb felszerelési tárgyakat rongálja, a közhasználatú zöldterületeket, zöldfelületeket tiltott módon vagy célra, illetve engedély nélkül rendeltetéstől eltérően használja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
16. Közterület használatával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások
24. §
Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki
a) közterületet közterület-használati szerződés nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
b) közterületen a közhasználatú létesítményeket rendeltetéstől eltérő módon használja, vagy szennyezi, rongálja,
c) közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, nyújt szolgáltatást,
d) üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül tárol,
e) lakóövezetben a közúton 3,5 t össztömeg feletti járművet közterület-használati szerződés nélkül tárol,
f) a közút területének járműközlekedésre szolgáló részén kereskedelmi tevékenységet folytat,
g) a külön jogszabályok által a közterületen árusításra megengedett termékeken kívül eső terméket értékesít,
h) közterületen (beleértve a parkolót is) sátorozik, alszik, kempingezik, parkoló lakókocsiban tartózkodik,
i) közterületet engedély nélkül vagy attól eltérően lekerít (beleértve a közterület ingatlan előtti és a közúttal vagy járdával határos gondozott részének védelmére kihelyezett kő, fém, karó huzal vagy bármely anyag, amely a közforgalmi terület használata során balesetveszélyt idézhet elő), a közhasználat elől elzár.
17. Szeszes ital közterületen történő fogyasztásának tilalma
25. §
(1) Aki közterületen szeszes italt fogyaszt, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(2) A tilalom hatálya nem terjed ki:
a) az érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó egységekre nyitvatartási időben, valamint az engedéllyel szervezett és engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényekre,
b) minden év utolsó napján 22 órától az év első napján 06 óráig terjedő időszakra.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett cselekményekre kell alkalmazni.
Markó József Dr. Szinay József
polgármester címzetes főjegyző